Új Szó, 2022. szeptember (75. évfolyam, 203-226. szám)

2022-09-12 / 211. szám

10 GYÓGYHÍREK EGESZSEG ■ 2022. SZEPTEMBER 12. www.ujszo.com Ha gyakran görcsöl a láb... Az izom akaratlan összehúzódása, vagyis az izomgörcs minden előjel nélkül jelentkezhet bármilyen fizikai aktivitás, vagy sokunknál alvás közben is. A görcs valójában azért lép fel, mert az izom-összehú­zódást nem követi az izmok ellazulá­sa. A problémát általában a szo­katlanul nagy terhelés vagy az elégtelen vérkeringés váltja ki, de más tényezők is előidézhe­tik. Az izomgörcs a testünkben bárhol előfordulhat, de a leg­gyakrabban a lábban. Rendsze­rint erős fájdalmat okoz, és na­gyon kellemetlen érzés, így nem árt többet tudnunk róla. A fájdalmas zónák masszírozása Nyújtás után enyhe masszázst alkalmazhatunk. A dörzsölés, mélyre ható gyúrás is segíthet, amely lazítja az izmokat, és ja­vítja a vérkeringést (de csak ad­dig alkalmazandó, amíg az iz­mok nem fájnak). Ha otthon jelentkezik az izomgörcs, növé­nyi olajok keverékét használjuk. Megelőzés Minden sporttevékenység és testmozgás elengedhetetlen fel­tétele, hogy a szervezetünk meg­felelő mértékben legyen hidra­tálva. A fizikai aktivitás alatt és előtt is gondoskodnunk kell ró­la, hiszen az izomgörcs lehet pl. a kevés folyadékbevitel követ­kezménye is. Fontos pl. hogy a sporttevékenység megkezdése előtt alaposan melegítsük be az izmokat, majd annak befejezése után végezzünk nyújtógyakorla­tokat. Ha pedig kevesebbet mozgunk, ügyeljünk rá, hogy lassan, fokozatosan szoktassuk az izmainkat a testmozgás­hoz. Az is előfordulhat, hogy éj­jelente gyakran jelentkezik az izomgörcs. Ez esetben az érin­tett izmainkat lefekvés előtt is tanácsos pár percig nyújtóztat­­nunk. A kifejezetten a vádliban jelentkező izomgörcs megelőzé­sére pedig próbáljunk úgy el; aludni, hogy ne legyen nyújtva a lábunk. Jó tanácsok Fontos, hogy a szervezet ásvá­­nyianyag-bevitele megfelelő le­gyen. Ellenkező esetben nagy valószínűséggel jelentkezik ez az izomzavar. Leggyakrabban a magnézium és a kalcium hiánya vezethet a szervezet elektrolit­háztartásának felbomlásához (az elektrolitok a testfolyadékban lévő ásványi anyagok, melyek pl. izzadáskor eltávoznak a szer­vezetből). Ezek pótlására válasz­­szunk magnéziumban gazdag táplálékokat. Ilyenek pl. a sóska, spenót, kelkáposzta, az olajos magvak, a hüvelyesek, a teljes értékű gabonafélék. Emellett a káliumban bővelkedő zöldsé­­gek-gyümölcsök - édesburgo­nya, görögdinnye, cékla, fekete bab, petrezselyem, sárgaborsó, banán, aszalt szilva, sárgabarack, avokádó, sütőtök — is hasznosak lehetnek. Részesítsük előnyben a magnéziumban bővelkedő ás­ványvizeket, és kerüljük a víz­hajtó és/vagy savasító italok na­gyobb mennyiségű fogyasztását (kávé., tea, alkohol). Forrás: Galenus agyiér-katASZTROFA a legnagyobb veszély az A vércsoportúakat fenyegeti A szélütés és agyvérzés (agyiér-katasztrófa, sztrók) az agy szöveteit károsítja, így az egész test működését negatívan befolyásolja. Állítólag a vércsoporttól is függ, hogy bizonyos kor után ki mennyire hajlamos az erre a súlyos betegségre. A Neurology című folyóiratban kö­zölt legutóbbi ta­nulmány szerint az A vércsoportú em­bereknek van a nagyobb esélyük arra, hogy 60 éves koruk előtt » A megelőzés lényege • rendszeres testmozgás, * a dohányzás mellőzése, • a magas vérnyomás hatékony kezelése - • a szívritmuszavarok megfelelő ellátása. agyiér-katasztrófát szenved­nek. De amint a szakemberek fi­gyelmeztetnek: nem kell pánikba esni, ugyanis az esélyt eredmé­nyesen lehet csökkenteni mégpe­dig bizonyos kockázati tényezők - magas vérnyomás, szívbetegsé­gek, egészségtelen életmód - el­lenőrzésével. A sztrók az agyműködés vérellátá­si zavara által okozott gyorsan ki­alakuló klinikai tünetegyüttes, s oka az agyiér-rendszerben kiala­kult elváltozás, például amikor egy vérrög gátolja a vérellátást vagy elpattan egy ér. Emlékezet­vesztés, vakság, beszédzavar vagy bénulás lehet a következménye. Sok tényező ismert és ismeretlen tényező, ami ehhez a betegséghez » Tények • A szélütés a második leggyakoribb halálok és a harmadik leg­gyakrabban rokkantságot okozó megbetegedés. A kelet-európai államok, azaz a volt szocialista blokk 350 milliós lakossága külö­nösen veszélyeztetett, hiszen a betegség kockázati tényezői sok­kal hangsúlyosabban vannak jelen ebben a népességben, mint a nyugati államokban. • A történelem során olyan ismert személyek kaptak sztrókot, mint Lenin, II. Ramszesz fáraó, Händel, Sztálin, Goya, Dickens, Pasteur, Churchill, Berlioz, Voltaire és Fellini. • A szélütést már az ókori görögök is ismerték: váratlanul fellé­pő, ellenőrizhetetlen eseménynek tekintették. Ezért illette a be­tegséget Hippokratész „plesso" névvel, amely azt jelenti: villám­­csapás által sújtva. • A 21. század elején évente kb. 1,1 millió európai lakos szenve­dett el sztrókot, az esetek kb. 80%-ában érelzáródás miatt. Bár globálisan a sztrók előfordulása csökken, az esetek száma a fia­tal felnőtteknél emelkedik. vezethet. Az ismeretlen tényezők közé tartozik a vércsoportok kér­dése. A szakemberek azt vizsgál­ták, mely vércsoportú emberek­nél következhet be 60 éves koruk előtt agyiér-katasztrófa. A kuta­tók 48 tanulmányt, vagyis 16 730 sztrókos és 599 237 nem sztrókos esetet vizsgáltak meg. Legnagyobb összefüggés az A vércsoportú embereknél derült ki, ami a vérrögképződés zavará­val függ össze. Dr. Braxton D. Mitchell, a tanul­mány szerzője, az University of Maryland munkatársa így foglalta össze a felmérés lényegét: legna­gyobb esélyük az agyiér-kataszt­­rófara az A vércsoportúaknak van. (kovács) AZ ALACSONY TESZTOSZTERONSZINTÜ FÉRFIAK NAGYOBB ESÉLLYEL SZORULNAK KÓRHÁZI KEZELÉSRE A COVID-19 MIATT Hormonpótlásra szorulnak Úgy tűnik, a férfiak esetében a tesztoszteron hormon szintje is hatással lehet arra, milyen súlyos tüneteket vált ki a Covid-19 - írja a Medical Xpress. A Washingtoni Egyetem Orvostudományi Karának kutatói megállapították, hogy a koronavírus okozta megbetegedés miatt nagyobb arányban kerülnek kórházba az alacsonyabb férfihormon-szinttel rendelkezők. A csapat 723 férfi ese­tét elemezte, akik korábban megfer­tőződtek a vírussal és pozitív lett a tesztjük. A vizsgált személyek még 2020-ban kapták el a betegséget, vagyis azelőtt, hogy a vakcinák rendelkezésre álltak volna, Az ada­tok azt mutatják, hogy az alacsony tesztoszteronszint a cukorbeteg­séghez, a szívbetegséghez és a kró­nikus tüdőbetegséghez hasonlóan növelheti a veszélyét a Covid-19 súlyos szövődményeinek. Az eredmények szerint az alacsony tesztoszteronszintű férfiak 2,4-szer nagyobb valószínűséggel szorultak kórházi kezelésre a Covid-19 mi­att, mint a normális hormonszin­tű társaik. Azokat a férfiakat pe­dig, akiknél hormonpótló terápiá­val állították helyre a ko­rábban alacsony tesz­­toszteronszintet, nem kellett nagyobb arányban kórházban kezelni a Covid-19 miatt, mint azokat, akiknek tesztosz­­teronszintje mindig a nor­mál tartományban volt. A JAMA Network Open oldalán szeptem­ber 2-án közzétett eredmények azt sugallják, hogy az alacsony tesz­toszteronszintű férfiaknál a hor­monkezelés védelmet nyújthat a betegség legsúlyosabb tünetei­vel szemben, és csökkentheti a kórházakra nehezedő terheket a Covid-19 hullámai alatt. Dr. Abhinav Diwan társ­szerző, a Washingtoni Egyetem orvosprofesz­­szora hangsúlyozta: az alacsony tesztoszteron­szint nagyon gyakori probléma; a 30 év feletti férfiak akár egyharma­­dát is érintheti. Hát­terében számos ok állhat, például vala­milyen társbeteg­ség vagy sérülés is. Az alacsony tesztoszteronszintű férfiaknál gyakran jelentkeznek szexuális működési zavarok, hangulatinga­dozások, ingerlékenység, kon­centráció- és memóriazavar, fá­radtság, izomerő-csökkenés és ál­talánosságban rossz közérzet. Többnyire azonban csak akkor kezelik a hormonzavart, hogyha az azt kísérő társtünetek már rontják az érintett beteg életmi­nőségét. A kutató szerint fontos lehet, hogy minél nagyobb arányban részesüljenek az érintet­tek hormonpódásban, hiszen a koronavírus továbbra sem tűnt el, és várhatóan újabb hullá­mokban okoz majd tömeges megbetegedéseket. (hazipatika)

Next

/
Oldalképek
Tartalom