Új Szó, 2022. szeptember (75. évfolyam, 203-226. szám)
2022-09-12 / 211. szám
2 I KÖZÉLET 2022. szeptember 12. | www.ujszo.com Sorsdöntő parlamenti ülés következik A parlament szeptemberi ülésén akár az is eldőlhet, hogy jövőre lesz-e előrehozott választás (TASR-felvétel) NAGY ROLAND Pozsony. A két hónapig tartó nyári szünet után kedden újra visszatórnek a képviselők a parlamentbe. A soron következő ülés több szempontból is vízválasztó lehet a koalíció számára: egyrészt eldől, mennyire működhet a kisebbségi kormányzás, másrészt pedig olyan javaslatok is napirenden vannak, amelyek elfogadása akár előrehozott választást is eredményezhet. Nagy érdeklődés övezi a holnap kezdődő parlamenti ülést, hiszen a négypárti koalíció az SaS távozásával immár hárompártira zsugorodott, ezzel pedig elveszítette parlamenti többségét. Eduard Heger (OEaNO) kabinetjének az lesz a valódi erőpróbája, hogy ebben a helyzetben el tudják-e fogadtatni a javaslataikat. Richard Sulik (SaS) leköszönő gazdasági miniszter ugyan azt mondta, a pártja kemény, de konstruktív ellenzéki politikát fog folytatni, és ha a koalíció részéről értelmes javaslatok jönnek, akkor azokat probléma nélkül támogatják majd. Az viszont kérdéses, hogy az SaS képviselői mit tartanak értelmes javaslatnak, hiszen az utóbbi hónapokban azt láthattuk, hogy Igor Matovié (OEaNO) pénzügyi intézkedéseit rendre elutasították, legyen szó akár az inflációs csomagról, akár az adóemelésről - végül az ezekkel összefüggő vita vezetett Sulíkék távozásához. Az SaS vezetője a lemondása után többször is azt mondta, hogy Matovic úgynevezett atombombái - vagyis azok a javaslatok, amelyek komoly hatással vannak a költségvetésre - gyakran a semmiből, bármiféle egyeztetés nélkül jönnek, és szétverik Szlovákia államháztartását. Sulik szerint a pénzügyminiszter csomagjaira költött milliárdokat sokkal hatékonyabban is fel lehetne használni. Matovié ezzel szemben azt állítja, hogy a leköszönő gazdasági miniszter csak ürügyként használja ezeket az érveket, és nem tudja lenyelni az iránta érzett ellenszenvet. Az OEaNO vezetője emellett gyakran beszél „titkos háttéralkukról, amellyel Sulíkék a maffia visszatérését készítik elő”. Mit mutatnak a számok? Ilyen légkörben tehát nehezen elképzelhető, hogy az SaS és az OEaNO frakciójának együttműködése hatékony lesz. Ahhoz, hogy a 150 fős plénumban el tudják fogadni a koalíció javaslatait, legalább 76 szavazatra, vagyis egyszerű többségre lenne szükség. Ehhez képest az OEaNO - Sme rodina - Za l’udí szövetségnek mindössze 71 képviselője van. A legnagyobb frakcióval továbbra is Matovicék rendelkeznek, 47 képviselőjük van a törvényhozásban, utánuk következnek Boris Kollárék 20, Veronika RemiSováék pedig mindössze 4 képviselővel. A Za l’udí frakciója egyébként technikailag már nem is létezik (ahhoz legalább 8 képviselő kellene), vagyis Juraj Seliga, Jana Zitnanská, Alexandra Pivková és Miriam Suteková függetlenként szerepel a törvényhozásban, viszont a szavazások többsége során eddig is támogatták a koalíciót. A helyzet csak tovább nehezedhet Matovicék számára, hiszen Mária Kolíková leköszönő igazságügyi miniszter valószínűleg visszatér a parlamentbe. Kolíková eredetileg a Za l’udí listáján indult, csak később lépett át az SaS-be. A házszabály értelmében azonban kiüti a törvényhozásból azt a képviselőt, aki a miniszterré választása után a helyére került, ebben az esetben Pivkovát. Kolíková tehát az SaS frakcióját fogja erősíteni, ezzel pedig 70-re csökken a koalíciós képviselők száma. Harc a függetlenekért Az SaS támogatása nélkül a koalíció még abban reménykedhet, hogy a szavazások során sikerül maguk mellé állítaniuk azokat a független képviselőket, akik jelenleg nem tartoznak egyetlen ellenzéki párthoz sem. Elsősorban Ján Micovskyról, Katarina Hatrákováról és Martin Cepcekről van szó, akik korábban az OEaNO színeiben kerültek a plénumba, de vagy kizárták őket a frakcióból, vagy önként távoztak. Kulcsfontosságú lehet még Miroslav Kollár és Tom᧠ValáSek szerepe, akik korábban a Za l’udí frakcióját erősítették, most viszont az előbbi a Spoluban, utóbbi pedig a Progresszív Szlovákiában politizál. Valószínű, hogy az ő szavazataikért a koalíció és az SaS is versengeni fog majd, ideológiailag azonban mindketten az SaS-hez állnak közelebb, és korábban többször is bírálták Matovicot, sőt, miatta hagyták el a koalíciót. Végül pedig az is előfordulhat, hogy a koalíció azokkal a független képviselőkkel szavazza meg a javaslatait, akik korábban a szélsőjobboldali ESNS listáján jutottak a parlamentbe. Erre nemrégiben láthattunk példát az inflációs csomag vétójának megtörése során, amelyből aztán hatalmas botrány kerekedett. Boris Kollár (Sme rodina), a parlament elnöke ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, nem akar egy olyan kormány részese lenni, amelynek a működése a szélsőségesek szavazatán áll, vagy bukik. A házelnök azt mondta, ha a kisebbségi kormányzás nem fog működni, előrehozott választást kell tartani. Maga Matovié a Postojnak adott interjújában is azt mondta, a szeptemberi ülésen dől el, hogy a koalíció kitart-e 2024-ig, vagy pedig 2023 tavaszán a választópolgárok újra mehetnek szavazni. Megosztó javaslatok Az előrehozott választás nemcsak a pártelnökök kijelentései, hanem a parlament napirendjén található javaslatok miatt is fókuszba került. A Sme rodina képviselői ugyanis beterjesztettek egy olyan alkotmánymódosítást, amelynek eredményeként parlamenti szavazással vagy népszavazással is le lehetne rövidíteni a választási ciklust. Ha ezt a törvényt sikerülne elfogadni, akkor az előrehozott választások kiírása már jogilag sem ütközne semmilyen akadályba, pusztán 90 képviselői szavazat, vagy pedig egy sikeres népszavazás kellene. Utóbbival jelenleg az ellenzék próbálkozik, nemrégiben adták le másodszor az aláírásokat Zuzana íaputová köztársasági elnöknek, aki egyelőre nem döntött a referendum kiírásáról. Ahhoz azonban, hogy ez megvalósulhasson, először magát az alkotmánymódosítást kellene elfogadni, amihez 90 szavazat kell a parlamentben. Boris Kollárék ugyan számíthatnak az ellenzék támogatására, viszont ahhoz, hogy a javaslat átmenjen, vagy az OEaNO, vagy az SaS szavazataira is szükség lenne. Egyelőre egyik párt sem ismertette a hivatalos álláspontját a javaslattal kapcsolatban. A koalícióban uralkodó feszültséget tovább növelheti az OEaNO képviselői által beterjesztett, a büntető törvénykönyv 363-mas paragrafusát érintő javaslat, amely jelentősen leszűkítené a főügyész, Maros Zilinka jogköreit. O az utóbbi hónapokban többször is kihasználta ezt a jogi eszközt, például ennek segítségével ejtette a vádakat az egykori SIS-igazgató, Vladimír Péolinsky (Sme rodina) ellen. Az SaS és az OEaNO többször is bírálta Zilinkát a 363-mas paragrafus használata miatt, de Boris Kollár hallani sem akart a módosításáról. Ha az OEaNO és az SaS képviselői együttműködnének a szavazás során, elképzelhető, hogy magukra haragítanák a házelnököt, ami tovább szíthatná az egyébként is kiélezett helyzetet. Az SaS háborog, amiért Heger veszi át az oktatási tárcát NAGY ROLAND Branislav Gröhling (SaS) leköszönő oktatási miniszter bírálta Eduard Heger (OllaNO) miniszterelnököt, amiért két hónapig nem sikerült megfelelő jelöltet találnia a tárca vezetésire, A vitába Igor Matoviö (OllaNO) pénzügyminiszter is beszállt. Pozsony. Gröhling elfogadhatatlannak tartja, hogy Heger a kormány vezetése mellett, „félmunkaidőben” még az oktatási minisztériumot is irányítsa. „Éppen ellenkezőleg, az oktatásügy egy felkészült és határozott minisztert érdemel, aki átveszi a tárcát és annak összes feladatát” - üzente a leköszönő miniszter a Facebookon. Megjegyezte, már két hónapja készíthetné az utódját a rá váró kihívásokra, az energiaválságtól kezdve a koronavíruson át egészen az ukrán diákok elhelyezésééig, de erre mindeddig nem került sor, mivel a koalíció még egyetlen jelöltet sem mutatott be neki. Emlékeztetett, a következő miniszternek 2023 tavaszáig el kell végeznie az előre eltervezett iskolaügyi reformokat, hogy az állam ne essen el az Európai Unió helyreállítási alapjának forrásaitól. Facebook-politizálás Gröhling kritikájára végül nem Heger, hanem Matovié reagált, aki a közösségi oldalán azt írta, egyelőre azért nem választottak új oktatási minisztert, mert nem szeretnének elhamarkodott döntést hozni. Végül pedig odaszúrt Gröhlingnek is, a le■köszönő tárcavezető korábbi foglalkozásaira utalva: „Ha önöknek kellene döntenie, és választaniuk kellene egy oktatási szakértő vagy egy kitanult cipész között, aki végül celebek fodrászaként dolgozott, kit választanának? Az én választásom egyértelmű.” Nem sokkal később a pénzügyminiszter egy újabb bejegyzést tett közzé, amelyben már arról beszélt, Gröhling miatt nem kapnak a szülők anyagi segítséget a szakkörök finanszírozására. Matovié úgynevezett családtámogatási csomagjában - amelyben havi 200 eurós támogatást ígértek a gyermekes családok számára - ugyanis havi 60 eurót kaptak volna a szülők, ha valamilyen szakkörbe íratják a gyermekeiket. Az OEaNO elnöke a Facebook-oldalán azt állította, Gröhling megtiltotta az oktatási minisztérium alkalmazottainak, hogy bármilyen módon elősegítsék az intézkedést, ennek eredményeként pedig az új tárcavezetőnek már nem lesz ideje kidolgozni a részleteket ahhoz, hogy jövőre elindulhasson a támogatás. Matovié szerint azonban a havi 200 eurót így is meg fogják kapni a szülők, mégpedig úgy, hogy a családi pótlék összegét 25 euróról 60-ra emelik, illetve az adóbónuszt is megnövelik. A pénzügyminiszter hozzátette, biztos abban, hogy az SaS nem fog támogatni egy ilyen javaslatot, de reméli, hogy a parlamentben akadnak olyan képviselők, akinek még fontos a családok helyzete. Személyeskedés Gröhling nem sokkal később szintén személyeskedő hangvételű bejegyzést tett közzé. „Örülök, hogy Igor Matovic ma már a második bejegyezésében is velem foglalkozik. Ez azt jelenti, hogy addig is a Facebookon tölti az idejét. Ez még mindig jobb, mintha újabb atombombákat találni ki százmillió eurókért. Köszönöm, hogy legalább egy kis ideig biztonságban van az államkassza” -üzente. Ezt követően egy újabb bejegyzésben reagált a szakkörök támogatását érintő vádakra. Állította, az oktatási minisztérium munkatársai igenis foglalkoztak Matovic javaslatával, ellátták észrevételekkel. Ezeket azonban a pénzügyminiszter teljesen figyelmen kívül hagyta, és egy olyan javaslattal állt elő, amely további 8 másik törvénnyel ütközik, és amelynek eredményeként akár csalók is meggazdagodhattak volna. A törvény értelmében ugyanis bárki tarthatott volna szakköröket, az államnak kötelező lett volna kifizetni a pénzt. így akár az is előfordulhatott volna, hogy a fasiszta ESNS fiataljai tartottak volna történelemoktatási szakköröket. „Megértem, hogy Igor Matovic frusztrált a saját alkalmatlansága miatt, és valakit hibáztatnia kell a rosszul kidolgozott törvényért. Viszont szeretném, ha nem hazudna a minisztériumi kollégáim munkájáról” - közölte Gröhling. Az oktatási minisztérium irányítását ideiglenesen Eduard Heger veheti át (TASR-felvétel)
