Új Szó, 2022. augusztus (75. évfolyam, 177-202. szám)
2022-08-27 / 200. szám
www.ujszo.coml 2022. augusztus 27. RÉGIÓ I 3 Óvodavezetők első országos konferenciája SZÁZ ILDIKÓ Hatékony óvodavezetés - eredményes óvoda címmel első alkalommal rendeztek országos konferenciát a szlovákiai majryar óvodavezetők számára Érsekújvárban, a rendezvénynek a Csemadok-szákhóz adott otthont. ÉRSEKÚJVÁR A komáromi COMENIUS Pedagógiai Intézet szervezésében, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének (SZMPSZ), az SZMPSZ Érsekújvári Területi Választmányának, valamint az érsekújvári Czuczor Gergely Alapiskola és a Blaho Pál utcai Óvoda társszervezésében valósult meg a csütörtöki konferencia. Óvodafejlesztós „Hat-hét éve próbálkoztunk egy ilyen találkozó megszervezésével, de nem nyertünk támogatást erre a célra. Mintegy öt éve van ilyen találkozójuk az alap- és a középiskolák vezetőinek, régóta szerettük volna, ha az óvodavezetők is találkoznak. Egy igazgató kulcsember egy intézmény élén. Nekünk kis óvodáink vannak, talán akadnak olyan vezető kollégák, akik még soha nem vettek részt ilyen konferencián. Azt akartuk, hogy személyesen találkozzanak. Az óvodafejlesztés és az ehhez szükséges igazgatói kompetenciák - ezt a két kulcsfontosságú témát jártuk körbe az első konferencián” - tájékoztatta lapunkát Fodor Attila szervező, a COMENIUS Pedagógiai Intézet igazgatója. Kalmár Mónika a COMENIUS Pedagógiai Intézet níunkatársa elmondta, több mint 300 meghívót küldtek szét, megszólítva az összes érintett óvodát az országban, végül 160 résztvevő érkezett a találkozóra. Összetartozás-élmény Klein Ottokár, Érsekújvár polgármestere is köszöntötte a Csemadok-székházban egybegyűlt első országos konferencia résztvevőit. A polgármester, akinek az édesanyja is éveken át vezette az egyik érsekújvári óvodát, hangsúlyozta, hogy az óvodapedagógusok kezében van a legfiatalabb generáció nevelése, tanítása. Az, hogy ilyen sokan megjelentek a nyár végi konferencián azt bizonyítja, fontosnak tartják az önképzést és a fejlődést. Nyitóbeszédében Fodor Attila ugyancsak megjegyezte, felemelő érzés, hogy ilyen sokan eljöttek. Régi vágyuk, szakmai szándékuk valósult meg a mai napon, hogy Pozsonytól Királyhelmecig találkozzanak a szlovákiai magyar óvodavezetők. „Hiszszük és valljuk, a felvidéki magyarAz óvodapedagógusoknak rendezett ság megmaradásának és fejlődésének a minőségi oktatás és nevelés a záloga, az óvoda pedig ennek az alapköve. Önök, óvodavezetők meghatározó alakítói, formálói, építői óvodáinknak” - mondta Fodor Attila. Nevelési stratégiája Viera Hajdúková állami főtanácsos, az SZK Oktatási, Tudományos, Kutatási és Sportminisztériumából, az Óvodák és Alapiskolák Főosztályáról a hazai óvodai nevelés fejlesztési céljairól és stratégiáiról tartott érdekfeszítő és minden részletre kiterjedő előadást a konferencia résztvevőinek. Lényeges szempontnak tartotta az előadó, hogy minden fontos dokumentációt magyarul is megtalálnak már az óvodavezetők és a nevelési munkához szükséges törvények fordítását is biztosítják. Nem szeretné, ha felesleges többletmunkát végeznének az óvodavezetők, mert sokkal fontosabb a gyerekekkel való foglalkozás. Borbély Diana, a komáromi Selye János Egyetem Tanárképző Karáról a magyar óvodák sajátosságairól, kihívásokról és lehetőségekről tartott előadást. Hangsúlyozta, hogy az óvoda igazgatói azok, akik továbbadják első országos konferencia résztvevői az információt a kollégáknak, ezért : tájékozottnak kell lenniük. Az előadó ; kiemelte, hogy az anyanyelv használata alkotmányos jogunk, az anyanyelvi kompetenciákat fejleszteni kell a gyermekeknél. Az állami oktatási program nemrég óta áll a pedagógusok rendelkezésére magyar nyelven, amit a COMENIUS Pedagógiai Intézetnek köszönhetnek. Borbély Diana több alkalommal utalt az előtte szóló Viera Hajdúkovára azzal kapcsolatban, hogy az állami oktatási program : nagy kincs, a készségfejlődés szintjei i is szépen le vannak magyarra fordítva, megkönnyítve ezzel a terveket, előkészületeket kidolgozók munkáját. Ez azért is lényeges Borbély Diana szerint, mert a szlovákiai magyar óvodáknak még nagyobb erőfeszítést kell kifejteni annak érdekében, hogy a szülők az ő intézményüket válasszák. A jeles előadók kiemelték, mennyire fontos, hogy az oktatói-nevelői munka anyanyelven folyjék, azonban lényeges a szlovák nyelv elsajátítása is. Képzettek és nyitottak Fekete Irén, az SZMPSZ elnöke beszédében kiemelte, ma már más ingerek érik a gyerekeket, de a fel(A szerző felvétele) vidéki magyar óvodapedagógusok képzettek és nyitottak, az SZMPSZ pedig megbízható partner. Az előadó utalt a november 5-i tisztújításra is az SZMPSZ-ben, és kérte az óvodavezetőket, kapcsolódjanak be a szövetség munkájába. Beszámolt továbbá arról, hogy 2003-tól szervezik az óvodapedagógusok országos konferenciáját, amelyet az óvodapedagógusok legfőbb fórumának tartanak. Czibula Adám, a Bethlen Gábor Alapkezelő (BGA) Zrt. szlovákiai ügyvezető igazgatója arról tájékoztatta az óvodavezetőket, hogy Szlovákiában 162 óvodai intézmény fejlesztését támogatták és 29 új intézmény jött létre, ezek javarészt református, római katolikus és görög katolikus vagy alapítványi hátterű nevelési intézmények. Az előadó szerint korábban tapasztalható volt egyfajta politikai megosztottság, ám az óvodaprogram összehozta az embereket, és úgy vette észre, hogy összekovácsolta a közösségeket. Akadtak felújításra szoruló épületek, amelyek statikailag életveszélyesek voltak, és olyan helyeken is sikerült korszerű nevelési intézményeket nyitni, ahol néhány kis óvodás akkor látott először szociális helyiségeket, és fogyaszthatott rendes meleg ételt. Az egyes előadások után az óvodavezetők feltehették kérdéseiket az adott témában, így szakmai vitára, baráti beszélgetésre is bőven akadt lehetőség az érsekújvári találkozón. A délutáni órákban az óvodafejlesztést megalapozó vezetői kompetenciákról Kissné Zsámboki Réka, a Soproni Egyetem Benedek Elek Pedagógiai Karának dékánhelyettese tartott előadást. Fodor Attila az óvodavezető szakmai standardjára, egyéni fejlődési tervére hívta fel a jelenlévők figyelmét. A tanévnyitó tájékoztatók keretében Varga László, a Soproni Egyetem Benedek Elek Pedagógiai Karának dékánja együttgondolkodásra serkentette a jelenlévőket a határok nélküli óvodafejlesztés érdekében. Elena Wittenbergerová, a Nagyszombati Tanfelügyelői Központ tanfelügyelője megosztotta a jelenlévőkkel a tanfelügyelői ellenőrzések során szerzett értékes tapasztalatait. Az óvodai nevelést támogató szakmai-módszertani intézményrendszer átalakulásáról Tóth Szilvia, az Országos Közoktatási és Ifjúsági Intézet komáromi regionális központjának szakmai fejlesztő pedagógusa számolt be. A jelenlévők megkapták, majd Markovics Tímea a COMENIUS Pedagógiai Intézet főmunkatársa, a konferencia ülésvezetője részletesen ismertette az intézet óvodafejlesztési törekvéseit és az idei tanévre vonatkozó szakmai kínálatát. Térségi borászati szolgáltatóház Muzslán Az új muzslai központban a térség összes kistermelője bevizsgáltathatja borait (A szerző felvétele) BUCHLOVICS PÉTER A csütörtökön átadott épületben a térség kistermelői vizsgáltathatják be boraikat, továbbá itt működik majd annak a digitális időjárás-előrejelző hálózatnak a központja is, amely a környék szőlőhegyeiről szolgáltat adatokat a borászoknak. MUZSLA Ünnepélyes keretek közt adták át a községben azt a térségi borászati szolgáltatóházat és borlaboratóriumot, amely a párkányi és régióbeli borászokat, kistermelőket szolgálja ki. Az egykor üzleteknek helyt adó épületet átalakították és teljesen felújították. A laboratóriumban borminták minőségi bevizsgálására nyílik lehetőség, a konferenciaterem szakmai tanácskozások, borbemutatók helyszíne lehet, ezenkívül egy kisebb tárgyalót is berendeztek a központban, jövő tavaszra pedig egy parkot is kialakítanak a ház mellett. A projekt összértéke 300 ezer euró, uniós támogatásból, a határon átnyúló INTERREG program révén valósult meg, az Ister-Granum EGTC helyi termékhálózatának egyik fejlesztéseként. Egzakt módszerek Ugyan Muzsla és vonzáskörzete az ország legjobb szőlőtermő vidékei közé tartozik, az itteni kistermelőknek eddig nem volt lehetőségük arra, hogy boraikat minőségileg is bevizsgáltassák. Eddig ezt maximum Pozsonyban, a modori kutatóintézetben, vagy Budapesten, Budafokon tehették csak meg, illetve a közelben nem hivatalosan, néhány nagyobb, magánborászatban. Az új muzslai központban a térség összes kistermelője megteheti már ezt, az idei szüretre a labor már működni fog — mondta Farkas Iván polgármester a sajtótájékoztatón. Farkas hozzátette, a bevizsgálás nem lesz drága, nyolc-kilenc euróért érhető majd el a szolgáltatás, ez pedig a mai viszonyok közt jó ár. Az előzetes tervek szerint a labor hétfőnként, szerdánként és péntekenként fogadja a borászokat. A projekt magyarországi partnere, a kesztölci Szivek Pincészet tulajdonosa, Szivek Péter szerint is roppant hasznos szolgáltatásról van szó, tőlük is Muzslára hozzák majd a mintákat. Digitális előrejelzés A projekt további gyakorlati haszna, hogy a szőlészeket-borászokat szolgáló digitális időjárás-előrejelzési hálózat moduljait nemcsak Muzslán, hanem több környékbeli szőlőhegyen is kihelyezték, így például Bátorkeszin, Köbölkúton is, a Karvai Mezőgazdasági Szaközzépiskola pedig szintén kapcsolódott a hálózathoz. A rendszer lényege, hogy a modulokon keresztül nemcsak az adott szőlőhegy, dűlő meteorológiai viszonyait vizsgálják, mérik és jelzik előre, hanem egyéb, a szőlőmunkákhoz fontos paramétereket is (páratartalom, nedvesség stb.). Az adatok azonnal befutnak a muzslai központba, ahol ezeket számítógépes feldolgozással értékelik ki, illetve a borászok, szőlészek naprakészen lekérhetik ezeket. További előny, hogy a rendszer bővíthető és fejleszthető, idővel más térségek is csatlakozhatnak hozzá. „A rendszer nagy segítséget nyújt például a a védő permetezések elvégzéséhez és más kinti munkákhoz, a borlaboratórium pedig egzakt, tudományos módszerekkel segít abban, hogy borászaink minél kiválóbb nedűkkel rukkoljanak elő, lehessenek versenyképesek kicsiben és középszinten is” - hangzott el az avatóünnepségen. Miroslav Petrech, az ország egyik legkiválóbb borásza, a bélai kastély pincemestere és számos világverseny, nemzetközi gála győztese szintén üdvözölte a muzslai fejlesztést. Mint elmondta, a szőlő és a bor minőségét kilencven százalékban a természet adja, de a 21. században már alapkövetelmény, hogy a szőlészek-borászok elérhető, megfizethető és tudományosan megalapozott, profi szolgáltatásokhoz jussanak.
