Új Szó, 2022. augusztus (75. évfolyam, 177-202. szám)

2022-08-01 / 177. szám

6 I RÖVIDEN Kulturális népirtás Róma. Ferenc pápa egyetért azzal a megállapítással, hogy a kanadai őslakosok ellen „kul­turális népirtást” követtek el. A katolikus egyházfő kana­dai látogatásáról hazatérőben ismét elmondta, nem kizárt, hogy egészségi állapota miatt lemondjon, mostantól keveseb­bet fog külföldre utazni. Noha a hatnapos kanadai látogatás köz­ben egyszer sem használta ezt a kifejezést, egyetértett a kanadai miniszterelnök által létrehozott eseti bizottság azon 2015-ös megállapításával, hogy kultu­rális népirtás volt az őslakosok bentlakásos iskolákba kénysze­rítése, fizikai és szexuális bán­talmazása az államilag jóváha­gyott, de a katolikus egyház ve­zette iskolahálózatban. (MTI) Újra pozitív Biden tesztje Washington. Megint pozitív lett Joe Biden amerikai elnök koro­na vírustesztje szombaton, alig három nappal azután, hogy meg­szűnt a korábbi fertőzése miatt elrendelt karantén - közölte a Fe­hér Ház orvosa, Kevin O’Con­nor. Az elnök tünetmentes és elég jól érzi magát - tette hozzá az or­vos. A következő napokat karan­ténban tölti. Biden kilenc nappal korábban szintén pozitív tesztet produkált. (MTI, 24.hu) Jöjjön Nyugat-Balkán Belgrád. Spanyolország támo­gatja Szerbia és a nyugat-balkáni térség európai integrációját - közölte Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök Belgrádban. A spanyol kormányfő Szerbi­ában kezdte meg négynapos, nyugat-balkáni körútját. Belg­rád után Szarajevóba, Mostar­ba, Podgoricába, Szkopjéba és Tiranába is ellátogat. A térség országai az európai integráció különböző szakaszaiban van­nak. Szerbiával és Monte­negróval évek óta folynak a csatlakozási tárgyalások, Albá­niának és Észak-Macedóniá­­nak néhány hete hagyták jóvá a csatlakozási tárgyalások meg­kezdését, Bosznia-Hercegovina pedig benyújtotta uniós tagje­­lölti kérelmét. (MTI) Kína megvódi területi egységét Peking. Kína területi egysé­ge és szuverenitása védelmét hangoztatta a kínai légierő egyik szóvivője egy légi parádén. Sen Dzsin-ke leszögezte: a parádén olyan harci repülőgé­peket is bemutatnak, amelyek „képesek körbevenni anyaorszá­gunk drága szigetét”. Kiemelte: a légierőnek mind az eltökéltsé­ge, mind a szükséges kapacitása megvan ahhoz, hogy „megvédje Kína területi egységét”. Jóllehet Tajvannak 1949 óta saját politikai vezetése van, Kína saját részének tekinti, és a sziget miatt nőtt a feszültség Washing­ton és Peking között. (MTI) MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 2022. augusztus 1. | www.ujszo.com Dróntámadás az orosz flotta ellen HÍRÖSSZEFOGLALÓ Moszkva/Kijev/London. Ukrán dróntámadás érte az orosz fe­kete-tengeri flotta főhadi­szállását vasárnap, ezért biz­tonsági okokból lemondták a haditengerészet napi ünnep­ségeket Szevasztopolban. Az ukrán hadsereg már három hi­dat lerombolt a Dnyeperen, hogy elvágja az orosz csapato­kat az utánpótlási vonalaktól. Mihail Razvozsajev, a város kor­mányzója Telegram-bejegyzésben közölte, hogy „azonosítatlan” tárgy repült be a flottaparancsnokság ud­varára, az előzetes jelentések szerint egy drón. Öt ember megsérült. A fe­kete-tengeri flotta közölte, hogy pa­rancsnoksága területén egy kis ere­jű, házi készítésű drón által szállított robbanószerkezet lépett működésbe. Öten megsérültek a betört ablakok üvegszilánkjaitól. Mindnyájukat el­látták. Az orosz Szövetségi Bizton­sági Szolgálat (FSZB) vizsgálatot in­dított. Vlagyimir Putyin orosz elnök vasárnap a balti flotta díszszemléjén vesz részt. Kötelező kiürítés Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szombat este elrendelte a donyecki régió ukrán ellenőrzés alatt álló tele­püléseinek kötelező kiürítését. Az ál­lamfő videóüzenetében elmondta: „a háború jelenlegi szakaszában Orosz­ország legfőbb fegyvere a terror”. A területen - ahol ádáz harc dúl - még mindig százezrek élnek. „Mi­nél többen elhagyják Donyecket, annál kevesebb embert tud megölni az orosz hadsereg” - tette hozzá Ze­lenszkij, aláhúzva, hogy a lakosság tiltakozása ellenére az evakuáció el­kerülhetetlen. Hangsúlyozta: a távo­zók kárpótlást kapnak. Kifogynak a szufléból Az orosz hadsereg „kifogy a szuf­léból” - írta a brit hírszerzés (MI6) vezetője, Richard Moore a Twitte­­ren szombaton. Moore a brit védel­mi minisztérium pénteki posztjához fűzött megjegyzést. A tárca azt ír­ta: az orosz kormány egyre kétség­beesettebb, a hadsereg elavult, szov­jet fegyvereket kényszerül bevetni, és több tízezer katonát veszített Uk­rajnában. A hallgatagságáról híres MI6 az ukrajnai háború kezdete óta gyakrabban tájékoztatja a nyilvános­ságot, és a brit védelmi minisztéri­um minden nap közzéteszi az aktu­ális információkat a háborúról. Az ukrán hadsereg közölte: több mint száz katonát megölt és két lőszerrak­tárt megsemmisített Herszon régió­ban. A térség az ukrán ellentámadás egyik célpontja, miután kulcsszerepet tölt be az orosz utánpótlás számára. Vlagyimir Putyin orosz elnök a Szent­pétervári Állami Történeti Múzeum­ban gyertyát gyújt a Péter és Pál-szé­­kesegyház meglátogatásakor (TASR/AP-felvétel) Az ukrán hadsereg az elmúlt hetek­ben már három hidat lerombolt a Dnyeper (Dnyipro) folyón, hogy el­vágja az orosz csapatokat az utánpót­lási vonalaktól. Azonban a brit védel­mi minisztérium szerint az orosz csa­patoknak sikerült pontonhidakkal és kompszolgálattal fenntartani a kap­csolatot a folyó két partja között. Mé­diaértesülések szerint az oroszok ál­tal megszállt dél-ukrajnai területeken még idén népszavazást tarthatnak az Oroszországhoz csatlakozásról. Szétlőtt börtön Ukrajna és Oroszország továbbra is egymást vádolja a donyecki szaka­­dár régióban levő Olenivka börtöne elleni támadással, amelyben legalább ötven ukrán hadifogoly életét vesztet­te és több mint hetven megsebesült. Moszkva szerint az ukrán hadsereg amerikai HIMARS sorozatvetővel követte el a támadást. Igor Konasen­­kov orosz védelmi szóvivő szomba­ton leszögezte: Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, kormányát és az őket támogató Washingtont terheli „min­den politikai, büntetőjogi és erkölcsi felelősség a véres mészárlásért”. Új doktrína született Az orosz flotta megvédi a nemze­ti érdekeket az új tengeri doktrína szellemében - jelentette ki Vlagyi­mir Putyin orosz elnök vasárnap a hadiflotta napján megtartott szent­pétervári fő haditengerészeti dísz­szemlén. „Nyíltan kijelöltük Orosz­ország nemzeti érdekeinek határait és övezeteit, mind a gazdasági, mind a létfontosságú és stratégiai érdeke­két. Ezek mindenekelőtt a sarkvidéki vizeink, a Fekete-, az Ohotszki- és a Bering-tenger, valamint a balti-ten­geri és a Kuril-szorosok. Határozot­tan, minden eszközzel meg fogjuk védeni őket” - mondta. (MTI, 24 hu) Márki-Zay nekiment Gyurcsánynak Fegyverrel civilekre A következő időközi választá­son a DK jelöltjeit nem fogja tá­mogatni a Mindenki Magyar­­országa Mozgalom - jelentette be Márki-Zay Páter, az MMM elnöke a szervezet elnökségé­nek vasárnapi ülése után. Budapest. „Ennek a közvetlen ki­váltó oka az, hogy a DK több alka­lommal ráindult ellenzéki jelöltekre, megosztva az ellenzéki szavazatokat” - indokolta a döntést Márki-Zay. Pél­daként a 16. kerületi időközi önkor­mányzati választást említette, amit a „legtisztességtelenebb, legbecstele­nebb” magatartásnak nevezett a DK részéről. Az MMM ettől függetlenül telje­síteni fogja „az összefogásból adódó kötelezettségeket”, de azt nem mond­ta Márki-Zay, mit ért ezen, túl azon, hogy hiteles ellenzékre van szükség, „a hiteles alternatíva a legfontosabb”. Hogy a hiteles ellenzék mit jelent, azt a szervezet 15 pontban foglalta ösz­­sze, felsorolták azt is, milyen problé­máik vannak. Szerinte az április 3-i választás előtt, a kampányában is azt tapasztalták, hogy Gyurcsány Ferenc nem akarta leváltani Orbán Viktort. Példaként említette, hogy anyagilag és emberekkel se járult hozzá a kor­mányváltáshoz, sőt, ezt sok lépéssel akadályozta. A Gyurcsányt tovább kritizáló pontok között sorolta fel azt, hogy nem volt korábban, a Fi­­desz-kormány 2002-es leváltása után valódi elszámoltatás. De „nem lehet hiteles alternatíva egy olyan volt kor­mányfő, akinek hivatali idején azo­nosító szám nélküli rendőrök földön fekvő embereket ütlegelnek”, ennek nincs következménye, a rendőri ve­zető megrovás helyett jutalmat kap - mondta. További közös pontként em­lítette Gyurcsány és Orbán között a kritikátlan Putyin-barátságot. A Demokratikus Koalíció szűk­szavúan reagált Márki-Zay kijelen­téseire. „Hódmezővásárhely polgár­­mesterével szívesen beszélgetünk Hódmezővásárhely ügyeiről, de csak arról, ugyanis korábbi országos po­litikai szerepvállalása és megszóla­lásai minden idők legnagyobb fide­­szes kétharmadához vezettek” - ír­ta Barkóczi Balázs, a DK szóvivője. Márki-Zay és a DK-elnök Gyurcsány feszült viszonya nem újkeletű. A Di­­rekt36-nak a választási kampányról írt oknyomozó írása nagyon jól érzé­kelteti ezt, különösen a cikknek ez a részlete: „Volt... egy »Elnökök« elne­vezésű csoport a titkosított kommu­nikációt lehetővé tévő Signal appli­káción, amelynek az ellenzéki össze­fogás pártvezetői mellett Márki-Zay is tagja volt. Április 4-én Márki-Zay kapott egy értesítést, hogy »Gyur­csány Ferenc eltávolította önt ebből a csoportból«.” (Telex) Antananarivo. Legalább 32- en meghaltak a madagaszkári főváros közelében, amikor bű­nözők támadtak helyiekre, és több házat felgyújtottak - derült ki a sziget védelmi minisztériu­mának vasárnapi bejelentéséből. A dahalo néven ismert fegyve­res banditák pénteken csaptak le az Antananarivótól 75 kilomé­terre északra fekvő Ankazobe körzetére, a halottak között nők és gyerekek is vannak, hárman megsebesültek. Richard Rako­­tonirina védelmi miniszter azt mondta, a támadást vélhetően bosszúnak szánták, amiért a he­lyiek korábban információkat adtak ki a banditákról a ható­ságoknak. A tábornok az akciót Facebookon tragédiának nevez­te, és leszögezte, mindent meg­tesznek a gyilkosok kézre kerí­téséért. (MTI) Iraki tüntetők pihennek a parlament épületében Bagdadban, vasárnap. Egy befolyásos síita pap követőinek ezrei rohantak be szombaton az iraki parla­mentbe, egy héten belül másodszor, tiltakozva a riválisai által vezetett kor­mányalakítási erőfeszítések ellen. (TASR/AP-felvétel) Fogolycsere-politika Washington. Antony Blinken amerikai külügyminiszter közöl­te pénteken, nyomást próbált gya­korolni orosz hivatali kollégájára, Szergej Lavrovra, hogy fogadja el az Oroszországban őrizetben lévő amerikaiak szabadon engedésé­re vonatkozó amerikai ajánlatot. Blinken szerint „őszinte és köz­vetlen” telefonbeszélgetést foly­tattak Lavrovval. „Unszoltam a Kremlt, fogadja el a Paul Whelan és Brittney Griner szabadon enge­désére vonatkozó korábbi komoly ajánlatunkat” - mondta az ameri­kai tárcavezető. Az amerikai dip­lomácia vezetője szerdán ismer­tette, hogy az Egyesült Államok milyen ajánlatot tett Oroszország­nak két amerikai állampolgár, a kémkedésért börtönbe zárt Paul Whelan volt tengerészgyalogos és a kábítószervádakkal őrizetbe vett Brittney Griner kosárlabdázó bajnok hazahozataláért. Az ügyre rálátással bíró egyik forrás sze­rint az Egyesült Államok cserébe hajlandó lenne az illegális fegy­verkereskedelemért elítélt orosz Viktor Butot elengedni. Blinken elmondta azt is, pénteki beszél­getésük során közölte Lavrovval, hogy Oroszországnak teljesítenie kell az ukrán gabonaexport újrain­dítására vonatkozó megállapodá­sokat. Ezenfelül tudatta vele azt is, hogy a nemzetközi közösség nem fogja elismerni semmilyen ukrán terület elcsatolását. Figyelmeztet­te is orosz hivatali partnerét, hogy Washington további „jelentős” szankciókat fog bevezetni. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom