Új Szó, 2022. augusztus (75. évfolyam, 177-202. szám)

2022-08-25 / 198. szám

www.ujszo.coml 2022. augusztus 25. KÖZÉLET Tovább vitázik a minisztérium az orvosokkal Vladimír Lengvarsky egészségügyi miniszter felszólalt a Szlovák Orvosz­­szakszervezet képviselőinek kijelentései ellen. A tárcavezető állítja, dolgoz­nak az orvosok követelésein, de nem lehet mindent egyik napról a másikra megoldani. (TASR-feivétel) NAGY ROLAND Pozsony Az egészségügyi mi­nisztérium és a Szlovák Or­vosszakszervezet (LOZ) kö­zött egyre feszültebb a hely­zet. A Vladimír Lengvarsky (OLaNO) által bemutatott béremelési javaslat nem győz­te meg az orvosokat, sőt, Pe­ter Visolajsky, az LOZ elnöke tömeges felmondással fenye­getőzik. A miniszter most azt üzente az orvosoknak, szerinte ez a hozzáállás nem segíti elő a konstruktív párbeszédet és az egészségügy problémáinak rendezését. Ahogy arról lapunk is beszámolt, az egészségügyi dolgozók béremelé­sijavaslatát a szakmai körök nem fo­gadták kitörő lelkesedéssel. A nővé­reket, az orvosokat és a mentősöket képviselő érdekvédelmi szervezetek javarészt csalódottságukat fejezték ki. Legutóbb például Peter Visolaj­sky szólalt fel Lengvarsky és Igor Matovic pénzügyminiszter javaslata ellen. Az LOZ elnöke közel 10 hóna­pon át tárgyalt a kormány képviselő­ivel az orvosok követeléseiről. Mint mondta, önmagában nem a fizetés­emelési javaslattal van problémá­juk, hanem azzal, hogy szerintük a minisztérium nem veszi figyelembe az álláspontjukat. Ok ugyanis úgy vélik, hogy a bérezés rendezése ön­magában nem oldja meg a szlovák egészségügy problémáit. A helyzet megoldására 8 követeléssel álltak elő, és ezek közül csak kettő vonatkozott a nővérek és az orvosok bérére. Üzengetés Mivel Visolajskyék a legutób­bi, pénteki tárgyalások során sem kaptak érdemi javaslatokat ezekre a problémákra, az LOZ vezetője úgy nyilatkozott, nincs más megoldás, mint a tömeges felmondás. Pár nap­pal később a közösségi oldalán igye­kezett szemléltetni, mi is a problémá­juk a minisztérium hozzáállásával. A bejegyzésében elsősorban Moni­ka Jankechovát, a tárca oktatásért és emberi erőforrásokért felelős osztá­lyának igazgatóját bírálta. Mint írta, a szakszervezet már áprilisban jelez­te, a felmérések alapján a pályakezdő orvosoknak leginkább a szakvizsga előtti időszakkal van problémája, ezért is mennek külföldre dolgozni. Az orvosi egyetem elvégzése után a pályakezdő orvosok még nem vé­gezhetnek önállóan beavatkozásokat, egy szakvizsgával rendelkező orvos felügyelete alatt dolgoznak. Ez az időszak a szakiránytól függően akár 4-6 évig is elhúzódhat. Visolajskyék szerint meg kellene reformálni ezt a rendszert, mert így képtelenség lesz megállítani a fiatal orvosok elván­dorlását. Jankechová a tárgyalások során azt mondta, az új koncepció ki­dolgozásához legalább 5 újabb mun­katársra lenne szükség az osztályán, és mintegy másfél évre. Visolajsky azonban úgy véli, megfelelő meg­oldás lenne a cseh modell átvétele, amit tulajdonképpen „elég lenne át­másolni”, de a minisztériumnak eh­hez is másfél év kell. Lengvarsky felszólalt Vladimír Lengvarsky viszonylag ritkán kommentálja a szakmai kö­zegből érkező bírálatokat, ebben az esetben viszont felszólalt Visolajsky kijelentései ellen. Azt üzente, elí­téli az LOZ vezetőjének kirohaná­sát a minisztérium alkalmazottai­val szemben. Megjegyezte, Monika Jankechová komoly szaktekintély­nek számít, aki sokéves elméleti és gyakorlati tapasztalattal rendelke­zik, ezért sem engedhető meg az a hangnem, amit az orvos a közössé­gi oldalán használt. „Az egészség­­ügyi minisztérium tiszteletben tart­ja a Szlovák Orvosszakszervezetet mint partnerét az egészségügy fej­lesztéséről szóló tárgyalások során. A nyilvános támadások, a kollégá­ink lealacsonyítása, sőt, megalázása a szakszervezeti képviselők részéről nem segíti elő a konstruktív párbe­szédet. A minisztérium nem hajlandó a személyeskedések szintjére süly­­lyedni. Ezért is szeretnénk megkér­ni a partnereinket, hogy hasonlóan álljanak hozzánk. Végül is csak elbi­­zonytalanítjuk a szakmai közeget és a nyilvánosságot, akik tőlünk várják a megoldást” - vélekedett az egész­ségügyi miniszter. „Időbetelik" A tárca emellett egy részletes tá­jékoztatást közölt arról, holt tart az orvosok követeléseinek teljesítése. A sajtóközleményben hangsúlyoz­ták, az előző kormányok nem tö­rődtek az egészségügy helyzetével, és az alkalmazottak, valamint a pá­ciensek most ennek isszák meg a levét. „Sok betegnek saját evőesz­közt, törölközőt és vécépapírt kel­lett bevennie a kórházba, az egész­ségügyi dolgozóknak saját zsebből kellett megvásárolni a munkaruhát, a média penészes falakról és nem megfelelő körülményekről (elhelye­zési, technikai és anyagi) számolt be, a kórházak fejlesztésébe csak a töredékét fektették annak, amire szükség lett volna, az új állami kór­házak felépítése az utóbbi három év­tizedben holtpontra jutott, a szlovák egészségügy így a hanyatlás szim­bólumává vált” - írta a minisztéri­um sajtóosztálya, amely szerint eze­ket a károkat nem lehet egyik napról a másikra helyrehozni. Bár az előző évben elfogadtak egy olyan átfogó reformcsomagot, amelyre 2004 óta nem volt példa, de ennek az eredmé­nye is időbe telik. A követelések A tárca állítja, a legtöbb követe­lés megoldásán már dolgoznak. Ami például a fiatal orvosok képzését ille­ti, a minisztérium tárgyalt a Szlovák Egészségügyi Egyetemmel (SZU), és megállapodtak, hogy több hall­gatót vesznek fel az általános orvosi szakra. A szakvizsga előtt álló or­vosok helyzetét is próbálják javí­tani, például úgy, hogy az oktatási intézményeknek kötelező lesz évi több időpontot is kiírni a szakvizs­gára, emellett pedig dolgoznak egy új rendeletén is, amelyben átértékelik a felkészülési időszakok hosszát és a képzés tartalmát. A kórházak finanszírozásával kapcsolatban a tárca megjegyez­te, már dolgoznak az úgynevezett DRG-rendszer bevezetésén, amely több nyugat-európai országban is átláthatóbbá és igazságosabbá tette a fekvőbeteg-ellátás működését. Az új rendszer a jelenlegi tervek szerint 2024 januárjában indulhat el. A munkaerőhiány stabilizálását a minisztérium elsősorban a múlt hé­ten bemutatott fizetésemeléstől vár­ja, illetve egy sor további intézke­­déssel is szeretné vonzóbbá tenni a szlovák egészségügyet, mint például a nővérek és a szülésznők hatáskö­rének kibővítése, vagy a digitalizá­­ciós fejlesztések. Az általuk bemu­tatott fizetésemelés azonban nem éri el azt, amit az orvosok kértek. Ezt a tárca bővebben nem kommentálta, pusztán azt írták, az eddigi legma­gasabb béremelésről van szó az or­vosok számára. Ami pedig a kórházi osztályok be­zárását illeti, a tárca továbbra is ál­lítja, a kórházhálózat készülő opti­­malizációja nem bezárásokkal, ha­nem átalakításokkal jár majd. Hogy ez pontosan milyen intézményeket érint, a tárca 2023-ban teszi közzé. Az orvosok követelései: • A kórházak annyi pénzt kapjanak az egészségbiztosítóktól, hogy az teljesen fedezze a betegeknek nyújtott ellátás költségeit. • Megnövelni az orvosok, a nővérek és a szülészasszisztensek számát, és törvényileg szabályozni, legalább hány dolgozóra van szükség ahhoz, hogy a betegek megfelelő ellátást kapjanak, illetve büntetőjogi felelősséget vállalni a számok betartásáért. • Bebiztosítani, hogy az egyetemekre több orvostanhallgatót vegyenek fel, illetve megreformálni a pályakezdő, szakvizsga előtt álló orvosok képzését. • Addig ne zárjanak be egyetlen kórházi osztályt sem, amíg nem biztosítják a személyzeti feltételeket ahhoz, hogy a megmaradó osztályok átvehessék a betegeket. • Annyira növelni a nővérek és a szülészasszisztensek bérét, hogy a szlovák egészségügy konkurenciaképes legyen, és hogy a betegek minőségi ellátásban részesüljenek. • A szakvizsga előtt álló orvosok alapbérét az átlagfizetés 1,7-szeresére, a szakvizsgával rendelkezőkét pedig a 2,6-szoro­­sára növeljék, valamint vezessék be, hogy minden egyes ledol­gozott év után további 3 százalékos juttatást kapjanak. • A szülői szabadságot számítsák be a szakmai gyakorlat idejé­be a bérértékelési szempontok során. • Eltörölni a nem pénzbeli juttatások után fizetendő adót. Újabb nagyberuházás érkezhet Kelet-Szlovákiába 15 ezren kapnak 500 eurót ÖSSZEFOGLALÓ Nagyjából 4 ezer új állás jö­het látre az Eperjesi járásban található Harság (Záborské) ipari parkjában, ha megvaló­sul a Boseh tervezett beruhá­zása - jelentette be Richard Sulik gazdasági miniszter a szerdai kormányülós után. Pozsony. A német társaság ke­rékpárokhoz gyártana elektromos motorokat a tervezett üzemében. A kormány a szerdai ülésén máris döntött az említett, több mint 115 hektáron elterülő ipari parkot ki­emelt beruházásnak elismerő ta­núsítvány odaítéléséről. „A harsá­gi ipari park várhatóan nemcsak az ipari termelés és a szolgáltatások, hanem a kutatás-fejlesztés terüle­téről is vonzza majd a beruházáso­kat” - áll a gazdasági minisztérium által jóváhagyott anyagban, amely szerint az ipari parkot az állami tulajdonban levő MH Invest társa­ság készíti elő. Sulik azonban nem győzi hangsúlyozni, hogy a beruhá­zásról még nem született végleges döntés. A Bosch várhatóan szep­temberben folyamodik majd állami támogatásért a beruházással kap­csolatban, az erről szóló döntést pe­dig a kormánynak kell meghoznia. A gazdasági miniszter szerint az állam 37 millió euróval járulhatna hozzá a beruházáshoz. „Bár köz­vetlen támogatásról és nem adójó­váírásról van szó, ez a támogatás többszörösen megtérül majd Szlo­vákiának” - állítja a tárcavezető. Eperjes megyében egyébként rövid időn belül ez már a második olyan ipari park, amely az állami MH In­vest hozzájárulásával valósul meg. Az elsőt, nagyjából 79 hektáros te­rületen, Kisszeben (Sabinov) mel­lett készítik elő. (mi, TASR) Richard Sulik (SaS) gazdasági miniszter szerint a német társaság kerékpárok­hoz gyártana elektromos motorokat a tervezett üzemében (TASR-feivétel) Pozsony. A kormány szer­dán 500 euró jutalmat hagyott jóvá a szociális intézetek alkal­mazottai számára, a pénzt ősz­szel fizetik ki. A 15 ezer alkal­mazottat érintő intézkedést a kormány szerdai ülését követő­en jelentette be Eduard Heger (OLaNO) kormányfő és Milan Krajniak (Sme rodina) munka­ügyi miniszter. „Nem feledkeztünk meg a szociális intézetek alkalmazot­tairól sem. A teljes támogatás 10 millió euró nagyságrendű” - mondta Heger. „Ellentétben több nyugat-európai országgal, ahol nem tudtak megbirkóz­ni a járvánnyal, az itteni inté­zetek alkalmazottai az elmúlt két és fél évben megmutatták, hogy számukra ez nemcsak egy munkahely, hanem hivatás, és a szívügyük” - jelentette ki Kraj­niak. (TASR)

Next

/
Oldalképek
Tartalom