Új Szó, 2022. augusztus (75. évfolyam, 177-202. szám)

2022-08-03 / 179. szám

8 MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 2022. augusztus 3. | www.ujszo.com RÖVIDEN Üzemanyaghiány alakulhat ki Budapest. Egri Gábor, a Füg­getlen Benzinkutasok Szövet­ségének elnöke az RTL Hír­adónak azt mondta: van olyan benzinkút Magyarországon, ahol nincs dízel, de van olyan is, ahol már semmit sem lehet kapni, így heteken belül nagy problémák lehetnek a gázola­jellátással Magyarországon. A szombati kormányinfón Gu­lyás Gergely azt mondta, az új rendelkezéssel spórolnak az üzemanyagon, illetve azt, hogy nem várhatóak újabb korlátozá­sok. Egri Gábor szerint a teljes benzinárstopot el kellene töröl­ni, és szociális alapon kellene a rászoruló autósokat támogat­ni, csakhogy a kormány októ­berig nem tervezi feloldani az árstopot. (444) Megduplázta Orbán a keretet Budapest. A hétfő esti Ma­gyar Közlönyben jelent meg az az Orbán Viktor magyar mi­niszterelnök által szignózott kormányhatározat, amely a hit- és erkölcstanoktatásra előirá­nyozott eddigi 6,58 milliárd forintos költségvetési keretet csaknem megduplázza, azaz 6,46 milliárd forinttal megnö­veli. Ez azt jelenti, hogy a bel­ügyminisztérium kicsivel több mint 13 milliárd forintot költhet hit-és erkölcstanoktatásra, va­lamint hittanoktatásra és tan­könyvtámogatásra. A határo­zatban nem szerepel semmiféle indoklás. (hvg) Kiderülhet, ki a felelős szerkesztő Budapest. Jogerőre emelke­dett az a bírósági döntés, mely szerint a magyar közmédiá­nak ki kell adnia azokat a do­kumentumokat, amelyekből kiderülhet, ki viseli a felelős­séget a hírműsorok adásba en­gedéséért. Még 2021. március 2-án nyújtott be adatigénylést a Szabad Európa a Duna Mé­diaszolgáltató Zrt.-hez azzal a céllal, hogy kiderüljön, kin múlik, hogy a köztévében olyan hírműsorok mehetnek adásba, amelyek sérthetik a kiegyen­súlyozottságot, amelyet a tör­vény is előír a köztévének - írja a portál. A gondok ott kez­dődtek, hogy bár a közszolgá­lati médiaszolgáltató a Duna, a közmédia műsorait nem ő, hanem az MTVA gyártja le, rá­adásul a közmédia Híradójá­nak munkatársai is az MTVA és nem a Duna alkalmazottai. A cél az adatigényléssel éppen a két szervezet közötti viszony tisztázását szolgálná, a kért do­kumentumok átadását azonban a Duna megtagadta, így a Sza­bad Európának bírósághoz kel­lett fordulnia. A törvényszék azóta jogerőre emelkedett dön­tése értelmében a Dunának ki kell adnia az egyes műsorok megrendelőlapjait, amelyekből kiderülhet, hogy a közszolgálati Duna Médiaszolgáltató mit vár el egy Ml-en futó hírműsortól vagy a Krónikától. (hvg) Drón végzett az al-Káida-vezérrel szeptemberi, csaknem 3000 halálos áldozattal járó egyesült államokbeli terrortámadások egyik fő szervezőjé­nek. Washington emellett őt nevezte meg az Egyesült Államok tanzániai és kenyai nagykövetsége ellen 1998- ban elkövetett, 224 halálos áldozat­tal és több mint 5000 sebesülttel járó terrortámadások egyik felelősének. Zaváhíri azt követően lett az al-Ka­­ida vezetője, hogy amerikai külön­leges egységek 2011-ben végeztek a szervezet korábbi irányítójával, Oszama bin Ladennel pakisztáni rejtekhelyén. A kabuli tálib kormány szóvivője, Zabihullah Mudzsáhid közlemény­ben ítélte el a dróntámadást, amelyet „a nemzetközi jog megsértésének” nevezett. Antony Blinken amerikai külügyminiszter azt mondta, hogy a tálibok súlyosan megsértették a do­hai megállapodást azzal, hogy mene­déket nyújtottak Ajmán az-Zaváhíri­­nek. A tárcavezető rámutatott: a do­hai egyezményben a tálibok ígéretet tettek arra, hogy terroristák nem fog­ják Afganisztán területét használni más országok fenyegetésére. a nukleáris megsemmisüléstől Egy lépésre Az emberiség mindössze „egy tévedésnyi távolságra", egy rossz lépésre van a nukleá­ris megsemmisüléstől - fi­gyelmeztetett hétfőn António Guterres ENSZ-főtitkér az 1970-ben életbe lépett atom­­sorompó-szerződés (NNPT) felülvizsgálati konferenciája megnyitóján New Yorkban. A világ - különös tekintettel az ukrajnai, a közel-keleti és az kore­­ai-félszigeti válságokra - a „nukleá­ris veszély korszakába lépett, amely­hez fogható a hidegháború zenitje óta nem volt” - fogalmazott a világ­­szervezet vezető diplomatája. Fel­hívta egyben a figyelmet arra, hogy az augusztus 26-ig tartó konferencia „lehetőséget teremt olyan intézkedé­sek kidolgozására, amelyek segíthet­nek elkerülni a biztos katasztrófát, és az emberiséget egy új, atomfegy­verektől mentes világ felé terelheti”. António Guterres ENSZ-főtitkár az au­gusztus 26-ig tartó konferencia meg­nyitóján (TASR/AP-felvétel) Csaknem 13 ezer atomfegyver van világszerte a nemzeti arzenálokban, s az államok a hamis biztonság re­ményében százmilliárd dollárokat költenek „az ítéletnapi fegyverekre” - mondta. Vlagyimir Putyin orosz elnök a konferenciának címzett üzenetében hangsúlyozta, hogy egy atomháború­nak nem lehetnek nyertesei, s nem szabad engedni egy ilyen konfliktus kitörését. „Abból indulunk ki, hogy nem lehetnek győztesei egy atomhá­borúnak, s nem szabad, hogy ilyen kitörjön, mi a nemzetközi közösség osztatlan és egyenlő biztonságának oldalán állunk” - közölte Putyin. Az orosz elnök rávilágított arra is, hogy Oroszország, mint az atomso­­rompó-egyezmény letéteményese és részese tartja magát az egyezmény „szelleméhez és betűjéhez”. Annalena Baerbock német kül­ügyminiszter és amerikai hivatali partnere, Antony Blinken ugyanak­kor elítélték Oroszország nukleáris fenyegetőzését. Moszkva ismétel­ten „felelőtlen nukleáris retorikával élt”, amivel kockára teszi az utóbbi ötven év atomfegyverek elterjedé­se elleni erőfeszítéseit - jelentette ki Baerbock. Blinken szintén „veszé­lyes nukleáris kardcsörtével” vádolta Moszkvát. Hangsúlyozta: Washing­ton csak végszükség esetén nyúlna atomfegyverekhez, így például az Egyesült Államok, illetve szövetsé­gesei és partnerei létfontosságú ér­dekeinek védelmében. Miután 1968. július 1-jén a leté­teményes országok (az Egyesült Ál­lamok, Nagy-Britannia és a Szov­jetunió) aláírták és további 47 or­szágban ratifikálták a szerződést, az 1970. március 5-én lépett hatályba. Az aláíró, nukleáris fegyverekkel rendelkező államok a szerződéssel kötelezték magukat arra, hogy sem közvetlenül, sem közvetve nem ad­nak át senkinek atomfegyvert vagy egyéb nukleáris robbanószerkezetet, valamint nem engedik át az ellenőr­zést ezen eszközök felett. (MTI) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Washington. Amerikai drónté­­madás végzett Ajmán al-Za­­vahrivel, az al-Kaida terror­szervezet vezetőjével Afga­nisztánban - jelentette be helyi idő szerint hétfőn Joe Biden amerikai elnök. „Igazságot szolgáltattunk. A ter­roristavezér nincs többé” - jelentette ki a Fehér Ház erkélyéről elmondott beszédében Biden, hozzátéve: remé­li, a művelet „némi megnyugvást ad” a 2001. szeptember 11-i terrortáma­dások áldozatai családtagjainak és barátainak. Az elnök egyúttal óva intett „min­denkit az egész világon, aki ártani akar az Egyesült Államoknak”, hogy országa résen van, és kész megvédeni állampolgárait. A Reuters hírügynökség egy ma­gát megnevezni nem kívánó amerikai tisztségviselőre hivatkozva azt közöl­te, Zaváhírivel a Központi Hírszer­ző Ügynökség (CIA) dróntámadása Ajmán al-Zavahri egyik videóüzetene a pakisztáni Iszlámábádból 2006 júni­usában. Zaváhíri azt követően lett az al-Káida vezetője, hogy amerikai külön­leges egységek 2011-ben végeztek a szervezet korábbi irányítójával, Oszáma bin Ládennel pakisztáni rejtekhelyén. (TASR/AP-felvétel) végzett vasárnap Kabulban. A BBC brit közszolgálati televízió értesülése szerint Zaváhírit kabuli háza erkélyén érte a csapás, körülötte lévő család­tagjai nem sebesültek meg. Zaváhírinek idén áprilisban már halálhírét keltették, akkor a terroris­tavezér a hírt videóüzenetben cáfol­ta. Hollétéről sokáig folytak találga­tások, a legtöbb forrás Áfganisztánt vagy a szomszédos Pakisztánt nevez­te meg rejtekhelyének. Az egyiptomi születésű, orvos vég­zettségű Zaváhírit tartották a 2001-es Menedékhelyeket jelöltek ki Tajvanon Nancy Pelosi újságíróknak integet a Kuala Lumpur-i parlament épületében. Az amerikai képviselőház elnöke tegnap érkezett Malajziába, ahonnan to­vábbutazott Tajpeba. A tajvani megálló tovább fokozhatja az amerikai-kínai kapcsolatok közötti feszültséget. (TASR/AP-felvétel) Hétfőn még hallgatás övezte ezt a tervet, tegnap amerikai és tajvani magas rangú források is megerősítették: Malajzia után Tajpejben tár­gyal az amerikai képviselőház elnöke, akit tegnap este meg is érkezett a tajvani főváros­ba. Nancy Pelosi döntésére reagálva Kína látványos kato­nai erődemonstrációba kez­dett a térségben. Kuala Lumpur/Peking/Tajpej. Egy nappal azután, hogy csak Japánt, Szingapúrt, Malajziát és Dél-Koreát nevezte meg úti céljaiként, egy ma­gas rangú tajvani kormánytisztviselő és egy amerikai vezető is megerősí­tette, hogy Malajzia után Tajvanra is ellátogat Nancy Pelosi. Amerikai házelnök ezzel 25 év óta először látogat az önálló, de­mokratikus kínai szigetországba, ám a megbeszélések egy olyan idő­szakban történnek, amikor az ame­rikai-kínai kapcsolatok már most is mélyponton vannak. Az amerikai védelmi minisztérium tisztviselői a CNN-nek elmondták, éjjel-nappal azon dolgoznak, hogy figyelemmel kísérjék a kínaiak mozgását a tér­ségben, és biztosítsák a Pelosi biz­tonságát szolgáló tervet. Erre szükség is van: Kína ugyanis, amelyik már előzőleg is azzal fenye­gette meg Joe Bident az út kapcsán, hogy „aki a tűzzel játszik, megégeti magát”, új katonai manőverbe kezdett a térségben. Peking arra figyelmez­tetett, hogy hadserege nem fog tét­lenül ülni, ha az amerikai házelnök valóban ellátogat Tajvanra. Peking, amely saját tartományának tekinti az önrendelkező szigetet, világossá tette, hogy egy ilyen lépést elfogadhatatlan provokációnak tartana. Tegnap reg­gel több kínai vadászgépet észleltek a határhoz közeli Tajvani-szorosban, ahol hétfő óta több kínai hadihajó is járőrözik. Tajvan szerint a kínai ha­dihajók és a repülőgépek is többször érintették a vízi út határvonalát, mi­előtt visszavonultak volna. Tajvan közben légvédelmi ké­szültséget rendelt el, s kínai táma­dástól tartva óvóhelyként jelöltek meg mélygarázsokat, metróalag­utakat és bevásárlóközpontokat is. Tajpejben jelenleg 4600 ilyen kije­lölt menedék van. (euronews, MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom