Új Szó, 2022. augusztus (75. évfolyam, 177-202. szám)

2022-08-24 / 197. szám

www.ujszo.coml 2022. augusztus 24. KULTÚRA 115 Egy letűnt világ páratlan kincsei Alfons Mucha családi gyűjteménye várja a Prágába induló turistákat a Wallenstein-palota lovardájában (Képarchívum) SZABÓ G. LÁSZLÓ Pompázatos programot kí­nál turistáinak a nyári Prága. Fent, a várban, a Wallenstein (Valditejn)-palota lovardájá­ban a szecesszió cseh nagy­mesterének eddigi leggazda­gabb kiállítását láthatják. Alfons Mucha, családi gyűjte­mény az anyag címe, s ahogy azt a Mucha-életmű szakavatott ismerője, a kiállítás kurátora, a japán Tomoko Sato állítja: ilyen sok alkotását a mű­vésznek, mint itt, még soha sehol nem láthatták egy helyen az érdeklődők. A festmények, szobrok, litográfiák és ékszerek mellett a Szláv eposz ha­talmas táblaképeit is megtekinthetik, de még azt a három tanulmányt is, amelyek A Szerelem kora, Az Ész kora és A Bölcsesség kora giganti­kus triptichonjához készültek. „A ki­állított anyag nem pusztán a művész sokoldalúságát bizonyítja - vélekedik Tomoko Sato -, hanem a művészet inspirativ erejét is.” Harminc éve nem volt ilyen nagy­szabású Mucha-kiállítás Prágában. Ezt már John Mucha, a festő unokája mondja. „A családi gyűjtemény több mint háromezer műtárgyból és négy­ezer fényképből áll. A palota lovardá­jába ezekből válogattak ki több mint kétszáz darabot a kiállítás rendezői.” Bár a világ elsősorban plakátmű­vészként ismeri a dél-morvaországi Ivancice szülöttjét, akinek első „alko­tása”, egy zsebkéssel a padba vésett, eredeti motívum a kisváros templo­mát tette híressé. Alfons Mucha fes­tőként, grafikusként, illusztrátorként és ékszertervezőként is kora egyik ki­emelkedő alkotója volt. 1879 és 1887 között Bécsben és Párizsban végzett festői stúdiumot, majd a világkiállítás alkalmából a művészetek Mekkájá­ba, Párizsba költözött, ahol 1894-ig meglehetősen szerény körülmények között élt. Abban az évben viszont dí­jat nyert az ottani Szalon kiállításán, méghozzá a kor jeles színésznőjének, Sarah Bemhardt-nak köszönhetően. Tőle kapta ugyanis az első megren­delést a Gismonda című darab plakát­jának megalkotására. Attól a naptól fogva, hogy műve megjelent a fran­cia metropolisz utcáin, Mucha a Belle Epoque leghíresebb plakáttervezője lett, világhírű festőművész, Gismon­­dáját pedig a müvészetkedvelők sorra lelopkodták a reklámoszlopokról. Ez­után született meg A kaméliás hölgy, a Médeia, a Hamlet, a Lorenzaccio, A szamariai asszony plakátja, de mindemellett kellékeket és ékszereket is tervezett az előadásokhoz. Sok más tárgy mellett ő alkotta meg A napkele­ti királykisasszony Mélissinde-jének virágdíszes tiaráját és Médeia kígyót formázó karperecét is. Naptárakat és mintaalbumokat is tervezett, rek­lámplakátokat a Job cigarettapapír­hoz, a Moet pezsgőgyárnak, Monacó­­nak és Monte-Carlónak. 1901-ben a Francia Becsületrend lovagjává ütöt­ték. Elnyeri a híres francia szobrász, Auguste Rodin elismerését, aki vele tart Morvaországba. 1904-ben már az Egyesült Államokban ünnepelték. Cí­moldalán üdvözli a New York Times. A New York Sunday a világ legna­gyobb art nouveau művészének ne­vezi. New York, Philadelphia és Chi­cago Képzőművészeti Akadémiáján docensként tanított. Egy amerikai milliomos meg­bízásából tizennyolc év alatt Szláv eposz címen húsz monumentális fest­ményből álló ciklust alkot, amely a pánszláv eszme szellemében ábrázol­ja a szláv népek legjelentősebb ese­ményeit. A képeket 1928-ban Prága városának ajándékozta, ám az alko­tások Moravsky Krumlov kastélyá­ban leltek otthonra. Hosszú évek után onnan utaztak most fel Prágába. Al­kotásai közül nem egyet amerikai és franciaországi múzeumok őriznek, egy lelkes rajongója pedig Tokióban nyitott múzeumot számára, ahol ma is olyan népszerűségnek örvend, mint annak idején hazájában. Mucha - szépséges nőalakjaival, eredeti motívumaival - újabb és újabb reneszánszát éli. A Wallenstein-A Természet, fehér égővel palotától csupán kőhajításnyira álló Szent Vitus-székesegyház ólomüveg­ablakát is ő festette meg 1931-ben. A lovardában kiállított alkotásai közül nem egyet most láthat először a közönség. Ilyen az 1899-ben készült Természet című szobor is, az a csodá­latos alkotás (egy lelki harmóniát su­gárzó, behunyt szemű, fedetlen keblű nő világító fejékkel), amelyet Párizs­ban mutattak be 1900-ban, és úgy ke­rült egy német család birtokába, hogy nem is tudták, ki a szobor alkotója. „Ebből a szoborból más és más ék­szerrel talán tíz darab létezik a vi­lágban - mondja John Mucha. - Az itt látható darab, a 7-es számú, a Co­­vid előtt egy párizsi aukción került közönség elé, és az Alapítvány nagy nehezen tudta csak megvenni, hi­szen a kikiáltási ára 550 ezer euró volt. Eredetiségét és a többitől való különbözőségét a zöld fülbevaló és a fejen látható, tojás alakú zöld égő jel­zi. Hozzáteszem: a villamos áram az idő tájt még luxuscikknek számított.” Itt látható az a fotográfia is, ame­lyen a harmóniumnál Paul Gauguin, a Tahitin készült műveiről híres fes­tőművész ingben, zakóban, de nadrág nélkül ül Mucha párizsi műtermében. Mucha évekig vágyott erre a hang­szerre, és gyorsan megtanult játszani rajta. A fényképezés pedig egyszerű­en a szenvedélye volt, ezért minden modelljét megörökítette. Énekelni is szeretett, szép hangja volt, a ze­ne mindig fontos szerepet játszott az életében. Megejtő története vagy inkább sor­sa van annak a gyűrűnek is, amely­hez egy váratlanul meglelt nyaklánc tartozik. A gyűrű gazdája vacsorára volt hivatalos egy előkelő családhoz, ahol puszta kíváncsiságból belenézett a gyerekek játékdobozába, és ott fe­dezte fel az egykor elveszett láncot, így került aztán ez a darab is a Mucha Alapítvány birtokába. Népviseleti ru­hadarabok is láthatók a kiállításon. Ezeket a Zbiroh kastélyában 1912 és 1926 között született Szláv eposz című sorozatának megfestéséhez sze­rezte be Alfons Mucha, és meg is ma­radt mind a család gyűjteményében. Hatalmas életmű kincsei sorakoz­nak október utolsó napjáig a prágai Wallenstein-palota lovardájában. Egy letűnt világ páratlan kincsei. A szerző a Vasárnap munkatársa Még lehet jelentkezni a Könnyűzenei Szemlére Zeneszámot készített Hans Zimmer egy természetfilm-sorozathoz lyenre még nem volt példa: a David Attenborough narrációjával készült 2011-es dokumentumfilm-sorozat folytatásához kérték meg az Oscar-díjas zeneszerzőt, hogy komponáljon zenét, aki az énekes-dalszövegíró Camila Cabellóval karöltve tett eleget a felkérésnek. A Take Me Back Home című szám a BBC rádiójának 1-es csator­náján lesz hallható első alkalommal augusztus 26-án, de ugyanebben az időpontban jelentetik meg a sorozat előzetesét a YouTube-on és a közös­ségi oldalakon is, amelyben a dal szól majd. A fagy birodalma II a tizen­egy évvel ezelőtt készült dokumen­tumfilm-sorozat folytatása, melyet részben ezúttal is Attenborough nar­­rál majd. A sorozat hatrészes lesz, a nézők a Föld jeges vidékeit, az Északi- és a Déli-sarkot benépesítő vadvilág életébe kapnak bepillantást. „Valóra vált álom, hogy összeköt­Hans Zimmer szerzeménye, a Take Me Back Home pénteken lesz hall­ható (Shutterstock) hetem a zeném és a bolygónk iránt érzett szenvedélyem - arról nem is beszélve, hogy egy olyan legendá­val dolgozhatok, mint Hans Zim­mer” -jelentette ki Camila Cabello. A kubai származású énekes At­tenborough személyét is méltatta, akinek hangja szerinte „kifejezet­ten hatásos eszköz a küzdelemben, mely során ezeket a csodálatos öko­szisztémákat igyekszünk megmen­teni a globális felmelegedéstől.” A pénteken megjelenő sorozat elő­zetesében, amelyhez a dal készült, havas pusztákon bölényre vadászó farkasokat, a prédájukat ravaszul be­cserkésző gyilkos bálnákat és ritkán látott szibériai tigriseket csodálha­tunk majd meg. A sorozat készítői szerint a cél az, hogy a sorozat meg­mutassa, milyen csodálatos erővel néz az állatvilág szembe az élet meg­próbáltatásaival extrém körülmények között, és felhívja a figyelmet a soron következő legnagyobb erőpróbára, a globális felmelegedésre. (hvg.hu, variety.com) A Szlovákiai Magyar Köny­­nyűzenei Szemlét, mely a Kár­pát-medencei Öröm a Zene te­hetséggondozó program itteni állomása, nyolcadik alkalommal rendezik. A legjobbaknak bizo­nyuló zenészeket vagy zenekaro­kat a zsűri delegálja a tehetség­kutató idei évadának döntőjébe. A szervezők a hazai elődöntő zsű­rijének névsorát is ismertették. A hazai elődöntőt jövő csü­törtökön tartják a Vásárúti Kul­turális Központban. A szer­vezők több mint egy héttel ki­tolták a jelentkezési határidőt, így augusztus 26-ig, péntek es­te 8 óráig várják a nevezéseket. A szakmai elbírálás kritériumai­ként többek között a szerzemények kiforrottságát, a hangszerelést, az egyediséget, a dalszöveg minősé­gét, a hangszeres tudást, a színpa­di megjelenést és koreográfiát je­lölik meg a szervezők, akik emlé­keztetnek, hogy a magyar nyelvű dalszöveg előnyt jelent. A döntő produkcióit hazai és ma­gyarországi tagokból álló szakmai zsűri értékeli. A hazai könnyűze­ne képviselőiként Kaszmán-Saróka Liliána, Kovács Ákos, Puss Tamás, Bállá Igor és Vida Igor zsűriznek majd, de helyet foglal a zsűriben Csenger Ferenc műsorvezető is, il­letve a Hangfoglaló Program dele­gáltjai, Bodnár Tibi, a Ladánybe­­ne 27 zenekar gitárosa és Balázs Sziszka zenei menedzser. A szemlére bármilyen könnyű­zenei formáció nevezhet, műfa­ji megkötés nélkül. A jelentkezés feltétele az elektronikus lap kitölté­se és legalább két saját szerzeményt tartalmazó felvétel. A döntőben előadott számoknak saját szerze­ményeknek kell lenniük (szólisták­nak megengedett egy átvett szám is), s minden zenekarnak 15 perc színpadi és 10 perc szerelési idő áll a rendelkezésére. Kizárólag élő produkciókat várnak. A legjobba­kat a szakmai zsűri delegálja a ma­gyarországi döntőbe, melyet 2022 októberének első felében rendez­nek majd. (szmaze)

Next

/
Oldalképek
Tartalom