Új Szó, 2022. augusztus (75. évfolyam, 177-202. szám)
2022-08-24 / 197. szám
www.ujszo.coml 2022. augusztus 24. KULTÚRA 115 Egy letűnt világ páratlan kincsei Alfons Mucha családi gyűjteménye várja a Prágába induló turistákat a Wallenstein-palota lovardájában (Képarchívum) SZABÓ G. LÁSZLÓ Pompázatos programot kínál turistáinak a nyári Prága. Fent, a várban, a Wallenstein (Valditejn)-palota lovardájában a szecesszió cseh nagymesterének eddigi leggazdagabb kiállítását láthatják. Alfons Mucha, családi gyűjtemény az anyag címe, s ahogy azt a Mucha-életmű szakavatott ismerője, a kiállítás kurátora, a japán Tomoko Sato állítja: ilyen sok alkotását a művésznek, mint itt, még soha sehol nem láthatták egy helyen az érdeklődők. A festmények, szobrok, litográfiák és ékszerek mellett a Szláv eposz hatalmas táblaképeit is megtekinthetik, de még azt a három tanulmányt is, amelyek A Szerelem kora, Az Ész kora és A Bölcsesség kora gigantikus triptichonjához készültek. „A kiállított anyag nem pusztán a művész sokoldalúságát bizonyítja - vélekedik Tomoko Sato -, hanem a művészet inspirativ erejét is.” Harminc éve nem volt ilyen nagyszabású Mucha-kiállítás Prágában. Ezt már John Mucha, a festő unokája mondja. „A családi gyűjtemény több mint háromezer műtárgyból és négyezer fényképből áll. A palota lovardájába ezekből válogattak ki több mint kétszáz darabot a kiállítás rendezői.” Bár a világ elsősorban plakátművészként ismeri a dél-morvaországi Ivancice szülöttjét, akinek első „alkotása”, egy zsebkéssel a padba vésett, eredeti motívum a kisváros templomát tette híressé. Alfons Mucha festőként, grafikusként, illusztrátorként és ékszertervezőként is kora egyik kiemelkedő alkotója volt. 1879 és 1887 között Bécsben és Párizsban végzett festői stúdiumot, majd a világkiállítás alkalmából a művészetek Mekkájába, Párizsba költözött, ahol 1894-ig meglehetősen szerény körülmények között élt. Abban az évben viszont díjat nyert az ottani Szalon kiállításán, méghozzá a kor jeles színésznőjének, Sarah Bemhardt-nak köszönhetően. Tőle kapta ugyanis az első megrendelést a Gismonda című darab plakátjának megalkotására. Attól a naptól fogva, hogy műve megjelent a francia metropolisz utcáin, Mucha a Belle Epoque leghíresebb plakáttervezője lett, világhírű festőművész, Gismondáját pedig a müvészetkedvelők sorra lelopkodták a reklámoszlopokról. Ezután született meg A kaméliás hölgy, a Médeia, a Hamlet, a Lorenzaccio, A szamariai asszony plakátja, de mindemellett kellékeket és ékszereket is tervezett az előadásokhoz. Sok más tárgy mellett ő alkotta meg A napkeleti királykisasszony Mélissinde-jének virágdíszes tiaráját és Médeia kígyót formázó karperecét is. Naptárakat és mintaalbumokat is tervezett, reklámplakátokat a Job cigarettapapírhoz, a Moet pezsgőgyárnak, Monacónak és Monte-Carlónak. 1901-ben a Francia Becsületrend lovagjává ütötték. Elnyeri a híres francia szobrász, Auguste Rodin elismerését, aki vele tart Morvaországba. 1904-ben már az Egyesült Államokban ünnepelték. Címoldalán üdvözli a New York Times. A New York Sunday a világ legnagyobb art nouveau művészének nevezi. New York, Philadelphia és Chicago Képzőművészeti Akadémiáján docensként tanított. Egy amerikai milliomos megbízásából tizennyolc év alatt Szláv eposz címen húsz monumentális festményből álló ciklust alkot, amely a pánszláv eszme szellemében ábrázolja a szláv népek legjelentősebb eseményeit. A képeket 1928-ban Prága városának ajándékozta, ám az alkotások Moravsky Krumlov kastélyában leltek otthonra. Hosszú évek után onnan utaztak most fel Prágába. Alkotásai közül nem egyet amerikai és franciaországi múzeumok őriznek, egy lelkes rajongója pedig Tokióban nyitott múzeumot számára, ahol ma is olyan népszerűségnek örvend, mint annak idején hazájában. Mucha - szépséges nőalakjaival, eredeti motívumaival - újabb és újabb reneszánszát éli. A Wallenstein-A Természet, fehér égővel palotától csupán kőhajításnyira álló Szent Vitus-székesegyház ólomüvegablakát is ő festette meg 1931-ben. A lovardában kiállított alkotásai közül nem egyet most láthat először a közönség. Ilyen az 1899-ben készült Természet című szobor is, az a csodálatos alkotás (egy lelki harmóniát sugárzó, behunyt szemű, fedetlen keblű nő világító fejékkel), amelyet Párizsban mutattak be 1900-ban, és úgy került egy német család birtokába, hogy nem is tudták, ki a szobor alkotója. „Ebből a szoborból más és más ékszerrel talán tíz darab létezik a világban - mondja John Mucha. - Az itt látható darab, a 7-es számú, a Covid előtt egy párizsi aukción került közönség elé, és az Alapítvány nagy nehezen tudta csak megvenni, hiszen a kikiáltási ára 550 ezer euró volt. Eredetiségét és a többitől való különbözőségét a zöld fülbevaló és a fejen látható, tojás alakú zöld égő jelzi. Hozzáteszem: a villamos áram az idő tájt még luxuscikknek számított.” Itt látható az a fotográfia is, amelyen a harmóniumnál Paul Gauguin, a Tahitin készült műveiről híres festőművész ingben, zakóban, de nadrág nélkül ül Mucha párizsi műtermében. Mucha évekig vágyott erre a hangszerre, és gyorsan megtanult játszani rajta. A fényképezés pedig egyszerűen a szenvedélye volt, ezért minden modelljét megörökítette. Énekelni is szeretett, szép hangja volt, a zene mindig fontos szerepet játszott az életében. Megejtő története vagy inkább sorsa van annak a gyűrűnek is, amelyhez egy váratlanul meglelt nyaklánc tartozik. A gyűrű gazdája vacsorára volt hivatalos egy előkelő családhoz, ahol puszta kíváncsiságból belenézett a gyerekek játékdobozába, és ott fedezte fel az egykor elveszett láncot, így került aztán ez a darab is a Mucha Alapítvány birtokába. Népviseleti ruhadarabok is láthatók a kiállításon. Ezeket a Zbiroh kastélyában 1912 és 1926 között született Szláv eposz című sorozatának megfestéséhez szerezte be Alfons Mucha, és meg is maradt mind a család gyűjteményében. Hatalmas életmű kincsei sorakoznak október utolsó napjáig a prágai Wallenstein-palota lovardájában. Egy letűnt világ páratlan kincsei. A szerző a Vasárnap munkatársa Még lehet jelentkezni a Könnyűzenei Szemlére Zeneszámot készített Hans Zimmer egy természetfilm-sorozathoz lyenre még nem volt példa: a David Attenborough narrációjával készült 2011-es dokumentumfilm-sorozat folytatásához kérték meg az Oscar-díjas zeneszerzőt, hogy komponáljon zenét, aki az énekes-dalszövegíró Camila Cabellóval karöltve tett eleget a felkérésnek. A Take Me Back Home című szám a BBC rádiójának 1-es csatornáján lesz hallható első alkalommal augusztus 26-án, de ugyanebben az időpontban jelentetik meg a sorozat előzetesét a YouTube-on és a közösségi oldalakon is, amelyben a dal szól majd. A fagy birodalma II a tizenegy évvel ezelőtt készült dokumentumfilm-sorozat folytatása, melyet részben ezúttal is Attenborough narrál majd. A sorozat hatrészes lesz, a nézők a Föld jeges vidékeit, az Északi- és a Déli-sarkot benépesítő vadvilág életébe kapnak bepillantást. „Valóra vált álom, hogy összekötHans Zimmer szerzeménye, a Take Me Back Home pénteken lesz hallható (Shutterstock) hetem a zeném és a bolygónk iránt érzett szenvedélyem - arról nem is beszélve, hogy egy olyan legendával dolgozhatok, mint Hans Zimmer” -jelentette ki Camila Cabello. A kubai származású énekes Attenborough személyét is méltatta, akinek hangja szerinte „kifejezetten hatásos eszköz a küzdelemben, mely során ezeket a csodálatos ökoszisztémákat igyekszünk megmenteni a globális felmelegedéstől.” A pénteken megjelenő sorozat előzetesében, amelyhez a dal készült, havas pusztákon bölényre vadászó farkasokat, a prédájukat ravaszul becserkésző gyilkos bálnákat és ritkán látott szibériai tigriseket csodálhatunk majd meg. A sorozat készítői szerint a cél az, hogy a sorozat megmutassa, milyen csodálatos erővel néz az állatvilág szembe az élet megpróbáltatásaival extrém körülmények között, és felhívja a figyelmet a soron következő legnagyobb erőpróbára, a globális felmelegedésre. (hvg.hu, variety.com) A Szlovákiai Magyar Könynyűzenei Szemlét, mely a Kárpát-medencei Öröm a Zene tehetséggondozó program itteni állomása, nyolcadik alkalommal rendezik. A legjobbaknak bizonyuló zenészeket vagy zenekarokat a zsűri delegálja a tehetségkutató idei évadának döntőjébe. A szervezők a hazai elődöntő zsűrijének névsorát is ismertették. A hazai elődöntőt jövő csütörtökön tartják a Vásárúti Kulturális Központban. A szervezők több mint egy héttel kitolták a jelentkezési határidőt, így augusztus 26-ig, péntek este 8 óráig várják a nevezéseket. A szakmai elbírálás kritériumaiként többek között a szerzemények kiforrottságát, a hangszerelést, az egyediséget, a dalszöveg minőségét, a hangszeres tudást, a színpadi megjelenést és koreográfiát jelölik meg a szervezők, akik emlékeztetnek, hogy a magyar nyelvű dalszöveg előnyt jelent. A döntő produkcióit hazai és magyarországi tagokból álló szakmai zsűri értékeli. A hazai könnyűzene képviselőiként Kaszmán-Saróka Liliána, Kovács Ákos, Puss Tamás, Bállá Igor és Vida Igor zsűriznek majd, de helyet foglal a zsűriben Csenger Ferenc műsorvezető is, illetve a Hangfoglaló Program delegáltjai, Bodnár Tibi, a Ladánybene 27 zenekar gitárosa és Balázs Sziszka zenei menedzser. A szemlére bármilyen könnyűzenei formáció nevezhet, műfaji megkötés nélkül. A jelentkezés feltétele az elektronikus lap kitöltése és legalább két saját szerzeményt tartalmazó felvétel. A döntőben előadott számoknak saját szerzeményeknek kell lenniük (szólistáknak megengedett egy átvett szám is), s minden zenekarnak 15 perc színpadi és 10 perc szerelési idő áll a rendelkezésére. Kizárólag élő produkciókat várnak. A legjobbakat a szakmai zsűri delegálja a magyarországi döntőbe, melyet 2022 októberének első felében rendeznek majd. (szmaze)
