Új Szó, 2022. augusztus (75. évfolyam, 177-202. szám)

2022-08-23 / 196. szám

KÖZÉLET 2022. augusztus 23. | www.ujszo.com Az orvosok mégis felmondással fenyegetőznek Visolajsky szerint az orvosok fizetésemelése önmagában nem old meg sem­mit, a minisztériumnak a rendszerszintű problémákkal is foglalkoznia kellene (TASR-felvétel) NAGY ROLAND Pozsony A fizetósemelési ja­vaslat ellenére Peter Viso­lajsky, a Szlovák Orvosszak­­szervezet (LOZ) elnöke állítja, a kormány továbbra sem veszi komolyan a követeláseiket, így nem maradt más hátra, mint a tömeges felmondás. A hónapokig húzódó tárgyalások után Igor Matovic pénzügyminisz­ter és Vladimír Lengvarsky egész­ségügyi miniszter (mindketten OKa- NO) a múlt hét végén bemutatták az orvosok és a mentősök béremelésé­re vonatkozó javaslatot. Ahogy arról lapunk is beszámolt, az alapgondo­lat ugyanaz, mint a nővéreknek kí­nált ajánlatnál: az alapbér megemelé­se mellett az orvosok és a mentősök pluszjuttatásra számíthatnak a ledol­gozott évek száma után is. A javaslat Ami az alapbért illeti, az összes kórházban dolgozó egészségügyi al­kalmazottnak törvényileg szabályoz­zák a fizetését. A viszonyítási alapot a két évvel korábbi átlagbér jelenti, a szakképzettségtől függően pedig változnak a szorzók, amelyek alapján a fizetések összegét kiszámolják. A szakvizsga előtt álló orvosok (vagy­is az atesztációval nem rendelkezők) jelenleg a két évvel korábbi átlagbér 1,25-szőrösét kapják kézhez, ami bruttó 1416 eurónak féléi meg. Ma­­toviéék viszont azt javasolják, hogy az említett szorzó 1,4-re emelkedjen, aminek köszönhetően az alapfizeté­sük 2023 januárjától bruttó 1695 eu­­róra emelkedne. A szakvizsgával rendelkező or­vosok alapbére viszont nem emel­kedne. Matovic ezt azzal magyaráz­za, hogy Szlovákiában az ateszált orvosok keresete a szomszédos or­szágokhoz, főként Csehországhoz képest is jónak számít. Ok jelen­leg a két évvel korábbi átlagfizetés 2,3-szorosát keresik meg, bruttó 2605 eurót. A mentősök esetében az átlagbér szorzója 1,05-ről 1,08-ra, a szakoso­dott mentősök esetében pedig 1,09- ről 1,13-ra emelkedne. Ennek ered­ményeként jövőre bruttó 1307, illetve 1368 eurót keresnének. A felsorolt alapbérek mellett az ösz­­szes említett egészségügyi dolgozó pluszjuttatást kapna a szakmai tapasz­talatáért. Minden egyes ledolgozott év után az átlagbér 1 százalékával nőne a fizetésük, legfeljebb 20 évig. így 2023-tól egy 20 éves tapasztalat­tal rendelkező mentősnek és orvosnak (függetlenül a szakvizsgától) további 242 euró ütné a markát. Tömeges felmondás Az orvosok béréről elsősorban Pe­ter Visolajsky egyeztetett a kormány­nyal. Az LOZ elnöke már hónapok óta nem tudott dűlőre jutni a minisz­terekkel, mivel nem csak a béreme­léssel kapcsolatban vannak követelé­sei. Állítja, az egészségügy olyannyi­ra elhanyagolt állapotban van, hogy a béremelés önmagában nem oldja meg a külföldre vándorló munkaerő problémáit. Nyolc követelést állított össze, amelyben rendszerszintű meg­oldásokat követelt az egészségügyi minisztériumtól, az oktatástól kezd­ve a kórházak problémáinak rende­zésén át egészen a nővérek fizetéséig. Visolajsky követelései mögé beálltak a munkatársai is, elmondása szerint mintegy 3500 orvos hajlandó beadni a felmondását, ha a tárca nem teljesíti az elvárásaikat. A fizetésemelés bejelentését kö­vetően az LOZ vezetője csalódottan nyilatkozott. Elmondta, az egyezte­tések már csaknem 10 hónapja zaj­lanak, és a kormány továbbra is csak a bérezési kérdésekkel foglalkozik, ami önmagában nem oldja meg a rendszerszintű problémákat. „Innen is szeretném felszólítani a szlová­kiai kórházakban dolgozó orvoso­kat, hogy a felmondásukkal is csat­lakozzanak a kormányra gyakorolt nyomáshoz. Más lehetőség nincs” - fogalmazott Visolajsky. Időhúzás Később a Facebook-oldalán is köz­zétett egy bejegyzést, amelyben rá­mutatott, miért nem működik az egyezkedés a kormánnyal. Mint írta, áprilisban és májusban találkoztak az orvostanhallgatók képzéséért felelős osztály vezetőjével, akivel közölték, a pályakezdő orvosoknak a legtöbb problémája az egyetem elvégzése utá­ni időszakkal van, amíg a szakvizsgá­ra készülnek fel. Azt követelték, mi­nél előbb reformálják meg a rendszert, hogy megállítsák a fiatal munkaerő elvándorlását. A szakosztály vezető­je azt mondta, a tervek kidolgozásá­hoz legalább egy öt szakemberből álló csapatra, és mintegy másfél évre van szükség. Az elmúlt hónapokban azon­ban egyáltalán nem történt előrelépés. Elégedetlenség A fizetésemeléssel kapcsolatos ja­vaslattal a mentősök sem elégedettek. Lukás Jurina, a kassai mentősöket képviselő szervezet vezetője elmond­ta, Matovicék ajánlata nem egyezik az ő javaslatukkal. Úgy véli, azok a mentősök, akik még nem dolgoztak le legalább nyolc évet, a magas infláció miatt a fizetésemelésből szinte sem­mit sem éreznek meg. Megjegyez­te, augusztus 26-ig kaptak időt arra, hogy döntsenek a javaslatról, ezért ha­marosan újra tárgyalóasztalhoz ülnek a kormánnyal. Az sem zárta ki, hogy az orvosokhoz hasonlóan ők is a tö­meges felmondáshoz folyamodnak. 18 ezerre emelné a minisztérium a pedagógiai asszisztensek számát BUGÁRANNA A pedagágiai asszisztensek kö­telező állami finanszírozását javasolja az oktatási miniszté­rium. Branislav Gröhling (SaS) tárcavezető a hétfői sajtátájá­­koztatón bejelentette, tárcakö­zi egyeztetésre bocsátják a ja­vaslatcsomagot, mely elsősor­ban a sajátos nevelési igényű tanulák számára hozhat jelen­tősváltozást. Pozsony. A szaktárca javaslata szerint az iskoláknak automatikusan, kérvényezés nélkül járna a pedagógi­ai asszisztens, s a jövőben az osztá­lyokra, nem pedig az egyes diákok­ra hagynák jóvá a plusz munkaerőt. A reform legkorábban 2026-ra való­sulhat meg, az átmeneti időszakban pedig az Európai Bizottság támoga­tásának köszönhetően emelkedhet az asszisztensek száma. Diák helyett osztály „Az állam ezúttal kötelezően fi­nanszírozni fogja az asszisztenseket. Nem a diákhoz, hanem az osztályhoz rendelik majd őket. Az iskolaigazga­tónak semmit sem kell kérvényeznie, automatikusan, az egészségkárosult diákok létszámától függően az osz­tályban megkapja az asszisztenst. így nagyjából 18 ezerre emelkedik az asz­­szisztensek száma” - mondta Gröh­ling, aki szerint ez a rendszer haté­konyabb lesz, mivel minden tanuló, akinek szüksége van rá, megkapja a kellő támogatást. Az oktatási tárca vezetője szerint az érintett gyerekek­nek nincs szükségük az asszisztensek állandó jelenlétére. „Néhány diagnó­zis kivételével nem nagyon hatékony, ha az asszisztens egész idő alatt egy konkrét diáknál van” - véli Miroslava Hapalová, az Országos Közoktatási és Ifjúsági Intézete (NIVÁM) alá tarto­zó Állami Pedagógiai Intézet (§PÚ) igazgatója. „Közel 700 ezer gyerek van a rendszerben, akikre nem egész 600 iskolapszichológus jut” - figyelmez­tetett Gröhling arra utalva, hogy az elmúlt években jelentős mértékben megemelkedett az igény a speciális pedagógusok, valamint egyéb szak­emberek iránt, akik a sajátos nevelé­si igényű gyerekekkel foglalkoznak. Hozzáetette, 2009-ben 786,2022-ben viszont már több mint 12 ezer kérvény érkezett, de az állam ezek negyedének sem tudott eleget tenni - mindössze 3230 pozíciót hagytak jóvá. Az ugrás­szerű különbséget részben a koronaví­­rus-járvány számlájára írta, mondván: 2020 után közel a kétszeresére nőtt az asszisztensek iránti igény az isko­lák részéről. Emlékeztetett, az állam túlnyomórészt uniós forrásból oldja meg a finanszírozást, az Európai Bi­zottság azonban már többször felszó­lította Szlovákiát, hogy saját költség­­vetésből biztosítsa a pénzkeretet. Az uniós helyreállítási tervnek köszön­hetően októbertől állítólag plusz 600 pedagógiai asszisztens vállal munkát a hazai iskolákban. Új elosztás „A rendszer nem támogatja az ösz­­szes gyereket az iskolában” - jelen­tette ki Svetlana Síthová, az oktatá­si tárca inkluzív oktatásért felelős államtitkára. Úgy véli, a probléma forrása a törvényben rejlik, az isko­lának a jogszabály értelmében ugyan lehet asszisztense, az állam azonban ezt nem köteles finanszírozni. „Ha az osztályban legalább egy sajátos neve­lési igényű diák van, akkor automati­kusan 0,5 pedagógiai asszisztens jár. Ha legalább hárman vannak különbö­ző sajátosságokkal, az osztályhoz egy asszisztenst rendelnek” - magyarázta az államtitkár. A tervek szerint már nemcsak az alapiskolákban, hanem az óvodákban és a középiskolákban is bevezetik az asszisztensi pozíciót. Azok az óvodák, ahol 4-nél kevesebb osztály van, egy fővel számolhatnak, ha ennél nagyobb létesítményről van szó, kettővel többen gondoskodhat­nak a hátrányos helyzetű tanulókról. Az elosztási kulccsal kapcsolatban ki­emelte, az iskola méretétől függően további szakembereket - logopédust, gyógypedagógust, pszichológust és gyógytornászt is alkalmazhatnak. Sít­hová elmondta, 100-nál alacsonyabb létszámú iskolák esetében félmun­kaidős posztról van szó, a 200-300 fős oktatási intézményeknél pedig az iskola egy speciális pedagógust ve­het fel. A legkisebbeknél az asszisz­tensekhez hasonlóan 4 osztályig egy szakmai alkalmazott jut. Hapalová hangsúlyozta, a „támoga­tói intézkedések katalógusa” és a tör­vénymódosítás azon gyerekek megse­gítéséhez is hozzájárul, akik nem az anyanyelvükön tanulnak az iskolában. Itt elsősorban a roma, illetve ukrán tanulókra gondolt, akik szlovák isko­lába járnak. Gröhling elárulta, a javaslatcsomag 361 millióba kerülhet, s további 41 millió euróra lesz szükség a külön­böző terápiák megvalósításához. En­nek kapcsán kiemelte, az 550 milliós pénzcsomagot, amelyet a szakkörök támogatására hagyott jóvá a kormány, Branislav Gröhling oktatási miniszter szerint jelenleg közel 700 ezer gyerek van a rendszerben, akikre nem egész 600 iskolapszichológus jut (TASR-felvétel) sokkal hatékonyabban fel lehetett vol­na használni. Síthová fontosnak tartja, hogy az átmeneti időszak során fo­kozatosan megemeljék az állami tá­mogatás összegét, hogy a következő években például csak az összeg fe­léhez járuljon hozzá az Európai Bi­zottság. Az államtitkár szerint a tör­vénytervezet komplex intézkedéseket tartalmaz, amelyekhez kidolgozták a szükséges módszertani anyagokat is. Kérdésesjövő A tájékoztatás során felmerült a kormányválság kérdése is - érde­­mes-e reformot kezdeményezni, ami­kor távozóban van a miniszter a tárca éléről. Gröhling leszögezte, további javaslatokkal is készülnek, s igyekez­ni fog meggyőzni a partnereket a ter­vezet támogatásáról. Síthová közölte, ha a miniszter lemond, ő sem kívánja tovább betölteni az államtitkári posz­tot. „Nem a funkció, hanem a gyere­kek miatt vállaltam ezt a munkát, a gyakorló pedagógusokért, azért, hogy változásokat tudjunk végrehajtani. Én sem maradok, ha távozik a miniszter. Éppen azért, mert nem látok rá lehe­tőséget, hogy folytassuk azt a munkát, amiért ide jöttünk” - jegyezte meg. Elárulta, az utóbbi időben sokat be­szélgettek a minisztériumon belül, de kollégáival egyetértenek: egy csapat­ként jöttek, hogy végrehajtsák a hosz­­szú távú és hosszú ideje várt reformo­kat. Ha erre nem lesz lehetőség, nem látják értelmét maradni. Gröhling szerint az a kérdés, ki lesz az utód­ja, illetve mennyire egyeznek meg az elképzelései a jelenlegi gárda terve­ivel. A miniszter szerint már sokan összecsomagoltak a tárcánál, de re­méli, hogy a szakmai jelölések révén némi garancia megmarad a szakmai­lag megalapozott érvek elfogadására. r

Next

/
Oldalképek
Tartalom