Új Szó, 2022. augusztus (75. évfolyam, 177-202. szám)
2022-08-22 / 195. szám
2 KÖZÉLET 2022. augusztus 22. | www.ujszo.com Állami támogatás nélkül rövidesen kritikus helyzetbe kerülhetnek az egyetemek BUGÁRANNA Komárom Az energiaárak emelkedése az egyetemeket sem kíméli, a felsőoktatási intézmények vezetői az államtól várnak segítséget a sokszorosára nő- • vekedett rezsiköltségek fedezését illetően. „Konkrét állami támogatás nélkül nagyon nehéz lesz az egyetemek sorsa"- figyelmeztet Juhász György, a komáromi Selye János Egyetem (SJE) rektora, akit többek közt arról kérdeztünk, milyen megszorításokhoz vezethet a rendkívüli áremelkedés. A pozsonyi Comenius Egyetem (UK) szóvivője kritikusnak nevezte a kialakult helyzetet, töbh. felsőoktatási intézmény képviselője szerint az árvágta a fejlesztések rovására megy. Mennyire érinti negatívan az infláció a Selye János Egyetemet? Ugyanannyira, mint a többi intézményt, a legnagyobb mértékben az energiaárak emelkedése érint bennünket. A tavalyi évhez viszonyítva a többletkiadásunk több mint 100 százalékkal megemelkedett. A megnövekedett költségeket eddig csak saját forrásból tudtuk szanálni, nem kaptunk semmilyen állami támogatást. ígéretek voltak ugyan, de a támogatás még nem érkezett meg. Bízom benne, hogy az év végéig valamilyen támogatást kapunk az államtól, mert ellentétes esetben a tartalékainkat fog kelleni felélni, s a jövő évre még rosszabbak a kilátások ebben a tekintetben. Tehát önerőből, hosszú távon nem lehet kigazdálkodni a pluszköltséget? Szerintem ez lehetetlen. Ehhez olyan takarékossági intézkedéseket kellene hozni, mint például az épületek bezárása. Azt gondolom, az ilyen magas energiaárakat egyszerűen képtelenség kigazdálkodni. Milyen megszorításokra kell számítani az új tanévben? Ezzel kapcsolatban van kidolgozva valamilyen terv az egyetemen? Igen, már korábban is foglalkoztunk ezzel a kérdéssel. Gondolkodtunk azon, hogy korábban kezdjük el a szemesztert, vannak olyan intézmények, ahol ez is felmerült, illetve konkrét intézkedésként meglépték. Mivel a beiratkozások nálunk szeptember első hetében zajlanak, ezért nem tudtuk korábbra hozni a félév kezdetét. Úgy látjuk, december végéig még tudjuk fizetni a magasabb költségeket, s januárban kezdődnek igazán a problémák. Ha az év végéig semminemű állami támogatást nem kapunk erre a célra, akkor már nekünk is konkrét intézkedéseket kell foganatosítanunk. Szeptember közepén lesz a Szlovák Rektori Konferencia ülése, ahol az egyetemek vezetői ezekről a kérdésekről is tárgyalni fognak. Felmerülhet akár az is, hogy a következő szemeszter kezdetét későbbre, a fűtési szezon utánra tesszük. Számos kérdést vet fel azonban ez a lehetőség is - mi lesz a hallgatók kollégiumokkal kötött szerződésével, ha az adott időszakban 3 hónapig nem lesz oktatás? Konkrét állami támogatás nélkül nagyon nehéz lesz az egyetemek sorsa. Tudjuk, hogy az utóbbi két évben milyen forrásokat vontak ki a felsőoktatásból, ha további megszorítások jönnek, valóban nagyon kritikus lesz a helyzet, ahogy azt a Comenius Egyetem is jelezte. A Szlovák Műszaki Egyetem (STU) nem tartja kizártnak, hogy a téli szemeszterben online tartják meg a vizsgákat, s ezáltal kevesebbet kell fűteni, illetve világítani. Az oktatás színvonalának romlásához vezethetnek a megszorítási intézkedések? Az online vizsgáztatás nem befolyásolja az oktatás színvonalát. Ha maga az oktatás jelenléti formában megy végbe, akkor ebben nem látok akadályt. Minden egyetem egyéni döntése lesz, miként kezeli ezt a kérdést. Nem mi okoztuk a rendkívül nehéz helyzetet, amibe kerültünk, de sajnos nekünk kell megoldanunk. Félek, hogy nem lesznek jó megoldások. Több városban a lakhatás is drágult a diákok számára, mire számíthatnak a hallgatók szeptembertől? Mi is emeltük az árakat, az infláció mértékében: 60 euróról 70 euróra. Ha még jelentősebb energiaár-emelésre kerül sor, ezt is át fog kelleni értékelni. Bízom benne, hogy ebben az akadémiai évben tartani tudjuk az árat. Az energiák közbeszerzésének függvényében később biztosan felülvizsgáljuk. Ebben az időszakban a közbeszerzés is problémát jelent - ha van is ajánlat, nagyon nehéz megállapodni a szolgáltatókkal. A koalíciós válság következtében szeptemberben távozhat a miniszter a tárca éléről. Milyen hatással van a politikai válság az iskolaügy stabilitására? Ezzel kapcsolatban nem kívánok véleményt mondani, az a politikusok dolga. Az egyetemeknek az a feladatuk, hogy biztosítsák az oktatást a hallgatók számára, s mi ezt fogjuk tenni, attól függetlenül, ki lesz a miniszter. A szlovákiai jelzáloghitelek már korántsem a legolcsóbbak ÖSSZEFOGLALÓ Pár hónappal ezelőtt még igaz lehetett az állítás, amely szerint a szlovákiai jelzáloghitelek az euróövezetben a legolcsóbbak közé tartoznak, manapság azonban ezekhez már az euróövezet több országában Is kedvezőbb feltételekkel juthatunk hozzá, mint nálunk. Mi áll a háttérben? Pozsony. A jelzáloghitelek elmúlt időszakban tapasztalt drágulása Szlovákiában nem csak azzal függ öszsze, hogy az Európai Központi Bank (EKB) kamatemelésbe kezdett, a hitelek jelentős drágulása ugyanis már az első negyedév végén megkezdődött. A Trend gazdasági hetilap hitelpiaci körképe szerint a lakáshitelek költsége emiatt Szlovákiában ma már megközelíti az euróövezet átlagát, és egyre több olyan ország van, ahol a banki ügyfelek olcsóbban jutnak hozzá a lakáshitelhez, mint Szlovákiában. Gyors drágulás Az EKB adatai szerint Szlovákiában az átlagos kamatláb június végén 1,82 százalék volt. A legfrissebb rendelkezésre álló adatok hivatalosan ugyan még nem tükrözik az EKB kamatemelését, de a piac már beárazta a várható kamatemelést. Az euróövezet összes országának az átlagos kamatszintje június végén így 1,9 százalék volt. A szlovákiai kamatlábak eszerint jócskán megközelítették az euróövezet átlagát. A legolcsóbb hiteleket a franciák igényelhetik, ahol az átlagos kamatláb 1,35 százalék. Az euróövezet országain belül Görögországban és Írországban a legrosszabb a helyzetet. Ezekben az országokban azonban a hitelpiacot az ottani bankszektor múltbeli problémái is befolyásolják. A lényeg, hogy míg az euróövezeti átlagos kamatszint idén áprilishoz képest 0,29 százalékponttal emelkedett, Szlovákiában 0,48 százalékponttal nőtt. A nemzetközi összehasonlításban így Szlovákiához képest már Ausztria és Spanyolország is kedvezőbb kamatokat kínál. Visszafogottabb verseny A szlovákiai hitelkamatok korábbi látványos csökkenését nem kis mértékben a banki ügyfelekért folytatott ádáz versenynek köszönhettük, ami 2016-ot követően még jobban kiéleződött. Ekkortól vezettek be ugyanis felső határt a hitelek idő előtti viszszafizetéséért felszámolható díjakra. Míg korábban ez a még visszafizetendő hitel összegének az 5 százalékát is elérhette, ezt követően a felső határt 1 százalékban szabták meg, aminek köszönhetően az ügyfelek jóval kedvezőbben szabadulhattak meg a régi hitelüktől, és választhattak kedvezőbbet egy másik banknál. Emiatt pedig még nagyobb sebességbe kapcsolhatott az ügyfelekért folytatott verseny, ami a hitelkamatokon is meglátszott. Frankfurti mentőöv A frankfurti székhelyű Európai Központi Bank ráadásul 2008 óta folyamatosan csökkentette a kamatlábakat, hogy ösztönözze a mély válságba került gazdaságot. 2016-ra az EKB fő kamatlába ennek köszönhetően nullára esett vissza, a betéti kamatláb pedig negatív tartományban mozgott. A bankok számára ez azt jelentette, hogy olcsón tudtak pénzt felvenni a hitelezéshez, ugyanakkor a negatív betéti kamatláb arra kényszerítette őket, hogy folyamatosan forgassák a pénzüket, azaz, minél többet kölcsönözzenek a lakossági és céges ügyfeleknek. Ha ugyanis az EKB-nál helyezték volna el a pénzünket, a negatív betéti kamatláb miatt ezért nekik kellett volna fizetniük. Mindez jelentős mértékben megváltoztatta a szlovák jelzálogpiacot, arra ösztönözve a bankokat, hogy egyre élesebb harcot vívjanak az ügyfelekért, ami szintén a hitelkamatok csökkenéséhez vezetett. Vége az áresésnek Az elmúlt időszakban azonban fordult a kocka. „A kereskedelmi bankok jelzáloghitel-kamatai a bankközi kamatlábakon alapulnak, és a világszerte növekvő inflációra reagálva ezek újra emelkednek. A közép-európai régió központi bankjai régóta próbálják kamatemeléssel tompítani az inflációs várakozásokat” - figyelmeztetett már idén áprilisban a Szlovák Takarékpénztár. A tizenkét hónapos európai irányadó bankközi kamatláb, az Euribor, amely 2016 februárja óta negatív tartományban volt, 2022 áprilisában ismét nulla fölé emelkedett, és jelenleg már 1,1 százalék feletti szinten mozog. A pénzintézetek pedig az emiatt megugró költségeiket a termékeik árában igyekeznek áthárítani az ügyfeleikre, ami a lakáshitelek növekvő árán is meglátszik. A hitelek drágulásával párhuzamosan pedig a hiteligénylés iránti érdeklődés is megcsappant. Míg idén márciusban a banki ügyfelek még hárommilliárd euró értékben vettek fel új hitelt, júniusra ez 1,8 milliárd euróra esett vissza. Ez utóbbi ugyan még mindig jó eredménynek mondható, a Trend hitelpiaci elemzése szerint a refinanszírozás iránti érdeklődést az elkövetkező időszakban azonban valószínűleg már nem az új hitelek kedvezőbb ára fogja motiváíni. (mi,trend sk) Az Európai Központi Bank frankfurti székházéban kovácsolt tervek alapján egyre sötétebb jövő vár a hitelfelvevőkre (TASR/AP-felvétel)
