Új Szó, 2022. augusztus (75. évfolyam, 177-202. szám)

2022-08-20 / 194. szám

2 I KÖZÉLET 2022. augusztus 20. | www.ujszo.com Csalódottság kíséri a nővérek béremelését Matoviő és Lengvarsky javaslata nem győzte meg a nővéreket (TASR-felvétel) NAGY ROLAND Pozsony. Hiába a több száz eurós báremelési javaslat, a nővárkamara így is eláge­­detlen Igor Matoviő és Vladimír Lengvarsky (mind­ketten OLaNO) ajánlatával. Szerintük az emelés igazság­talan, egyrészt csak a nővé­rek egyharmadát érinti, másrészt nem segít vonzóbbá tenni a nővéri hivatást a pályakezdők számára. Ahogy arról lapunk beszámolt, 2023-tól jelentősen megemelik a nő­vérek alapbérét. Az egészségügyi dolgozók fizetését a jelenlegi tör­vény értelmében egy bérautomata határozza meg. A viszonyítási alapot a két évvel korábbi átlagbér jelenti, a nővérek fizetését a szakmai vég­zettségtől függően ehhez igazítják. Egy középiskolát végzett egészség­­ügyi nővér jelenleg a 2020-as átlagfi­zetés 0,89-szeresét kapja kézhez, ami konkrét összegben kifejezve 1008 eu­ró. A magasabban végzett ápolók ese­tében a szorzók nagyobbak, példá­ul egy szakosodott nővér az átlagbér 1,06-szorosát keresi meg (ez jelenleg 1200 euró). Matoviéék ezeket a szor­zókat szeretnék megemelni, illetve bevezetnének még egy juttatást: min­den ledolgozott év után az átlagbér további 1 százalékával nőne a fizetés, legfeljebb 20 évig. A gyakorlatban ez azt jelentené, hogy egy alapfokú képzettséggel rendelkező kezdő ápo­ló bére 2023-ban 1008 euróról 1211 euróra nőne. Egy ugyanilyen vég­zettségű nővér, aki már 20 éve van a szakmában, jövőre 1453 eurót kapna kézhez, ami a mostani fizetéséhez ké­pest 444 eurós növekedést jelentene. Mi lesz a rendelőkkel? A pénzügyminiszter szerint törté­nelmi jelentőségű béremelésről van szó, viszont a Szlovák Nővérkamara (SKSaPA) csalódottságát fejezte ki. Iveta Lazorová, a szervezet elnöke hangsúlyozta, a fizetésemelés csak a kórházakban dolgozó nővéreket érin­ti, vagyis az összes szlovákiai ápoló mindössze egyharmadát. A bemuta­tottjavaslatban viszont nem esett szó a rendelőkben, az iskolákban, az idős­otthonokban vagy az otthoni ápolá­si ügynökségeknél dolgozó nővérek­ről. Vladimír Lengvarsky (OEaNO) egészségügyi miniszter ezzel kap­csolatban azt mondta, nem feled­keztek meg ezekről az egészségügyi dolgozókról sem, viszont a bérauto­matát érintő törvény csak a kórházi alkalmazottakra vonatkozik. A töb­bi intézményben dolgozó nővérnek az üzemeltetőkkel kell megegyez­nie, akiknek pedig a biztosítókkal kell tárgyalniuk a fizetési feltételek­ről. Lazorová elmondta, a korábbi tár­gyalásokon - a legutóbbira ugyanis nem hívták meg őket - már figyel­meztettek arra, hogy egy egységes törvény alapján kellene szabályoz­ni az egészségügyi dolgozók bérét, amelynek köszönhetően mindenki számára egyértelműen meg lennének határozva a feltételek, függetlenül at­tól, hogy milyen intézményben dol­gozik. Ez a javaslatuk azonban süket fülekre talált. Lazorová kifogásaival az orvosok érdekvédelmi szervezetei is egyetér­tenek. Marián Sóth, a Magánorvosok Szövetségének (ASL) elnöke fenntar­tásait fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a rendelőkről ismét megfeledke­zett a minisztérium. Szerinte a járó­beteg-ellátás egyébként is alulfinan­szírozott, így nem engedhetik meg maguknak, hogy csak úgy megemel­jék a nővérek bérét. Lengvarsky ma­gyarázatát a biztosítókkal folytatott tárgyalásokról egyenesen arrogáns­nak nevezte. A Szlovák Orvosi Ka­mara a közösségi oldalán szintén je­lezte, hogy egyetért a nővérkamara aggályaival. Célt tévesztett javaslat? A nővérkamara szerint az is prob­léma, hogy a javaslat nem teljesít egy fontos célt - vagyis nem segít majd abban, hogy itt tartsa a fiatal, pályakezdő nővéreket, akiknek egy jelentős része inkább külföldre, fő­leg Csehországa megy dolgozni. Számukra a 120-200 eurós emelés­től még nem lesz vonzóbb a szlovák egészségügy, hiszen külföldön még így is jobban kereshetnek. Matovié elmondta, hogy a javaslat összeállí­tásakor a cseh törvényekből inspirá­­lódtak, ugyanakkor azt is elismerte, hogy a fizetések még mindig nem érik el az ottani összegeket. A nő­vérkamara azt ugyan pozitívumnak tekinti, hogy a nagy szakmai tapasz­talattal rendelkező dolgozók jóval többet kereshetnek majd, de ezzel még mindig nem sikerül megolda­ni az utánpótlást. Szerintük legalább az alapbér 40 százalékos emelésére lett volna szükség, a ledolgozott évek számától függetlenül. A fiataloknak fogalmuk sincs az 1968-as megszállásról Szlovákiában minden har­madik fiatal káptalan véle­ményt alkotni Csehszlovákia 1968 augusztusi megszállá­sáról - derül ki a Foeus közvé­lemény-kutató ügynökség, a Globsec olamzőközpont meg­rendelésére készült felméré­séből, mely egyúttal arra Is rámutatott, nagy a hiányos­ság a hazai lakosság történel­mi ismerete terén. Pozsony. Arra a kérdésre, ho­gyan értékeli a Varsói Szerződés katonai alakulatainak 1968-as cseh­szlovákiai invázióját és a 20 éves orosz megszállást, a válaszadók 14 százaléka azt válaszolta, hogy pozitívan látja az eseményt, vala­mint az azt követő normalizációt is. Az elemzők szerint aggasztó, hogy minden ötödik megkérde­zettnél azt tapasztalták, nem tud­ja megválaszolni a feltett kérdést. Az adatok szerint a lakosok többsé­ge (66%) negatívan tekint az 1968- as megszállásra. Katarina Klingo­­vá, a Globsec munkatársa elmond­ta, a Varsói Szerződés csapatainak benyomulása azon történelmi ese­mények közé tartozik, amelyre hosszú ideje negatívan tekintenek az emberek Szlovákiában. Emlé­keztetett, már 2018-ban, az IVÓ tár­sadalomkutató intézet által készített felmérésben is a többség ezt emelte ki a legnegatívabb történések közt. Az oktatás minősége Az aktuális kutatás eredményei azt mutatják, leginkább a fiatalok rendelkeznek hézagos tudással. Míg a 65 évnél idősebb nyugdíjasok több mint háromnegyede sorolta a nega­tív kategóriába Csehszlovákia meg­szállását, addig a 25 és 34 év kö­zöttiek fele vélekedett ugyanígy. A hazai fiatalok nagy része nem tudja, miként kell értelmezni az egyes tör­ténelmi tényeket. „A fiatalabb nem­zedék alacsony ismerete a kulcsfon­tosságú történelmi eseményekről Szlovákiában növeli a kiszolgálta­tottságukat azokkal a szereplőkkel szemben, akik megpróbálják ezeket célirányosan értelmezni, s a társa­dalom megosztására, valamint fél­Monika Jankovská összeomlott a bíróságon Szeptemberre halasztotta tegnap a bíróság a Fatima bár ügyében indított tárgyalást. A vádlottak egyike, Monika Jankovská volt igazságügyi államtitkár már a bíróság épülete előtt összeomlott, egész testében remegett és zo­kogott. A tárgyaláson is egy ilyen rohamot kapott, mire a bíró szünetet rendelt el. A tárgyalást végül szeptemberre halasztották el, mert kiderült, Jankovskának későn kézbesítették a vádiratot. A volt államtitkárt zsarolás és az igaz­ságszolgáltatás hátráltatásának bűntettével vádolják. (TASR-felvétel) retájékoztatására használni” - véli Klingová, aki szerint mindez az ok­tatási rendszer rossz állapotát tükrö­zi. Az elemzésben rámutat, a részt­vevők 63%-a egyetért azzal, hogy az oktatás színvonala nem elég jó és sok a hiányosság e téren. A több­ség szerint Szlovákiában a tanítás jelenlegi módja és minősége nem felel meg a 21. század kihívásainak. Nemek ée régiók A felmérés megállapításai között szerepel továbbá az is, a nők na­gyobb hiányosságokkal rendelkez­nek a történelmi kérdések esetében. Míg a férfiak közel háromnegyede, addig a nők mindössze 63%-a te­kint negatívan az említett időszakra. Az utóbbi kategóriában azonban a megkérdezettek 25%-a jelölte a „nem tudom” választ. „Ez 10 százalék­­ponttal több, mint a férfi válaszadók­nál” - figyelmeztetnek a szakértők. A nemek közti különbségen kívül regionális szempontból is mutatko­zik némi eltérés - Pozsony megyé­ben a lakosok 74%-a gondol negatí­van a megszállás éveire, Beszterce­bánya és Eperjes megyében viszont alacsonyabb ez az arány: 61%. Az elemzők megjegyezték, minden megyében többségben vannak azok, akik nem pozitívan gondolnak az 1968-as tragédiára. Az adatgyűjtést április 27. és má­jus 10. között végezték, több mint 3 ezer fő bevonásával. (ba, tasr) RÖVIDEN Heger módosítaná a koalíciós szerződóst Pozsony. Eduard Heger (OEaNO) kormányfő a koalíciós szerződés módosítását fogja javasolni a kor­mánypártok mai megbeszélésén, melyet a kormányválság lezárása érdekében hív össze. Heger kije­lentette, az elmúlt két évben ki­derült, hogy a szerződésben van­nak olyan dolgok, amiken lehet javítani. Reméli, hogy az SaS tesz egy lépést hátra és folytathatja a négyes koalíció. Azt is elmondta, bár az SaS kez­deményezte néhány héttel ezelőtt a koalíciós szerződés módosítá­sát, konkrét javaslatokat még nem kapott tőle. „Ezért szombaton a sajátjavaslataimmal megyek a megbeszélésre, amiket meg sze­retnék vitatni a partnerekkel” -jelentette ki Heger. A szerző­dést az elmúlt két év tapasztalatai alapján finomítaná. Heger leszö­gezte, hogy az országnak stabil kormányra van szüksége, mivel példa nélküli kihívások előtt áll. „Számos nagyon jó projektbe vágtunk bele, de a végső megva­lósításukhoz arra van szükség, hogy az egyes minisztériumok megszakítás nélkül dolgozzanak rajtuk” - mondta. Heger reméli, hogy a szombati megbeszélésen ez lesz a meghatározó tényező. „Bízom benne, hogy az SaS haj­landó egyet hátralépni, és ősszel négyes koalícióként folytatjuk” - tette hozzá. A helyzet azután éle­ződött ki ismét a kormánykoalíci­óban, hogy a parlament megtörte Zuzana Caputová elnöki vétóját és újra megszavazta Igor Mato­­vic pénzügyminiszter ún. infláció elleni csomagját. Az SaS ezután felmondta a koalíciós szerződést. Fő feltétele Matovic távozása a kormányból, az OEANO ezt elu­tasítja. (TASR)

Next

/
Oldalképek
Tartalom