Új Szó, 2022. augusztus (75. évfolyam, 177-202. szám)
2022-08-19 / 193. szám
www.ujszo.coml 2022. augusztus 19. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR A világ jobbá tétele A boldogságreceptet mindenkinek magának kell megtalálnia LAMPL ZSUZSANNA névnapomra kapott négy könyvet lapozgatom. Aztán kettőt félreteszek későbbre, ami az igazat megvallva azt jelenti, hogy nem érdekelnek, már nem fogom kézbe vermi őket. Lélekben nagy elnézést kérek az ajándékozótól, hiszen szeretettel adta ezeket is, csak hát ahogy másoknak nem könnyű ruhát vagy kozmetikumot ajándékozni, úgy nem könnyű nekem könyvet választani. Pedig tartom magam az ismert mondáshoz, hogy ha egy könyvben csak egy mondat ragadta meg a figyelmedet, akkor már megérte elolvasni. Na, most, ahogyan ezt leírtam, lelkiismeret-furdalásom támadt. Megkegyelmezek annak a két félretett könyvnek is, adok nekik még egy esélyt. Mindenesetre a másik kettőben már megtaláltam azt a figyelemfelkeltő mondatot. Most csak az egyikről lesz szó. Ez a könyv egy holokauszttúlélő elbeszélése. Számtalan ilyet olvastam, de ezek mindig megrázó élettörténetek. Ez is az. Ami kissé zavar, az a „mindenáron eladni” marketingstratégia szinte szemet kiszúró, durva jelenléte. A címlapon a sokat megtapasztalt idős urat a világ legboldogabb emberének titulálják, s olyasmit is sugallnak, hogy a könyvben el fogja árulni a boldogság receptjét. Ez valamiféle „többlet” kellene, hogy legyen a holokauszt mellé, ha valakinek esetleg az nem lenne elég. Nem tehetek róla, érzek ebben egy jó adag nem helyénvaló cinizmust, arról nem is beszélve, hogy nem kapunk boldogságreceptet. Nem is kaphatunk, hiszen azt mindenkinek magának kell megtalálnia. Persze van a boldogságnak néhány univerzális alappillére, ami ha leomlik, nehéz boldognak lenni, például ha valaki elveszti a családtagjait (pláne, ha legyilkolják őket). S persze van a boldogság lehetőségének alapszabályzata is, azt éppen Mózes hozta le a hegyről kőbe vésve és tíz pontból áll, de erre hivatkozni, a boldogság keresésénél ebből kiindulni nem divat. Legalábbis a világ hamis módon progresszívnek nevezett erői mintha nem erre támaszkodnának, sőt, szeretnék egyszer s mindenkorra megsemmisíteni ezt a szabályrendszert. Pedig a lélektan-, marketing- és menedzsmentirodalomban már számtalanszor megjelent, hogy az anyagiak, a pénz, a korlátlan fogyasztás csak ideig-óráig tesz boldoggá, és egy bizonyos szint elérése után már nem leszünk boldogabbak azoknál, akiknek kevesebb van. Tehát pusztán az ezekre épülő boldogságkeresés egyéni szinten gyökértelenséghez és hiányérzethez, társadalmi szinten a Föld rombolásához, népek leigázásához és háborúkhoz vezet. Ezért olvasom kissé kétkedve a könyvnek azt a bizonyos mondatát: „eljött az új generáció kora, a fiataloké, azoké, akik szenvedélyesen szeretnék jobbá tenni a világot”. Én úgy gondolom, a világot nem azok az emberek fogják jobbá tenni, akik egy bizonyos nemhez, korcsoporthoz tartoznak, tehát nem a férfiak vagy a nők, nem a fiatalok vagy az idősebbek, hanem csakis azok az emberek, bőrszíntől is függetlenül, akiket tényleg a világ, a Föld és annak lakói békéje és testi-lelki jóléte motivál, nem pedig partikuláris érdekek. Mert a világ jobbá tevéséhez már rég megvannak a források. Ám mindannyian láthatjuk, hogy a globális döntéshozók, lehetnek bár nők és fiatalok, nem ezen, hanem a világ tönkretételén munkálkodnak. A PÉNZÜGYMINISZTER LESZEK SZEPTEMBERBEN, OKTÓBERBEN, NOVEMBERBEN ... ÉS KÉSZ! Veszélyben a tengeri élővilág A tengeri élővilágra nézve súlyos következményekkel járhat a Földközi-tenger térségében tapasztalható hőhullámok sorozata - figyelmeztettek klímakutatók, akik az óceánok legalább 30 százalékának védelmét sürgették. Barcelonától Tel-Avivig az év ezen időszakában megszokotthoz képest 3-5 Celsius-fokkal magasabb hőmérsékleteket mérnek. A tudósok szerint a Földközi-tenger vizének hőmérséklete rendszeresen meghaladta a 30 Celsius-fokot egyes napokon. A tengeri hőhullámokat az óceáni áramlatok okozzák, s ezek hosszabbak, gyakoribbak és intenzívebbek lettek az ember által okozott éghajlatváltozás miatt. Joaquim Garrabou, a barcelonai Tengeri Tudományok Intézetének kutatója szerint nagyon aggasztó a helyzet, és azonnali beavatkozásra van szükség a klímaváltozás hatásainak csökkentésére. Ezek a jelenségek mintegy 50 tengeri faj, köztük korallok, szivacsok és hínárok tömeges pusztulását okozták. Garrabou emlékeztetett: a tengerek a Föld felesleges hőjének 90%-át, valamint a fosszilis tüzelőanyagok miatt a légkörbe kerülő szén-dioxid 30%-át elnyelik. Ez védi a bolygót a még durvább éghajlati hatásoktól. Ezt a védelmet az óceánok és a tengerek azonban csak egészségesen tudják biztosítani, és mostanára „az óceánokat egészségtelen és diszfunkcionális állapotba sodortuk.” A kutatók szerint a politikai döntéshozóknak garantálniuk kell, hogy a tengeri területek 30%-át megvédik az emberi tevékenységektől, például a halászattól, ami esélyt adna a fajok regenerálódására. Jelenleg a Földközi-tenger területének csupán 8%-a áll védelem alatt. A tengeri hőhullámok súlyos következményekkel járhatnak a Földközi-tengerrel határos országok és az ott élő több mint 500 millió ember számára. A halállomány elfogy, a turizmusra pedig negatív hatással lesz, mivel a pusztító viharok a szárazföldön is gyakoribbá válhatnak. A Földközi-tenger felszínének hőmérséklete 1982 és 2018 között évtizedenként 0,4 fokkal emelkedett. A tudósok szerint nem az a kérdés, hogy a természet túléli-e, mert a biodiverzitás megtalálja a módját, hogy talpra álljon a bolygón. A kérdés az, hogy ha ebben az irányban haladunk tovább, lesz-e hely a világon, ahol az emberiség élhet. (MTI) I 7 Kik a bűnözők? Kik az áldozatok? SZILVÁSSY JÓZSEF A még mindig terebélyesedő szlovákiai korrupciós ügyek kapcsán nem egyszerű válaszolni a címben feltett időszerű kérdésre. Az országos bűnüldöző ügynökség, a NAKA vezetője szerint rövidesen bűnvádi eljárást indítanak Robert Fico és több más főkolompos ellen. Ők viszont tegnapelőtt jelentették fel súlyos törvénysértések gyanújával mindazokat a nyomozókat és ügyészeket, akik részesei ezeknek az eljárásoknak. A Smer elnöke egyre hangosabban igyekszik kétségbe vonni a nyomozók pártatlanságát. Azt harsogja, hogy a kormánypártiak egy részének, elsősorban Igor Matoviőnak a megrendelésére cselekednek, a belügyminiszter és a Speciális Ügyészség vezetőjének tudomásával. A múlt század ötvenes éveinek koncepciós pereiben, sőt a Gestapo által ismert módszerek alkalmazásával vádolja a NAKA több nyomozóját. Az a meggyőződése, hogy ilyen alantas eszközökkel akarják börtönbe zárni elsősorban az ellenzék vezetőit, amivel ellehetetlenítenék a ma is erős Smer működését. Ezeket a súlyos vádakat több illetékes, legutóbb Hamran István határozottan cáfolta. Az országos rendőrfőkapitány céltudatos hazudozások és a tények elferdítése miatt bírálta Ficót, aki így igyekszik önmaga és cinkosai irháját menteni a közelgő törvényes felelősségre vonás elől. „Idáig már tizenhét olyan személyt - beismerő vallomásaik és egyéb bizonyítékok alapján - ítéltek el jogerősen a független bíróságok korrupció miatt, akik egykor különböző tisztségekben a Smer jelöltjei voltak” - érvelt Hamran. A pártatlan politikai elemzők és igazságügyi szakértők többsége egyelőre hallgat, magánbeszélgetések során viszont elmondják mindkét állásponttal kapcsolatos kételyeiket. Annyi szerintük is bizonyos, hogy Ficóék több mint egy évtizedes regnálása során virágzott a korrupció, eurómilliók kerültek fondorlatos módokon „a mi embereink” zsebébe. A törvénytelenségek egyik jelképe Marián Kocner, áldozata pedig Ján Kuciak oknyomozó újságíró és jegyese lett. A széles körű nyomozás beindulásának idején öngyilkos lett FrantiSek Böhm, egykori titkosszolgálati ügynök, aki tanúja és részese is volt több rendőr és más befolyásos személy megvesztegetésének. Másfél éve önkezével vetett véget életének a szintén gyanúba keveredett Milan Luőansky főrendőr is. Akkortájt tartóztatták le több tucat gyanúsítotthoz hasonlóan Eudovit Makót és FrantiSek Imreczét, a központi adóhivatal volt vezetőit, valamint Bemard Slobodníkot, a NAKA egykori befolyásos emberét. Mindhármukat csúszópénzek elfogadásával gyanúsították meg. Együttműködést ígértek a további ügyekben a rendőrségnek, ezért szabadlábra helyezték őket. Ficóék úgy vélik: azóta a nyomozók és az illetékes ügyészek elvárásaihoz alkalmazkodó vallomásaik alapján szeretnék letartóztatni őket. Norbert Bödör, a rendőrség néhai befolyásos embere és nyitrai cinkosai egyelőre szabadlábon várják a pert, Vladimír Pcolinskyt, a Szlovák Információs Szolgálat néhai igazgatóját viszont MaroS Zilinka főügyész a Btk. 363-as cikkelye alapján felmentette a korrupció vádja alól. Döntésével állítólag az őt erre a posztra javasló Boris Kollárnak tett szívességet. Máig vita tárgya, vajon minden gyanúsítottnak vélt személy törvényesen került-e vizsgálati fogságba. Kirívó példaként Martin Ribár ügyvédet említem, akit tavaly a maffiózóktól elfogadott csúszópénzek elfogadásának gyanúja miatt helyeztek szigorított vizsgálati fogságba. Tagadta a vádat, ügyvédje révén egészen a Legfelsőbb Bíróságig jutott a fellebbezésével. Végül az Alkotmánybíróság rendelte el azonnali szabadon bocsátását, mert az igazságos bírósági eljárást szavatoló alapvető emberi jogát sértették meg. Ribár azóta az egyik videómegosztón többször hozott nyilvánosságra az övéhez hasonló törvénysértő eseteket, továbbá azokat a mai korrupciógyanús ügyeket, amelyeket eltussolni igyekszik a rendőrség. Amivel azt igazolja, hogy a politikai függőség hálójában jelenleg is vergődő, főleg emiatt egymással csatázó bűnüldöző és igazságszolgáltató szervek helyzete aggasztó. Ezért sem lehet a címben olvasható kérdésekben tisztán látni. FIGYELŐ Világszerte kétszer annyi fa égett le Világszerte majdnem megkétszereződött a legégett fák mennyisége az elmúlt húsz év alatt - mutatott rá a Global Forest Watch internetes portál. Ennek az egyik fő oka a klímaváltozás. 2021 a második volt a legpusztítóbb erdőtüzek éveinek sorában: Portugália területének megfelelő nagyságú erdőterület veszett oda. „Ez kétszer akkora, mint húsz éve” - mondta James McCarthy, a Global Forest Watch elemzője. A tűz okozta erdőveszteségek főleg az északi országokban, így Oroszországban és Kanadában voltak érezhetők. Világszerte 9,3 millió hektár égett le, ennek több mint fele Oroszországban. (MTI) A NATO előre tudott az ukrajnai háborúról Az amerikai hírszerzés még tavaly novemberben beszámolt a NATO észak-atlanti tanácsának brüsszeli találkozóján arról, hogy Moszkva meg fogja támadni Ukrajnát - írja a Washington Post. A többség szkeptikusan reagált. A nyugat-európai képviselők azt mondták: Putyin csak blöfföl. A NATO kelet-európai tagállamai úgy vélték, az oroszok valamit lépni fognak, de csak „harapnak egyet az ukrán almából”, mint 2014-ben. Csak a britek és a balti államok vették komolyan a figyelmeztetést, akik már korábban is aggódtak az oroszok szándékai miatt. (hvg.hu)
