Új Szó, 2022. augusztus (75. évfolyam, 177-202. szám)
2022-08-17 / 191. szám
www.ujszo.com 12022. augusztus 17. GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK 9 Az önkormányzatoknak az összefogás sem garantálja az olcsóbb gázszolgáltatást Az ukrajnai háború okozta általános bizonytalanság miatt az egekbe szökött az energiahordozók tőzsdei ára, ami a szlovákiai önkormányzatoknak is hatalmas gondot okoz (TASR/AP-felvétel) KAMILA OLÁHOVÁ Pozsony. A szlovákiai önkormányzatoknak hatalmas gondot okoz a gázárak drasztikus növekedáse. Sokan abban bíztak, hogy ha összefognak, alacsonyabb árakat tudnak kialkudni, a helyzet azonban korántsem ilyen egyszerű. Mire kellene odafigyelniük, hogy sikerrel járjanak? A drasztikus ütemben növekvő energiaárak nem csupán a családoknak és a vállalkozásoknak okoznak gondot, az önkormányzatok is egyre nagyobb bajban vannak, a költségvetéseik összeállításánál ugyanis nem számoltak az energiaárak ilyen látványos növekedésével. Épp ezért ott spórolnak, ahol csak tudnak, felmérve azt is, hogyan tudnák növelni a bevételeiket. A találékonyabbak ugyanakkor abban bíznak, hogy ha összefognak, és közös közbeszerzés útján szerzik be a gázt, ehhez olcsóbban juthatnak hozzá. Problémás közbeszerzés Az összefogás előnyeiben bízó 116 önkormányzathoz csatlakozók között idősotthont, szabadidőközpontot és futballklubot is találunk. Mindanynyian azt remélik, hogy az összefogásnak köszönhetően nagyobb érdeklődésre tarthatnak majd számot az energiaszolgáltatók részéről, elkerülve azt a gyakori problémát, hogy az energiaszolgáltatással kapcsolatos közbeszerzés eredménytelenül zárul. „Az utóbbi időben gyakran hallottunk arról, hogy az önkormányzatok vagy az iskolák által kiírt közbeszerzésre senki sem jelentkezett. Arra számítunk, hogy ha közösen lépünk fel, vonzóbbak leszünk a beszállítók számára” - mondta el Jozef Uhler, a Pozsonyhoz tartozó Horvátjárfalu (Jarovce) városrész polgármestere. A városrész szerinte több mint 85 ezer megawattóra éves mennyiséggel vesz részt a pályázaton. Csak összehasonlításképpen, a Szlovák Gázművek (SPP) az egyes települések fogyasztását a kisfogyasztás szintjén, azaz évi 641,4 megawattóráig regisztrálja. Juraj Adamica, az SPP szabályozási osztályának az igazgatóhelyettese szerint azonban a pályázatokon való részvétel elmaradásának az okai a beszállítók részéről jóval sokrétűbbek. „A leggyakoribb okok közé tartozik a szerződés várható értékének a helytelen meghatározása, az energiahordozók világpiaci árának a látványos változása a pályázat kiírása és a benyújtás határideje között eltelt időszakban, vagy az indokolatlanul hosszú időszakra megszabott fix árak követelése” - sorolja Adamica. Szerinte azonban a szolgáltatóknak gondot okozhatnak az önkormányzatok által megkövetelt olyan szerződési feltételek is, amelyek szerint például ez utóbbiak nem ismerik el a szolgáltatók időközben növekvő költségeinek a jogosságát. Bizonytalan helyzet Jana Ambrosová, az Energiaszolgáltatók Szövetségének (ZDE) az elnöke szerint ilyen esetekben az önkormányzatok gyakran félreértik a helyzetet. „A beszállítók valóban nem jelentkeznek tömegesen a pályázatokra, de nem azért, mert az önkormányzatok nem érdeklik őket. A probléma ennél jóval összetettebb” — mutat rá Ambrosová. Szerinte a távolmaradás legfőbb oka, hogy az energiahordozókat a nagykereskedelmi piacon vásárolják, ahol jelenleg rendkívül magas, változékony és kiszámíthatatlan árak uralkodnak. így például a szolgáltatók nem vásárolhatnak egy évre előre, és ha mégis úgy döntenek, hogy ezt megteszik, a tőzsdék és a termelők megkövetelik tőlük az ehhez szükséges hatalmas fedezetet. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy egy adott energiahordozó árát egy napra előre garantálhatják, egy évre azonban biztosan nem. „Ez hatalmas kockázati felárat eredményez azon önkormányzatok számára, amelyek fix árat követelnek. Gyakran olyan magas ár jön ki, hogy az energiaszolgáltatók tisztességtelennek tartják előrukkolni egy ilyen ajánlattal” - teszi hozzá az Energiaszolgáltatók Szövetségének az elnöke. Az önkormányzatokat így az a veszély fenyegeti, hogy a közös beszerzés alkalmazásával sem keltik fel az energiaszolgáltatók nagyobb érdeklődését, és a várt megtakarításoknak is búcsút inthetnek. Mi lehet a megoldás? Az SPP tapasztalatai azt mutatják, hogy az ár szempontjából nem annyira a mennyiség, mint inkább a beszerzés időzítése, valamint a megfelelő termék kiválasztása a fontos. Például, egy kisebb önkormányzat, amely a jövő évi energiát az idei év első negyedévében szerezte be, Adamica szerint jóval alacsonyabb árral számolhat, mint egy olyan önkormányzat, amely részt vesz a közös közbeszerzésben, amelyre azonban csak az idei harmadik negyedévben kerül sor. „Az árkülönbség ez esetben megawattóránként akár 100 euró is lehet” - figyelmeztet az SPP szabályozási osztályának az igazgatóhelyettese, aki szerint mindez az árak látványos növekedésével magyarázható. Erre a problémára is létezik azonban megoldás. Ambrosová azt javasolja, hogy az önkormányzatok oszszák fel az árat egy fix és egy változó részre. Több beszállító fog jelentkezni szerinte akkor is, ha az önkormányzatok nem követelnek meg nagyfokú rugalmasságot a mennyiségek tekintetében, és lehetővé teszik az esetleges pluszköltségek felszámolását. „A tapasztalatok szerint a beszállítók szívesen látnák, ha szorosabb együttműködésre kerülne sor már a pályázati dokumentáció összeállításánál is, hogy a beszerzési folyamat gördülékenyebbé váljon” - teszi hozzá Adamica. Nem árt a rugalmasság Nem a szolgáltatók az egyetlenek, akik rámutatnak az olyan árucikkek közös beszerzésével kapcsolatos sajátosságokra, mint a villamos energia vagy a gáz. A Közbeszerzési Hivatal azt ajánlja, hogy az ajánlatkérők vizsgálják meg a piac által kínált lehetőségeket, és rugalmasan reagáljanak azokra a változásokra, amelyek például az ukrajnai háború miatt bekövetkezhetnek. Jaroslav Lexa, a Közbeszerzési Hivatal alelnöke szerint a pályázat sikerét a kereskedelmi és pályázati feltételek helyes meghatározása, valamint a választott fizetési mód is befolyásolhatja. Az ajánlatkérőknek a pályázat meghirdetése előtt előkészítő piaci konzultációkat kellene folytatniuk, és e konzultációk alapján kellene meghatározniuk, hogy csak a konkrét fogyasztásért vállalják-e a fizetést, vagy fix összeget fizetnek. Lexa szerint azonban nagy általánosságban elmondható, hogy a közös közbeszerzés helyes döntésnek számít. A szerző a Trend gazdasági hetilap munkatársa Az ukrajnai háború miatt máris fékez a szlovák gazdaság GAZDASÁGI HÍRMORZSA MOLNÁR IVÁN Az első negyedéves 3,1-ről a második negyedévre 1,7 százalékra esett vissza a szlovák gazdaság éves növekedési üteme - derül ki a Statisztikai Hivatal kedden közzétett gyorsjelentéséből, amely szerint az ukrajnai háború negatív hatásait egyre jobban megérezzük. Pozsony. A látványos lassulás ellenére a szlovák gazdaság a második negyedévben azonban így is rácáfolt a piaci szereplők várakozásaira, ezek többsége ugyanis már visszaeséssel számolt. „Hogy erre végül nem került sor, ahhoz nem kis mértékben járult hozzá a lakossági fogyasztás, aminek köszönhetően a kiskereskedelmi forgalom a második negyedévben is jól teljesített” — mondta el lapunknak Matej Hornák, a Szlovák Takarékpénztár elemzője. Szerinte a háztartások - az árak növekedése ellenére - még mindig nem korlátozták jelentős mértékben a kiadásaikat, ami azzal magyarázható, hogy a családok most a világjárvány idején felhalmozott megtakarításaikat élik fel. A vártnál jobb teljesitményhez az is hozzájárulhatott, hogy a foglalkoztatottság is nőtt: az idei második negyedévben 2,43 millió embernek volt munkája, 2,4 százalékkal többnek az egy évvel korábbinál. Az ukrajnai háború okozta gazdasági problémák azonban már rányomják a bélyegüket az iparvállalatok teljesítményére és a külkereskedelemre. A cégeknek, azok közül is elsősorban az autógyártóknak, főként az ellátási láncok megszakadása, a magas alapanyagárak és az alkatrészhiány okoz gondot. „Az energiahordozók beszerzése egyre égetőbb kérdéssé válik, ezzel kapcsolatban ráadásul rengeteg probléma merül fel. Az egyik ilyen az éghajlatváltozás hatása, az aszály ugyanis csökkenti a folyók vízszintjét, ami hatással van az áruforgalomra és az áramtermelésre is, ez pedig növeli a bizonytalanságot a piacokon” - vallja Hornák. A Szlovák Takarékpénztár elemzője szerint az előttünk álló hónapokban is a belföldi kereslet számít majd a szlovák gazdasági növekedés fő motorjának. „Az idei első két negyedév vártnál jobb teljesítményének köszönhetően arra számítunk, hogy a szlovák gazdaság idén 2 százalékkal nőhet a tavalyihoz képest” - mondta el Hornák, aki szerint azonban nem szabadna figyelmen kívül hagynunk, hogy a Statisztikai Hivatal egyelőre csak a gyorsjelentését tette közzé, a gazdaságról szóló részletes adatokkal csak szeptember 6-án rukkol elő. Újabb csúcson a villanyenergia ára Pozsony. A Szlovákiának szánt villamos energia ára továbbra is rendkívül gyorsan emelkedik. E hét elején a jövő évi szlovákiai szállításra szánt villamos energiát megawattóránként (MWh) már 504 euróért adták a prágai tőzsdén, miközben ez alig két hete lépte át az addigi lélektani határnak számító 400 euró/MWh küszöböt. Csak összehasonlításképpen: egy évvel ezelőtt a villamos energia ára még 70 euró/ MWh körül mozgott. (TASR) AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK Angol font 0,8421 Lengyel zloty 4,7043 Cseh korona 24,540 KJ Magyar forint 406,20 Horvátkuna 7,5100 Román lej 4,8820 Japán jen 136,11 Svájci frank 0,9625 Kanadai dollár 1,3076 K| USA-dollár 1,0131 Privatbank« 1,05-1,00 25,06-23,83 -365.bank 1,04-0,98 25,51-23,55 421,05-388,66 Szt. Takarékpénztár 1,05-0,98 25,16-23,81 422,26-385,89 Tatra banka 1,06-1,02 25,30-23,59 418,90-379,00 ŐSOB 1,04-0,99 25,15-23,90 Általános Hitelbank 1,05-0,98 25,31-23,74 422,38-386,00 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: banki honlapok)
