Új Szó, 2022. augusztus (75. évfolyam, 177-202. szám)
2022-08-16 / 190. szám
www.ujszo.coml 2022. augusztus 16. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 Erdei sötét árnyak A klímaváltozás miatt VATAŐŐIN PÉTER K is híján 20 éve járom a hegyi erdővidékeket a környék országaiban. Az erdei ökológiáról való tudásom még mindig silány, de a megérzéseimre talán-talán már merem azt mondani, hogy olyan nagyot nem tévednek. Arra pedig, amit idén tapasztalok, csak nehezen találok szavakat. Ne is én beszéljek először, hanem egy siklóernyős, aki 14 éve műveli ezt a fantasztikus sportágat! A vértesszőlősi felszállóhelyként is működő tisztáson akadtunk össze egy júliusi estén a Gerecsében. A szorongással teli frusztrációja azonnal átragadt rám is. Azt mondta, az elmúlt három-négy évben teljesen abnormális levegőáramlásokat tapasztal. A sasbérc alatt elterülő erdőre bökött, amit a meleg és száraz esti szél kavart összevissza. Emiatt nem volt biztos, hogy egyáltalán megkísérli a felszállást, holott este hét köszázadunk végére eltűnhetnek a bükkfák rül korábban ez sosem jelentett gondot. A szakmai mondandóját végighallgatva, mintegy 15 perc beszélgetés után valóságos borzalommal néztem végig a hullámzó lombtakarón, majd gyorsan öszszekapcsoltam az erdő belsejében fonnyadozó csalántövek, az utolsóként kiszáradó pocsolyamaradványok épphogy nedves aljazatán csüngő légyhordák látványával. Hogy a mizéria még nagyobb legyen, belegondoltam a bükkfák sorsába, amelyekről a mérvadó magyar ökológusok és biológusok már évek óta mondják, hogy a klímaváltozás miatt századunk végére szinte teljesen eltűnnek Magyarország területéről. Itt, az Öreg-Kovács nevezetű hegytömb egy-egy részén páratlanul gyönyörű bükkösök vannak, ám látszik,hogy szenvednek. A júliusi lombtakarójukkal gondok vannak: túl szellős, a napfény könnyen utat talál rajtuk keresztül a talajig - amelyet pedig a frissen lehullott (!) bükkfalevelek borítanak. Hasonlóan szánalomra méltó körülményekkel találkoztam a Keleti-Beszkidekben, ahol apám szerint gyerekkorában mást sem csinált az erdei talaj a lábuk alatt, minthogy cuppogott a nedvességtől. Idén nem volt ilyen „problémánk”, az esetleges porréteg alatti csontkemény erdei utak gondoskodtak arról, hogy ne legyenek sárosak a bakancsaink. Néhányszor úttalan utakra tévedtünk, s az aljzatot borító növényzet sem adott más tapasztalatot: a lágyszárú növények és apró facsemeték alatt sem volt más talaj, mint vészjóslóan száraz. A szlovákiai állami erdészet híradásaitól sem nyugszik meg az ember, ha finoman akarunk fogalmazni. Az egyik szakemberük pár napja arról beszélt, a Selmecbánya melletti Sitno hegytömb lombtakarójának színe például úgy fest, mintha már ősz lenne. A fák növekedése korlátozott, a körülmények kedveznek a kéreg alatt károkat okozó rovarok tevékenységének, hogy csak pár ,,sötétebb” körülményt említsünk. Érdemes megjegyeznünk, amit az állami erdészet vezérigazgatója, Ján Marhefka mondott a szakmai menedzsment sürgető feladatairól. A természetközeli erdőgazdálkodás, aztán a víz megtartása az országon belül, végül pedig a vegyes erdők kialakítása jelenti a jövőt. Világos beszéd. Eltűnt 200 gleccser az olasz Alpokban Csaknem négyszer gyorsabban melegszik az Északi-sark vidéke a Föld más területeihez képest egy friss finn tanulmány szerint. Egy olasz környezetvédelmi szervezet pedig arra figyelmeztetett, hogy eltűnt 200 gleccser az olasz Alpokban. A finn meteorológiai intézet kutatói kimutatták, hogy az elmúlt 43 évben az arktiszi régióban a globális átlaghoz képest majdnem négyszer nagyobb volt a felmelegedés mértéke a klímaváltozás miatt, sőt akár hétszer gyorsabb is lehet a felmelegedés a bolygó más részeihez képest. Mika Rantanen, a Communications Earth and Environmen című szaklapban megjelent tanulmány vezető szerzője felhívta a figyelmet arra, hogy az úgynevezett poláris hatást a korábbi klímamodellek alábecsülték. Eddig azzal számoltak, hogy az Északi-sarkvidéken az említett hatás miatt kétszer gyorsabb lehet a felmelegedés, mint másutt a Földön. A finn kutatók szerint az úgynevezett poláris hatás az emberi tevékenység által okozott klímaváltozás mellett a hosszan tartó, természetes éghajlati ingadozások miatt erősödött az elmúlt 43 évben. Az olasz Alpokban 200 gleccser tűnt el 1895 óta, az alpesi gleccserek egyre jobban zsugorodnak, ajég helyét törmelék és szikla veszi át. A Éegambiente olasz környezetvédelmi szervezet jelentése szerint ez a globális felmelegedés következménye. A szervezet augusztus 17. és szeptember 3. között olasz glecscserkutatókkal közösen indít vizsgálatot az Alpok helyzetének felmérésére. Öt szakaszban figyelik meg a gleccserek állapotát az Aosta-völgytöl Friuli-Venezia Giulia tartományig, különös tekintettel a Marmolata-gleccserre, ahol július 3-án tizenegy ember vesztette életét. Giorgio Zampetti, a Legambiente vezetője azt mondta: „Alig több mint egy hónappal a tragédia után visszatérünk a Marmolata-hegyre, hogy ezzel is felhívjuk a figyelmet az éghajlati vészhelyzetre. Konkrét adatok birtokában szeretnénk felszólítani az olasz kormányt, hogy a párizsi megállapodással összhangban 2040-re érje el a célt, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátása nullára csökkenjen”. (MTI) Referendum? Tiszta fölösleg RASTISLAV BOLDOCKI A szlovákiai politikai színtéren már hosszabb ideje megfigyelhető bizonyos Svájccal való megszállottság. Rolex órák a miniszterelnökök, miniszterek vagy a honatyák kezén, svájci nyugdíjakról szóló ígéretek, illetve a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom emlékezetes óriásplakátja, melyen Vladimír Meőiar vigyorog, a háttérben pedig svájci természet és a híres szlogen: „Szívem országa”. Már csak a Milka tehén hiányzott. No és aztán itt vannak ezek a szerencsétlen népszavazások. Az önálló Szlovákia létrejötte óta a politikusaink vagy a különféle aktivisták rendszeresen előrukkolnak azzal az ötlettel, hogy a többé-kevésbé fontos dolgokról egyetemes plebiscitum döntsön. Mintha valóban a helvét hitvallás országában élnénk, ahol a közvetlen demokráciának mély gyökerei vannak. Az utóbbi 30 évben az urnáknál a legkülönbözőbb témákkal kapcsolatban fejezhettük ki a véleményünket - a stratégiai fontosságú cégek privatizálásától kezdve a parlamenti képviselők számának a csökkentéséig, a tévé- és rádiódíj megszüntetésétől egészen annak a megtiltásáig, hogy homoszexuális párok gyerekeket fogadhassanak örökbe. Mindhiába. A szlovákiai polgárok szemmel láthatóan a vezéreik nagy igyekezete ellenére sem voltak képesek elsajátítani a svájci politikai hagyományokat, a Tátra alján a közvetlen demokrácia valahogy nem vert gyökeret. Nyolc meghirdetett népszavazásból hat nem volt érvényes az alacsony részvétel miatt, miközben az Észak-atlanti Szövetségbe való belépésről szóló népszavazást az akkori kormány hiúsította meg. Az egyetlen, amit jogerősen sikerült megszavaznunk, az Európai Unióba való belépés volt. De az is egy hajszálon múlott: ha az urnákhoz két százalékkal kevesebben járultak volna, komoly problémánk lenne. De a szlovák politikusok nem adják fel. „Kész. Megvan a 350 000 aláírás. A petíciós akció az elképzeléseink szerint zajlott” - jelentette be győzedelmesen Robert Fico Smer-főnök. Egy és háromnegyed évvel a parlamenti választás rendes időpontja előtt minden áron idő előtti voksolásról szóló referendum kihirdetését szorgalmazza. Olyannyira akarja a dolgot, hogy nem átall egy szekeret tolni az egykori kotlebásokkal. Tegyük most félre az előrehozott választással kapcsolatos népszavazásról szóló kezdeményezés alkotmányosságát... Bármit gondolunk is a jelenlegi koalícióról, valóban normálisnak tűnik referendumot szervezni akkor, amikor energiaválság fenyeget és folyamatosan emelkednek az árak? Főleg, ha az újkori történelmünk világosan mutatja, hogy igencsak kicsi az esélye annak, hogy sikeres legyen. De még ha minden az ellenzéki elképzelések szerint történne is, mit érnénk el vele? Képzeljük csak el, hogy februárban vagy márciusban idő előtti parlamenti választás lenne. A rettegett téli hónapok alatt lenne egy leköszönő kormányunk, melynek már nem lenne reális lehetősége komolyabb döntéseket hozni, miközben piszkos, gyűlölködő kampány tombolna. Minő öröm! Ha jobban belegondolok, úgy tűnik, a megálmodott Svájcból nekünk legfeljebb csak az ementáli sajt lyuka marad. FIGYELŐ A pápa az óhezők megsegítését kérte Az ukrajnai háború eltereli a figyelmet az éhínségről más világtájakon - figyelmeztetett a hétvégén Ferenc pápa, és élelmiszersegély nyújtását kérte a Szomáliái éhezőknek. „A térség népe, amely már eddig is nagyon nehéz körülmények között élt, életveszélyben van az aszály miatt” - mondta az egyházfő az Afrika szarvának nevezett térségre utalva. Az ENSZ Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Szervezete (FAO) augusztusban közölte, hogy hivatalosan éhínséget állapíthat meg Szomália nyolc régiójában, ha tovább pusztul az állatállomány, tovább nőnek az alapvető élelmiszerek árai, és nem ér el a humanitárius segély a legszorongatottabb helyzetben lévőkhöz. Az ENSZ szervezetei és mások további pénzeszközöket sürgettek, hogy megmenthessék az általános klímaváltozásnak leginkább kitett országok egyikét, Szomáliát az éhínségtől. „Remélem, hogy a nemzetközi szolidaritás hatékonyan reagál erre a szükséghelyzetre - mondta a pápa.- Sajnálatos módon az ukrajnai háború elterelte a figyelmet és a forrásokat, de az éhínség elleni harc, az egészségügyi ellátás és az oktatás olyan célok, amelyek a lehető legnagyobb kötelezettségvállalásokat igénylik.” (MTI) Dói-Korea segítene Észak-Koreának Jun Szűk Jól dél-koreai elnök tegnap bejelentette: kormánya nagyszabású segélyezési tervet kínál északi szomszédjának, ha az megválik atomfegyvereitől. A politikus hangsúlyozta: az atomfegyver-mentesítés „elengedhetetlen” a tartós béke megteremtéséhez a félszigeten. Szöul terve keretében élelmiszereket, energiát, valamint segítséget nyújtana az infrastruktúra- például a kikötők, repülőterek és kórházak - korszerűsítéséhez. A kezdeményezés révén fokpzatosan és jelentősen javulna Észak-Korea gazdasága és népének életszínvonala, de csak abban az esetben, ha Phenjan leállítja nukleáris programját, és elkezdi atomfegyvereinek tényleges és érdemi felszámolását - tette hozzá Jun. (MTI)
