Új Szó, 2022. augusztus (75. évfolyam, 177-202. szám)

2022-08-16 / 190. szám

4 RÉGIÓ 2022. augusztus 16. | www.ujszo.com Ha egyszer elvettük a folyó önszabályozását, nekünk kell gondoskodnunk a megőrzéséről KÜRTHY JUDIT Bő harminc éve szerveződtek az első tiltakozások a bős­nagymarosi vízlépcső­­rendszer ellen. Hatásukra Magyarország felmondta az államközi szerződést, vála­szul Szlovákia egyoldalúan elterelte a Dunát, ás üzembe helyezte az erőművet. Min­denki győztesnek hirdette magát. Valamiről azonban megfeledkeztek közben. DUNACSÚN/BŐS A bősi vízlépcső és a hozzá kap­csolódó műtárgyak, átalakítások kö­vetkeztében a Duna addigi és a felső szakaszokon épült többtucatnyi víz­lépcső miatt egyébként is sérült ön­fenntartó rendszere voltaképpen megszűnt. „Az elterelés után meg­feledkeztünk a további tennivalók­ról, nem fogtuk fel tetteink súlyát és nagyságát” - mondja Fodor Péter bio­lógus, a DunaVit társulás egyik ala­pító tagja. Bárminemű beavatkozás a természetbe megváltoztatja annak működését, hatásai pedig a jövőre vo­natkozólag ismeretlenek. „Jellemző emberi tulajdonságunk, hogy a kör­nyezetünk átalakítására megvan min­den képességünk, de tetteink követ­kezményeit már sajnos nem vagyunk képesek, vagy nem akarjuk előre lát­ni. Egyebek mellett azért sem, mert csak kevés energiát fordítunk arra, hogy a lépéseink előtt alaposan meg­ismerjük a körülöttünk lévő természe­tet, az ökoszisztémák kusza kapcso­latrendszerét” - fejti ki Fodor Péter. A karbantartás kötelező A természet rendszerébe való be­avatkozással a jó, illetve rossz követ­kezményekért is felelősséggel tarto­zunk, ugyanis amint ezt megtesszük, gyakorlatilag átvesszük az irányítást felette. Ezért a Dunával kapcsolatban is fontos a szükséges karbantartási munkák elvégzése. „Egy folyó szabályozása, elterelé-Miközben egyféle kirakatként világraszóló vadvízi versenypályát hoztak létre a síkvidéki erőmű területén, a Dunacsún alatti Öreg-Duna-szakasz sorsát három évtizede nem sikerül megoldani, és a tározótér is karbantartásra szorul (Fotók: TASR) Egy folyó szabályozása azt is jelenti, hogy nem lesz többé az az önszabályozó rendszer, ami addig volt, vagyis a legtöbb funkcióját nem lesz képes magától ellátni. Fodor Péter se azt is jelenti, hogy a továbbiakban nem lesz többé az az önszabályozó rendszer, ami addig volt, vagyis a leg­több eredendő funkcióját már sajnos nem lesz képes magától ellátni. Ilyen fontos szerepük az ágrendszerekben például az áradásoknak volt. A bő­si erőmű tározóteréből most ponto­san ez a dinamika hiányzik, ugyanis emiatt a terület erőteljesen feltöltő­dött, eliszaposodott. Ezt a közeljö­vőben az iszap szigetekbe halmozá­sával akarják megoldani a Körtvé­­lyesi-víztározóban, amelyek azután madárszigetekként funkcionálnának” - magyarázza Fodor Péter. A szak­értők szerint ez jó lépés lehet annak érdekében, hogy visszaadjanak va­lamit a természetnek, de hosszú tá­von maga a mesterséges meder (az erőmű üzemvízcsatomája) is állandó karbantartási munkákra szorul, ami­vel számolniuk kellett már az erőmű építésekor is. Feljebb a Dunán, Auszt­riában a gátak felett felgyűlt kavicsot és iszapot például átrakják a gát alví­­zi oldalára, amivel egyúttal a további medermélyülést is hátráltatni tudják. Harminc éve Miután Magyarország felmond­ta a bős-nagymarosi vízlépcsőrend­szer megvalósítására kötött államkö­zi szerződést, Szlovákia a dunacsúni műtárgy megépítésével, és a saját or­szághatárain belül létrehozott szűkí­tett tározótér feltöltésével egyoldalú­an elterelte a Dunát. A tározótér ma­gyarországi, rajkai-dunakiliti részét, bár egy időben volt rá kormányzati szándék, a tiltakozások miatt nem töl­tötték fel azóta sem. Ugyanakkor a szigetközi Duna-ágak rehabilitációja a magyarországi vízügyi szakembe­reknek köszönhetően sokkal átfogób­ban, nagyobb területekre kiterjedő­en és változatosabban valósult meg, mint itt a Csallóközben. Az elterelés­ben érintett Duna-meder rehabilitá­ciója azonban mind a mai napig nem kezdődött meg, egyebek mellett a két ország egészen a Hágai Nemzetközi Bíróságig elvitt jogvitája miatt. Mű­szaki megoldások évtizedek óta lé­teznének az öreg meder vízszinteme­­lésére, konkrét tervek is voltak már a kilencvenes évek elején. A két ország akaratán és átgondolt döntésén múlik, hogy harminc év mulasztását a közel­jövőben jóváteszi-e, és rehabilitálja-e végre az Öreg-Dunát. Nagyszabású vasútfelújítás, gyorsuló forgalom ÖSSZEFOGLALÓ Európai uniós támogatásból folytathatja az Érsekújvári járásban a vasúti szakaszok felújítását a Szlovák Vasút­társaság (2SR), amely több mint 73 millió eurót fordít er­re a célra. ÉRSEKÚJVÁR/UDVARD A nagyszabású felújítás keretében a Vágtornóc és Tardoskedd, vala­mint a Tótmegyer és Érsekújvár közti vasúti szakaszokat korszerű­sítik és jut pénz a járási székhelyhez közeli Udvardon lévő vasútállomás felújítására. A közlekedésügyi tárca és a vas­úttársaság múlt héten csütörtökön három szerződést írt alá a vissza nem térítendő támogatásról. And­rej Dolezal (Sme rodina-jelölt) köz­lekedésügyi miniszter a szerződés­­kötés kapcsán úgy nyilatkozott az egyik közösségi oldalon közzétett videóban, hogy forradalmi változás­ról van szó, amelynek köszönhetően javulhat a közlekedés minősége. Ez az, amit tenni szeretnének, európai uniós forrásokból meríteni a vasúti hálózat felújítására, karbantartásá­ra. Jozef Veselka, a Szlovák Vasút­társaság fejlesztésért felelős vezér­igazgató-helyettesének elmondása szerint egyre több eséllyel pályá­zik a vasúttársaság, és jelentős­nek nevezte a tervezett beruházást. A vasutasok 32,4 millió eurót a Vágtornóc és Tardoskedd közti, mintegy 10 kilométer hosszú vasúti szakaszon lévő két sínpár felújításá­ra szánnak. Tótmegyer és Érsekúj­vár között mintegy 8 kilométeres szakasz van, ennek felújítására és a Lajoshalma (Eudovítov) megál­ló korszerűsítésére 31,4 millió eu­rót fordítanak. A teherszállítással foglalkozó Cargo vasúti társaság a tehervagonok zajának tompítá­sára féktuskókat szereltet fel a va­gonokra. Nyolc váltó lecserélésére, az udvardi vasútállomás korszerű­sítésére 9,6 millió eurót fordítanak a támogatásból. A felújítást követő­en mindkét vasúti szakaszon gyor­sabb lesz a közlekedés, a vonatok sebessége eléri az óránkénti 140 ki­lométeres sebességet. Létfontossá­gú vasúti szakaszról van szó, amely kulcsfontosságú a nemzetközi vo­natközlekedést és a teherforgalmat illetően is. Vágtornócnál, nem mesz­­sze a vasútállomástól 2019 nyarán súlyos vonatbaleset történt, amikor több mint 24 órára le kellett állítani a vasúti forgalmat a Pozsony-Érsek­­újvár-Párkány nemzetközi vonalon. Akkor Vágtornóc előtt kisiklott egy tehervonat, és a baleset során meg­rongálódtak a vágányok. A Pozsony irányából Vágtornócra érkező Met­­ropol gyorsvonat mozdonyvezető­je időben észrevette a kisiklott te­hervonat felől felszálló porfelhőt és azonnal fékezett. Akkor kijavítot­ták a vágány váltót és a vágányaljat, mert csak ezt követően tudták be­állítani a váltók magasságát, illet­ve irányát. Nem kevés bonyodalmat okozott, hogy a vonatok csupán egy sínpáron, óránkénti 30 kilométeres sebességgel közlekedhettek. (száz. webnoviny) A jelentős beruházásnak köszönhetően javul a sínek minősége, gyorsulhat a vonatforgalom (A szerző illusztrációs felvétele)

Next

/
Oldalképek
Tartalom