Új Szó, 2022. augusztus (75. évfolyam, 177-202. szám)
2022-08-16 / 190. szám
4 RÉGIÓ 2022. augusztus 16. | www.ujszo.com Ha egyszer elvettük a folyó önszabályozását, nekünk kell gondoskodnunk a megőrzéséről KÜRTHY JUDIT Bő harminc éve szerveződtek az első tiltakozások a bősnagymarosi vízlépcsőrendszer ellen. Hatásukra Magyarország felmondta az államközi szerződést, válaszul Szlovákia egyoldalúan elterelte a Dunát, ás üzembe helyezte az erőművet. Mindenki győztesnek hirdette magát. Valamiről azonban megfeledkeztek közben. DUNACSÚN/BŐS A bősi vízlépcső és a hozzá kapcsolódó műtárgyak, átalakítások következtében a Duna addigi és a felső szakaszokon épült többtucatnyi vízlépcső miatt egyébként is sérült önfenntartó rendszere voltaképpen megszűnt. „Az elterelés után megfeledkeztünk a további tennivalókról, nem fogtuk fel tetteink súlyát és nagyságát” - mondja Fodor Péter biológus, a DunaVit társulás egyik alapító tagja. Bárminemű beavatkozás a természetbe megváltoztatja annak működését, hatásai pedig a jövőre vonatkozólag ismeretlenek. „Jellemző emberi tulajdonságunk, hogy a környezetünk átalakítására megvan minden képességünk, de tetteink következményeit már sajnos nem vagyunk képesek, vagy nem akarjuk előre látni. Egyebek mellett azért sem, mert csak kevés energiát fordítunk arra, hogy a lépéseink előtt alaposan megismerjük a körülöttünk lévő természetet, az ökoszisztémák kusza kapcsolatrendszerét” - fejti ki Fodor Péter. A karbantartás kötelező A természet rendszerébe való beavatkozással a jó, illetve rossz következményekért is felelősséggel tartozunk, ugyanis amint ezt megtesszük, gyakorlatilag átvesszük az irányítást felette. Ezért a Dunával kapcsolatban is fontos a szükséges karbantartási munkák elvégzése. „Egy folyó szabályozása, elterelé-Miközben egyféle kirakatként világraszóló vadvízi versenypályát hoztak létre a síkvidéki erőmű területén, a Dunacsún alatti Öreg-Duna-szakasz sorsát három évtizede nem sikerül megoldani, és a tározótér is karbantartásra szorul (Fotók: TASR) Egy folyó szabályozása azt is jelenti, hogy nem lesz többé az az önszabályozó rendszer, ami addig volt, vagyis a legtöbb funkcióját nem lesz képes magától ellátni. Fodor Péter se azt is jelenti, hogy a továbbiakban nem lesz többé az az önszabályozó rendszer, ami addig volt, vagyis a legtöbb eredendő funkcióját már sajnos nem lesz képes magától ellátni. Ilyen fontos szerepük az ágrendszerekben például az áradásoknak volt. A bősi erőmű tározóteréből most pontosan ez a dinamika hiányzik, ugyanis emiatt a terület erőteljesen feltöltődött, eliszaposodott. Ezt a közeljövőben az iszap szigetekbe halmozásával akarják megoldani a Körtvélyesi-víztározóban, amelyek azután madárszigetekként funkcionálnának” - magyarázza Fodor Péter. A szakértők szerint ez jó lépés lehet annak érdekében, hogy visszaadjanak valamit a természetnek, de hosszú távon maga a mesterséges meder (az erőmű üzemvízcsatomája) is állandó karbantartási munkákra szorul, amivel számolniuk kellett már az erőmű építésekor is. Feljebb a Dunán, Ausztriában a gátak felett felgyűlt kavicsot és iszapot például átrakják a gát alvízi oldalára, amivel egyúttal a további medermélyülést is hátráltatni tudják. Harminc éve Miután Magyarország felmondta a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer megvalósítására kötött államközi szerződést, Szlovákia a dunacsúni műtárgy megépítésével, és a saját országhatárain belül létrehozott szűkített tározótér feltöltésével egyoldalúan elterelte a Dunát. A tározótér magyarországi, rajkai-dunakiliti részét, bár egy időben volt rá kormányzati szándék, a tiltakozások miatt nem töltötték fel azóta sem. Ugyanakkor a szigetközi Duna-ágak rehabilitációja a magyarországi vízügyi szakembereknek köszönhetően sokkal átfogóbban, nagyobb területekre kiterjedően és változatosabban valósult meg, mint itt a Csallóközben. Az elterelésben érintett Duna-meder rehabilitációja azonban mind a mai napig nem kezdődött meg, egyebek mellett a két ország egészen a Hágai Nemzetközi Bíróságig elvitt jogvitája miatt. Műszaki megoldások évtizedek óta léteznének az öreg meder vízszintemelésére, konkrét tervek is voltak már a kilencvenes évek elején. A két ország akaratán és átgondolt döntésén múlik, hogy harminc év mulasztását a közeljövőben jóváteszi-e, és rehabilitálja-e végre az Öreg-Dunát. Nagyszabású vasútfelújítás, gyorsuló forgalom ÖSSZEFOGLALÓ Európai uniós támogatásból folytathatja az Érsekújvári járásban a vasúti szakaszok felújítását a Szlovák Vasúttársaság (2SR), amely több mint 73 millió eurót fordít erre a célra. ÉRSEKÚJVÁR/UDVARD A nagyszabású felújítás keretében a Vágtornóc és Tardoskedd, valamint a Tótmegyer és Érsekújvár közti vasúti szakaszokat korszerűsítik és jut pénz a járási székhelyhez közeli Udvardon lévő vasútállomás felújítására. A közlekedésügyi tárca és a vasúttársaság múlt héten csütörtökön három szerződést írt alá a vissza nem térítendő támogatásról. Andrej Dolezal (Sme rodina-jelölt) közlekedésügyi miniszter a szerződéskötés kapcsán úgy nyilatkozott az egyik közösségi oldalon közzétett videóban, hogy forradalmi változásról van szó, amelynek köszönhetően javulhat a közlekedés minősége. Ez az, amit tenni szeretnének, európai uniós forrásokból meríteni a vasúti hálózat felújítására, karbantartására. Jozef Veselka, a Szlovák Vasúttársaság fejlesztésért felelős vezérigazgató-helyettesének elmondása szerint egyre több eséllyel pályázik a vasúttársaság, és jelentősnek nevezte a tervezett beruházást. A vasutasok 32,4 millió eurót a Vágtornóc és Tardoskedd közti, mintegy 10 kilométer hosszú vasúti szakaszon lévő két sínpár felújítására szánnak. Tótmegyer és Érsekújvár között mintegy 8 kilométeres szakasz van, ennek felújítására és a Lajoshalma (Eudovítov) megálló korszerűsítésére 31,4 millió eurót fordítanak. A teherszállítással foglalkozó Cargo vasúti társaság a tehervagonok zajának tompítására féktuskókat szereltet fel a vagonokra. Nyolc váltó lecserélésére, az udvardi vasútállomás korszerűsítésére 9,6 millió eurót fordítanak a támogatásból. A felújítást követően mindkét vasúti szakaszon gyorsabb lesz a közlekedés, a vonatok sebessége eléri az óránkénti 140 kilométeres sebességet. Létfontosságú vasúti szakaszról van szó, amely kulcsfontosságú a nemzetközi vonatközlekedést és a teherforgalmat illetően is. Vágtornócnál, nem meszsze a vasútállomástól 2019 nyarán súlyos vonatbaleset történt, amikor több mint 24 órára le kellett állítani a vasúti forgalmat a Pozsony-Érsekújvár-Párkány nemzetközi vonalon. Akkor Vágtornóc előtt kisiklott egy tehervonat, és a baleset során megrongálódtak a vágányok. A Pozsony irányából Vágtornócra érkező Metropol gyorsvonat mozdonyvezetője időben észrevette a kisiklott tehervonat felől felszálló porfelhőt és azonnal fékezett. Akkor kijavították a vágány váltót és a vágányaljat, mert csak ezt követően tudták beállítani a váltók magasságát, illetve irányát. Nem kevés bonyodalmat okozott, hogy a vonatok csupán egy sínpáron, óránkénti 30 kilométeres sebességgel közlekedhettek. (száz. webnoviny) A jelentős beruházásnak köszönhetően javul a sínek minősége, gyorsulhat a vonatforgalom (A szerző illusztrációs felvétele)
