Új Szó, 2022. augusztus (75. évfolyam, 177-202. szám)
2022-08-12 / 187. szám
www.ujszo.coml 2022. augusztus 12. KULTÚRA 9 Szigeti helyzetkép a nyitónap után Több változást tapasztaltunk a legutóbbi fesztivál óta, nem csak az árak és a tereprendezés tekintetében (Fotók: Juhász Katalin) JUHÁSZ KATALIN Már hétfőn és kedden sokan sátrat vertek az Óbudai Hajógyári-szigeten, főleg hollandok ás angolok. Ők jobban jártak, mint a szerdai nyitónapon egyszerre érkező tömeg, hiszen elfoglalhatták a legjobb sátorhelyeket, és nem kellett másfél órán át aszalódniuk a napon a bejáratnál, ahol a jegyeket karszalagra cserélték. A beléptetési rendszer a K híd belső oldalára került át, és újratervezték a belső forgalmat is, hogy a lehető legbiztonságosabb módon oldják meg a forgalomirányítást. Tágasabbak a terek a nagyszínpad előtt, és a második legnagyobb programhelyszínnek számító „piros sátor” kordonjai is eltűntek. Ide állítólag tizenötezren is beférnek, az elektronikus zene sztárjait felvonultató Party Arénába pedig tízezren. Néhány nagy nevet már 2020-ban bejelentettek a szervezők, közülük a legtöbben itt vannak, de olyanok is akadnak, akik mára már nem annyira érdekesek, ezért nem is ragaszkodtak hozzájuk. A könnyűzenéi trendek még sosem változtak ilyen gyorsan - aki pár hónapja bukkant fel a semmiből, az ma már stadionokat tölt meg, és a Szigeten is tízezrek kíváncsiak rá. Egyértelműen látszik, hogy a fiatalok ki vannak éhezve a fesztiválokra. Az idei bérleteladások már két héttel ezelőtt majdnem elérték a 2018-as rekordév számait, amikor összesen 565 ezer látogatója volt a Szigetnek, pedig egy nappal hosszabb volt, mint idén. Ez jó jel, hiszen minden fesztivál esszenciáját a bérletes látogatók képezik, a napijegyek kelendősége kiszámíthatatlan. A szervezők szerint volt olyan év, amikor közvetlenül a fesztivál előtt adták el az összes napijegy felét - jellemzően magyaroknak, hiszen a külföldiek előre tervezik az utazást. A világjárvány egyébként is rászoktatott minket arra, hogy az utolsó pillanatban vegyünk jegyet, amikor már biztosan nem jöhet közbe semmi. (Ez a nagy stadionkoncertek esetében is így alakul újabban, aminek a szervezők természetesen nem örülnek). Idén nincs óriási különbség az egyes napok iránti érdekődés között, bár igaz, hogy headlinerek közül Dua Lipára vagy a ma fellépő Justin Bieberre többen kíváncsiak, Itt vagyunk mint a vasárnapi húzónévként prezentált Tame Impalára. A Filatori-gáti HEV-megálló mellett egyébként van lehetőség Covid-tesztre a rendezvény ideje alatt, egészen este tízig. Nem tudtuk nem észrevenni, hogy a vendéglátósok gyorsan be akarják hozni a kétéves bevételkiesést. Diákok és átlagos keresetűek pénztárcájához mérve szürreális áron kínálják az ételt-italt odabent, úgyhogy aki nem akar 4500 forintért hamburgert enni, vagy kétezerért egy vékonyka pizzaszeletet (ezek a legolcsóbb kaják), az csomagoljon otthon néhány szendvicset. Egy félliteres ásványvíz 800 forint, egy korsó sör 1300, a koktélok árait inkább nem ismertetném, Vizet szerencsére osztanak a fesztiválon kétdecis papírpoharakba a nagyszínpad mellett. Napközben több permetágyú is működik, hogy felfrissülhessünk a rekkenő hőségben. Összességében kevesebb a díszítés, a látványelem a fesztiválon, a K híd és a „főutca” sincs fellobogózva - ezekre idén nem költöttek anynyit. A hangulat azonban vizuális kényeztetés nélkül is remek volt az első napon. Az orosz-ukrán háborúval itt senki sem foglalkozik, bár pénzadományokkal lehet támogatni Ukrajnát, és több az ukrán fellépő. A Sziget már májusban jelezte, hogy nem hisznek a kulturális embargóban, nem tiltják ki az orosz művészeket, és egyébként is olyanokat hívtak meg, akiket saját hazájukban ellehetetlenít a rezsim. Érdekes tény, hogy a Sziget technikai részére is hatással van a háború. Kádár Tamás főszervezőtől megtudtuk, hogy a színpadépítéshez szükséges alkatrészek közül nagyon sok abban a mariupoli Azovsztal acélgyárban készült, amit az oroszok szétbombáztak. Ezért több cégnek nincs utánpótlása, drágábban jutnak csak hozzá, ami emeli az építés költségeit. Szintén negatívan hat a Sziget költségvetésére az orosz, ukrán és belorusz bérletes fesztiválozók elmaradása, akik több ezren voltak. Takarítókat és biztonsági őröket volt a legnehezebb találni erre az egy hétre, ami meglepő, mert az ember azt várná, hogy a járvány alatt a hangtechnikusok, színpadépítők száma csappant meg leginkább. Összesen egyébként több mint tízezren dolgoznak a fesztiválon. A helyszín kicsit zsugorodott, a Buda felé eső erdős részt természetvédelmi területté nyilvánította a főváros vezetése, ezért el kellett keríteni. Máshová került a Civil sziget, és egy nagyobb kempingrészt is fel kellett számolni. Néhány érdekes adat: a Sziget építése során mintegy 23 kilométernyi kerítést állítottak fel, a talajvédelem érdekében lefektetnek mintegy 21 ezer négyzetméter műanyag járólapot, szaknyelven „méhsejtet”, és további nyolcezer négyzetméter alumíniumjárófelületet. A sátrakban 23 ezer négyzetméter dobogót raktak le. A Szigeten 250 konténer, 1200 mobil vécé, hatszáz angol vécé, ötszáz zuhanyzó szolgája a fesztiválozókat. Ma nyilván sokan jönnek Justin Bieber miatt, de előtte érdemes megnézni Stromae-t, a francia-belga rappert is, aki végre méltó helyére, a nagyszínpadra került. Holnap Calvin Harris lakossági diszkója előtt ugyanott Lewis Capaldi énekelteti meg a lányokat, aki remek dalokat ír és ad elő, és egy igazi antisztár, sajátos humorral - egyszer azt mondta magáról, hogy ő a skót Beyoncé. Role Model, a tinilányok kedvence John Cage, a kortárs zene nagy alakja harminc éve halt meg RÖVIDEN Dokumentumsorozat Diana haláláról Nemsokára eldől, kió a Kaszás Attila-díj A második világháború utáni avantgárd zene korszakos jelentőségű alakja azt vallotta: „Nincs olyan csend, amely ne lenne tele hanggal." Elsőként balettelőadások zenéjét komponálta és kísérte is azokat zongorán. Egyik darabjának bemutatóján nem volt elég hely az ütőhangszereknek, így zongorára komponált és fémlemezt tett a húrokra. A módszert tovább fejlesztve született meg a preparált zongora, amely először a Bacchanalia című darabjában szólalt meg. Cage a zongorahúrok közé különböző tárgyakat (szögeket, csavarokat, papír- és gumidarabokat) helyezett el, így a klasszikus hangzást megváltoztatva különféle hangmagasságokat és hangzásokat tudott megszólaltatni az elektronikus effektustól a keleties stílusig. A hagyományos zenei formák után a kromatikus technikát alkalmazta, majd előre meghatározott ritmus- és zenei képletek alapján komponált. A konfuciánus és zen-buddhista filozófiák tanulmányozása nyomán alakult ki felfogása, amely szerint minden hang potenciálisan zenei, és a zene a természeti folyamat része. A zenei hang rangjára emelte a zörejt, a zajt és a csendet, utasításai szabadságot hagynak az előadónak, mert csak az előadás egészére adnak támpontokat, részleteire nem. Leghíresebb és legnagyobb hatású zeneműve az 1952-es 4'33". A négy és fél perces darab tetszés szerinti hangszeren játszható, mivel előadása közben egyetlen hang sem hangzik el, az előadó jelenlétével a figyelmet a csöndre irányítja. A mű alapjaibatí változtatta meg a közgondolkodást a csendről, a hangról, a kompozícióról és annak hallgatásáról. Amikor a BBC először sugározta élőben, a rádió biztonsági rendszerét ki kellett kapcsolni, amely akkor lép működésbe, amikor váratlanul elhallgat a sugárzott műsor. (MTI) Az amerikai zeneszerző 1992. augusztus 12-én halt meg (Képarchívum) London. A brit Channel 4 csatorna rendelte meg annak a sorozatnak a készítését, mely egyelőre az Investigating Diana: Death in Paris (Diana nyomában: Halál Párizsban) munkacímet kapta. A sorozat négy epizódból áll majd, és számos olyan brit és francia nyomozót megszólaltat, akik korábban nem nyilatkoztak az ügyben. A walesi hercegnő halálának körülményeiről két nyomozás vizsgálta, mégis máig számos összeesküvés-elmélet létezik. Diana Párizsban veszítette életét 1997-ben, miután a paparazzók üldözőbe vették a kocsit, amelyben a vőlegényével, Dodi al-Fayeddel utaztak. Elsőként a francia hatóságok indítottak nyomozást, hét évvel később pedig a londoni rendőrség is vizsgálta a haláleset körülményeit. Az új, négyrészes sorozat ezeknek a vizsgálatoknak a hátterét jáija majd körül. (varlety.com, hvg.hu) Budapest. Augusztus 21. éjfélig lehet szavazni a Kaszás Attila-díj 2022. évi jelöltjeire: Harsányi Attilára, a Miskolci Nemzeti Színház, Ötvös Andrásra, a 6Szín és Rába Rolandra, a Proton Színház jelöltjére a www.kaszasattiladij.hu oldalon. Rekordszámú, negyven társulat jelölt idén, akik közül a közönség voksai alapján kerül ki a győztes. A díj a magyar nyelven játszó színművészek szakmai és emberi elismerésén túl Kaszás Attila színművész szellemi hagyatékának ápolását szolgálja, hisz a fiatalon elhunyt színész mindig komoly szerepet > vállalt azon társulatok közösséggé formálásában, ahol dolgozott. A díj odaítélésének egyik fő kritériumaként a kiemelkedő mesterségbeli tudás és művészeti teljesítmény mellett az adott társulatban vállalt jelentős közösségépítő szerepet jelölték meg az alapítók. (MTI)
