Új Szó, 2022. augusztus (75. évfolyam, 177-202. szám)
2022-08-12 / 187. szám
www.ujszo.coml 2022. augusztus 12. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Fontos a helyesírás! A saját nyelvünkhöz, világunkhoz tisztelettel kellene viszonyulni LAMPL ZSUZSANNA A végzős egyetemisták diplomamunkáit olvasva sokszor eszembe jut a vörös hajú, hibátlan arcbőrű, mosolygós Veliő tanító néni és a szintén mindig ápolt, fanyar humorú BenuSík tanárnő. Nem elsősorban a küllemük miatt, bár biztos, hogy az is hatott rám, hiszen emlékszem, kisdiákként mennyire gyönyörködtem például a tanító néni vörös hajának és kék köpenyének ragyogó színpárosításában, vagy kamaszként a tanárnő tökéletesen kifestett szempilláiban. Mindketten szlovák nyelvet tanítottak az iskolámban, és mindketten szigorúak voltak. Elképzelem őket, amint olvassák ezeket a dolgozatokat és sírnak. Ha csak elvétve előforduló munkákról lenne szó, nem írnék érről. Azt is értem és megértem, hogy nem mindenkinek erőssége a stilisztika, bár bölcsészekkel szemben talán jogos elvárás, hogy valamilyen szinten tudjanak bánni a tollal (részben azért is választottam a szakmámat, mert tudtam, hogy szeretek, és reméltem, hogy tudok írni). De azok a helyesírási hibák, a legelemibb szabályok figyelmen kívül hagyása.,. S nemegyszer előfordult, hogy a témavezető figyelmeztetése ellenére a diák nem javította ki a hibákat, hanem úgy adta le a munkát. Ott lesz a rendszerben az idők végezetéig, s ha valaki belepillant, majd biztosan a pedagógust fogja kritizálni, hogy miért engedett tovább egy ilyen helyesírási hibáktól nyüzsgő irományt. Persze felmerülhet a kérdés, hogy a mai modern, sok mindent tagadó (és sok mindenhez visszatérő) világban fontos-e a helyesírás. Az újságíró tanszéken nyelvtant oktató fiatal kolléganőnek az egyik diák egyenesen a szemébe mondta, hogy rá már nincs szükség, nem kell nyelvtant magolni és a tollbamondás is hülyeség, mert a számítógép úgyis mindent kijavít. De ez a nyelvedhez való viszonyulásról is szól, arról, hogy tiszteled-e vagy csak beszéled, mondta a tanárnő. A fiú azt válaszolta, hogy szerinte elég beszélni a nyelvet, hiszen anynyi nyelv van a világon, akkor most mindegyiket magolja be? Nem mindegy, hogyan beszéli, pláne hogyan ír? A fő, hogy megérteti magát. Igen, sok nyelv van, mondta a tanárnő, de anyanyelved csak egy, nem? A fiú vállat vont, nem értette, miért kellene az anyanyelvnek külön státuszt élveznie, vagy ahogyan ő mondta, külön piedesztált kapnia, hiszen szerinte az egyik nyelv olyan, mint a másik. De akkor alapvetően mihez viszonyulsz, mi adja meg a személyiségednek a stabitilást, kérdezte a kolléganő. A fiú csak nevetett, és legyintett egyet, mint aki nem akarja továbbfolytatni ezt a fölösleges beszélgetést, amit pedig ő kezdeményezett, csak nem úgy alakult, ahogy szerette volna, mert a tanárnőt nem tudta meggyőzni a helyesírás értelmetlenségéről. Én úgy gondolom, tanuljunk nyelvet, amennyi belénk fér, mert az mind kapu egy másik világba. S tegyük ezt a más emberek nyelve/nyelvtana iránti tisztelettel. De ugyanúgy a saját nyelvünkhöz, vagyis a saját világunkhoz is tisztelettel kellene viszonyulni. Márpedig az elemi helyesírási szabályok ignorálása szerintem nem a tisztelet, hanem a kultúrálatlanság, az igénytelenség, s egy bizonyos szinten túl - vagy alul? - a bunkóság megnyilvánulása. távozzatok! SZILVÁSSY JÓZSEF A címben idézett felszólítást 1998-ban Csehországban százezrek kiabálták. Nálunk mostanság milliónyian követelik ugyanezt. Egyelőre csak a közvélemény-kutatások szerint. Még nem az utcákon. Nyugati szomszédunknál az akkori alsóházi választást követően egyetlen párt sem volt képes kormányt alakítani. Ezt a patthelyzetet Milos Zeman, a cseh szocdemek (CSSSD) elnöke és Václav Klaus, a polgári demokraták (ODS) vezetője úgynevezett ellenzéki szerződéssel oldotta meg. Ennek köszönhetően a baloldaliak kisebbségi kabinetet állíthattak fel, az ellenzékbe vonult Klausék támogatásával, amiért fontos állami tisztségekhez jutottak. A polgárok kezdetben a parlamenti demokrácia megcsúfolásának tartották ezt a paktumot, de aztán fokozatosan elhallgattak, mert az egyezség és az ország négy évig működött. Elsősorban a fentebb említett két politikusnak köszönhetően. Hiába tekintgetünk szét napjainkban a szlovákiai palettán, hozzájuk akárcsak bizonyos mértékig hasonló, stratégiai értékrendben is gondolkodni képes, szakmailag felkészült, szavatartó személyiséget alig találunk idehaza. Két és fél évvel ezelőtt az OEaNO toronymagasan, 25,02 százalékkal nyerte a parlamenti voksolást. Mára nagyot zuhant a támogatottságuk, főleg Igor Matovié végtelenül önző személyeskedései és baklövései miatt. A sok viszálykodás, a dilettáns döntéseik következtében mélypontra süllyedt a kormánykoalíció megítélése is. Az országunkat sem kímélő járvány, továbbá az ukrajnai háború következményei nehéz feladatok elé állították a szlovák kormányt is, amely a szomszédos államok kabinetjeinek teljesítményével összehasonlítva megbukott ezen a vizsgán. Leginkább a helyi önkormányzatoknak, számos szakembernek, nem utolsósorban pedig a lakosság türelmének köszönhetően ugyan nyögvenyelősen, de valahogy még működik az ország, amivel főleg Eduard Heger és több más kormánypárti politikus érdemtelenül kérkedik. Az ellenzéki politikusok csődtömegmek tartják a jelenlegi kormány eddigi tevékenységét. Főleg Robert Fico népszavazással, aztán előrehozott voksolás révén szeretné meneszteni őket. Tavaly a taláros testület ítélte alkotmányellenesnek a Smer és más ellenzékiek hasonló kezdeményezését. Ennek ellenére Fico ismét nekiveselkedett, ami aggályos. Több alkotmányjogász szerint főleg a referendumra javasolt első kérdés sértheti az alaptörvényt. Ráadásul a Smer elnöke - a leleplezett korrupciós ügyek és a várható vádemelések miatt - a saját irháját igyekszik menteni. Az ugyancsak gyanúba keveredett Peter Pellegrini is örülne a kormányváltásnak. Sajnos, a kormánykoalíció többnyire csak az ígérgetések szintjén foglalkozik országunk és a polgárainak sokasodó gondjaival. Az agráriumot nálunk is példátlan aszály sújtja. A magyar kabinet azonnal a gazdák segítségére sietett, idehaza az illetékes tárca, de a kormány sem tett semmit. A kispénzű nyugdíjasok és az egyre súlyosabb megélhetési gondokkal küszködök helyzetének enyhítése érdekében sem. Pótcselekvésként azt számolgatják, miként tudják összekaparni a további kormányzáshoz szükséges, legalább minimális többséget, ha az SaS valóban távozik a kormányból. Richard Sulik meg pókerarccal ismételgeti: csak akkor maradnak, ha Matovié távozik a kormányból. Szerinte ez a legfontosabb, nem a koalíció és az ország sorsa. Eduard Heger pedig a háttérben kétségbeesetten igyekszik valamiképp összefércelni a szétesett négypárti koalíciót, amit hónapokkal ezelőtt kellett volna megtennie. Legkésőbb szeptember elején kiderül, sikerül-e megoldani a jelenlegi kormányválságot. Ami sürgető feladat, már csak a jövőre várhatóan még inkább növekvő energia- és élelmiszerárak miatt is, amelyeknek az enyhítése cselekvő, hozzáértő kabinetet igényel. Ha ez a tény sem készteti jobb belátásra a marakodó, máskor meg semmittevő kormánypártiakat, akkor rövidesen azzal szembesülhetnek, hogy köztereinken a csehekhez képest jóval többen és sokkal fenyegetőbben követelik majd a mielőbbi távozásukat. Több ezer áldozata van a kánikulának Szomorú összesítésről számolt be s brüsszeli Politico, midőn szakértőkre és statisztikákra hivatkozva sok ezerre tette az idei kánikulához köthető európai halálesetek számát. Noha a Covid-esetektől eltérően „a hőség” halált okozó közvetlen tényezőként nem szerepel a hivatalos jelentésekben, közismert, hogy a kánikula okozta stressz és az esetleges kiszáradás jelentős mértékben ronthat a már amúgy is veszélyeztetett állapotban lévő betegek helyzetén (különösen ami a légzési és a kardiológiai problémákkal küszködő pácienseket illeti, miként az Alzheimer-kórban szenvedők állapotára is rossz hatással lehet a tartós hőség). Egyes kutatók szerint a kánikula hatása úgy is kimutatható, hogy az azonos területen élő egyazon mintavételi csoportok esetében rögzített adatoknál - így egy adott ország lakosságán belüli elhalálozási adatsornál is - megfigyelhetők bizonyos tendenciák. Németországban például a július 18-i héten az elmúlt öt évben viszonylag azonos számú ember hunyt el, amihez képest, ha az idei adatokból levonják a Covid-fertőzés esetleges áldozatait - amelyek a hosszú távú statisztikák szempontjából még mindig „rendkívüli esetnek” számítanak -, akkor az ily módon kapott elhalálozási „többlet” (csupán ebben az egy hétben is) több mint háromezret tett ki. A 40 milliós Spanyolországban egy hasonló adatelemzésnél az idei július 11-i hetet hasonlították össze az elmúlt öt évvel, és a Covid-adatok kizárása után több mint 2700 „rendkívüli halálesetet” regisztráltak (a rá való héten pedig további 2500-at). A szomszédos, 10 milliós népességű Portugáliában ugyanez az összehasonlítás ajúlius 11-i héten 662 „rendkívüli elhalálozást” mutatott ki. Hasonló adatot a brit nemzeti statisztikai hivatal (Angliára és Walesre vonatkoztatva) múlt héten tett közzé, és a Covid-esetek levonása után több mint 1800 „többlet” halálesetet mutattak ki. Hollandiában egy hasonló felmérés 665 „rendkívüli elhalálozást” talált. A Politico szerint Franciaországban és Olaszországban a nyár végén készülnek közzétenni hasonló öszszesítést, de az már most nyilvánvaló, hogy összességében Európában tízezreknek a halálát okozhatta eddig (közvetve, vagy közvetlenül) az idei nyár. (infostart) FIGYELŐ Az űrből is látszik a magyar aszály Kisárgult Magyarország. Az átlagos csapadékmennyiség majdnem fele hiányzik, 1901 óta a legszárazabb hét hónapon van túl a magyar állam, az aszályhelyzet pedig akkora, hogy akár már az űrből is simán látni. Az időkép osztott meg egy, a helyzetet tökéletesen illusztráló képpárt: 2021. augusztus 10. és 2022. augusztus 10. között teljesen kisárgult Magyarország. Tíz vízügyi igazgatóság vízhiány elleni készültséget rendelt el. Az aszály miatt több folyón és tóban rekordalacsony vízállást mérnek, de a mezőgazdaság is megszenvedi a szárazságot. (telex) Koszovó felkészült a szerbek támadására Putyin orosz elnök érdeke, ha máshol is háború robban ki, de Koszovó felkészült, hogy ellenálljon egy esetleges szerb támadásnak - mondta Albin Kürti koszovói miniszterelnök a Reuters ügynökségnek. Szerinte felelőtlenség lenne kizárni, hogy Belgrád agresszív politikája egyszer fizikai támadásba csap át Koszovó ellen. „Éberek vagyunk, de nem félünk” - mondta. Kürti Oroszországot okolja a Belgrád és Pristina közötti konfliktusért. Szerinte, mivel Oroszország Szerbia fő szövetségese, és Putyin a háború embere, érdeke háborút szítani és így normalizálni a háborúskodást. (168.hu)
