Új Szó, 2022. augusztus (75. évfolyam, 177-202. szám)

2022-08-11 / 186. szám

101 HASZNOSTANÁCS 2022. augusztus 11. | www.ujszo.com Közúti baleset vagy káresemény? Közúti baleset esetén sokan pánikba esnek, s hirtelen nem tudják, mi a teen­dő, ezért tanácsos felhívni a biztosítónk asszisztenciaszolgálatát (Shutterstock-felvétel) ÖSSZEFOGLALÓ Idén nyártól változtak a köz­úti balesetekre vonatkozó szabályok: ha kát autó ösz­­szekoeean akár áz úton, akár a parkolóban, ás a felek meg tudnak egyezni, a keletke­zett kár nagyságától függet­lenül ez csak káresemánynek minősül, egyáltalán nem kell rendőrt hívni. A politikusok már hónapokkal ezelőtt elfogadták a közúti közle­kedésről szóló törvény módosítását, amely július 1-jétől lépett hatályba, és melynek a 64. cikke meghatároz­za, hogy a közúti balesetekhez mikor kell kihívni a rendőrséget, és mikor nem. A korábbi szabályozás értel­mében a gépkocsi(ko)n vagy a va­gyontárgyakon keletkezett kár nagy­sága volt mérvadó: 3990 euróig kár­eseményről, efölött közúti balesetről beszéltünk. A 3990 euró a büntető törvénykönyv 125. cikkébe foglalt kár 1,5-szőrösének felel meg. Egyik esetben sem kell riasztani a rendőrsé­get, amennyiben a felek meg tudnak egyezni abban, hogy ki a felelős, il­letve egyidejűleg teljesül a követke­ző feltétel is: az incidens során senki nem sérült vagy halt meg, nem ke­rült a környezetbe veszélyes anyag, egyetlen résztvevő sem volt alko­hol hatása alatt. Az, hogy balesetről vagy csak káreseményről van-e szó, fontos abból a szempontból is, hogy milyen büntetés jár majd annak, aki elhagyta az incidens helyszínét. Koccanás és karcolás Bizonyára mindenkinek, vagy legalábbis a sofőrök többségének volt már tapasztalata legalább vala­milyen apró koccanással - például parkolás közben nekitolattunk egy másik kocsinak, útjelző táblának, épületnek stb., vagy hátulról be­lénk hajtott valaki. Gyakran előfor­dul, hogy ha apró karcolásról van szó, a sofőr egyszerűen elmegy a helyszínről, jobb esetben a szélvé­dő mögött hagy egy cetlit, melyen elnézést kér és megadja a telefon­számát. Korábban ezt a tetthelyről való elmenekülésnek hívták, amiért akár 1300 euró bírság volt kiszab­ható, valamint 5 évre eltilthatták a vezetéstől. Jelenleg kevésbé szigo­rú szabály van érvényben: a dolgot már nem menekülésnek, hanem tá­vozásnak minősítik, amiért 200-tól 1000 euróig terjedő bírság adható, de a vezetéstől való eltiltás továbbra is megmaradt. Egyértelműbb definíció Júliustól a korábbinál világosabb definíció lépett érvénybe: a nyár ele­jétől nem közúti balesetnek, hanem csak káreseménynek minősül az, ha kizárólag anyagi kár keletkezik, és az érintett felek képesek egymás között megegyezni. Vagyis közösen elkészí­tik az eseményről a jelentést a bizto­sítójuknak, kitöltik az ilyenkor szük­séges baleseti bejelentő nyomtatványt (Záznam o dopravnej nehode). Ilyen esetben nem kell arra várni, hogy a rendőrség a helyszínre érkezzen. Ez azért fontos, mert a rendőrök kiszál­lásáig az összekoccant kocsik az út közepén akadályozzák a közlekedést, ezentúl azonnal félre lehet állni, a pa­pírmunkát egy parkolóban vagy ká­vézóban is el lehet intézni. Ha viszont megsérül vagy meghal valaki, vagy valamelyik sofőr alkoholt vagy dro­got fogyasztott, mindig rendőrt kell hívni. Magyországon és Ausztriában is hasonló norma van érvényben. Mi a teendő? A legkisebb koccanás esetén is a sofőrök első reakciója, hogy szin­te azonnal kiszállnak az autóból, ilyenkor nem szabad elfeledkezni a fényvisszaverő mellényről! Tanácsos azonnal kitenni az elakadásjelző há­romszöget. Ha a feleknek sikerül megegyezniük, ajánlott minél gyor­sabban félreállni a kocsikkal. Ne hagyjuk el a helyszínt, inkább vegyük fel a kapcsolatot a biztosí­tónk asszisztenciaszolgálatával! Ké­szítsünk saját dokumentációt az ese­ményről! Pontosan írjuk le, hol és mikor történt a káreset! Csináljunk fényképeket minél több nézetből! A fényképekre célszerű a méretek ér­zékeltetésére egyértelműen beazono­sítható tárgyakat (gyufásdoboz, go­lyóstoll stb.) helyezni, természetesen ideális esetben mérőszalag is kéznél lehet. Keressünk tanúkat, készítsünk tanúnyilatkozatot az esetről, és íras­suk alá a dokumentumot, hogy a kár­igény érvényesítésekor egyszerűbb legyen a bizonyítás! A kárt okozó személy a kötelező felelősségbiztosítása alapján téríti a másik fél kárát. A helyszínen sok­szor képtelenség megállapítani a ke­letkezett kár értékét, ezért érdemes a biztosítótól szívességi kárfelmérést kérni. Ezt megteheti a kárért felelős személy is, és ha van casco biztosí­tása, akkor a saját biztosítójában ő is benyújthatja a kárigényét. A formanyomtatvány kitöltése­kor, illetve a biztosítóban a későb­bi ügyintézés során is szükség van a forgalmi engedélyre, a jármű törzs­könyvére (vagy annak másolatára), a járművel a káresemény pillanatában vezető személy jogosítványára (vagy annak másolatára). A kárfelmérés so­rán a szakértő azonosítja a járművet a forgalmi engedély alapján. Meg­vizsgálja a gépjármű alvázszámát, feljegyzi a gépjármű felszereltségét, majd rögzíti a gépjárművön található sérüléseket. A kárszakértő feladata eldönteni, mely sérülések tartoznak az adott káreseményhez, illetve me­lyek azok a korábbi sérülések, ame­lyek nem hozhatók összefüggésbe a bejelentett kárral. A jármű sérüléseinek rögzítése után ellenőrzik, hogy a gépjármű gazdaságosan javítható-e. Amennyi­ben gazdaságosan javítható, elkezdő­dik a gépjármű helyreállítása. A kár­térítés meghatározásakor csak azokat a sérüléseket veszik figyelembe, ame­lyek a kárfelvételi jegyzőkönyvben szerepelnek. (sza) Az önkormányzati választásról I. Több mint harminc éve ugyan­abban a kb. 800 lakosú község­ben lakom. Szeretek itt, mert sok barátom van, itt is alapítottunk családot. Az évek során viszont sok dolog nem tetszett, amit a falu önkormányzata tett, illetve, amit nem tett meg a lakosaiért. Mivel közeledik a választás, többen is bátorítottak, hogy induljak kép­viselőnek, vagy akár polgármes­ternek, amit komolyon fontolóra is vettem. Nem vagyok viszont semmilyen párt tagja, és nem tudom pontosan, hogy milyen feltételeknek kell megfelelnem ahhoz, hogy rajta legyen a nevem a szavazólapon. Indulhatok füg­getlenként akár képviselőnek és polgármesternek is? Olvasónk kérdése nagyon aktuális, hiszen október 29-én önkormányzati választást tartanak minden települé­sen, a választással kapcsolatos jelöl­tállítások és a kampány pedig már zajlik. Maga a téma viszont a szoká­sosnál bővebb teret igényel, így az olvasónk által feltett kérdésekre ez­úttal kétrészes cikkben válaszolunk: az első részben a helyi választáson jelöltként való indulás alapvető felté­teleit fejtjük ki, a másodikban pedig a jelöltté válás folyamatát és követel­ményeit ismertetjük. Az őszi önkormányzati választá­son a választásra jogosult szemé­lyek az egyik legalapvetőbb poli­tikai alapjogukat gyakorolhatják. A polgároknak jogukban áll részt venni a közügyek igazgatásában, amelynek egyik alkotmányos esz­köze a választójog, amely a külön­böző választásokon érvényesíthető, mégpedig két formában!1 A választó­jogon belül ugyanis megkülönböz­tetünk úgynevezett aktív és passzív választójogot - az aktív választójog jogosít fel arra, hogy a választáso­kon valakit megválasszunk, a pasz­­szív választójog pedig arra, hogy mi magunk is választhatók legyünk egy-egy adott választáson (olvasónk Olvasóink a jogásznak címzett kérdéseket az aniko.szentgali@ujszo.com e-mail-címre küldhetik. kérdéseire való tekintettel a további­akban a passzív választójoggal fog­lalkozunk). A passzív választójog önkormány­zati választásokon való gyakorlásá­nak feltételeit a Tt. 180/2014 sz. vá­lasztási törvény szabja meg, amely ér­telmében minden olyan személy, aki állandó lakhellyel rendelkezik vala­melyik szlovákiai településen, indul­hat képviselőjelöltként és polgármes­terjelöltként a helyi választásokon, amennyiben legkésőbb a választás napján képviselőjelöltként betölti 18. életévét, polgármesterjelöltként pedig 25. életévét. A leírtak alapján tehát nemcsak a szlovákiai állampolgárok, hanem akár állampolgársággal nem rendelkező, ám állandó tartózkodási engedéllyel itt élő külföldi személyek is indulhatnak a helyi választásokon. Fontos, hogy a jelöltek csakis azon a településen jelöltethetik magukat, amely a személyi igazolványukban ál­landó lakhelyként szerepel, ott viszont akár képviselő- és polgármesterjelölt­ként is megmérettethetik magukat; ám ha valakit esetleg mindkét funk­cióba megválasztanak, végül csakis az egyiket töltheti be a funkciók közti érdekellentét miatt. A kérdéseiből megállapítható in­formációk alapján olvasónk teljesíti az alapfeltételeket ahhoz, hogy el­induljon saját községében a válasz­táson mint képviselő- és polgár­mesterjelölt is; jövő heti cikkünkből pedig az is kiderül, hogy ezt ponto­san hogyan teheti meg. Mivel azon­ban olvasónk „5 perccel 12 előtt” tette fel kérdéseit, azt már most előre vetítjük, hogy 100 támogatói aláírásra lesz szüksége és az aláírá­sok vonatkozhatnak ugyanúgy a kép­viselői és polgármesteri jelöltségre is. Törvényeink szerint azonban az aláírásokat nem gyüjtheti elektroni­kusan. (Jövő héten folytatjuk.) Baleset külföldön - mi a teendő? A külföldön elszenvedett közlekedósi baleset több fi­gyelmet és türelmet igényel, az ügyintézés bonyolultabb lehet, de alapvetően úgy kell eljárni, mint itthon. Először is meg kell bizonyosodni, hogy megsérült-e valaki, és a hely­színre kell hívni a megfelelő ható­ságot. A 112-es szám külföldön is működik. Ha kell, nyújtsunk első­segélyt - elmulasztásának büntető­jogi következménye lehet, és bizo­nyos országokban ez hatással lehet a kártérítés nagyságára. Biztosítani kell a baleset hely­színét - használni kell az elakadás­­jelző háromszöget, és viselni kell a fényvisszaverő mellényt! Külföl­dön minden esetben hívjunk ren­dőrt! Fontos, hogy nálunk legyen a „Záznam o dopravnej nehode” nevű, Európa-szerte használatos nyomtatvány. Ha nincs nálunk az európai kék-sárga kárbejelentőlap, az bonyolíthatja a keletkezett kár felszámolását. Segítségével ugyanis az összes érintett fél hozzájut a bal­eset dokumentálásához szükséges információkhoz, és ha helyesen töl­tik ki, a biztosító hozzájut minden fontos adathoz. Ha a károsult pozí­ciójában vagyunk és annak, aki a kárt okozta, nincs nyomtatványa, jegyezzünk fel róla minden szük­séges adatot - személyi adatokat, információkat az általa vezetett ko­csiról, adatokat a biztosítójáról! Ha nem beszéljük az ország nyel­vét, kérjünk tolmácsot! Ne írjunk alá olyasmit, amit nem értünk! Hívjuk fel a biztosítónk asszisz­tenciaszolgálatát! Már itt bejelent­hetjük a káreseményt, amit később írásban is meg kell majd tenni. Ha mi okoztuk a kárt, 15 napon belül kell jelenteni, ha külföldön történt, 30 napon belül kell felvenni a kap­csolatot a biztosítóval. Ha nem mi okoztuk a kárt, óvatosságból ak­kor is tanácsos jelenteni az esetet. A következő iratokra lesz szükség: forgalmi engedély, jogosítvány, je­lentés a balesetről, ideális esetben rendőrségi jegyzőkönyv. Akinek van casco biztosítása, a káreseményt telefonon keresztül, esetleg mobiltelefonos applikáció segítségével is jelentheti. Ilyenkor elég csak a forgalmi engedély és a kocsit vezető személy jogosítványa, nincs szükség semmilyen jelentés­re vagy jegyzőkönyvre. Ha viszont a balesetet másik személy okozta, tanácsos e-mailben elküldeni a ren­dőrségi jelentést is. Casco esetén a kocsit külföldön is meg lehet javít­tatni, de előbb ki kell kérni a bizto­sító beleegyezését. (sza) KÖVETKEZŐ TÉMA: SZEMÉLYI IGAZOLVÁNY ■ KINEK KELL ÚJ OKMÁNYT INTÉZNIE, AZ ELSŐ SZEMÉLYI IGAZOLVÁNY

Next

/
Oldalképek
Tartalom