Új Szó, 2022. augusztus (75. évfolyam, 177-202. szám)
2022-08-10 / 185. szám
www.ujszo.coml 2022. augusztus 10. GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK I 9 Augusztus végéig még csökkenhet a benzinár A szlovákiai töltőállomásokon július elejéig folyamatosan nőttek az üzemanyagárak (TASR-felvétel) Magyarországon 24 éves csúcson az infláció ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Pár hete még ezt latolgattuk, hogy a 95-ös benzin literenkénti átlagára a szlovákiai töltőállomásokon az elkövetkező időszakban mennyivel haladja majd meg a 2 aurát, időközben azonban fordult a kocka. Mire számíthatnak az autósok az elkövetkező napokban, és mennyiért tankolhatunk Magyarországon és Horvátországban? A Statisztikai Hivatal adatai szerint a 95-ös oktánszámú benzin literenkénti átlagára Szlovákiában, az idei év elején mért 1,46 euróról július elejére 1,95 euróra nőtt, míg a gázolaj ugyanekkor 1,36-ról szintén 1,95 euró körüli szintre drágult. Az elemzők egy része a nyári turistaszezon elején azzal riogatott, hogy további látványos drágulásra kell felkészülnünk, így a 95-ös benzin és a gázolaj átlagára is jócskán meghaladja majd a 2 eurót. A jóslataik azonban - legalábbis egyelőre - nem váltak be. Épp ellenkezőleg, pár hete lassan elkezdett csökkenni az üzemanyagok ára. A benzin.sk üzemanyagportál legfrissebb adatai szerint így a 95-ös benzin átlagára az elmúlt napokban 1,79, a gázolajé 1,82 euróra esett vissza. Újabb fordulattól, legalábbis egyelőre, nem kell tartanunk. „Az elkövetkező hetekben az árak további csökkenésére számíthatunk. Becsléseink szerint a benzin literenkénti átlagára 1,70 euró körüli szintre csökkenhet” - állítja Boris Tomciak, a Finlord tanácsadó cég elemzője. Frantisek Burda, a FinGO.sk pénzügyi tanácsadó társaság elemzője még nála is derűlátóbb, szerinte a literenkénti átlagár akár 1,60 euróra is visszaeshet. Az elemzők szerint azonban - elsősorban az euróval szemben egyre erősebb dollár miatt - az ukrajnai háború február végi kirobbanását megelőző üzemanyagárakra nem számíthatunk, Tomciak pedig úgy gondolja, hogy a mostani áresés legfeljebb augusztus végéig tarthat ki, azt követően újabb drágulási hullámra kell felkészülnünk. Mától csökken az üzemanyagok piaci ára Magyarországon is - írja a Holtankoljak.hu üzemanyagportál. Eszerint a benzin piaci átlagára Magyarországon a korábbi literenkénti 691.9 forintról várhatóan 671,9 forintra (kb. 1,68 euró) csökken. A gázolaj is olcsóbb lesz, 737,9 helyett szerdától 722.9 forintig (kb. 1,81 euró) csökken egy liter átlagára. Mindez a benzin és a gázolaj hatósági árára nem lesz hatással, a 480 forintos hatósági ár azonban csak a magyarországi forgalmi engedéllyel rendelkező magánszemélyek, a taxisok és a mezőgazdaságban dolgozók részére érvényes, mindenki más piaci áron tankolhat. Már, ha egyáltalán van üzemanyag. Az RTL Híradó szerint ugyanis több balatoni benzinkútnál is üzemanyaghiány lépett fel. A készlethiány oka az lehet, hogy karbantartás miatt leállt a Mól százhalombattai finomítója, és a 480 forintos hatósági ár miatt nem éri meg külföldről importálni az üzemanyagot. „Emiatt országszerte már 100 körül van azoknak a benzinkutaknak a száma, ahol egyáltalán nem lehet tankolni” — adta hírül az ATV. Olcsóbb üzemanyagra számíthatnak a horvátországi nyaralásra utazók is. A horvát kormány rendeleté szerint a benzin kiskereskedelmi ára keddtől 0,70 lipával (1 kuna = 100 lipa), 11,30 kunára (1,50 euró), a gázolajé 0,66 lipával, 12,14 kunára (1,62 euró) csökkent, ami augusztus 16-ig lesz érvényben. (mi, tasr. mti) Budapest. Magyarországon is drasztikus mértékben nőnek az árak. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb jelentése szerint a fogyasztói árszint júliusban átlagosan 13,7 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Ilyen gyors drágulásra 24 éve, 1998 óta nem volt példa Magyarországon. A legnagyobb drágulást az élelmiszerek esetében mérték. Ezek ára egy év alatt átlagosan 27 százalékkal nőtt, ám ezen belül nagy a szórás: átlag felett drágult a margarin (65,8 százalék), a kenyér (57,9 százalék), a sajt (52,6 százalék), a száraztészta (49,1 százalék), a tejtermékek (43,8 százalék), a baromfihús (38,8 százalék), a péksütemények (38,5 százalék) és a tojás (37,5 százalék). A tartós fogyasztási cikkekért 14, ezen belül a konyha- és egyéb bútorokért 20,1, a szobabútorokért 18,2, a használt személygépkocsikért 17,9, az új személygépkocsikért 17,5 százalékkal kellett többet fizetni. A szeszes italok, dohányáruk átlagosan 11,2, ezen belül a szeszes italok 13,2 százalékkal drágultak. A szolgáltatások díja 6,8 százalékkal emelkedett, ezen belül a taxi 27,4, az üdülési szolgáltatás 13,1 százalékkal lett drágább. Az elemzők szerint az elkövetkező időszakban további gyorsulásra számíthatunk az inflációs mutatókban, mivel folytatódhat az Orbán-kormány által kivetett extraprofit-adók áthárítása a fogyasztókra, miközben a rezsicsökkentés átalakítása is újabb 2-3 százalékponttal növelheti a fő inflációs mutatót augusztustól. Az üzemanyagárstop októberi lejárata komoly inflációs kérdéseket vet fel. Amennyibben teljes mértékben visszatérnek a piaci árak, úgy az év vége felé már könnyen 20 százalék közelébe is emelkedhetne a magyar inflációs mutató. „Az év egészét nézve 12,5-13 százalék körüli átlagos inflációval számolunk 2022-ben, míg jövőre is közel két számjegyű maradhat az átlagos árszínvonal emelkedése” - mondta Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője. (MTI, nepszava.hu) Egyetlen kontinens sem függ annyira a gázolajtól, mint Európa TOMÁS MIKULÍK A gázolaj látványos drágulása miatt az európai dízelrománc két évtized után a végéhez közeledik. Akiknek dízelautéjuk van, előbb-utébb kénytelenek lesznek átértékelni a kocsijukhoz fűződő viszonyukat. Pozsony. Az 1990-es évek közepén a dízelüzemű személygépkocsik még ritkaságnak számítottak. Az Európai Unió azonban 1997 decemberében aláírta a Kiotói jegyzőkönyvet. Ez volt az első globális erőfeszítés a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére a globális felmelegedés megállítása érdekében. Akkoriban a célok még viszonylag szerénynek számítottak, a kibocsátásnak 15 éven belül 5,2 százalékkal kellett volna csökkennie az 1990-es szint alá. A legnagyobb teher az autógyártókra hárult, amelyeknek csökkenteniük kellett volna az általuk gyártott járművek kibocsátását. Míg a japán és az amerikai autógyárak a hibrid és elektromos autókban látták a jövőt, Európa másképp döntött. Gyors átállás A BMW, a Volkswagen és a Daimler képviselői elmentek Brüsszelbe, és meggyőzték az Európai Bizottságot, hogy jobb tervük van: a dízelmotorok fejlesztése és a piaci részesedésük növelése, a dízel ugyanis alacsonyabb C02-kibocsátást eredményez, mint a benzin. Ez azért tűnhetett észszerű megoldásnak, mert a kibocsátáscsökkentés így viszonylag gyorsan megvalósulhatott. Az autógyártók szempontjából is volt értelme, hiszen ez olcsóbb megoldás volt számukra az új típusú meghajtások bevezetéséhez képest. Az egésznek volt azonban egy másik magyarázata is. Az 1980-as években - közvetlenül a második olajársokk után - a kőolaj ára rendkívül magas volt. Franciaország és Németország is úgy gondolta, hogy túl drága gázolajból villamos energiát termelni. Párizs ezért atomerőműveket épített, Berlin pedig átállt a földgázra. Amikor az energiaválság véget ért, a finomítók még mindig rengeteg gázolajat termeltek, amit senki sem akart megvenni. Ezért a kormányok nyomást gyakoroltak az autógyárakra, hogy több dízelüzemű járművet gyártsanak. Az 1990-es évek végére a dízelmotorok technológiája ráadásul jelentős fejlődésen esett ár, így hatékonyabbak lettek a benzinüzemű autóknál. Látványos növekedés Mindezeknek köszönhetően egyre többen kezdtek el dízelüzemű autót vezetni. A kereslet azonban olyan nagy volt, hogy Európának dízel üzemanyagot kellett importálnia, főként Oroszországból. A végeredmény pedig az lett, hogy idővel Európa lett a leginkább dízelfüggő kontinens, ahol nemcsak a teherautók, hanem a személygépkocsik fele is gázolajat tankol. 2015-ben már több dízelüzemű járművet adtak el az EU-ban, mint benzinüzeműt. Az arány 49,9 száza-Mivel egyetlen kontinens sem függ annyira a dízelüzemanyagtól, mint Európa, az ukrajnai háborús konfliktus okozta energiaár-robbanás Európának okozza a legtöbb gondot (TASR-felvétel) lékos volt a dízelüzemű és 45,8 százalékos a benzinüzemű autók esetében, a fennmaradó részt elektromos, hibrid vagy gázüzemű járművek tették ki. Szlovákiában a helyzet hasonlóan alakult, bár a benzinüzemű autók végig fenntartották az előnyüket. A népszerűség csúcsán, 2015-ben az eladott új autók 53 százaléka benzines, 46 százaléka dízelüzemű volt. A teherautók és a mezőgazdasági gépek világszerte dízelüzemüek, de csak Európában találkozhatunk azzal, hogy a személygépkocsik mintegy fele is dízelüzemű. Az Egyesült Államokban ez az arány mindössze négy százalék, Ázsiában és a csendes-óceáni térségben pedig 13 százalék. A teherautók és buszok mellett Európában 140 millió személygépkocsiba is gázolajat tankolnak. Európai dízelrománc Mivel egyetlen kontinens sem függ annyira a dízelüzemanyagtól, mint Európa, az ukrajnai háborús konfliktus okozta energiaár-robbanás Európának okozza a legtöbb gondot. Az európai finomítók azonban már a háború előtt kifogytak a szuszból, így egyre nagyobb volt a nyomás, hogy gázolajat importáljanak Európába, miközben Oroszország volt a legnagyobb beszállító. A háború kitörése után a készletek szűkülni kezdtek, a gázolaj ára így drasztikusan emelkedett. Nem arról van szó, hogy nem lehetne importálni a gázolajat, más kontinenseken, például Amerikában és Eszak-Afrikában is bőven van belőle. A probléma az, hogy rendkívül nagy mennyiségben importálnánk, és a szállítók nem győzik a tempót. Európának, hogy egyáltalán működni tudjon, a finomítóiban termelt gázolajon kívül további, körülbelül napi 1,5 millió hordót kell importálnia. Ennek a fele Oroszországból származik, amelyet a szankciók miatt azonban hamarosan mellőznie kell az uniós tagországoknak, ami még nagyobb terhet jelent majd az üzemanyagpiacnak. Az eredmény könnyen megjósolható: a gázolaj drágább lesz, mint a benzin, a dízelüzemű járművök eladhatatlanok lesznek, és egyre több lesz belőlük a használtautó-kereskedésekben. Ez utóbbiakban már most is két dízel jut egy benzines járműre. És az új eladások esetében még szembetűnőbb a változás. A benzinüzemű autók aránya 40 százalék, a dízelüzeműeké kevesebb mint 20 százalék, az elektromos és hibrid autóké pedig 18 százalék. Az európai dízelrománc két évtized után eszerint a végéhez közeledik. A helyzetet ugyanis csak úgy lehet megoldani, ha kevesebb dízelüzemű járművet vezetnek Európában. Talán Berlin és Brüsszel is 180 fokos fordulatot vesz, olyan intézkedéseket - például roncsprémiumot - vezetve be, amelyeknek köszönhetően leselejtezhetik a régebbi dízelüzemű járműveket. A szerző a Trend gazdasági hetilap munkatársa Angol font 0,8452 H Lengyel zloty 4,7085 Cseh korona 24,532 Magyar forint 397,35 Bj Horvátkuna 7,5140 Román lej 4,9038 Japán jen 138,26 Svájci frank 0,9763 Kanadai dollár 1,3163 Q USA-dollár 1,0234 Q Privatbank« 1,04-0,99 25,13-23,91 365.bank 1,05-0,99 25,50-23,54 409,08-377,61 Szí. Takaiákpénztár 1,06-0,99 25,18-23,78 414,92-379,18 Tatra banka 1,06-0,99 25,38-23,66 413,10-373,76 CSOB 1,05-1,00 25,16-23,91 Általánsa Hitelbank 1,05-0,99 25,30-23,73 411,14-375,74 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: banki honlapok)
