Új Szó, 2022. augusztus (75. évfolyam, 177-202. szám)
2022-08-09 / 184. szám
www.ujszo.coml 2022. augusztus 9. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Szomjas a föld Nem éppen paradicsomi állapotok uralkodnak a természetben Hetek óta úgy járunk le a folyóparti mólóra, mintha mély, hűs pincébe mennénk. Jócskán megcsappant a Vág vize. A máskor homok borította, fény fürdette vízpart előbb iszapossá vált, majd megkérgesedett és berepedezett, mindenütt bűzlő kagylótetemek hevernek. Nem ér semmit így a szabadtéri strand, úszni sincs hol, kényelmesen át lehet gyalogolni a túlsó partra. Ha motorcsónakba száll az ember, a partszakaszokon jobb, ha felhajtja a motort, mert csakhamar megfeneklik a bárkája. Kenuzáskor néhány méterre a parti fáktól evezés helyett löktük-toltuk magunkat az evezőlapátokkal az alig harminc-negyven centiméteres vízben. A vadkacsák elvesztették nedves búvóhelyeiket a folyó derekához illeszkedő vízereken és tószemeken, mert azok is reménytelenül kiapadtak. Mintha idén más lett volna a kérészek násztánca is, a halak most is kapkodtak utánuk, de mintha sokkal kétségbeesettebben és gyakrabban ugráltak volna ki a levegőtlen vízből, mint máskor. Nem éppen paradicsomi állapotok uralkodnak a természetben, nyugtázom a konyhakert paradicsomait locsolva. A kiskádban korábban felfogott, langyos esővíz helyett kútvízzel kell öntözni, a reggeli locsolásnak kora este már semmi látszata, szomjas a föld, a vajbab levelei szivarrá zsugorodva könyörögnek a csapadékért. Azok a jó példák jutnak az eszembe, melyekkel napi régiós munkám során szembesülök. Például, hogy Léván megkezdték néhány alapiskola udvarán az esővízgyűjtők építését és esőkerteket létesítettek. Az éghajlatváltozás miatt egyre értékesebb lesz a talajvizekhez képest lágyabb esővíz. Nagyanyáink hajmosáshoz, ruhaöblítéshez ezt használták. A lévai iskolák tetőszerkezetéről elvezetik a csapadékot, ezzel öntözhetik a speciális talaj szerkezetre telepített esőkerteket. Előzetes számításokat is végeztek, gondolom, az átlagos évi csapadékmennyiség alapján. Például a Juhász Gyula Alapiskola épületén lévő mintegy ezernyolcszáz négyzetméteres felületről évi ezerkétszáz köbméter csapadékot nyerhetnének, hajói esik. Érsekújvárban is felszedték a főtér betonburkolatát és hatalmas esővízgyűjtő medencét, rá környezetbarát szökőkutat építettek. A modern kerti öntözőrendszerek telepítésekor ma már föld alatti esővízgyűjtő tartályokat helyeznek a családi házak kertjeibe. Nagyszüleink idejében még úgy volt, hogy egy jókora hordót raktak az ereszcsatorna alá, abból locsoltak és adtak inni a baromfinak, én kicsit féltem az ott tanyázó békáktól. A mi tartályunk edzett műanyagból készült, már csak földbe kellene süllyeszteni és összekötni az ereszcsatorna-vezetékkel, de annyira szikkadt és kőkemény a talaj, oly nagy a kánikula, hogy ilyen időben ki állna neki a gödör ásásának? Egy lány fenekéről JUHÁSZ KATALIN A alábbiakban Schobert Norbi és Rubint Réka egyik gyermekének fenekéről lesz szó, tudományos alapon. / M m Mint azt megtudhattuk, Lara megbukott a magyar JL mk m Á érettségin, amit apukája magántitok-megsértésnek tart, mondván, hogy ez csakis a családra tartozik, és majd „lerakja” ősszel azt a fránya érettségit a lányka. Aki - ha tetszik, ha nem - közszereplő. Főleg a feneke, illetve más formás idomai miatt lett közszereplő Schobert Lara már évekkel ezelőtt. Kérdés, volt-e, lehetett-e egyáltalán más választása két fitneszguru lányaként, vagy eleve azt látta otthon, hogy fenékpucsítással milliókat lehet keresni. Annyit, amennyiről a diplomások zöme nem is álmodhat. Azaz teljesen mindegy, mi van az ember fejében, például mennyire jártas a magyar nyelv és irodalomban. Sok fotót találni Laráról a közösségi oldalakon, és ezek nem lesifotók, szándékosan kerültek ki. Az érettségin való megbukás kapcsán élcelődőknek címezve a felháborodott apuka a minap közölte, hogy Lara nehéz időszakot élt át, hiszen nemrég elveszítette a nagymamáját, és túl van egy fájdalmas szakításon is. Ezek után ne vátja tőle senki, hogy jól teljesítsen az érettségin, és ettől ő még nem rossz ember. Nos, szerintem mindkét, Norbi által közölt információ ugyanúgy az intim szférába tartozik, mint az érettségin való szereplés csúfos eredménye, azaz Schobert Norbi önmagának mondott ellent. Aki kíváncsi Lara idomaira, az nyilván egyéb dolgokra is kíváncsi vele kapcsolatban, hiszen ebből áll az influencerség vagy internetes celebség, vagy nevezzük bárminek ezt a sokak számára oly vonzó „tevékenységet”. Régóta téma a sajtóban és persze a közösségi oldalakon, hogy szabad-e közzétennie a szülőnek gyereke fotóit, illetve hány éves kortól ajánlják a szakemberek a közösségi hálón való jelenlétet. Ténylegesen letiltani persze nem igazán lehet senkit, hiszen aki mutatkozni akar, az megtalálja a módját. Inkább azt kellene elérni, hogy a tizenévesek tudatosítsák tetteik, azaz posztjaik lehetséges negatív következményeit. Mert nem mindenki lájkolja azt, amit ők jónak, szépnek, hasznosnak tartanak, és a kritikát bizony nehéz elviselni, főleg ebben a korban. Ez az eset remélhetőleg ismét vitákat generál ebben a nehéz, érzékeny témában, és remélhetőleg sokakat sikerül elriasztania a netes hímév meggondolatlan hajszolásától. Bárcsak így lenne, mert akkor értelmet nyerne ez a precedens, Schobert Lara esete, aki jelenleg nyilván sokkal jobban szenved, mintha be kellett volna magolnia Az ember tragédiája tartalmát. (Persze azt is be kell majd magolni őszig, vagy esetleg elolvasni Madách remekművét - de ezt azért nem feltételezném, ilyen messzire nem szoktam menni vágyaim prezentálásában, hiszen tudom, hogy azt a szöveget már meg sem érti a legtöbb tizenéves). Szóval tanulságos, ami történt. Talán még Larának sem késő kihátrálnia ebből az üres, hamisan csillogó világból, és normális életet kezdenie. Persze csak akkor, ha szülei nem találtak már ki mindent helyette a következő éveket illetően... FIGYELŐ Népszavazást akar a Jobbik a magyar uniós tagságról Népszavazási kezdeményezést nyújtott be hétfőn az Országos Választási Bizottságnál Gyöngyösi Márton, a Jobbik elnöke, európai parlamenti képviselője. Az ellenzéki politikus azt szeretné elérni, hogy az Országgyűlés ne hozhasson olyan döntést, amely Magyarország Európai Unióból való kilépéséhez vezethet. A politikus attól tart, hogy az Orbán-kormány a kétharmados parlamenti többség birtokában bármikor kivezetheti az országot az unióból. (24.hu) Bibliai léptékű aszály sújtja Európát elfogy a folyókból a víz „Az év eleje éta Európa több régióját sújtó súlyos aszály fokozódik. A tartós csapadákhiány a májustól rendszeresen visszatérő hőhullámokkal párosul. A rendkívüli szárazság Európa-szerte nagymértékben befolyásolta a folyók vízhozamát" - fogalmaz az Európai Bizottság júliusi aszályjelentáse. Egyre erősebben érezteti hatását, és már napi szinten jelen van az emberek életében a klímaváltozás; a nagy aszályok, árvizek és hőhullámok megszokott jelenséggé váltak - írta a Természetvédelmi Világalap (World Wide Fund for Nature, WWF) magyarországi szervezete egy új jelentésére hivatkozva. A jelentés figyelmeztet: az EU tagállamainak helytelen vízgazdálkodási gyakorlata erősíti a hosszú és pusztító szárazságok egyébként is súlyos hatásait. Mindez az energiatermelés, a szállítás és a mezőgazdaság után a következő hónapokban a vízellátást is súlyosan veszélyezteti, mivel a következő három hónapban Európa nagy területein a szokásosnál szárazabb idő várható. A folyók vízkészletének csökkenését idősoros összehasonlításban jelző alacsony vízhozamindex (Low Flow Index, LFI) szerint Kelet-Európábán, Észak-Olaszországban, Dél-Franciaországban és Németországban a legkritikusabb a helyzet, de a Duna több szakaszán is rendkívül alacsony a vízállás. Idén nyáron Franciaországban és Németországban a kormányok már vészhelyzeti intézkedéseket vezettek be a rendkívüli száraz időszakok kezelésére. Az aszálykárokat azonban kizárólag a vízben bőséges időszakok idején, megelőzéssel lehet csak érdemben csökkenteni. A folyókért, tavakért, vizes élőhelyekért és a felszín alatti vizekért is az emberek tartoznak felelősséggel, a jelentés szerint azonban az EU-s országok erre nem fordítanak kellő figyelmet. A túlszabályozott, szenynyezett vagy az ember növekvő vízfelhasználása miatt apadó vízkészletű folyók, tavak élővilágának változatossága csökken, ez pedig még sebezhetőbbé teszi őket. A rossz vízgazdálkodási gyakorlat következtében veszélybe kerül a jövőbeli vízellátás, és a vízi ökoszisztémák is sokkal nehezebben fognak megbirkózni az éghajlatváltozással. A tagállamok gyengíteni szeretnék a Víz Keretirányelvet, amely uniós jogszabályként a vizek védelmét célozza. A jogszabály fő célkitűzése az aszályok hatásainak mérséklése és annak biztosítása, hogy az édesvízi ökoszisztémák kellően tudjanak alkalmazkodni az éghajlatváltozáshoz, és száraz időszakokban is jó minőségű vizet tudjanak biztosítani. A legfrissebb adatok szerint már a kontinens legészakibb országai, például a Baltikum államai vagy Svédország is ki vannak téve a szárazságnak. Ennek ellenére az európai vízkészlet 60%-a jelenleg sincs jó ökológiai állapotban, ráadásul nincs olyan európai folyó, amelyet ne szabdalnának fel duzzasztógátak. Az aszályok és hőhullámok azokat az édesvízi ökoszisztémákat sújtják leginkább, amelyek eleve nem egészségesek. A keretirányelvnek megfelelően 2027-re minden víztestnek jó ökológiai állapotba kellene kerülnie, de a tagállamok jelenlegi hozzáállása ehhez kevés. A WWF szerint kulcsfontosságú, hogy a kormányok végre komolyan vegyék a feladatot, és biztosítsanak megfelelő erőforrásokat a folyók, tavak és vizes élőhelyek védelmére. Az aszálykárok csökkentésére azonnali és hatékony intézkedésekre van szükség. Az öntözés vagy a mesterséges víztározók építése ma már nem jelent elégséges megoldást - tartós aszály esetén a legkomolyabb víztározók is kiszáradhatnak. Az árvizek, belvizek azonnali elvezetésére törekvő gyakorlatot vissza kell szorítani, ehelyett a csapadékosabb időszakokban az árvizekkel érkező többletvizet élő rendszerekben kell visszatartani. A vizet akkor kell elraktározni, amikor bőségesen rendelkezésre áll, javasolják a szakemberek. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy több olyan helyet kellene biztosítani, ahol kisebb tavak, vizes élőhelyek, erdők, gyepek szivacsként szívhatnák magukba a többletvizet. Ezzel csökkenteni lehetne az aszályok súlyosságát, másrészt a tájak is új életet kaphatnának. (444.hu)
