Új Szó, 2022. augusztus (75. évfolyam, 177-202. szám)

2022-08-09 / 184. szám

www.ujszo.coml 2022. augusztus 9. KÖZÉLET I 3 Folytatódik a koalíciós adok-kapok CZÍMER GÁBOR Pozsony Jaroslav Nad'védelmi miniszter a lemondását sem tartja kizártnak, és azzal vá­dolja Richard Sulíkot, az SaS vezetőjét, hogy az előrehozott parlamenti választásra pró­bálta rávenni Eduard Heger (OLaNO) kormányfőt. Sulik ezt visszautasította. Nad’ pénteken kora este az At­­mosféra Fesztivál egyik pódium­beszélgetésén azt állította, a közel­múltban az SaS elnöke azzal keres­te meg az OEaNO-t, hogy lépjenek az előrehozott parlamenti választás útjára. Mindezt úgy, hogy a vokso­lást már idén decemberben meg le­hessen tartani. A tárcavezető szerint Sulik ugyanis azzal érvelt, január­tól áremelkedésekre lehet számítani, ami ártani fog a kormányzó pártok népszerűségének. „Mi ezt elutasí­tottuk” - jelentette ki Nad’ az elő­rehozott választásról a Denník N által szervezett beszélgetés során. A tárcavezető szerint a kérdéses ta­lálkozón részt vett Václav Hrích, az AKO közvélemény-kutató ügynök­ség vezetője is. Hozzátette, az SaS azért szerette volna, ha közös meg­egyezéssel hagyják jóvá a válasz­tási időszak lerövidítését, hogy ne tűnjön úgy, Sulik pártja egy újabb kormányt buktatott meg. Nacfle is mondana Nad’ arról is beszélt, ő sosem fogja támogatni az előrehozott választást, hiszen ezzel szerinte lényegében át­adnák a hatalmat a Hlas-Smer-Re­­publika koalíciónak, amelynek még alkotmányos többsége is lehet. Ha mégis terítékre kerülne a választá­si időszak lerövidítése, akkor ő le­mondana a tárcavezetői tisztségéről, visszaülne a parlamentbe és az elő­rehozott választás ellen szavazna. A miniszter kijelentette, akár telje­sen is kivonulhat a politikából. Juraj Krúpának az OCaNO-ból való távo­zását és az SaS-hez való csatlakozá­sát személyes csalódásnak éli meg, hiszen a képviselővel jó szakmai és személyes kapcsolatot ápolt. Nad’ bírálta Gyimesi Györgyöt (OEaNO) is, mert a képviselő a szivárványos zászló használatát korlátozó törvény­­javaslatot nyújtott be. Az OEaNO vezetője, Igor Matovic a múlt héten szintén azzal vádolta Sulíkot, hogy még tavaly ősszel arra próbálta rávenni őt, zárják ki a koa­lícióból a Sme rodinát. A pénzügy­­miniszter szerint az SaS vezetője az elmúlt két évben nagyjából tízszer próbálkozott meg már ezzel, ahogy a Za l’udí kiszorítására is hozzávetőle­gesen ennyiszer tett kísérletet. Sulik: Erről szó sincs Sulik hétfői sajtótájékoztatóján arra utalt, tavaly azért beszélt Ma­­toviccsal a Sme rodina kizárásáról, mert Kollárék nem akarták korlá­tozni a büntető törvénykönyv 363. paragrafusát, amellyel a főügyész lényegében semmissé tehet bizo­nyos büntetőeljárásokat. A Nad’ ál­tal említett találkozóról pedig Sulik azt mondta, valójában arról volt szó, hogy az AKO ügynökség vezetőjé­vel volt egy megbeszélése, amelynek a végére a miniszterelnök, Eduard Heger is csatlakozott. „Azonban egészen biztosan nem győzködtem Hegert az előrehozott választásról” - jelentette ki az SaS vezetője, és hozzátette, Nad’ nem is volt jelen a találkozón. Arról is beszélt, valójá­ban nem is szeretnék lerövidíteni a választási időszakot, de azt akarják, hogy Matovic távozzon a kormány­ból. Az AKO közvélemény-kutató ügynökség vezetője, Václav Hrích a Denník N-nek megerősítette, való­ban találkozott Sulikkal és Hegerrel, de az egyeztetés tartalmáról részlete­sen nem nyilatkozott. Széteső koalíció? Ahogy arról beszámoltunk, az SaS felmondta a koalíciós szerződést. A kormányban maradásukról tárgyal­ni akarnak, de fő feltételeként azt szabták, hogy Matovic távozzon a kabinetből. Szerintük nem lehet ve­le együtt kormányozni. Az OEaNO azonban elutasítja a pénzügyminisz­ter menesztését. Sulik a hétfői sajtó­­tájékoztatón megjegyezte, egyelőre nem kezdődtek meg az egyeztetések a koalíció sorsát illetően, de ha Ma­tovic nem távozik a kormányból, az SaS miniszterei az ultimátum lejárta után, szeptember elsején benyújtják lemondásukat. Arról is beszélt, egye­lőre abból indulnak ki, hogy ki fog­nak lépni a kormányból. A többi kormánypárt Milan Krajniak, a Sme rodina alel­­nöke és egyben munkaügyi minisz­ter hétfőn arról beszélt, őket Sulik nem győzködte arról, lépjenek az előrehozott választás útjára. Addig, amíg a kormány képes eredménye­ket felmutatni, úgy látják, ennek a kabinetnek folytatnia kell a munkát. Ha viszont az SaS és az OEaNO ve­zetője nem tud megállapodni, akkor ő is úgy gondolja, az előrehozott vá­lasztás lehet a megoldás. „De mi ezt nem fogjuk kezdeményezni” — tet­te hozzá. A Sulik és Matovic közti ellenségeskedésbe azonban ők nem akarnak beavatkozni. Veronika Remisová (Za l’udí) be­fektetésekért felelős miniszterel­nök-helyettes érthetőnek tartja, hogy a védelmi miniszter a politikából való távozását mérlegeli. „Szlová­kia történelmének legnehezebb idő­szakát éli. Miközben a szomszédban háború dúl és egész Európát energia­­válság fenyegeti, az embert demoti­­válják és fárasztják a két koalíciós partner kicsinyes, abszurd és feles­leges veszekedései” - nyilatkozta Remisová. Átláthatóbb biztosítóváltást ígér a minisztérium NAGY ROLAND Az egyre sűrűbben előfordu­ló csalásokat az egészségügyi minisztérium is észlelte, ezért most átláthatóbbá teszik a biztosítéváltás folyamatát. A Dővera Egészségbiztosító sze­rint azonban a tervezett módo­sítás több ponton is megnehe­zíti az ügyfelek dolgát. Pozsony. Az egészségügyi mi­nisztérium lapunknak eljuttatott tá­jékoztatójában kiemelte, a jelenle­gi rendszer hibáit alátámasztja az Egészségügyi Felügyeleti Hivatal­hoz (UDZS) érkezett rengeteg pa­nasz is. „Az ügyfelek a beadványok­ban gyakran állítják, hogy a bizto­sítóváltás a tudtuk nélkül zajlott le, kifogásolják, hogy a kérvényt nem írták alá, illetve hogy meghamisítot­ták az aláírásukat. Előfordul olyan is, hogy a kérvényt aláírató szemé­lyek hamis és megtévesztő informá­ciókkal látták el őket. Nemegyszer történt meg, hogy az ügyfelek azt hitték, valamilyen közvélemény-ku­tatásról van szó” - magyarázta Rená­ta Bláhová, a hivatal elnöke. Az új törvény értelmében például már nem lehetne aláírni a biztosító­váltásról szóló kérelmet a pályaud­varokon, a bevásárlóközpontokban és egyéb olyan helyeken sem, ahol az ügyfelek nem jutnak hozzá min­den fontos információhoz, vagy ahol nem tudnak minden releváns szem­pontot figyelembe venni. Csakis a biztosítók kihelyezett irodáinál lehet kitölteni a kérvényt, a különféle köz­vetítők beavatkozása nélkül. Emel­lett bevezetik az úgynevezett elfo­gadólevelet is, amellyel az ügyfélnek tájékoztatnia kell a meglévő biztosí­tóját a váltás szándékáról. „Ezzel a lépéssel csökkenhet az esélye annak. hogy a váltás az ügyfél tudta nél­kül történjen” - állítja a tárca. Az elektronikusan vagy postán beadott kérelmek esetében pedig szigorúan szabályozni fogják a szükséges ada­tokat, beleértve a minősített elektro­nikus aláírást is. A Dővera Egészségbiztosító kri­tizálta a minisztérium javaslatát, amely jelenleg tárcaközi egyezteté­sen van. Branislav Jendrof, a bizto­sító munkatársa a TASR hírügynök­ségnek elmondta, a tervezetnek több olyan pontja is van, amely feleslege­sen megnehezíti az ügyfelek admi­nisztratív terheit, és a digitalizáció ellen irányul. Ide sorolja például az említett elfogadólevelet is, amellyel szerinte csak újabb terheket rónak az ügyfelekre, illetve kifogásolta, hogy a javaslatból nem derül ki egyértel­műen, mi számít minősített elektro­nikus aláírásnak. Jendrof azt sem tartja elfogadhatónak, hogy az új törvény értelmében az ügyfelek to­borzását már nem végezhetik a Szlo­vák Nemzeti Bank (NBS) nyilván­tartásába bejegyzett személyek. Itt elsősorban a pénzügyi tanácsadókra kell gondolni. Továbbá azt is kifogá­solta, hogy a törvény szabályozná az új ügyfelek utáni juttatások összegét. Jendrof szerint ez alkotmányellenes. „Korlátozza a munkavállalók bérhez való jogát az elvégzett munka után” - vélekedett a biztosító munkatársa. A Dővera biztosító és lapunk ki­adója is a Penta befektetési csoport tulajdonába tartozik. Az Általános Egészségbiztosító arra figyelmeztetett, hogy ismét egyre többen próbálják átverni az időseket. A problé­mát az egészségügyi tárca is érzékelte, amely egy törvénymódosítással tenné átláthatóbbá a biztosítóváltás folyamatát. A Dővera viszont úgy véli, a törvény csak felesleges adminisztrációs terhekkel sújtja az ügyfeleket. (TASR-felvétel) RÖVIDEN Meghalt Jozef Tomko bíboros Róma/Pozsony. 98 éves ko­rában hétfőn a római reziden­ciájában elhunyt Jozef Tomko bíboros - tájékoztatott a Szlo­vák Püspöki Konferencia (KBS) sajtóirodája. A bíborost a kassai Szent Erzsébet-székesegyház­­ban helyezik örök nyugalomra, a sírhelyét már előkészítették. „Ferenc pápa rövidesen dönt arról, hogy mikor búcsúztatják a bíborost Rómában. Eszerint tűzzük ki a szlovákiai, kassai temetési szertartás időpontját”- mondta Stanislav Zvolensky, a KBS elnöke. „Jozef Tomko bíboros halálával olyan embert veszítettünk el, aki mindig törő­dött Szlovákiával és szem előtt tartotta az ország érdekeit; aki sokaknak segített, akik a kom­munista rendszer elől menekül­tek, és aki beteljesedett élete utolsó pillanatáig optimizmust és reményt adott nekünk, hogy képesek legyünk minden vál­sággal megbirkózni” - közölte Zuzana Caputová államfő a bí­boros halála kapcsán. (TASR) Hamarosan pont kerül a VSE átvételére Pozsony. A Nyugat-szlo­vákiai Áramszolgáltató (ZSE) hamarosan a Kelet-szlovákiai Áramszolgáltató Holding (VSE Holding) egyedüli részvénye­se lesz, és ezzel lezárul a né­met E.ON konszern szlovákiai vállalatainak és tevékenységei­nek a konszolidációs folyamata. A gazdasági minisztérium két éve tárgyal a vállalatokkal, egész pontosan azóta, amikor az E.ON 2020-ban 49%-os részesedést szerzett a VSE Holdingban is. A mostani tranzakció részeként a VSE Holding állami tulajdon­ban levő 51 százalékos részvény­­csomagját is átruházzák a ZSE- re, ezzel párhuzamosan pedig az állam új részvényeket kap a ZSE-ben, hogy fenntarthassa az eddigi tulajdonosi részarányát. Mindez a VSE Holdingban levő állami részesedés átruházásának a szándéknyilatkozatából derült ki, amelyet a gazdasági minisz­térium tárcaközi egyeztetésre bocsátott. Az állam továbbra is mindkét energiaszolgáltató 51 százalékos részvénycsomagját ellenőrzi majd, csak a VSE Hol­ding esetében közvetve, a ZSE-n keresztül. „A VSE Holdingban levő állami részesedés átruhá­zásának fő célja e társaságok tevékenységének a konszolidá­lása, és a két társaság működé­sének a racionalizálása” áll a gazdasági minisztérium előter­jesztésében. A VSE Holding ko­rábbi, 49 százalékos tulajdono­sa a szintén német RWE volt, a 2020-as tulajdonosváltás hátte­rében az E.ON és az RWE által még 2018-ban kötött szerződés állt. Eszerint az E.ON-ból euró­pai energiaszolgáltató lesz, míg az RWE vezető európai áramter­melőként folytatja a működését. Az áramszolgáltatókat ez utóbbi­tól így külföldön is az E.ON vet­te át, ami Szlovákiában a VSE Holdingot érintette. (mi, TASR)

Next

/
Oldalképek
Tartalom