Új Szó, 2022. augusztus (75. évfolyam, 177-202. szám)

2022-08-05 / 181. szám

8 MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 2022. augusztus 5. | www.ujszo.com RÖVIDEN Harci sikerekről számolt be Moszkva Moszkva. Újabb orosz hadi si­kerekről, köztük külföldi fegy­verek, ukrán harci jármüvek és ötvennél több katona megsem­misítéséről számolt be az orosz védelmi minisztérium szóvivő­je Moszkvában. Igor Konasen­­kov altábornagy állítása szerint az orosz erők megsemmisítet­tek több raktárt, köztük a Lviv megyei Radekhiv falu köze­lében létesített bázist, ahol az ukránok Lengyelországból ér­kezett külföldi hadianyagot tá­roltak. Emellett beszámolt több ukrán vezetési pont, valamint 133 olyan célpont támadásáról, ahol ukrán katonák gyülekez­tek, illetve felszerelést összpon­tosítottak. Az orosz védelmi minisztérium szerint Ukrajna eddig 261 repülőgépet, 145 he­likoptert, 1669 drónt, 361 lég­­védelmirakéta-rendszert, 4231 harckocsit és egyéb pán­célozott harcjárművet, 3242 tüzérségi löveget és aknave­tőt, valamint 4676 különleges katonai járművet veszített. Al­­ekszandr Fomin orosz védelmi miniszterhelyettes szerdán kül­földi katonai attasék előtt meg­ismételte azt az egyelőre más forrásból ellenőrizhetetlen állí­tást, miszerint az ukrán hadse­reg gyilkolta meg HIMARS-ra­­kétákkal az Azov ezred orosz fogságban lévő tagjait Oleniv­­kában. Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter július 29-én Twitter-bejegyzésben tagadta az orosz vádakat. (MTI) Amerikai szenátusi jóváhagyás Washington. Az amerikai szenátus szerdán megszavaz­ta a Svédország és Finnország NATO-tagságának ratifikálásá­ról szóló határozatot. A törté­nelmi jelentőségű szavazás cél­ja a védelmi blokk megerősítése Oroszország ukrajnai háborúja idején. A NATO június végén tette hivatalossá a két észak-eu­rópai ország meghívását a szö­vetséghez való csatlakozásra. A döntést a 30 tagállam parla­mentjének és törvényhozásának kell ratifikálnia. Eddig a 30-ból 23 tagállam hagyta jóvá a felvé­telt. (euronews) Orosz katonák vádolnak Moszkva. Orosz katonák egy csoportja azzal vádolta meg pa­rancsnokait, hogy börtönbe zár­ták őket Kelet-Ukrajnában, mert nem voltak hajlandóak részt venni a harcokban. Makszim Grebenjuk, a moszkvai Katonai Ombudsman nevű jogvédő szer­vezetet vezető ügyvéd elmond­ta, hogy legalább négy orosz ka­tona nyújtott be írásbeli panaszt a vizsgálóbizottsághoz, amely­ben büntetést követelnek a fogva tartásukat felügyelő felettesek számára. Az orosz hadseregben lévő feszültségekről sok plety­ka kering, de ez egy konkrétabb megnyilvánulása a jelenségnek. „Már van egy listánk 70 orosz katonáról, akiket fogva tartot­tak” - mondta Grebenjuk. (444) Meghosszabbított hadgyakorlat MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Peking Felelőtlennek és ész­­szerűtlennek nevezte teg­nap a kínai külügyminiszter Nancy Pelosi amerikai házel­nök tajvani látogatását. Vang Ji Phnompenben, a Délke­let-ázsiai Országok Szövetsége kül­ügyminisztereinek találkozóján el­mondottbeszédében leszögezte: Kína minden diplomáciai eszközzel igyek­szik megakadályozni a válságot, de nem fogja tűrni, hogy alapvető érde­kei sérüljenek. A lépések, amelyeket Peking tesz, szükségesek, átgondoltak és a nemzetbiztonság, valamint Kína szuverenitásának megvédésére irá­nyulnak, és nem sértik a nemzetközi jogot - fogalmazott Vang. Mindeközben tegnap a kínai nép­hadsereg újabb hadgyakorlatba kez­dett Tajvan környékén, a kínai állami televízió szerint a helyi idő szerint vasárnap délben befejeződő műve­letben a haditengerészet és a légie-A kínai CCTV által készített felvétel szerint Kínában, egy meg nem határozott helyről lövedéket lőnek ki. Kína azt állítja, hogy tegnap „precíziós rakétacsa­pásokat" hajtott végre a Tajvani-szorosban a hadgyakorlatok részeként. (TASR/AP-felvétel) rő is részt vesz, és éleslövészetet is tartanak. A bejelentésre reagálva a Tajva­non kormányzó Demokratikus Ha­ladó Párt (DPP) azt vetette Peking szemére, hogy az „illegális” hadgya­korlatokkal feszültséget szít a térség­ben. A tajvani védelmi minisztéri­um a hadgyakorlat indításakor be­jelentette, hogy szoros figyelemmel követi az eseményt, nem sokkal ké­sőbb pedig a tárca arról tájékoztatott, hogy a kínai erők Tungfeng típusú ballisztikus rakétákat lőttek ki a szi­get északkeli és délnyugati térsége felé. A tárca szóvivője újságíróknak azt mondta, a tajvani hadsereg vála­szul „aktiválta a megfelelő védelmi rendszert”. A kínai hadsereg Pelosi Tajvanra érkezése napján, kedden már hadgya­korlatot kezdett a zónában. Peking he­vesen tiltakozott a látogatás ellen, Kí­na ugyanis a saját részének tekinti az 1949 óta önálló politikai vezetéssel bíró szigetet. Közben az amerikai házelnök Dél-Koreában az észak-koreai fe­nyegetés miatti aggodalmának adott hangot. Sajtótájékoztatóján Pelosi el­mondta: Kim Dzsin Pjo dél-koreai házelnökkel a biztonsági, a gazdasá­gi és a klímaügyi együttműködés ki­­terjesztéséről is tárgyaltak. Az USA fontos szövetségese Dél-Korea, ahol 28 500 amerikai katona állomásozik. Gazprom: a szankciók miatt lehetetlen visszaszállítani az Északi Aramlat-1 turbináját Lehetetlen leezállítani a Ka­nadában megjavított tur­binát az Északi Áramlat-1 gázvezeték portovajai komp­resszorállomására az Orosz­ország ellen bevezetett ka­nadai, uniós és brit szank­ciók, valamint a Siemens szerződéses kötelezettsége­inek megszegése miatt. Moszkva. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője megerősítette, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök múlt héten Moszkvában fogadta Ger­hard Schröder volt német kancellárt. Közölte, Schröder, aki május végé­ig a Rosznyefty orosz olajipari vál­lalat igazgatótanácsának tagja volt, aggodalmát fejezte ki az Európában kibontakozó energiaválság miatt, és megkérte Putyint, hogy fejtse ki állás­pontját a helyzetről, aki mások mellett Lengyelországot és Ukrajnát vádolta a krízis kialakulása miatt. A szóvivő szerint Schröder volt az, aki megkér­dezte Putyint, hogy válsághelyzetben az Északi Aramlat-2 elméletileg szál­­líthatna-e gázt Európába, vagyis nem az orosz elnök volt a kezdeményező, aki erre azt mondta, műszakilag ez megoldható, a vezeték készen áll az azonnali használatra. A szóvivő kö­zölte, a beszélgetést rögzítették arra az esetre, „ha valaki úgy döntene, hogy eljátszik a tartalmával”. Putyin a szóvivő szerint arra is felhívta a figyelmet, hogy a meg­változott körülmények miatt a má­sodik vezeték kapacitásának fele az orosz fogyasztásra van fenntartva, vagyis az Északi Áramlat-2-n leg­feljebb 27,5 milliárd köbmétert le­hetne szállítani az év végéig. Pesz­kov szerint a felek megbeszélték az Északi Aramlat-1 turbináinak a karbantartásból való visszatéré­sével kapcsolatos nehézségeket is. Putyin emlékeztetett, hogy az a tur­bina, amelyet Kanadába küldtek karbantartásra, jelenleg Németor­szágban van, de „nincs meg minden papírja”. A Schödemek adott magya­rázat szerint a Siemens az egész pro­jektet brit joghatóság alá helyezte, és a hatályos szerződések szerinti szol­gáltatást nem a német vállalat köz­pontja, hanem a Siemens brit leány­­vállalata végzi, a brit jog alapján. Peszkov szerint a Gazprom mint a turbina tulajdonosa ezért doku­mentumokat köteles beszerezni arról, hogy nem szankcionált termékről van szó, valamint iratokat kell benyújta­nia a berendezés műszaki állapotá­ról. „Egyelőre ezek a dokumentu­mok, tudomásunk szerint, nem állnak rendelkezésre” - mondta a szóvivő. Hozzátette, hogy egy másik turbina is tönkrement, és több más meghibá­sodás is történt, amelyek megjavítá­sát a Gazprom várja, ám a brit leány­vállalat nem siet a javítással. Peszkov kétségét fejezte ki azzal kapcsolatban is, hogy Kanada érdekelt lenne az eu­rópai orosz gázszállítás felújításában, mert, mint mondta, maga is arra ké­szül, hogy cseppfolyósított földgázt szállítson erre a piacra. Olaf Scholz német kancellár szer­dán bejelentette, hogy befejeződött az Északi Áramlat-1 földgázveze­tékhez szükséges turbina karbantar­tása, így nincs technikai akadálya annak, hogy Oroszország teljesítse a gázszállítási szerződésekben vállalt kötelezettségeit. Wolfgang Büchner német kormányszóvivő azt mondta, hogy a hajtómű Oroszországba tör­ténő szállításához nincs szükség to­vábbi garanciákra, mivel erre az egy­ségre nem vonatkoznak a szankciók. Az Északi Áramlat két gázturbi­na leállása miatt július 27. óta ka­pacitásának mintegy 20 százalékán üzemel. (MTI) Kilenc és fél éves börtönbüntetést kértek Brittney Griner kétszeres olimpiai bajnok amerikai kosárlabdázóra, aki februárban drogbirtoklás miatt került rács mögé Moszkvában. Nyikolaj Vlasszenko ügyész tegnap közölte: szinte a ma­ximális ítéletet kéri a bíróságtól a játékosra. Emellett az ügyészség egymillió rubeles bírság kiszabását is kezdeményezi. A négyszeres Euroliga-győztes Jekatyerinburg és a WNBA-s Phoenix Mercury világbajnok centere az orosz fővároshoz közeli Himkiben állt bíróság elé. A 31 éves Grinert hat hónapja a se­­remetyjevói repülőtéren állították elő, mivel a táskájában kannabisz tartalmú olajat találtak, amelyet az ügyészség mostani állásfoglalása szerint tudatosan megpróbált elrejteni a hatóságok elől. (TASR/AP-feivétei) Jakab Péter 103 millió forint értékű szerződései Budapest. Pár nappal azelőtt, hogy leváltották volna a Job­bik-frakció éléről, Jakab Péter sorra írta alá a szerződéseket az asszisztenséhez közel álló tanács­adókkal, párttagokkal. A frakci­óvezetés tudta és beleegyezése nélkül mintegy 103 millió forint értékben sikerrel átvitt a rendsze­ren több szerződést, ám a követ­kező körben már nem fogadta be a 83 millió forint értékben kötött szerződéseket az Országgyűlés Hivatala, mert közbeléptek a Job­bik képviselői. A korábban juda­­pestező Bíró Lászlót is a frakció mellé vette volna négy évre Ja­kab, aki pártja szerint az utóbbi időszakban rossz tanácsokat kap. A Jobbik szerint Bíró 13 millió fo­rintot kapott volna „munkájáért” a következő négy évben, ha nem lépnek közbe időben a képviselők. Tovább éleződik tehát a konfliktus a Jobbik és a volt elnök között, aki minden jel szerint új párt építésén dolgozik. A Jobbik szerint leváltása előtt Jakab pár kivételtől eltekintve olya­nokat vett volna négy évre alkal­mazásba a frakció mellé, akik asz­­szisztenséhez, Molnár Enikőhöz állnak közel, de van köztük koráb­bi regionális igazgató, pártszerve­ző is, és olyan, aki eddig Jakab és Molnár munkáját segítette. Egyes vélemények szerint a volt elnök Molnár tanácsára így akarta be­biztosítani, hogy az őt támogató párttagokat négy évre kifizessék abban az esetben is, ha közben ő ki­lép a Jobbikból, és új pártot alapít. A történtek miatt a párt hivatali visszaélés és hűtlen kezelés vádjá­val feljelentést is tett Jakab Péter el­len. Úgy tudni, hogy az ügyben már a nyomozást is elrendelte a Buda­pesti Rendőr-főkapitányság. (Telex)

Next

/
Oldalképek
Tartalom