Új Szó, 2022. augusztus (75. évfolyam, 177-202. szám)
2022-08-05 / 181. szám
www.ujszo.coml 2022. augusztus 5. KÖZÉLET I 3 Nem lesz gond az élelmiszer-ellátással A sűrűn vetett gabonából a termés idén megközelíti a 3 millió tonnát, a csapadék mennyiségétől függően azonban régiónként jelentős különbségekvannak (TASR-felvétel) ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony A katasztrofális szárazság ugyan súlyos problémákat okoz a szlovákiai gazdáknak, az ország ellátottsága a legfontosabb szántóföldi terményekből azonban nincs veszélyben - állítják a takarmánytermelők szakmai szövetségének a képviselői, akik szerint az ukrajnai behozatal egyes termények esetében leverheti az árakat. A kedvezőtlen időjárási körülmények ellenére Szlovákia idén is jelentős mértékben önellátó a szántóföldi növénytermesztésben - állítja a Takarmánytermelők, -raktárosok és -kereskedők Szövetségének a revíziós bizottságát vezető Jozef Rebro, aki szerint ez nagyrészt annak köszönhető, hogy a gabonaféléket idén 7%-kal nagyobb területen vetették el, mint tavaly. Látványos különbségek „Az aszály ugyan befolyásolta a terméshozamokat, de nem a várt mértékben, így abban bízunk, hogy a sűrűn vetett gabonából a termés megközelíti a 3 millió tonnát, a csapadék mennyiségétől és időzítésétől függően azonban régiónként jelentős különbségek lehetnek” - tette hozzá a szakmai szervezet képviselője. Példaként a búzát említette, amelynek a terméshozama régiótól függően hektáronként 3,5 és 9 tonna között mozog, így nem könnyű országos átlagot vonni. „A búza vetésterületét 15%-kal növelték, a termés pedig az eddigi előrejelzések szerint mintegy 11,36%-kal nő, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy idén nagyjából 275 ezer tonnával nagyobb búzaterméssel számolhatunk, mint tavaly” - mondta Rebro. A már learatott búza szerinte rendkívül jó minőségi mutatókkal rendelkezik, a legjobb minőséget ezúttal az ország keleti és északi járásaiban learatott búza esetében mérték. Árpát idén ugyan a tavalyinál kisebb területen vetettek, az ágazati szakmai szervezet becslései szerint azonban a hektárhozamok 1,7%-kal magasabbak lesznek, ami körülbelül 10 ezer tonnával nagyobb termést biztosít a tavalyinál. Rebro szerint az aszály az olajrepcében okozta a legkisebb károkat. A 3,28 tonnásra becsült hektárhozamnak és a vetésterület 3,7%-os növekedésének köszönhetően repcéből így 465 ezer tonnás termés várható. Kiszáradt kukorica Az őszi betakarítású növények szempontjából már sokkal rosszabb a helyzet. „Ezek esetében a kedvezőtlen időjárás valószínűleg jóval nagyobb hatással lesz a termésre. A kukoricát például épp a beporzás idején sújtotta a szárazság és a rendkívüli forróság. Az elmúlt napok esőzései egyes helyeken ugyan javíthattak valamelyest a helyzeten, több régióban azonban már menthetetlen a kukoricatermés. A szemes kukorica egy részét így valószínűleg silózásra használják fel” - állítja Rebro. Ä kukorica állapota az ország egyes régióiban azonban erősen függ a csapadékviszonyoktól. Az északabbra fekvő járásokban így például azzal számolnak, hogy az idei év számukra teljesen átlagos lesz. A kukorica vetésterülete Rebro szerint országos szinten eleve 13,3%-kal csökkent a tavalyi évhez képest, az idei kukoricatermés így 1,1 millió tonna körül mozoghat, ami ugyan elmarad a korábbi évek termésétől, ám így is elegendő lesz a hazai feldolgozóipar igényeinek a kielégítésére. Ukrán konkurencia Rebro szerint a napraforgót nagyjából ugyanolyan területen vetették el, mint tavaly,‘de a várható termés 4-5%-kal lesz alacsonyabb. A szója vetésterülete 6,25%-kal haladja meg a tavalyit, míg a termés a becslések szerint 2-3%-kal csökken. A napraforgó és szójabab szlovákiai termelői számára azonban nem jó hír az ukrajnai behozatal növekedése. „Az Ukrajnából érkező import jelentősen befolyásolhatja az árakat, de a szlovákiai GMO-mentes szójabab tisztaságát is” - figyelmeztet Rebro. (mi, TASR) Miért nem érjük el a nyugati országok gazdasági fejlődését? NAGY ROLAND A Pénzpolitikai Intézet (IFP) a legújabb tanulmányában rámutatott, hogy Szlovákia gazdasági felzárkázása az elmúlt 10 évben jelentősen lelassult, így egyre jobban elmarad a legfejlettebb uniós országoktól. Az elemzők szerint ez az állapot nem is fog javulni, amíg az emberek ilyen életszínvonalon élnek, ezért minél hamarabb szükség lenne a lakhatási, az egészségügyi és az oktatási problémák rendezésére. Pozsony. A pénzügyminisztérium irányítása alá tartozó IFP megvizsgálta, milyen tényezők befolyásolják, hogy a szlovák gazdasági fejlődés az utóbbi 10 évben jócskán lelassult. „A 21. században a gazdasági növekedés kulcsát az emberek jelentik. Vagyis az, hogy mennyire fejlesztik önmagukat, mennyire képesek érvényesíteni a tudásukat, a készségeiket és a rugalmasságukat, illetve hogyan és hol tudják hatékonyan hasznosítani ezeket a képességeket a gazdaságban. Az ezekre a kihívásokra adott, bizonyítékokon alapuló megoldások gyorsítják a gazdasági növekedést, biztosítják a fenntarthatóságot és javítják az életminőség számos aspektusát” - olvasható az elemzésben. Ezzel összefüggésben az intézet három fő lassító tényezőt határozott meg: az allokációs hatékonyság, a munkaerőpiac és az oktatás. Az intézményrendszer Az elemzők szerint a szlovák gazdaság egyik legnagyobb gyengéje, hogy a meglévő erőforrások, vagyis a tőke és a munkaerő nincs jól kihasználva, vagyis az allokációs hatékonyság kifejezetten alacsony a nyugat-európai országokhoz képest. A hatékonyságot főként az intézményrendszer minősége határozza meg, és ebben Szlovákia jócskán elmarad. Olyah tényezőkre kell gondolni, mint a vállalkozók előtt álló szabályozási korlátok, a munkaerő alacsony mobilitása a munkáltatók és az egyes régiók között, a közszféra hatékonytalan működése, a földtulajdon rendkívüli mértékű széttagoltsága, vagy a közintézményekbe vetett alacsony bizalom. Kevesen dolgoznak Ami a munkaerőpiacot illeti, az elemzők szerint nagy probléma, hogy Szlovákiában egyszerűen nem dolgozik elég ember. Ez a mutató jól szemlélteti a Németországgal szembeni lemaradásunkat is. „Ha szeretnénk elérni a német foglalkoztatottsági szintet, legalább félmillió embert kellene elhelyezni a munkaerőpiacon. Olyan emberekről van szó, akik különféle okok miatt nem dolgoznak, nekünk pedig meg kell találnunk a módját, hogyan segítsünk nekik munkába állni. Megoldás lehet például a rugalmas munkaidő, amelyet a gyermekes anyukák vagy a nyugdíjasok is kihasználhatnának” -jelentette ki Juraj Valachy, az IFP igazgatója a TASR hírügynökségnek. Az elemzésben is kiemelik, hogy az alacsony foglalkoztatottságot a magas ledolgozott óraszámmal próbálják kompenzálni a munkáltatók, emiatt pedig háttérbe szorul a rövidített munkaidő lehetősége, amelyet éppen az említett csoportok használhatnának ki. Emellett említést tesznek még a marginalizált roma közösségek munkapiacon való elhelyezkedésének problémájáról is. Gyenge oktatás A gazdasági lemaradást befolyásoló harmadik legfontosabb tényező az oktatás minősége, amellyel az intézet szerint rendszerszintű problémák vannak. Az inklúzív oktatás hiánya már az óvodáknál kezdődik, az általános iskolákban és a középiskolákban pedig folytatódik. Az elemzők szerint ezek az intézmények nem képesek arra, hogy kiegyenlítsék a diákok felkészültségi szintjét, és nem is orientálódnak az élethosszig tartó készségek fejlesztésére. A problémák a felsőoktatásban is folytatódnak. „Az egyetemre készülő diákok nagyobb mértékben távoznak külföldre, mint más országokban. Míg nálunk ez a mutató 20 százalék körül mozog, addig más országokban 5 százalék körül van. A hallgatók azt érzik, hogy az itteni egyetemek nem elég jók, minőségibb oktatást akarnak, ezért mennek külföldre. Sajnos az eltávozok fele már vissza sem tér az országba. A legműveltebb munkaerő elszivárgásáról beszélünk, ezzel is tennünk kell valamit” - jelentette ki Valachy. Az IFP szerint a gazdasági fejlődést befolyásoló tényezők közül nem szabad kifelejteni az emberek életminőségét sem, hiszen a GDP növekedése és a lakosság életkörülményei szorosan összefüggenek egymással. A tapasztalatok azt mutatják, hogy minél jobb körülmények között él a lakosság, annál hatékonyabb a termelés. Az elemzők azonban hangsúlyozzák, hogy ehhez Szlovákiának javítania kellene a lakhatási és az egészségügyi problémákon is. Lakhatási gondok Ami a lakhatási gondokat illeti, az ország lakosságának egyharmada túlzsúfolt körülmények között él, ez pedig jól mutatja a lakások nehéz elérhetőségét. Ez azonban nemcsak a lakások számában, hanem az anyagi leterheltségben is megmutatkozik. Ebben a tekintetben a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) uniós tagországai közül Szlovákia áll a legrosszabbul - ha a havi bérekből leszámoljuk a lakhatási költségeket, akkor átlagban az itteni lakosságnak marad a legkevesebb pénze. Főként ez az oka annak is, hogy a fiatal felnőttek kétharmada képtelen elköltözni otthonról, ez pedig további túlzsúfoltsághoz vezet. A nehéz lakhatási helyzet nem meglepő módon a legszegényebb háztartásokat érinti. A marginalizált roma közösségeknél a legrosszabb a helyzet, az IFP számításai szerint a háztartások 29 százalékánál nincs vízöblítéses WC és zuhanyzó. Életmód és egészség Az életminőségre a lakhatás mellett nagy befolyással van a szlovák egészségügy helyzete is, ami a legfontosabb nemzetközi mutatók alapján nincs túl jó állapotban. A születéskor várható élettartam tekintetében Szlovákia több, mint 5 évvel elmarad az uniós átlagtól. Nem jobb a helyzet az elkerülhető halálesetek számában sem: az IFP az Érték a Pénzért (ÚHP) elemzésre hivatkozva rámutatott, hogy ha sikerülne elérnünk a fejlett országok szintjét, akkor évente ötezerrel kevesebben hunynának el Szlovákiában. Az átlagéletkor és az elkerülhető halálesetek száma szorosan öszszefügg a lakosság életmódjával. Az OECD EU-s tagországaihoz képest Szlovákiában az alkoholfogyasztás mértéke nem kiemelkedő, viszont a dohányzásé igen. Hatalmas gondot jelent az elhízás is, az IFP szerint majdnem minden második felnőtt túlsúllyal küszködik, ez pedig nagy eséllyel okoz újabb egészségügyi problémákat. További fontos tényező, hogy az ország nagyon rosszul áll a szűrések és a megelőzés terén, éppen ez befolyásolja az elkerülhető halálesetek számát. Hiába csökken a munkanélküliség, az IFP szerint még mindig nem dolgozik elég ember az országban. Ahhoz, hogy elérjük például a német foglalkoztatottsági szintet, még legalább 500 ezer embert kellene elhelyezni a szlovák munkaerőpiacon. A szakértők szerint ösztönözni lehetne a kisgyermekes anyukákat, valamint a 60 és 69 év közötti korosztályt is, például rövidített és rugalmas munkaidővel. (TASR-felvétel)
