Új Szó, 2022. július (75. évfolyam, 152-176. szám)
2022-07-07 / 156. szám
8 I KÜLFÖLD 2022. július 7. |www.ujszo.com Szétesöfélben Boris Johnson kormánya Sajid Javid (leghátul) és Rishi Sunak miniszter már nem képes követni Boris Johnson kormányfő tolvajtempóját, ezért inkább mindkettő lemond (TASR/AP) ÖSSZEFOGLALÓ London Lemondott Boris Johnson kabinetjének két kulcsembere, Rishi Sunak brit pénzügyminiszter és Sajid Javid egészségügyi miniszter, tegnap pedig további vezető kormányzati szereplők távoztak. Mindannyian a kormányfő, Boris Johnson iránti bizalmuk megrendülésével indokolták döntésüket. Boris Johnson szinte példátlan belpolitikai botránysorozatba keveredett, és júniusban saját közvetlen politikai hátországa, a kormányzó Konzervatív Párt alsóházi frakciója kezdeményezett bizalmi szavazást ellene. Sunak és Javid (az utóbbi korábban belügy- és pénzügyminiszter is volt) egyszerre jelentette be kedd este távozását a kormányból. Mindketten a Konzervatív Párt legbefolyásosabb tagjai közé tartoznak. Sunak - akit a Konzervatív Párton belül is sokan Boris Johnson lehetséges utódjának tartanak - a miniszterelnökhöz írt levelében azzal indokolta döntését, hogy az ország jogos elvárása a megfelelő, hozzáértő és komoly kormányzás. A volt pénzügyminiszter egyértelmű utalást tett arra, hogy véleménye szerint Johnson már nem felel meg ezeknek az elvárásoknak. A kormányfő már kijelölte a két miniszter utódját: Nadhim Zahawi lett a pénzügyekért felelős miniszter, míg az egészségügyi tárca vezetését az eddigi kabinetfőnök, Steve Barclay veszi át. A tűzoltás folytatódhat, hiszen tegnap Will Quince gyermek- és családügyi államtitkár is bejelentette távozását, emellett Laura Trott közlekedési miniszterhelyettes szintén jelezte, nem folytatja tovább a munkát. Tegnap délutánig összesen 18 kormánytisztviselő távozott, főleg államtitkári és helyettes államtitkári, illetve parlamenti és kereskedelmi képviseleti posztokról. Boris Johnson szerint viszont nem olyan időket él most az ország, amikor megengedhető lenne a kormány távozása. Johnson ellen júniusban saját pártjának alsóházi frakciója terjesztett be bizalmatlansági indítványt, miután kiderült, a miniszterelnöki hivatalban és más kormányintézményekben a koronavírus-járvány megfékezésére korábban elrendelt szigorú korlátozások idején több kerti partit, ivászatokkal kísért társasági összejöveteleket tartottak, nem egyszer Johnson részvételével. A partygate néven említett ügy Johnson 2019-ben kezdődött miniszterelnöki időszakának eddigi legnagyobb belpolitikai botrányává fajult. Johnson a bizalmi szavazást megnyerte ugyan, de a konzervatív pártcsoport tagjainak 41%a ellene szavazott. A legutóbbi botrányt az robbantotta ki, hogy kiderült: Johnson úgy nevezte ki idén a konzervatív frakció szavazási és pártfegyelmének biztosításáért felelős kabinetiroda helyettes vezetőjévé Chris Pincher képviselőt, hogy korábban tájékoztatták a Pincher ellen szexuális molesztálás gyanújával tett bejelentésekről. A politikust két férfi is azzal vádolta meg, hogy részegen molesztálta és fogdosta őket. Johnson kedden elismerte, kinevezése „súlyos hiba volt, és elnézést kért, de már nem tudta megakadályozni miniszterei lemondását. A vezető brit konzervatív lap, a The Times távozásra szólította fel a kormányfőt. A Times korábban többször állt ki Boris Johnson mellett, a 2019-es pártelnökválasztás idején is őt támogatta, most azonban azt írta, az ország érdekében mennie kell. A BBC elemzése is úgy véli, hogy ez az eddigi legkomolyabb válság, amivel Johnsonnak vezetőként szembe kell néznie. Az ellenzéki Munkáspárt jelezte: ha a kormány összeomlik, kész előrehozott választást tartani. Tegnap néhány konzervatív képviselő is távozásra szólította fel Johnsont. (MTI, tasr, 444) Most Szlovjanszk került az orosz agresszor célkeresztjébe Feltehetően a Szlovjanszkórt vívott csata lesz a következő kulcsfontosságú ütközete a kelet-ukrajnai harcoknak. Donyeck régió kormányzója 350 ezer civilt szólított fel az evakuálásra a közelgő orosz offenzíva miatt. Lettországban jövőre visszaállítják a kötelező katonai sorszolgálatot. Kijev. Donyeck régió kormányzója 350 ezer civilt szólított fel az evakuálásra a közelgő orosz offenzíva miatt. A felhívás azután hangzott el, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök győzelmet hirdetett a szomszédos keleti régióban, Luhanszkban. Moszkva növeli a harcok intenzitását Donyeckben, melynek nagy része továbbra is az ukránok ellenőrzése alatt áll. A fenyegetés arra késztette a hatóságokat, hogy több mint negyedmillió lakost szólítsanak fel otthonuk elhagyására. Érvelésük szerint erre az életek mentésén túl azért is szükség van, mert így az ukrán hadsereg jobban meg tudja védeni a városokat az orosz előrenyomulással szemben. Az egész ország sorsa Donyeckben dől el. Minél kevesebb civil tartózkodik a területen, annál jobban tudunk majd az ellenségre koncentrálni és kötelességünknek eleget tenni - jelentette ki Pavlo Kijelenko donyecki kormányzó. A támadások máris zajlanak. Vadim Ljah polgármester közölte, „óriási lövedékek” csapódtak be Szlovjanszk városában. Feltehetően a Szlovjanszkórt vívott csata lesz a következő kulcsfontosságú ütközete a kelet-ukrajnai harcoknak. Az orosz fegyveres erők 16 km-re vannak a donyecki várostól - közölte a brit védelmi tárca. Oroszország közben tovább erősíti ellenőrzését Liszicsanszk és Luhanszk felett, északon pedig a keleti és nyugati erőcsoportok megmaradt, rendelkezésre álló egységeinek nagy részét az Izjum városa felé csoportosítja. Orosz hadigazdálkodás Az orosz kormány felhatalmazást kaphat arra, hogy előírja vállalatoknak, termékekkel segítsék az orosz hadsereg tevékenységét, illetve túlórára kötelezhessék a munkavállalóikat. A két törvényt már efogadta az orosz parlament alsóháza. Ha hatályba lépnek, az gyakorlatilag a hadigazdái kodás bevezetését jelenti, annak ellenére, hogy Moszkva saját állítása szerint továbbra sem vív háborút Ukrajnával, csupán egy „különleges katonai művelet” zajlik a szomszédos országban. Jurij Boriszov miniszterelnök-helyettes szerint mindenesetre a közelmúltban jelentősen megnőtt a hadiiparra nehezedő nyomás, és ahhoz, hogy biztosítani tudják a lőszerek és fegyverek utánpótlását, szükség van a katonai ipar, illetve az ellátási láncok részét képező iparágak terén a munkafolyamatok optimalizálására. Brit fegyverek Kijevnek Nagy-Britannia néhány héten belül tíz önjáró tüzérségi rendszert küld Ukrajnának - tájékoztatta Borisz Johnson brit miniszterelnök Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt telefonbeszélgetésük alkalmával. Ukrajna és Nagy-Britannia vezetői megbeszélésének témái között szerepelt többek között az ukrán élelmiszerexport kérdése, az Oroszország által elfogott brit önkéntesek sorsa, az Ukrajna helyreállításáról tartott luganói konferencia eredményei és az Eurovízió 2023 megrendezése. Az oroszok által Ukrajna ellen indított háború kezdete óta a brit kormány 2,3 milliárd fontnyi katonai segélyről döntött az ukránok számára, és ennek része egy program is, melyben tízezer besorozott ukrán katona gyors kiképzését vállalták magukra. Ben Wallace védelmi miniszter szerint az ukrán katonák első csoportja már meg is érkezett Angliába, és ők a brit katonai kiképzés alapvető programját fogják megkapni, így többek között a fegyverek használatával, a fronton nyújtandó elsősegély nyújtásával, járőrözési taktikával és a fegyveres konfliktusok esetén hatályos jogszabályokkal ismerkedhetnek majd meg. Zuhan az ukrán gazdaság Az ukrán kormányfő szerint idén legalább 35 százalékkal zsugorodik az ukrán hazai össztermék (GDP). Denisz Smihal azt mondta, hogy Ukrajna kezd magához térni az orosz agresszió utáni első hetekben tapasztalt „kómás sokkból”. Úgy fogalmazott, hogy „viszonylag sikeres volt a vetési kampány, és nagyjából sikerült újraindítani a logisztikát a nyugati határon. Ez azonban ne tévesszen meg senkit, a gazdaság teljesítménye idén legalább 35%kal esik.” Az ukrán statisztikai hivatal adatai szerint a GDP az első negyedévben 15,1%-kal csökkent éves összevetésben. A jegybank a második negyedévi visszaesést 40% körülire várja. Kötelező lett katonaság Lettországban jövőre visszaállítják a kötelező katonai sorszolgálatot -jelentette be Artis Pabriks védelmi miniszter, aki a döntés háttereként a szomszédos Oroszországgal kialakuló növekvő feszültséget és az ukrajnai háborút jelölte meg. „Lettország jelenlegi katonai rendszere elérte határait. Ugyanakkor nincs okunk azt hinni, hogy Oroszország változtatni fog magatartásán - mondta Pabriks. Lettország a NATO-csatlakozás után beszüntette a kötelező katonai szolgálatot. A kevesebb mint 2 millió lakosú, Fehéroroszországgal és Oroszországgal határos országban jelenleg mindöszsze 7500 aktív katona és nemzeti gárdista szolgál. (MTI, Tx, 24 hu) Ott spórolunk, ahol tudunk Az infláció, vagyis az árak tartós emelkedése és ezáltal a pénz értékének csökkenése a szlovák statisztikai hivatal szerint májusban elérte a 12,6%-ot, az előrejelzések alapján év végére minden legalább a duplájába fog kerülni, mint egy éve. Ilyenkor mit tehet az ember: ott spórol, ahol lehet. Vagyis nem nyaral, nem költ élvezeti cikkekre, nem jár étterembe, moziba, lemond az autózásról - és rájön, hogy még ez sem elég. Aki eddig hat kiflit vásárolt naponta, az négyet visz, kenyeret csak hetente kétszer" - áll a Go4insight piackutatással és marketingelemzéssel foglalkozó társaság felmérésében. ► Megkérdeztük Róbert Bezákot. Július 2-án múlt 10 éve, hogy Benedek pápa minden indoklás nélkül leváltotta posztjáról a nagyszombati érseket. Mire számíthat még? Mar kapható a Vasárnap legújabb száma \asarnap
