Új Szó, 2022. július (75. évfolyam, 152-176. szám)
2022-07-07 / 156. szám
I www.ujszo.coml 2022. július 7. KÖZÉLET Az egészségügyi minisztérium közzétette mely járásokban kritikus az orvoshiány NAGY ROLAND Pozsony Az egészségügyi minisztérium készített egy elemzést arról, milyen állapotban van az általános orvosi és a gyermekorvosi rendelők hálózata. Az adatok alapján több száz szakember hiányzik a rendszerből. A tárca az Európai Unió helyreállítási alapját felhasználva támogatást nyújt az orvosoknak az újabb rendelők megnyitására. A parlament 2021 decemberében fogadta el az egészségügyi minisztérium nagyszabású reformcsomagját, amelyet a sajtóban leegyszerűsítve csak kórházreformként emlegetnek, ugyanakkor a javaslat tartalmazta a rendelői hálózat fejlesztését is. A munkaerőhiány ugyanis nemcsak a fekvő-, hanem a járóbeteg-ellátásban is megmutatkozik, viszont mindeddig nem voltak pontos adataik arról, hogy mely régiókban számít kritikusnak a helyzet. A 2008- ban elfogadott módszer még megyei szinten határozta meg, legalább hány rendelőre van szükség ahhoz, hogy a járóbeteg-ellátás biztosítva legyen. A tárca most változtatott ezen: egyrészt nem megyéket, hanem járásokat vizsgál, másrészt pedig nem a rendelők minimális, hanem az optimális számát határozza meg. Legalább 600 szakember A minisztérium szerint az új módszernek több előnye is van. Figyelembe veszi például az adott járásban megfigyelhető demográfiai változásokat, és évről évre ehhez igazítják hozzá, mi számít optimális számú rendelőnek. További előrelépés, hogy a tárca pontosabb képet kap arról, mely régiókban a legrosszabb a helyzet, így célzott támogatásokkal próbálhatnak megjavítani a munkaerőhiányon. A tárca elemzése alapján jelenleg 2404 általános orvos és 1216 gyermekorvos biztosítja a rendelői hálózat működését. Ahhoz azonban, hogy a rendszer optimálisan működjön, még legalább 400 általános orvosra és a 223 gyermekorvosra lenne szükség. A helyzet ráadásul a következő években csak nehezebb lesz, hiszen ahogy a minisztérium is megállapítja, az általános orvosok esetében az átlagéletkor 57 év, és több mint 40 százalékuk 63 évnél is idősebb, ami azt jelenti, hogy bármikor nyugdíjba vonulhatnak. A gyermekorvosoknál még roszszabb a helyzet, esetükben az átlagéletkor 59 év, és közel 50 százalékuk már 63 év felett van. Vágsellye gondban lehet A minisztérium elemzői olyan tényezőket figyelembe véve, mint a rendelők elérhetősége, kapacitása, vagy a már említett átlagéletkor, négy különféle kategóriába sorolták Szlovákia járásait: bebiztosított, rizikós, kockázatosán hiányos, valamint kritikusan hiányos járások. Ami a háziorvosok hálózatát illeti, a bebiztosított járásokból van a legkevesebb, mindössze hat sorolható ide (a Puhói, a Zólyomi, a Kassai, a Bártfai, a Mezőlaborci és a Sztropkói járás). A rizikós járások - vagyis ahol a közeljövőben probléma lehet a munkaerőhiánnyal - közé tartozik a keleti és a déli régiók egy jelentős része is, egyebek mellett olyan magyarlakta Az egészségügy minisztérium közzétette az általános orvosok és gyermekorvosok rendelői hálózatát. A zöld szín a bebiztosított, a sárga a rizikós, a piros a kockázatosán hiányos, a fekete pedig a kritikusan hiányos járásokat jelöli. járások, mint például az Érsekújvári, a Nagykürtösi, a Losonci vagy a Tőketerebesi járás. A kockázatosán hiányos régiók között szintén találni magyarlakta területeket, például a Dunaszerdahelyi, a Komáromi, a Galántai vagy a Rimaszombati járást. A legrosszabb helyzetben lévő, vagyis a kritikusan hiányos járások közé már nem nagyon kerültek magyarlak(Forrás: MZ SR) ta régiók, egyedül a Vágsellyei járást érdemes kiemelni. Sehol sincs biztosítva A gyermekorvosi hálózat szempontjából még rosszabb a helyzet, itt egyetlen bebiztosítottnak mondható régió sincs. A hálózat javarészt a rizikós és a kockázatosán hiányos járásokból tevődik össze. Az előbbihez sorolható h délnyugati és a délkeleti régiók nagy része, így a legtöbb magyarlakta járás is. A kockázatosán hiányos csoportba főként az északi országrészek kerültek, de ide tartozik például a Galántai járás is. A gyermekorvosok hiánya leginkább a középső országrészt érinti, magyarlakta szempontból a kritikus helyzetben lévő járások között van a Rimaszombati és a Nagykürtösi járás. Támogatás Az egészségügyi minisztérium az Európai Unió helyreállítási alapját felhasználva vissza nem térítendő anyagi támogatást ad az új rendelők megnyitására azokban a járásokban, ahol kritikus a munkaerőhiány. Öszszesen 10 millió eurót különít el erre a célra. A tárca a megyei önkormányzatokkal együttműködve meghatározta azokat a konkrét településeket is, ahol mindenképpen szükség lenne újabb rendelőkre. A kérvényezők ilyen esetben akár 60 ezer eurós támogatást kaphatnak. Emellett a minisztérium honlapján arról is találnak információkat, hogy adott település kínál-e kedvezőbb feltételeket az új rendelőt nyitó orvosoknak, mint például kedvezményes lakhatási feltételek vagy akár olcsóbb bérleti díj. A minisztérium 170 új rendelőt akar nyitni az említett összegből. Az első pályázati felhívásokat várhatóan már augusztusban közzéteszik. A tárca hangsúlyozza, hogy olyan orvosok is jelentkezhetnek a támogatásért, akik még nem szerezték meg az engedélyt a rendelő megnyitására, illetve olyan szakemberek is, akiknek már van engedélye, de egy újabb rendelőt akarnak nyitni. Az egyre magasabb árak már a szlovákiai kereskedők bevételein is meglátszanak MOLNÁR IVÁN Az egyre ezódítőbb ütemben növekvő árak az üzletek bevételein ia meglátszanak. A Statisztikai Hivatal legfrissebb felmérése szerint a kiskereskedelem bevételei csaknem 8 százalékkal nőttek az egy évvel korábbiakhoz képest. Mely üzletek az árvágta legnagyobb nyertesei? „A kiskereskedelem bevételei idén májusban 7,8%-kal nőttek az előző év azonos időszakához képest, amihez jelentős mértékben járult hozzá a növekvő infláció” - mondta el lapunknak Jana Morháéová, a Statisztikai Hivatal szóvivője. Az élelmiszer-, ital- és dohányáru szaküzletek forgalma szerinte csaknem a negyedével nőtt az egy évvel korábbihoz képest, míg a ruhával és cipőkkel kereskedők bevételei az ötödével ugrottak meg. A hiper- és szupermarketek esetében ugyan nem egész 9 százalékos növekedést mértek, a szlovákiai kiskereskedelmi bevételek csaknem fele azonban az ő kasszájukba vándorol. Főszerepben az infláció „Tavaly májusban, az év eleji járványhullám lecsengését követően, már csak pár járványügyi megszorítás volt érvényben, miközben minden üzlet fogadhatta a vásárlókat. A tavalyi és az idei május között e tekintetben így már nem volt szinte semmi különbség” - mondta el lapunknak Éva Sadovská, a Wood & Company befektetési és tanácsadó társaság elemzője. Az egyetlen igazi különbség az árak idei látványos megugrása volt. „Az inflációt elsősorban a drágább élelmiszerek és üzemanyagok, valamint a magasabb rezsiköltségek húzták fel-A ruha- és cipőkereskedők bevételei az egy évvel korábbihoz képest az ötödével nőttek (TASR-felvétel) felé, ami a lakossági fogyasztásra is rányomta a bélyegét. Egyes termékekből így kevesebbet vásároltak, mint egy évvel korábban, vagyis az eladások csökkenhettek” - tette hozzá Sadovská. Hogy a kereskedők bevételei ennek ellenére nőttek, az a magasabb áraknak köszönhető. „A benzinkutak eladásai is visszaestek az előző évhez képest, a magasabb üzemanyagárak miatt ugyanis kevesebb üzemanyag fogyhatott. Erre utalnak a tömegközlekedésre vonatkozó adatok is. Különösen március és április között nőtt látványosabban a közúti és vasúti tömegközlekedés használata, mintegy tízmillió plusz utassal havonta. Az utasok száma így egyre közelebb kerül a járvány előtti adathoz, ami évszaktól függően havi 50-66 millió között mozgott” - nyilatkozta Matej Hornák, a Szlovák Takarékpénztár elemzője. Személyes kapcsolat Az idei év vesztesei - legalábbis az egy évvel korábbihoz képest - az online kereskedők, akiknek a forgalma az elmúlt két év járványhullámai során látványosan megugrottak, a helyzet javulását követően azonban rendre visszaestek. A Statisztikai Hivatal felmérése szerint a webáruházakat is magába foglaló szegmens forgalma a tavalyihoz képest csaknem 6 százalékkal esett vissza. „Ez az egyetlen olyan kiskereskedelmi szegmens, amely idén egyetlen hónapban sem érte el a 2021-es értékesítési szintet, ami azt bizonyítja, hogy a fogyasztók nagy csoportja számára továbbra is kulcsfontosságú a személyes kapcsolat. Mielőtt bármit megvásárolnának, szeretnék látni, ki akarják próbálni, elbeszélgetnének a kereskedővel az adott áru előnyeiről és hátrányairól. Nem beszélve arról, hogy sokak számára a vásárlás ma már egyfajta kikapcsolódásnak, szórakozásnak is számít” - figyelmeztet Sadovská. Az online vásárlás szerinte ugyan fontos helyet foglal el a vásárlási rendszerben, de mint kiderült, hosszú távon csak a hagyományos üzletekben történő vásárlással kombinálva állja meg a helyét. „A járványügyi zárlatok során az üzletek az online értékesítésre koncentráltak, az árujukat postán vagy futárral szállították ki. Az elmúlt két év egyik legfontosabb tapasztalata azonban az, hogy a kiskereskedők képtelenek annyi árut eladni az online csatornákon keresztül, hogy pótolják a nyitott üzlethelyiségük forgalmát” - tette hozzá a Wood & Company elemzője. A kisebb-nagyobb kilengéseket leszámítva azonban a webáruházak egyáltalán nem szorulnak rá a sajnálatunkra. Az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat felmérése szerint, míg 2016-ban a szlovákiai internetezők 68%-a vásárolt online áruházban, tavalyra az arányuk 84 százalékra nőtt. Manapság alig van olyan márka vagy üzlet, amelynek ne lenne webáruháza vagy legalább egy közösségi oldala. Vonzó üzletközpontok A bevásárlóközpontok, amelyek a kiskereskedelem külön „mikrokozmoszának” számítanak, hasonló tapasztalatokról számolhatnak be. „A járvány lecsengését követően a normális fogyasztói magatartáshoz való visszatérés itt is nyilvánvaló. Az emberek még mindig inkább a bevásárlóközpontokban oldják meg a napi bevásárlásaikat, és sokan ide járnak szórakozni is. Még az elektronikai cikkeknél is megfigyelhető, hogy ha egy vásárló online rendel árut, inkább személyesen megy be érte az üzletbe. A webáruházak nem váltották fel a hagyományos boltokat, csak kiegészítik azokat” - vallja Sadovská.
