Új Szó, 2022. július (75. évfolyam, 152-176. szám)
2022-07-06 / 155. szám
www.ujszo.coml 2022. július 6. TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA 113 390 euróba is kerülhet lGB-nyi net a nyaraláson! Sokkal olcsóbb, ha a helyszínen veszünk egy SIM-kártyát a helyi szolgáltatótól. Ennek ára országonként eltérő, de 10-15 euróért már kapunk ilyen adatcsomagot, néhol ezért már korlátlan hozzáférést adnak, van, ahol „csak" 10—25GB-ot. (Shutterstock) SZABÓ LACI Ma már annyira életünk rászévé vált a mobiltelefon, de m6g inkább a mobilinternet, hogy a nyaraláson sem tudunk lemondani róla. Ha az EU-ban pihen, akkor nincs gond, hiszen az uniós roamingrendelet értelmében felár nélkül használhatjuk az otthoni előfizetésünket, ám más a helyzet, ha olyan országban nyaral, ahol nem érvényes ez a szabály. Ha nem figyelünk, akkor lGB-ért akár 390 (!) eurét is fizethetünk! A szlovákiai nyaralók gyakran utaznak az unión kívülre, például Törökországba, Tunéziába, Egyiptomba, vagy akár a távolabbi Thaiföldre, Amerikai Egyesült Államokba, ahol nem tanácsos használni az otthoni készüléket, mivel pár perc, és akár a repülőjegynél is magasabb számlát eredményezhet az adatforgalom. Ezért is tanácsos kikapcsolni az adatroamingot, ha olyan országba utazunk, ahol nem használhatjuk felár nélkül a hazai csomagunkat. Hiszen, ha a célállomáson bekapcsoljuk a készüléket, és befutnak az üzenetek, képekkel, akkor annak borsos ára lehet. Egyszer én is belefutottam ebbe a hibába, 15 másodperces aktív adatkapcsolat ára 50 euró volt... Két megoldás közül választhatunk, ha ilyen, unión kívüli (illetve a rendelet hatálya alá eső Izland, Norvégia, Liechtenstein) országokba utazunk. Az egyik, hogy vásárolunk a szolgáltatótól egy roaming-adatcsomagot, a másik, hogy a helyszínen, egy ottani szolgáltató SIM-kártyáját vesszük meg. Nem kérdés, melyik a kedvezőbb. Arról nem is beszélve, hogy míg az első esetében 5-33 euróért legfeljebb 0,05-lGB-ot kapunk, a másik opciót választók 10 euróért akár 25GB-ot, sőt, néhány esetben korlátlan internetet is kaphatnak. Ha megnézzük a hazai szolgáltatók roamingcsomagjait, akkor láthatjuk, hogy az minden, csak nem kedvező. Az Orange kínálatában van egy uniós csomag, ami Svájcban is érvényes, ez főleg azoknak jó, akik ebbe az országba utaznak, hiszen a többi országban érvényes a felár nélküli mobiltelefon és -internethasználat. A csomag ára 10 euró, ezért 0,98GB- ot kapunk. Fontos, hogy ha aktiváljuk valamelyik roamingcsomagot, akkor csökken az alapár, 0,39 euróra megabájtonként - az eredeti, 11,91 euró/lMB-ról. így a zónába tartozó országokban 0,lGB-ért 39 eurót fizetnek az ügyfelek, 0,98GB pedig 390 euróba kerül... Van még két EN-n kívüli csomag, az egyikben 0,1GB adatkeret van, 9,90 euróért, a másikban pedig 0,49GB 29,90 euróért. A Telekomnál sem sokkal jobb a helyzet, igaz, ott több csomagból lehet választani, az első zónában (itt található Törökország, USA, Mexikó, Svájc is), 1GB adat 12 euró. A kettes zóna országaiban pedig ugyanez már 33 euróba kerül. A 02-nál csak egy csomag van, ebben csupán 50MB található 5 euróért, ez mindössze egyetlen napig érvényes (az itthoni időzóna szerint). Ha elfeledkezünk, és így elhasználunk lGB-nyi adatkeretet, akkor 100 euróba fog kerülni. A 4ka nem kínál ilyen roamingcsomagokat. A fenti árakból is jól látható, hogy nem érdemes a hazai szolgáltató kínálatával élni, annak ellenére sem, hogy az a kényelmesebb opció. De méregdrága, arról nem is beszélve, hogy folyamatosan azt figyelnénk, mennyi adat fogyott, beleférünk-e a keretbe. Sokkal olcsóbb, ha a helyszínen veszünk égy SIM-kártyát a helyi szolgáltatótól. Ennek ára országonként eltérő, de 10-15 euróért már kapunk ilyen adatcsomagot, néhol ezért már korlátlan hozzáférést adnak, van, ahol „csak” 10-25GB-ot. És van olyan opció is, hogy ha elfogy a csomagban foglalt mennyiség, akkor 1-2 euróért újabb gigabájtokat tudunk vásárolni. Ennél a megoldásnál egy fontos teendő van: vinni magunkkal egy modemet, amelyről megosztjuk az adatcsomagot, vagyis az internetet. Modemként egy kártyafuggetlen okostelefon a legjobb választás. Visszakapta egy holland egyetem a kizsarolt pénzét Kibertámadással kizsarolt pénzét sikerült visszaszereznie a Maastrichti Egyetemnek. A holland egyetem 2019-ben bitcoinban fizetett 200 ezer eurót a zsarolóknak, ám mivel azóta a bitcoin árfolyama megnőtt, most 500 ezer eurónyi bitcoint kapott vissza - számolt be róla a De Volkskrant holland napilap. Az ország déli részén, Maastrichtban található egyetem számítógépes rendszereit 2019-ben egy zsarolóprogram zárta le, egy olyan típusú rosszindulatú szoftver, amelyet a hackerek egy bizonyos összeg kifizetése ellenében oldanak fel. „A bűnözők több száz Windows-szervert és biztonsági mentési rendszert titkosítottak, így 25 ezer diák és alkalmazott nem férhetett hozzá a tudományos adatokhoz, a könyvtárhoz és a levelezéshez” - írta a De Volkskrant. A hackerek 200 ezer eurót követeltek bitcoinban, amit az egyetem egy hét után kifizetett, mert tartott tőle, hogy személyes adatok vesznek el, továbbá a diákok nem tudtak vizsgázni és dolgozatot írni. Az ügyben nyomozó holland rendőrség a kizsarolt váltságdíj egy részét egy ukrajnai, pénzmosással kapcsolatba hozott férfi számlájához tudta kötni. 2020-ban a hatóságok lefoglalták a férfi számláját, amelyen különböző kriptovaluták voltak, köztük a Mastrichti Egyetem által kifizetett összeg egy része is, 40 ezer euró értékben. A lap szerint a lefoglalt összeg két év után most érkezett meg Hollandiába, ám közben a 40 ezer eurónyi bitcoin értéke félmillió euróra nőtt. Michiel Borgers, a Maastrichti Egyetem tájékoztatási és kommunikációs igazgatója elmondta, hogy a pénzzel az anyagi problémákkal küzdő hallgatóikat akarják segíteni. A De Volkskrant cikke szerint az egyetem elleni számítógépes támadás kivizsgálása még nem zárult le. A kibertámadás mögött álló hackereket még keresik. (MTI) 2019-ben bitcoinban fizetett 200 ezer eurót a zsarolóknak, ám mivel azóta a bitcoin árfolyama megnőtt, most 500 ezer eurónyi bitcoint kapott vissza (Shutterstock) A potyázok fele akkor se fizetne streamingért, ha muszáj lenne A Netflix pár hónapja jelentette be, hogy fellép azon felhasználók ellen, akik a saját előfizetésüket mások rendelkezésére bocsátják, és ezáltal több háztartásban van használatban egy hozzáférés (a háztartáson belüli bejelentkezésekkel nincs probléma) (Shutterstock) Leszámolni készül a Netflix a jelszómegosztással, de kérdés, hogy ez milyen eredményt hozhat. A közös fiékhasználat és a jelszómegosztás bevált gyakorlat a különféle streamingszolgáltatások előfizetői közt, de ahogy a piac kezd telítődni és a csomagok árai is emelkednek, a szolgáltatóknak is nehezebb növekedniük. A Netflix pár hónapja jelentette be, hogy fellép azon felhasználók ellen, akik a saját előfizetésüket mások rendelkezésére bocsátják, és ezáltal több háztartásban van használatban egy hozzáférés (a háztartáson belüli bejelentkezésekkel nincs probléma). A videószolgáltató nem tervezi, hogy befagyasztja ezeket a megosztott fiókokat, helyette extra díjat fog szedni azoktól a fiókoktól, amelyeket több személy használ háztartáson kívül, a kieső díjra hivatkozva. A megoldás egyelőre tesztüzemben működik. Kérdés, hogy ez mennyire tetszik majd a felhasználóknak, az eddigi felmérések megosztóak: tíz amerikai felhasználóból négy valaki más fiókját használja, 45 százalékuk pedig inkább lemondana a szolgáltatás használatáról, ha elveszítené a hozzáférését, és nem fizetne elő saját csomagra — mutatja a LendingTree tanulmánya és kérdőíves kutatása. Ez némileg kontrasztban áll a Variety Intelligence Platform és a CRG Global közös felmérésének eredményeivel, mely szerint a jelenlegi „potyázok” 65 százaléka egyébként hajlandó lenne kifizetni a teljes árat saját előfizetésért, csak számára az osztozás előnyösebb, illetve hajlandó lenne felárat fizetni, hogy mások is használhassák az övét. A LendingTree 25-44 éves felhasználók körében készült felmérése ezzel ellenben azt mutatja, hogy a válaszadók inkább elhagynák a szolgáltatást, minthogy további havi költségeket fizessenek. A helyzetet nem könnyíti a gazdasági környezet sem, hiszen a világszerte növekvő inflációval párhuzamosan a szolgáltatók megemelik az előfizetési díjakat. A közös fiókokat használó Z-generációs fogyasztók közel háromnegyede (71%) soha nem fizetett saját előfizetésért, mivel a szüleik fiókját használják, a stabil keresettel rendelkező idősebb korosztályt pedig nehéz lenne rávenni saját csomagra, ha abba egyébként sem fektetnek be. Az amerikai előfizetők átlagosan 40 százaléka költ havi 50 dollárnál többet streamingszolgáltatásokra, a jelenlegi áremelkedések miatt a fogyasztók kevésbé hajlandóak arra, hogy több szolgáltatásra fizessenek elő. Az NPD Group felmérése szerint a drágulás a második legnyomósabb oka annak, hogy a fogyasztók lemondják a csomagjukat, ezért sem válhat be a stratégia, ha az addig „ingyenes” hozzáféréssel rendelkező potyázókat megpróbálják rávenni arra, hogy a jövőben fizessenek. A csoport tanulmánya alternatívákat javasol, például a reklámokat tartalmazó, olcsóbb csomagokat (AVOD, ad-supported video-on-demand) amivel egyben csökkenthetők az előfizetők költségei, de közben a hirdetésekből származó bevételekből is folyik pénz a cég tárcájába. A jelenlegi tendenciák szerint az AVOD-előfizetések száma az alacsonyabb árak vonzósága miatt növekvő tendenciát mutat, és 2022 végére az elemzők szerint elérhetik a SVOD (subscription video-on-demand) előfizetések népszerűségét is. A Netflix optimista ilyen téren, 20 százalékos profitnövekedést jelez előre év végére az AVOD előfizetési szint bevezetése miatt. (hwsw.hu)
