Új Szó, 2022. július (75. évfolyam, 152-176. szám)

2022-07-06 / 155. szám

www.ujszo.coml 2022. július 6. TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA 113 390 euróba is kerülhet lGB-nyi net a nyaraláson! Sokkal olcsóbb, ha a helyszínen veszünk egy SIM-kártyát a helyi szolgál­tatótól. Ennek ára országonként eltérő, de 10-15 euróért már kapunk ilyen adatcsomagot, néhol ezért már korlátlan hozzáférést adnak, van, ahol „csak" 10—25GB-ot. (Shutterstock) SZABÓ LACI Ma már annyira életünk rászé­­vé vált a mobiltelefon, de m6g inkább a mobilinternet, hogy a nyaraláson sem tudunk lemon­dani róla. Ha az EU-ban pihen, akkor nincs gond, hiszen az uniós roamingrendelet értel­mében felár nélkül használhat­juk az otthoni előfizetésünket, ám más a helyzet, ha olyan or­szágban nyaral, ahol nem ér­vényes ez a szabály. Ha nem fi­gyelünk, akkor lGB-ért akár 390 (!) eurét is fizethetünk! A szlovákiai nyaralók gyakran utaznak az unión kívülre, például Törökországba, Tunéziába, Egyip­tomba, vagy akár a távolabbi Thai­földre, Amerikai Egyesült Államok­ba, ahol nem tanácsos használni az otthoni készüléket, mivel pár perc, és akár a repülőjegynél is magasabb számlát eredményezhet az adatfor­galom. Ezért is tanácsos kikapcsolni az adatroamingot, ha olyan országba utazunk, ahol nem használhatjuk fel­ár nélkül a hazai csomagunkat. Hi­szen, ha a célállomáson bekapcsoljuk a készüléket, és befutnak az üzenetek, képekkel, akkor annak borsos ára le­het. Egyszer én is belefutottam ebbe a hibába, 15 másodperces aktív adat­­kapcsolat ára 50 euró volt... Két megoldás közül választhatunk, ha ilyen, unión kívüli (illetve a ren­delet hatálya alá eső Izland, Norvé­gia, Liechtenstein) országokba uta­zunk. Az egyik, hogy vásárolunk a szolgáltatótól egy roaming-adatcso­­magot, a másik, hogy a helyszínen, egy ottani szolgáltató SIM-kártyáját vesszük meg. Nem kérdés, melyik a kedvezőbb. Arról nem is beszélve, hogy míg az első esetében 5-33 eu­róért legfeljebb 0,05-lGB-ot kapunk, a másik opciót választók 10 euróért akár 25GB-ot, sőt, néhány esetben korlátlan internetet is kaphatnak. Ha megnézzük a hazai szolgálta­tók roamingcsomagjait, akkor láthat­juk, hogy az minden, csak nem ked­vező. Az Orange kínálatában van egy uniós csomag, ami Svájcban is érvé­nyes, ez főleg azoknak jó, akik ebbe az országba utaznak, hiszen a többi országban érvényes a felár nélküli mobiltelefon és -internethasználat. A csomag ára 10 euró, ezért 0,98GB- ot kapunk. Fontos, hogy ha aktivál­juk valamelyik roamingcsomagot, akkor csökken az alapár, 0,39 euró­­ra megabájtonként - az eredeti, 11,91 euró/lMB-ról. így a zónába tartozó országokban 0,lGB-ért 39 eurót fi­zetnek az ügyfelek, 0,98GB pedig 390 euróba kerül... Van még két EN-n kí­vüli csomag, az egyikben 0,1GB adat­keret van, 9,90 euróért, a másikban pedig 0,49GB 29,90 euróért. A Te­­lekomnál sem sokkal jobb a helyzet, igaz, ott több csomagból lehet válasz­tani, az első zónában (itt található Tö­rökország, USA, Mexikó, Svájc is), 1GB adat 12 euró. A kettes zóna or­szágaiban pedig ugyanez már 33 eu­róba kerül. A 02-nál csak egy csomag van, ebben csupán 50MB található 5 euróért, ez mindössze egyetlen napig érvényes (az itthoni időzóna szerint). Ha elfeledkezünk, és így elhaszná­lunk lGB-nyi adatkeretet, akkor 100 euróba fog kerülni. A 4ka nem kínál ilyen roamingcsomagokat. A fenti árakból is jól látható, hogy nem érdemes a hazai szolgáltató kíná­latával élni, annak ellenére sem, hogy az a kényelmesebb opció. De méreg­drága, arról nem is beszélve, hogy fo­lyamatosan azt figyelnénk, mennyi adat fogyott, beleférünk-e a keretbe. Sokkal olcsóbb, ha a helyszínen ve­szünk égy SIM-kártyát a helyi szol­gáltatótól. Ennek ára országonként eltérő, de 10-15 euróért már kapunk ilyen adatcsomagot, néhol ezért már korlátlan hozzáférést adnak, van, ahol „csak” 10-25GB-ot. És van olyan op­ció is, hogy ha elfogy a csomagban foglalt mennyiség, akkor 1-2 euróért újabb gigabájtokat tudunk vásárolni. Ennél a megoldásnál egy fontos teen­dő van: vinni magunkkal egy mode­met, amelyről megosztjuk az adatcso­magot, vagyis az internetet. Modem­ként egy kártyafuggetlen okostelefon a legjobb választás. Visszakapta egy holland egyetem a kizsarolt pénzét Kibertámadással kizsarolt pénzét sikerült visszaszereznie a Maast­­richti Egyetemnek. A holland egye­tem 2019-ben bitcoinban fizetett 200 ezer eurót a zsarolóknak, ám mivel azóta a bitcoin árfolyama megnőtt, most 500 ezer eurónyi bit­­coint kapott vissza - számolt be róla a De Volkskrant holland napilap. Az ország déli részén, Maastricht­­ban található egyetem számítógé­pes rendszereit 2019-ben egy zsaro­lóprogram zárta le, egy olyan típu­sú rosszindulatú szoftver, amelyet a hackerek egy bizonyos összeg kifi­zetése ellenében oldanak fel. „A bűnözők több száz Win­­dows-szervert és biztonsági men­tési rendszert titkosítottak, így 25 ezer diák és alkalmazott nem férhe­tett hozzá a tudományos adatokhoz, a könyvtárhoz és a levelezéshez” - írta a De Volkskrant. A hackerek 200 ezer eurót köve­teltek bitcoinban, amit az egyetem egy hét után kifizetett, mert tartott tőle, hogy személyes adatok vesz­nek el, továbbá a diákok nem tudtak vizsgázni és dolgozatot írni. Az ügyben nyomozó holland ren­dőrség a kizsarolt váltságdíj egy részét egy ukrajnai, pénzmosással kapcsolatba hozott férfi számlájá­hoz tudta kötni. 2020-ban a ható­ságok lefoglalták a férfi számláját, amelyen különböző kriptovaluták voltak, köztük a Mastrichti Egye­tem által kifizetett összeg egy része is, 40 ezer euró értékben. A lap szerint a lefoglalt összeg két év után most érkezett meg Hol­landiába, ám közben a 40 ezer eu­rónyi bitcoin értéke félmillió eu­­róra nőtt. Michiel Borgers, a Ma­­astrichti Egyetem tájékoztatási és kommunikációs igazgatója el­mondta, hogy a pénzzel az anyagi problémákkal küzdő hallgatóikat akarják segíteni. A De Volkskrant cikke szerint az egyetem elleni számítógépes táma­dás kivizsgálása még nem zárult le. A kibertámadás mögött álló hacke­­reket még keresik. (MTI) 2019-ben bitcoinban fizetett 200 ezer eurót a zsarolóknak, ám mivel az­óta a bitcoin árfolyama megnőtt, most 500 ezer eurónyi bitcoint kapott vissza (Shutterstock) A potyázok fele akkor se fizetne streamingért, ha muszáj lenne A Netflix pár hónapja jelentette be, hogy fellép azon felhasználók ellen, akik a saját előfizetésüket mások rendelkezésére bocsátják, és ezáltal több ház­tartásban van használatban egy hozzáférés (a háztartáson belüli bejelent­kezésekkel nincs probléma) (Shutterstock) Leszámolni készül a Netflix a jelszómegosztással, de kérdés, hogy ez milyen eredményt hozhat. A közös fiékhasználat és a jelszómeg­osztás bevált gyakorlat a kü­lönféle streamingszolgáltatá­­sok előfizetői közt, de ahogy a piac kezd telítődni és a cso­magok árai is emelkednek, a szolgáltatóknak is nehezebb növekedniük. A Netflix pár hónapja jelentette be, hogy fellép azon felhasználók ellen, akik a saját előfizetésüket mások ren­delkezésére bocsátják, és ezáltal több háztartásban van használatban egy hozzáférés (a háztartáson belüli beje­lentkezésekkel nincs probléma). A videószolgáltató nem tervezi, hogy befagyasztja ezeket a megosz­tott fiókokat, helyette extra díjat fog szedni azoktól a fiókoktól, amelye­ket több személy használ háztartá­son kívül, a kieső díjra hivatkozva. A megoldás egyelőre tesztüzemben működik. Kérdés, hogy ez mennyire tetszik majd a felhasználóknak, az eddigi felmérések megosztóak: tíz ameri­kai felhasználóból négy valaki más fiókját használja, 45 százalékuk pe­dig inkább lemondana a szolgáltatás használatáról, ha elveszítené a hoz­záférését, és nem fizetne elő saját csomagra — mutatja a LendingTree tanulmánya és kérdőíves kutatása. Ez némileg kontrasztban áll a Va­riety Intelligence Platform és a CRG Global közös felmérésének ered­ményeivel, mely szerint a jelenlegi „potyázok” 65 százaléka egyébként hajlandó lenne kifizetni a teljes árat saját előfizetésért, csak számára az osztozás előnyösebb, illetve hajlandó lenne felárat fizetni, hogy mások is használhassák az övét. A Lending­Tree 25-44 éves felhasználók kö­rében készült felmérése ezzel ellen­ben azt mutatja, hogy a válaszadók inkább elhagynák a szolgáltatást, minthogy további havi költségeket fizessenek. A helyzetet nem könnyíti a gazda­sági környezet sem, hiszen a világ­szerte növekvő inflációval párhuza­mosan a szolgáltatók megemelik az előfizetési díjakat. A közös fiókokat használó Z-generációs fogyasztók közel háromnegyede (71%) soha nem fizetett saját előfizetésért, mivel a szüleik fiókját használják, a stabil keresettel rendelkező idősebb kor­osztályt pedig nehéz lenne rávenni saját csomagra, ha abba egyébként sem fektetnek be. Az amerikai előfizetők átlagosan 40 százaléka költ havi 50 dollárnál többet streamingszolgáltatásokra, a jelenlegi áremelkedések miatt a fogyasztók kevésbé hajlandóak ar­ra, hogy több szolgáltatásra fizes­senek elő. Az NPD Group felmé­rése szerint a drágulás a második legnyomósabb oka annak, hogy a fogyasztók lemondják a csomagju­kat, ezért sem válhat be a stratégia, ha az addig „ingyenes” hozzáférés­sel rendelkező potyázókat megpró­bálják rávenni arra, hogy a jövőben fizessenek. A csoport tanulmánya alternatí­vákat javasol, például a reklámo­kat tartalmazó, olcsóbb csomagokat (AVOD, ad-supported video-on-de­­mand) amivel egyben csökkenthetők az előfizetők költségei, de közben a hirdetésekből származó bevételek­ből is folyik pénz a cég tárcájába. A jelenlegi tendenciák szerint az AVOD-előfizetések száma az ala­csonyabb árak vonzósága miatt nö­vekvő tendenciát mutat, és 2022 vé­gére az elemzők szerint elérhetik a SVOD (subscription video-on-dem­­and) előfizetések népszerűségét is. A Netflix optimista ilyen téren, 20 százalékos profitnövekedést jelez előre év végére az AVOD előfizetési szint bevezetése miatt. (hwsw.hu)

Next

/
Oldalképek
Tartalom