Új Szó, 2022. július (75. évfolyam, 152-176. szám)
2022-07-01 / 152. szám
www.ujszo.coml 2022. július VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR Török játszma Ankara évtizedek óta igyekszik bejutni az Európai Unióba Bejöhet a nagy játszmázás Recep Tayyip Erdogan török elnöknek, aki a török belpolitika több „hagyományát” is sikeresen tolta a fiókba eddigi regnálása során. Erdogan évek óta valamiféle kisebbségi komplexussal küzdhet a világ politikai vezetőinek klubjában, mert folyamatosan próbálkozik országát nagyobbnak, szebbnek, erősebbnek láttatni (ismerős viselkedési minta), és eddig rendre bele is ütközött valamelyik nagyhatalom érdekeibe. Törökország évtizedek óta igyekszik az Európai Unióba való belépés akadályait megugrani - vagy épp ilyen-olyan alkukkal megkerülni de mindig volt valami, ami ezt hátráltatta. Bár az unió vezetői megerősítették, hogy Ankara kulcsfontosságú partner olyan alapvető területeken, mint például a migráció vagy a terrorizmus elleni küzdelem, de továbbra is a jogállamiság, az alapvető jogok és az igazságszolgáltatás függetlenségének folyamatos romlása miatt aggódnak. Pedig Erdogan „uralmának” fenntartása szempontjából fontos tényező az igazságszolgáltatás kontrollja, amit persze az elnök is pontosan tud. Mindezek tükrében a külpolitikai sikerek iránti éhségét csillapítandó, Ankara nagy vehemenciával ugrott bele a szíriai háborúba is, miközben egyre szűkítette a számára kellemetlen kurd kérdést is. Akkor még Szíriában a török-orosz kapcsolatok a csúcson voltak, és Erdogannak be kellett látnia, hogy a nagyfiúk játékához még izmosodnia kell. így jutunk el szépen lassan ahhoz a döntési mechanizmushoz, amelyik Ankarát a NATO bővítése kapcsán leginkább motiválta. Mert bár Törökország lezárta a Dardanellákat Oroszország előtt, hogy bizonyítsa: hasznos és megbízható tagja a katonai szövetségnek, a további megszorítások kapcsán viszont már jócskán hagyott kiskapukat Putyinnak. De, ami talán ennél is fontosabb, Erdogan is felismerte az egyre nyilvánvalóbb tényt, hogy Oroszország katonai ereje minőségileg sokkal gyengébb, mint ezt bárki is sejtette. így aztán, amikor Finnország és Svédország bejelentette csatlakozási óhaját a NATO-hoz, a török vezetőnek valószínűleg úgy tűnt, végre eljött az idő, hogy nyerjen is valamit ezen a háborún. Erdogan mondvacsinált, mesterkélt színjátéka a skandináv NATO- bővítés kapcsán jelenleg mindössze egy félrekalkulált bazári alkunak tűnik, ahol a vevő, bármilyen körmönfontnak is képzelte magát, elégedetlenebből távozott, mint ahogy remélte. Ankara először is felrótta a svédeknek, hogy menedéket adnak a török állam által üldözött kurd terroristáknak és a 2016-os törökországi puccskísérlet szervezésével vádolt, amerikai emigrációban élő Fetullah Güllen hitszónok által szervezett mozgalom tagjainak, illetve ennek kapcsán azt is, hogy a svéd terrorellenes törvények összeegyeztethetetlenek a török érdekekkel. Tegyük hozzá zárójelben, hogy a törökországi puccskísérlet „güllenista” vonala máig kedvenc vesszőparipája Erdogannak. Az alku kurd része pedig inkább egy gyenge odaszúrás az Egyesült Államoknak, amiért a szíriai háborúban nemcsak komoly segítséget nyújtott a kurdoknak, hanem egyenlő partnerként kezelte is őket az ISIS-szel szembeni harcban. Mindenestre Svédország módosította - a svéd miniszterelnök szerint jelentősen szigorította - a terrorellenes törvényeit. Erdogan a finn államfővel is megállapodott abban, hogy az országban menedékre lelt kurd szélsőségesek kiadatási kérelmét hogyan kezeljék. Niinistö jelezte: nevekről nem egyeztek meg, csak az elvekről. A PKK Finnországba menekült tagjainak kiadatásáról minden esetben külön döntenek majd. Összességében tehát Erdogan megmutatta magát a világnak, hogy erős, megkerülhetetlen, fajsúlyos résztvevője a globális külpolitikai játszmáknak. Bizonyos szempontból Törökország eddig is igyekezett Oroszország babérjaira tömi a fegyverpiacon, és Putyinhoz hasonlóan minden egyes hadbeszerzési szerződéshez egy-egy politikai alkut is próbált mellékelni. Most pedig, hogy Ukrajna kvázi biankó belépőt kapott az EU-ba, Oroszország pedig mind gazdaságilag, mind katonailag gyengül, Ankara elérkezettnek láthatja az időt arra, hogy európai és lokális befolyását tovább erősítse. Remélhetőleg jó egészségben túléljük ezt az inflációs őrültséget.. (Lubomír Kotrha) "O Szabadabb árumozgás Ukrajnából Mostantól az Ukrajnából érkező áruk külön engedélyek nélkül haladhatnak át az Európai Unió határain, és fordítva: az uniós termékek is külön engedélyek nélkül mehetnek Ukrajna területére. Az áruk szabadabb mozgását az EU és Ukrajna között az a közúti árufuvarozásról szóló megállapodás teszi lehetővé, melyet a héten Lyonban, az Európai Bizottság „Connecting Europe” közlekedéssel foglalkozó konferenciáján írtak alá az oroszukrán háború következményeinek a kezelése érdekében. A nemzetközi árufuvarozási engedélyek hiánya az egyik kulcsprobléma volt az ukrán nemzetközi árufuvarozás fejlődésében. Az Ukrajna és az EU közötti szabadkereskedelmi egyezmény 2016-os aláírása óta az EU-val folytatott kereskedelem csaknem megkétszereződött, a közúti szállítások száma pedig 42%-kal nőtt. A februárban kitört orosz-ukrán háború pedig még inkább rávilágított arra, hogy az áruk szabad mozgására szükség van. A háború és az ukrán kikötők blokádja kapcsán többszörösére nőtt a közúti export, és ennek következtében egyes területeken a nemzetközi fuvarozás engedélyigénye erősödött. Ukrajna békeidőben 4,5 millió tonna gabonát exportál a kikötőiből a világpiacra, az innen érkező export a bolygó búzaszükségletének 12%át teszi ki. Az ukrán gabona 90%a 7 ukrajnai, fekete-tengeri kikötőn keresztül hagyja el az országot. Az orosz invázió óta ezek orosz blokád alatt állnak, ami veszélybe sodorta a globális gabonaellátást. (24 hu) Sok sebből vérző egészségügy SZILVÁSSY JÓZSEF Országos megdöbbenést váltott ki az a tragédia, amely a pozsony-ruzinovi egyetemi kórházban még tavaly novemberben történt, de csak most hozták nyilvánosságra. A szakmai körökben elismert doktornő fatális tévedésből egy ötvenéves férfi jó szemét operálta ki az eltávolítandó helyett, amelyen rákos daganatot állapítottak meg. Emiatt a beteg teljesen megvakult. A műtétet végző orvos nem keresett kifogásokat, vállalta a felelősséget. Azonnal elbocsátották az állásából. Lelkileg összeomlott, kórházi pszichiátriai kezelésre szorult. A műtét előtt az ügyeletes személyzet tévedésből azt a szemet ragasztotta le, amelyet éppen operálni kellett. A doktornő ezt nem vette észre, pedig korábban ő kezelte a műtőasztalon fekvő, már elaltatott pácienst. Nemrég ugyanebben a kórházban a már elaltatott személyt fel kellett ébreszteni, mert a hiányos dokumentumok miatt nem volt egyértelmű, melyik lábát kell műteni. Három éve Nyitrán ugyancsak tévedésből egy férfi egészséges térdét kezdték műteni a rossz helyett. Sokan úgy vélekednek, hogy ami a pozsonyi kórházban történt, nem véletlen, hanem az egészségügyünkben uralkodó áldatlan állapotok következménye. A bő két éve garázdálkodó járvány az egész világon megviselte a személyzetet. Szlovákiában azonban tovább rontja a helyzetet az orvosok, a nővérek és a többi kiszolgáló személyzet elégedetlensége, főleg az egyre csak halogatott béremeléseik miatt. Több mint ötszáz doktor azonnaíi felmondást helyezett kilátásba, ha rövid időn belül nem történik érdemi intézkedés. Létszámuk így is állandóan csökken, mert elsősorban a fiatalok külföldön vállalnak munkát, a hazaihoz képest sokkal több fizetésért. Jelenleg már csaknem félezer házi orvos hiányzik a rendelőkből, ahol nyugdíjasok igyekeznek pótolni más munkahelyet választó kollégáikat. Ugyancsak aggasztó, hogy immár 14 ezer egészségügyi nővér távozott el a szlovákiai állományból. Ok elsősorban Csehországban, továbbá Ausztriában és Magyarországon vállaltak munkát, lényegesen magasabb bérért. Az itthon maradottak átlagos életkora 47 év. Túlzás nélkül állítható, hogy ők egyre gyakrabban szinte emberfeletti munkát kénytelenek végezni, miközben a koronavírus omikron változatai újra támadnak. Nyugtalanságot váltott ki a tervezett kórházi reform is. A bejelentést követően idáig csak annyit közöltek, hogy ezeket az intézményeket majd öt kategóriába sorolják. Azt viszont az érintettek csak találgatják, vajon megmarad-e, vagy a változásokat követően hol lesz a munkahelyük. Mindeközben a kormány tárgyalgat, ígérget, valójában azonban tétlenkedik. Az EU helyreállítási csomagjából 1,2 milliárd eurót utalhatnának új kórházak építésére, illetve a meglévők korszerűsítésére, de a kabinet e hónap utolsó napjáig sem döntött a helyszínekről. Csak anynyit szivárogtattak ki, hogy új kórház épülhet Túrócszentmártonban, illetve a Pozsony lamacsi városrészében levő rázsochyi intézmény is elkészülhet, amelyet még 1987-ben terveztek meg, a rendszerváltás után nekiláttak a munkálatoknak, aztán majdnem az egészet lerombolták. Nincs előrelépés az egészségügyiek béremelésének ügyében. Igor Matovié csak azzal törődik, hogy kipenderítse a miniszteri bársonyszékből Vladimír Lengvarskyt. Tegnapelőtt nem vett részt azon a tárgyaláson, amelyen a mielőbbi béremelések lehetséges forrásait tekintették át. Eszébe sem jut, hogy ármánykodásaival sok ember életét veszélyezteti, mert a kimerült és elégedetlen egészségügyiek munkájában ott ólálkodik a tévedés kockázata. Ami a doktornő végzetes tévedésének egyik oka is lehetett. Őt a szakmai bizottság, esetleg a rendőrség vonhatja felelősségre. Ez vár a tétlenkedő, döntésképtelen, egyre csak marakodó kormánykoalícióra is, amely halogatja a fentebb említett gondok orvoslását, szinte tudomást sem vesz a pedagógusok bérköveteléseiről, az önkormányzatok és a szakszervezetek készülő sztrájkjáról. Mindezért majd a választópolgárok benyújtják a számlát. Remélhetően nem csak másfél év múlva. FIGYELŐ Betiltják az ízesített elektromos cigit? Betiltanák az ízesített hevítéses dohánytermékeket az Európai Unióban - írta a telex.hu. A javaslat a rák elleni küzdelmet segítené az uniós országokban, de csak azokra az elektromos cigarettákra tér ki, amelyek dohányt tartalmaznak. Az eldobható, többféle ízesítésben is kapható elektromos cigaretták nikotintartalma a rudakra írt adatok alapján 2-5 százalék lehet, de a laborvizsgálatok alapján jóval több nikotin van benne. Az egyre népszerűbb, főleg a fiatalok körében elterjedt hevítő rúd például Magyarországon illegális. Az Európai Bizottság közleménye szerint az uniós tagállamokban jelentősen megnőtt a dohányhevítéssel működő e-cigik eladása, amit a bizottság egy nemrég készített tanulmánya is bizonyít. Eszerint több mint öt tagállamban 10%-kal nőtt az ilyen termékek értékesítése. Stella Kyriakides, az EU egészségügyért és élelmiszer-biztonságért felelős biztosa elmondta, hogy az ízesített, hevítéses dohánytermékek értékesítésének betiltása egy újabb lépés annak az uniós tervnek a megvalósítása felé, aminek célja, hogy 2040- re az európai lakosság kevesebb mint 5%-a dohányozzon. A cél egy dohányzásmentes nemzedék megteremtése. A javaslat most a tagállamok és az Európai Parlament törvényhozói elé kerül felülvizsgálatra. (telex)
