Új Szó, 2022. július (75. évfolyam, 152-176. szám)
2022-07-28 / 174. szám
Az ártalmatlan fajok mellett az utóbbi időben egyre több bejelentés érkezik az Adriai-tengerben nem őshonos, úgynevezett iránytű medúzákról is, melyek megjelenése már nem csak a halászoknak okoz gondot (Fotók: Shutterstock) Medúzák lepték el a horvát tengerpartot Idén nyáron valósággal ellepték az Adriai-tengert a különböző medúzafélék. A Slobodna Dalmacija horvát lap szerint a helyzet északon a legrosszabb, de már a közép-dalmáciai strandokon is ügyelni kell a csalánozó vízi élőlényekre - írja a vg.hu. AzIsztriái halászoknak már hónapok óta sok bosszúságot okoz a medúzák elszaporodása, mert hálóikban rendszeresen sokkal több a puhatestű, mint a hal. A helyzet néhol már annyira komollyá vált, hogy egyes halászok inkább ki sem vetik a hálóikat, míg nem ritkul mega medúzaállomány. A legtöbb egyed szerencsére ártalmatlan, úgynevezett világítómedúza, de egyre több van az enyhe csípést okozó tengeri csalánnak nevezett alfajukból is. A szóban forgó állatok elszaporodása elsősorban a megszokottnál melegebb időjárásnak köszönhető, ez ugyanis ideális a terjedésükhöz. Az ártalmatlan fajok mellett az utóbbi időben viszont egyre több bejelentés érkezik az Adriai-tengerben nem őshonos, úgynevezett iránytű medúzákról is, melyek megjelenése már nem csak a halászoknak okoz gondot. Az említett faj eredetileg az Atlanti-óceánból származik, első példányai csupán néhány évvel ezelőtt kezdtek megjelenni a horvát vizekben, ami azért is gond, mert csípése a hazai fajtákkal ellentétben nagyon fájdalmas. Az őshonos fajtákkal ellentétben a tengeri iránytű nem északon, hanem leginkább a közép-dalmáciai szigetvilágot körülvevő vizekben szaporodott el. Mivel a medúzák gyérítésére nincs bevált módszer, ezért a horvát hatóságok inkább figyelemfelkeltő kampányba kezdtek azzal a céllal, hogy megóvják a turistákat a kellemetlenségektől. A lap arról is ír, annak ellenére, hogy az említett medúzafaj csípése fájdalmas és akár az egész nyaralást is tönkreteheti, nem szükséges vele orvoshoz fordulni, néhány nap után ugyanis nyomtalanul eltűnik a csípés és a fájdalom is elmúlik. (Travelo) Ryanair: nagyobb bevétel, kisebb nyereség A Ryanair ír fapados légitársaság az elemzők által vártnál kisebb nyereséggel zárta a június végével záródott negyedévet az egy évvel korábbi veszteség után. A légitársaság hétfőn azt közölte, hogy a június 30-án zárult három hónap adózott eredménye 187,5 millió euró volt, szemben az egy évvel korábbi 272,6 millió eurós veszteséggel. Eközben a Ryanair negyedéves bevétele 371 millió euróról hétszeresére, 2,6 milliárd euróra ugrott. Elemzők átlagában kisebb, 2,54 milliárd eurós bevétel mellett nagyobb, 406,6 millió eurós nyereséget vártak. A vállalat nem adott ki előrejelzést azzal kapcsolatban, hogy a folyó negyedévben milyen eredményeket vár, ugyanakkor megjegyezte, hogy az üzemanyag jelentősen drágulhat a magasabb olajárak miatt. A menedzsment az idei pénzügyi évre változatlanul 165 millió utas szállítására számít. (MTI) Az auschwitzi emlékmúzeum is megszenvedi a háborút Jelentősen, mintegy harmadára csökkent az Auschwitz náci német haláltábor helyén létesített emlékmúzeum látogatottsága a koronavírus-járvány után - közölte vasárnap a lengyel média. A júliusi látogatottság mintegy 30-35 százaléka a járvány előtti állapotoknak - közölte a PAP hírügynökséggel Bartosz Bartyzel, az auschwitzi emlékhely szóvivője. A nyári szünet előtt több volt a látogató, mivel iskolai csoportok is érkeztek. Jelenleg elsősorban egyéni turisták tekintik meg a múzeumot, azonban ők is sokkal kevesebben vannak, mint a járvány előtt - mondta el Bartyzel. Beszámolt arról is, hogy nőtt a lengyel látogatók aránya, kevesebb a külföldi vendég. „Úgy látjuk, hogy erre elsősorban a Lengyelország szomszédságában zajló háborútól való félelem van hatással" - tette hozzá, utalva az ukrajnai helyzetre. Az auschwitzi múzeum adatai szerint 2021-ben az emlékhelyre több mint 563 ezren látogattak, ami valamivel magasabb volt a járvány első, 2020-as évében regisztrált számnál (502 ezer látogató). Ajárvány kitörése előtt, 2019-ben, 2,32 millióan tekintették meg a volt haláltábor helyén kialakított emlékmúzeumot. A külföldiek a járvány előtt a látogatók 80 százalékát tették ki. Az auschwitzi múzeumot 1947-ben alapították a volt foglyok kezdeményezésére. A náci Németország Lengyelországnak a Harmadik Birodalomhoz csatolt részén 1940-ben, eredetileg lengyel foglyok számára létesítette az Auschwitz I. koncentrációs tábort. A szomszédos birkenaui láger két évvel később jött létre. Az auschwitzi emlékmúzeum 1,3 millióra teszi a táborkomplexumban fogva tartottak számát, közülük 1,1 millió volt zsidó, de sok lengyel, roma és szovjet hadifogoly is volt köztük. A haláltáborban meggyilkolt, elpusztult emberek száma legkevesebb 1,1 millió volt. Az áldozatok között volt mintegy 960 ezer zsidó, 70-75 ezer lengyel, 21 ezer cigány, 15 ezer szovjet hadifogoly és 10-15 ezer más nemzetiségű személy. Auschwitzba 1944. május 15-től július 8-ig - kevesebb mint két hónap alatt - csaknem 440 ezer magyarországi zsidót deportáltak, ez lett a megsemmisítésük fő színhelye: legtöbbjüket, az auschwitzi múzeum adatai szerint 325-330 ezer embert, érkezésük után azonnal gázkamrákban pusztították el, mintegy 25 ezer embert pedig a későbbi szelekciók során öltek meg. (MTI) Utazás EXTRA 2022. JÚLIUS 21
