Új Szó, 2022. július (75. évfolyam, 152-176. szám)
2022-07-04 / 154. szám
10 GYÓGYHÍREK EGESZSEG 2022. JULIUS 4. www.ujszo.com A majomhimlő kérdésében a tudósokra hallgassunk! Ha arra gondolunk, hogy a majomhimlő közeli rokona, a fekete himlő 1967-ben mintegy 10 millió embert fertőzött meg, a félelem jogos. Ezt a fertőző betegséget végül is sikerült világszerte felszámolni. Mégis rettegünk, félelemmel tölt el a fekélyes test látványa. Valóban olyan komoly a helyzet, mint amilyennek a laikus látja? Jogos a félelem? Kérdéseinkre Kemenesi Gábor virológus, a Pécsi Tudományegyetem adjunktusa válaszol. A koronavírus elég volt, de ezeket a jelenségeket sajnos nem mi irányítjuk. A fertőző betegségek egyre nagyobb térnyerése szorosan összefügg azzal a ténnyel, hogy világunk túl nagyra és túl összetettre nőtt - legalábbis ami az embereket és az általuk működtetett globális hálózatokat illeti. A majomhimlőnél azért annyi helyzeti előnyünk van már, hogy a tudomány számára nem egy ismereden, új vírusról van szó, így most az új helyzet hozta újdonságokkal kell leginkább küzdeni, Afrikán kívül ugyanis még nem láttuk terjedni. Kemenesi Gábor virológus Ahogy egy beszélgetésben fogalmazott: „Az átlagember számára ez egyelőre egy érdekes hír és egy újabb példa, hogy a modern világban menynyire határtalan lehetőségei vannak egy-egy ritka fertőző ágensnek is." Mit kell feltétlenül tudni a himlővírusról? Mi a különbség a fekete himlő és a bárányhimlő között? Az egyiket kiirtotta az emberiség, de a másik ellen nemrég még oltottak. A majomhimlő egyelőre valóban az érdekes hír szintjén mozog, azonban az elmúlt hetek esetszámai egyre aggasztóbbak. Semmiképp sem mérhető a helyzet a légúti fertőzésnek számító koronavíruséhoz, de a tudósok aggodalma olyan szempontból jogos, hogy semmi szükségünk rá, hogy a majomhimlő Afrikán kívül is stabilan megmaradjon. Nem az esetszámokon van a hangsúly, amikor aggodalomról esik szó, hanem arról, hogy ne kerüljön egy idáig egzotikus vírus stabilan új környezetbe. Himlővírusokból egyébként sokféle létezik, és a helyzetet bonyolítja, hogy kiütésekkel járó betegségek közül többet is himlőként nevezünk meg, akkor is, ha más vírus okozza. A közismert bárányhimlőt például egy, a herpeszvírusok közé tartozó vírus okozza. A fekete himlő az emberiség történelmét meghatározó, csak embert fertőzni képes vírus. Éppen emiatt volt lehetséges megszabadulni tőle, hiszen ha a természetben nem rendelkezik állati gazdával, az emberi esetek felszámolásával a vírus is legyőzhető. A majomhimlőnél ez sajnos nem igaz. A virológusok legnagyobb félelme, hogy a mostani terjedés során Afrikán kívüli állatokon, például valamilyen rágcsálókban is megjelenhet. A mai 40-50 évesek, akik még megkapták a bárányhimlő elleni védőoltást, védettebbek a majomhimlő ellen is? A bárányhimlő egy teljesen másik vírus, semmiképpen se keverjük össze. A fekete himlő ellen oltott emberek azonban még védettek lehetnek a mostani majomhimlő és más himlővírusok ellen is. Am a gyakorlatban ezt még nem volt alkalma a tudósoknak megfigyelni, mármint a több évtizede oltottak védettségének hatékonyságát. Az biztos, hogy a fekete himlő ellen kifejlesztett vakcinák védelmet nyújtanak a majomhimlő ellen is, jelenleg hátrom országban (Kanada, USA, Egyesült Királyság) már be is vetették ezt a vakcinát a mostani helyzet megfékezésére. Melyek azok a tünetek, amelyek gyanúsak lehetnek? Ez azért «ja is érdekes, hiszen a fertőzést követő néhány napig semmilyen tünetek nincsenek, de közben az ember már fertőz, tehát nagyon fontos a gyors felismerés... Hogy látja, olyan méretűvé válhat a járvány, mint a koronavírus esetében? Ha igen, az oltás megoldást jelenthet? A majomhimlő-fertőzés kezdeti tünetei a hirtelen láz, fáradtság és nyirokcsomó-duzzanat. Ezután 1-3 nappal megjelennek a kiütések, melyek egészen enyhe formában is felbukkanhatnak. Jó hír, hogy ez a vírus a kiütéses fázisban fertőz, így tünetmentesen vagy a korai szakaszban nem adjuk át. Megtévesztő lehet ugyanakkor, hogy a mostani járványban több orvos is enyhe tüneteket, kevés és nem jelentős kiütéseket jegyzett fel. Fontos most az érintett közösségek fokozott figyelme, az ő tájékoztatásuk és az orvosok ilyen irányú ébersége is. Ez a járvány nem a közösségi terjedés fázisában tart, jelenleg az MSM-közösség a leginkább érintett (férfiak, akik más férfiakkal létesítenek szexuális kapcsolatot). Fontos - talán a legfontosabb - hangsúlyozni, hogy a megbélyegzés és diszkrimináció teljesen a vírus malmára hajtja a vizet, ezt évtizedekkel ezelőtt a HÍV terjedésénél és más betegségeknél is sajnálatosan megtapasztalhatta a világ. Valóban jelenleg az MSM- közösség körében jegyzik a legtöbb beteget, de itt virológusként kell megértenünk, mi történik. A vírus terjedéséhez a közeli testkontaktus a kulcs, ez az afrikai járványok tanúsága szerint az ottani járványokban a háztartásokat jelentette. Most Afrikán kívül a vírus bejutott az MSM-közösségekbe és a szexuális kontaktussal járó közeli érintkezés során terjed. Ez nem jelenti, hogy más nem kaphatná el a már ismert módon (közeli testkontaktus), mégis egyelőre járványtanilag ez a helyzet. Ha nem sikerül mihamarabb megfékezni, elképzelhető, hogy más helyeken, helyzetekben is terjed. Hány fertőzöttet tartanak jelenleg nyilván, s várható-e, hogy lényegesen megemelkedik az esetszám? Jobb a helyzet, mint a Covid-19 esetében volt? A helyzet teljesen más, ne próbáljuk a Covid-19 példáján megérteni. Másik vírus, más terjedés, más folyamatok. A helyzet most a járványügyi hatóságok éberségén múlik. A legrosszabb forgatókönyv, hogy Afrikán kívül tartósan megmarad a vírus, ha nem sikerül most megfékezni a terjedést és esedeg egy fogékony állatcsoportra is rátalál. Itt azért még nem tartunk, bízom benne, hogy nem is fogunk. Kinek kell tartania attól, hogy elkapja a vírust? Az örök kételkedők, akik azt állítják, hogy a környezetükben még senki nem látott beteget, megint azt sugallják, hogy ez a vírus is egy ember által valami vagy valaki elpusztítására „kifejlesztett" fegyver. Ön mit mondana az örök okoskodóknak? Aki fertőzött emberrel kerül közeli testkontaktusba, az kaphatja el. A járvány jelenlegi szakaszában ez elsősorban az MSM-közösséget érinti, a legtöbb járványügyi kommunikáció is őket célozza most. Egyelőre nem ismert szélesebb társadalmi közösségekben a terjedése, így most elmondható, hogy a tudósok ismerik a mostani járvány által érintett csoportot, a terjedés módját, de sajnos nincs még meg minden kapcsolat, így nem nevezhető felderítettnek a helyzet. Várjuk a további híreket, és ne feledjük, ez egy teljesen más vírus mint a SARS-CoV-2, nem érdemes öszszehasonlítani és ez alapján megítélni a helyzetet, inkább hallgassunk a tudósokra. Kovács Hona
