Új Szó, 2022. július (75. évfolyam, 152-176. szám)

2022-07-28 / 174. szám

www.ujszo.comj 2022. július 28. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Orbán és a pávatánc Nekünk azért rossz, mert nekik jó, de valójában nekik sokkal rosszabb MÁRTON Á. ELEMÉR B evallom, egy kis időre si­került elvesznem Orbán Viktor miniszterelnök ez­úttal is sommás bölcsel­kedésbe csomagolt tusványosi be­szédének részleteiben, ami az utóbbi évekhez hasonlóan - leszámítva a karanténidőszak szellemi aszálykor­szakát - most is az iránymutatás lán­goló kardjaként fénylett a NER tábo­rának tudásra ittas tömege előtt. A nemzetvezető, mint általában, most is az aktuális kétharmadból merített önbizalom megkérdőjelez­hetetlen hatalmával felvértezve vá­gott rendet a bizonytalanság sűrűjé­be ... aztán talán a kegyetlenül tűző naptól megszédülve, de egy kerek órára elfelejtette, hogy egy bizonyos demokráciának nevezett rendszer­re épül pöffeszkedő birodalma, mely rendszer elméletileg nem tűri a rasz­­szizmust, a xenofóbiát és a hasonló úri huncutságokat. Mint mindig, ezúttal is a világ­ról, a korról és annak értelmezéséről szólt a bálványosi monológ, megtűz­delve az igazságok, féligazságok és csúsztatások szokásos magasröptű kavalkádjával, amiben az örökké ha­nyatló Nyugat végóráit tekerte újból egy picit hátrébb a felcsúti Nostra­damus - tekintve, hogy a megjósolt bukás csak nem akar bekövetkezni. De minél többször hangzik el a Nyugat temetése, annál inkább tűnik úgy, hogy a NER-es fejekben most gyökeret verő, poszt-Nyugat nem más, mint az kép, amivé a Magyar­országon túli világ válik a Fidesz görbe tükrében: a rossz birodalma, a felszínen levő párhuzamos uni­verzum, amivel szemben az orbáni Upside Down fejjel lefelé álló világa (hamisjvalóság. Mert mintha egy dologgal nem számolt volna a nemzeti virtuali­­zácó: mégpedig, hogy miként hat majd a folyamatos feszültség alá he­lyezett néplélekre, ha hirtelen rásza­kad a valóság? Mert csak a napellen­­zős, propagandától simára csiszolt agyak hihetik el, hogy minden rossz, ami most az országgal történik, az a baloldal, Soros és a brüsszeliták hibája. A kormányoldal, a rajongók és tá­mogatók számára szükséges, hogy elhiggyék: kívül minden rossz, de a határokon belül minden szép és jó. Csak épp Orbán Viktor marad egy­re inkább magára az illiberális lázá­lomban. Fogynak a szövetségesek, a harcostársak, és Brüsszel számára is egyre nyilvánvalóbb, hogy amikor a miniszterelnökkel tárgyalnak, nem egy vezetővel ülnek egy asztalnál, hanem egy kufárral. Mert a NER bi­rodalmában valójában minden eladó, minden pénzre váltható, és minden csak egy kiválasztott csoport gyara­podását szolgálja. Tusványos most sem a külföld­nek zengett, most is a hazai tábort célozta meg a vezér, mert jól tud­juk: igazodni kell, hajói akar járni a NER-huszár, ha a magyar adófizetők pénzét akarja költeni a határon túli politikus, aki a szemellenzőtől nem látja, hogy csak egy eszköz. Bár, igaz ami igaz, több is jut holmi har­minc ezüstpénznél. Bezárkózás van, nemzeti izolacio­­nizmus, mert miből akar kimaradni a harcosok harcosa? Igazi összefo­gásból, egyenes gerincű kiállásból? Ukrajna a magyar kormány kommu­nikációjában még mindig csak egy renitens, aki nem fogadta el a behó­­dolás megaláztatását. Bezzeg Brüsz­­szellel harcolni dicső férfimunka! Nem, Orbán Orbánovics valójában soha nem szerette az olyan harcot, ahol igazi kockázatot kell vállalni. Az ámyékboksz nagy előnye, hogy nincs, aki valóban visszaüssön. Ezért, aki kitartó volt és elszánt, jó óráig hallgathatta, miként magya­rázta Magyarország miniszterelnö­ke a bizonyítványát, hogy „nekünk azért rossz, mert nekik jó”, de való­jában nekik sokkal rosszabb, csak még nem tudják. De feltette-e már bármelyik Kar­melitába bekötött csinovnyik magá­ban a kérdést: hogy ha 13 éve van a hatalmon a Fidesz, akkor hogy az életbe lehet, hogy még mindig a bal­oldal miatt szenved az ország? Ilet­­ve, van-e elég masszív mérőműszer, amivel a bőrt meg lehetne mérni Orbán képén, hogy 40 év elnyomás után képes azt mondani, hogy az oroszok már nem azok az oroszok, miközben Tusványoson arról rebe­­gett, hogy bizony ezek a ruszkik csak a régi kommunikációt értik?! A pávatánc folytatódik, de kö­szönhetően az idő változásának, a közönség cserélődik, a visegrádi mozit, ami időnként nem volt más, mint NER-es játszótér, lassan leve­szik a programból és „családi film helyett” monodrámaként nézhetjük tovább az Ml-en. Mert minden más, ami elhangzott nemrég Tusványoso­­an, nem egyéb, mint sci-fi és kosz­tümös kalandfilm, csak hát egy idő után megunja az ember a frencsáj­­zokat,... vetíthetnének valami újat, mondjuk a valóságot. A korrumpált maffiózó média csinál belőlem koalíciós bohócot... (Lubomfr Kotrha) A Zöldek kezdik beadni a derekukat A Zöldek már nem ellenzik tel­jes gőzzel az atomerőműveket Németországban - a gázvál­ság miatt kezdik beadni a de­rekukat, és a legerősebb kor­mánypárt, a szociáldemokrata párt (SPD) is „mérlegel". A német parlamenti pártok több­sége szerint az atomerőművek továb­bi működésének engedélyezése nem ideológiai kérdés, annak megfonto­lását az ukrajnai orosz háború nyo­mán kialakult energiaellátási válság diktálja. Németországban korábban 17 atomerőmű volt, többségüket a 2011. márciusi fukusimai atomkatasztró­fa után leállították. Jelenleg 3 mű­ködik, de egy korábbi kormányha­tározat szerint az év végén azokat is kivonják a forgalomból. Mivel az Ukrajna ellen indított orosz háború a német energiaellátás terén súlyos gondokat okozott, a kormány első lépésként a már alig működő vagy teljesen leállított szénerőművek re­­aktiválása mellett döntött, a zöld pár­ti parlamenti elnökhelyettes, Katrin Göring-Eckardt pedig azt javasolja, hogy vitassák meg az atomerőmüvek „határidőn túli”, úgynevezett szaka­szos működtetését. (infostart) Bukás Rómában, hullámai Európában FELEDY BOTOND M egbuktatták Mario Draghi olasz miniszterelnököt. A pil­lanat kevésbé lehetne kritikusabb. Az unió egyik megha­tározó gazdasága, amely régóta botladozik, kormányai pe­dig sorra buknak el. 75 év alatt 67 olasz kormány állt fel! A 2018-ban megválasztott olasz parlament már több kormányfőt lá­tott az elmúlt időszakban. Draghi bukása ilyen szempontból nem egye­di, viszont időzítése kritikus, ami az Európa- és a külpolitikát illeti. Az inflációval sújtott ország sokáig szoros orosz partnernek is számított, kérdés, hogy a jobbról előző új koalíció vajon hogyan fog viszonyul­ni Moszkvához; illetve lesz-e az egykori Európai Központi Bank-elnök Draghi után olyan szakmai tudás és kapcsolatrendszer, amely az olasz gazdaság stabilizálását segítheti. A képviselők élete Rómában is egyszerűbb koordináták mentén mo­zog: addig igyekszenek elkerülni az új választást, amíg a képviselői nyugellátáshoz való jogot nem szerzik meg. Ez négy és fél év után már éppen adott, ezért is vállalnak nagyobb kockázatot - és buktatnak meg egy Európában elfogadott és elismert olasz koalíciós kormányzatot egy válság kellős közepén. Berlusconi a Villa Grandéban gyűjtötte össze a jobboldali pártvezére­ket a buktatás hetén többször is. Az egykor Zeffirelli rendezőnek kiadott házában most sikeres összeesküvést szőttek, Draghi nem akart az alku­dozásba beleállni velük, attól tartva, hogy azzal végeláthatatlan tranz­akciós sort nyitna meg. Matteo Salvini és Georgia Meloni lehetnek a győztesei a fordulatnak, ha a szeptemberi előrehozott választás után működő koalíciót tudnak létrehozni. Meloni vezeti a közvélemény-kutatásokat néhány százalék­kal a baloldali Demokrata Párt előtt, majd utánuk következik Salvini, és már csak 10% körül kullog a korábbi fenegyerek, az Öt Csillag Mozga­lom, amely most kieshet a kormányzásból. Az újabb római epizód jól mutatja a válságok természetét. A politikai játszma a hatalom megszerzéséről szól. Ez a játszma a krízisek idején nagyon - veszélyesen - dinamikusra válthat, amikor a sok bizonytalan­ság miatt rengeteg játékos lát hirtelen esélyt a maga számára. Ez kívül­ről nézve politikai önzés, a játszmán belül persze logikus, de ilyenkor lehetne feltenni a kérdést: mi a valódi nemzeti érdek? Hogyan lehetne válságbiztos kormányzati lehetőséget teremteni a demokráciában, ami­vel nem élnek vissza a hatalomgyakorlók, de mégis a teljesen rövid távú politikai logikát visszafogná? Biztos recept nincs erre, és a korábbi olasz alkotmányos referendum sem volt sikeres abban, hogy stabilabb törvényhozási rendszert alkos­son. Európai szemmel nézve viszont komoly fordulatok jöhetnek, ami­kor a télen - várhatóan a krízis idei tetőpontján - Meloni és társai ülnek be a római pozíciókba. Egy kormányzati tapasztalattal nem rendelkező erő a politikai paletta erős jobboldaláról, akik egyébként Moszkva-ügy­­ben nem is értenek egyet maguk közt. Az újabb bizonytalansági ténye­zőben tehát biztosak lehetünk. FIGYELŐ töltve találták meg a rakterekben kialakított titkos rekeszekben. García Harfuch szerint a kokain tengeri úton érkezett Kolumbiából Mexikóba a csendes-óceáni part­vidéken található Puerto Escondi­do kikötőjébe, ahonnan a mintegy 3600 kilométerre északra található Los Angelesbe küldték volna tovább, bár a drog egy része Mexikóvárosban maradt volna. A Kolumbia és az Egyesült Álla­mok közötti csempészútvonalakon a biztonsági erők gyakran bukkan­nak kokainszállítmányokra, bár igaz, rendszerint a tengeren. (MTI) Elájult a vitát vezető moderátor Félbeszakadt a brit Konzervatív Párt két kormányföjelöltje, Liz Truss és Rishi Su közti kedd esti, a Talk TV által élőben közvetített második televíziós vita, miután a műsorvezető eszméletét vesztette. Az egyórás vita felénél puffanás hallatszott. A kamera éppen Trusst mutatta, aki a zajtól megriadt és felkiáltott. Az esemény másik há­zigazdája, a The Sun napilap egyik újságírója biztosította a jelenlévő­ket, hogy egészségügyi probléma merült fel valakinél, nem pedig biztonsági incidens történt, s a je­löltek épségben vannak. (infostart) Orbánnak nincs jövője Európában A Nemzetközi Auschwitz Bizott­ság alelnöke arra kérte Kari Ne­­hammer osztrák kancellárt: jelezze Orbán Viktornak, hogy tusványo­si beszéde elfogadhatatlan volt. Christoph Heubner szerint az EU helyesen tenné, ha továbbra is tel­jes mértékben elhatárolná magát az Orbán által megütött rasszista hangnemtől, és egyértelművé ten­nék: Orbán Viktornak nincs jövője Európában. Heubner rámutatott: Nehammer az első európai vezető, akinek lehetősége van arra, hogy Orbánnal tisztázza a beszédét. Az alelnök szerint Orbán mondatai a holokauszt túlélőit „saját kirekesz­tésük és üldöztetésük sötét idősza­kára emlékeztetik” - írta a Kronen Zeitung. (I68.hu) Másfél tonna kokain Mexikóban Több mint másfél tonna kokaint foglalt le a helyi rendőrség Mexikóvárosban két teherautóban, ami a latin-amerikai ország fővá­rosának eddig legnagyobb drogfo­gása lehet - közölte Omar García Harfuch rendőrfőnök. A kábítószert csomagok százaiba

Next

/
Oldalképek
Tartalom