Új Szó, 2022. július (75. évfolyam, 152-176. szám)

2022-07-27 / 173. szám

www.ujszo.coml 2022. július 27. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Húsz év ide vagy oda Attól, mert valaki nevet, még nem biztos, hogy örül Sárgult már a kukorica­szár, amikor Bandika és Ervin megtudta, hogy nem azért sárgul, mert ősz van, hanem mert sokáig nem esett az eső. Ez még silóba sem lesz jó, tartotta gyökérpipája tűz­­tere fölé a gyufaszálat Bandika. A legnagyobb nyári hőségben általá­ban visszatér a tiszta Virginia do­hányokhoz, így történt ez most is. Keddre már esőt jelentettek, nyúlt egy megsárgult újságért Ervin. A homályos tekintetű homárhoz címzett nagyvárosi kiskocsmában ültek, éppen ott, ahol a lakótelep összeér az erdővel. Tudta, hogy lezuhant egy Szu-27-es repülőgép Ukrajnában egy légi parádén? Eletvennyolcan meghaltak, több mint százan megsérültek. Nem tudtam, fújta ki a füstöt Bandika. Ervin tovább olvasott. A németországi Überlingen kö­zelében összeütközött egy Tu­­polev-TU 154-es és egy Boeing 757-es repülőgép, szintén rengeteg a halott. Egy algériai piacon po­kolgép robbant, huszonkilenc ha­lott, Szerbiában pedig elrabolták és kivégezték Ivan Stambolié volt elnököt. A nagy árvízkárok miatt pedig - és most mindjárt lemegy csukafejesbe - elhalasztják az au­gusztus 20-ra tervezett budapesti tűzijátékot. Micsoda szörnyű hí­rek. Komolyan mondom, nagyon kegyetlen világban élünk. Régeb­ben ez nem volt ám - nyúlt a pipa­­szurkálóért Bandika. Na várjon csak - folytatta Ervin. A moszk­vai Dubrovka Színházban csecsen fegyveresek túszul ejtették a 850 fős közönséget. A rendőrök be­avatkoztak, meghalt a negyven túszejtő, de kétszáznégy túsz is. Milyen híreket olvas maga? Ál­­híreket? - csattant fel Bandika, észre sem véve, hogy a hőmérő higanyszála közben harminchatról harminchét fokra lopakodott. Er­vin felmutatta.a sárga újságot. Itt van feketén, fehéren, tarkán. Ezek történtek 2002 nyarán. Na jó, a moszkvai túszdráma már októbe­ri. Szóval barátom, ennyivel volt barátságosabb a világ húsz éve. De van ám még itt, folytassam? Kolumbiában agyonlőnek egy ér­seket, Afganisztánban agyonver­nek egy közlekedési minisztert, májusban történt a móri bankrab­lás, néhány hétre rá pedig a China Airlines 611-es járata belezuhant a tengerbe, 225 halott. Jól van, elég lesz - tette félre a pipáját Bandika. Fókuszáljunk a jelenre. Azt mond­ják, az augusztus 20-iki tűzijáték most is elmarad. Bár a budapesti épp nem, mert hogy azt állítólag nagyobb költség lenne lefújni. Ezt meg hogy érti? Nem tudom, so­sem fújtam még le tűzijátékot. De biztos ennek a területnek is meg­vannak a maga szakemberei. Ha húsz-harminc évvel ezelőtt tudtam volna, hogy ez lesz, talán tűzijá­­ték-lefújónak tanulok, nem karosz­­szérialakatosnak. Ervin a panelhá­zak képlékeny kontúrjait nézte, és azon tűnődött, milyen folyadékot vigyen be a szervezetébe. A sör még nem drágul, a lakásárak viszont már csökkennek - mond­ta végül. Ettől picit mindketten megnyugodtak. A szomszéd utcá­ból dudálás hallatszott. Ön szerint fogunk ezeken a dolgokon nevetni húsz év múlva? - szólt ismét Ervin. Attól, mert valaki nevet, még nem biztos, hogy örül, jegyezte meg Bandika, és mindketten egyetér­tettek abban, hogy két perc múlva háromnegyed négy. A szerző a Vasárnap munkatársa Sokan megbotránkoztak Orbán Viktor fajokról szóló kijelentései miatt, s néhányan elzárnák a pénzcsapot Magyar­­ország elől (Lubomfr Kotrha) Szlovákia kihívásai DUDÁS TAMÁS A sokadik koalíciós válság és az európai energetikai krízis mellett kicsit elsikkadt az a múlt héten bemutatott elem­zés, melyben a Szlovák Nemzeti Bank szakemberei fogal­mazták meg a Szlovákia előtt álló legfontosabb gazdasági és társadalmi kihívásokat. Érdemes pedig az elkészült elemzést végig­böngészni, mert Szlovákiában jelenleg nagy valószínűséggel éppen a jegybank rendelkezik a legjobb elemzői csapattal. Kiindulópontként leszögezhetjük, hogy a globális koronavírus-jár­­vány megakasztotta Szlovákia konvergenciáját az EU gazdasági át­lagához, és még jobban a felszínre tárta a szlovák gazdaság gyenge pontjait. A gazdasági közbeszédben már sokszor elhangzott a közepes jövedelmi csapda fogalma, mely Szlovákiát is fenyegeti. Ez a gazdasá­gi fejlettség egy bizonyos pontja után jelentkezhet, amikor a gazdasá­gok nem tudnak megújulni és szintet lépni a tudás alapú gazdaság fe­lé. Szlovákia esetében is láthatjuk az intő jeleket, az elmúlt évtizedben a GDP-konvergencia látványosan lelassult, az árkonvergencia azon­ban tovább folytatódott. Ez reálisan azt jelenti, hogy míg 2020-ban az Eurostat adatai szerint az egy főre eső diszponibilis jövedelem csak az uniós átlag 66 százalékát érte el, az összehasonlítható árszínvonal már az uniós átlag 80,9 százalékát is elérte. Az oktatás és a kutatás-fejlesztés tartósan rossz helyzete mellett a Szlovák Nemzeti Bank ebben az évben különösen a szlovák vál­lalati szféra alacsony termelékenységére hívja fel a figyelmet, mely nagyban hozzájárul a gazdasági konvergencia alacsony tempójához. Elsősorban a kis- és középvállalatok termelékenységével van a baj, ami végső soron alacsonyabb bérszínvonalhoz is vezet. Érdekes tény, hogy 2020-ban a globális koronavírus-járvány idején a vállalati szfé­ra termelékenysége Szlovákiában növekedett. Ez azzal magyarázha­tó, hogy ekkor éppen az alacsony termelékenységű kis- és középvál­lalatok kerültek nehéz helyzetbe és szüntették be tevékenységüket. Szlovákia lemaradása a termelékenység terén azonban az uniós átlag­hoz mérve továbbra is jelentős, és ebből a helyzetből kiutat elsősor­ban a modern ágazatokban található kis- és középvállalatok támoga­tása jelenti. A legnagyobb aktuális kihívás azonban a szlovák lakosság egészsé­gének alakulása, melyet a szlovák egészségügy gondjai tovább súlyos­bítanak. Gazdaságilag Szlovákia jól vészelte át a globális koronaví­rus-járvány t, egészségileg ez azonban sajnos nem mondható el. A jár­ványnak köszönhetően az európai többlethalandósági statisztikában Szlovákia az éllovasok közé tartozik, és ezzel függ össze az is, hogy a születéskor várható átlagos élettartam 2019 és 2021 között három évvel csökkent. Ez 2021-ben annyit jelentett, hogy az átlagos szlovák lakos 5,3 évvel él kevesebbet, mint az átlag uniós lakos. A globális ko­ronavírus-járvány a pattanásig feszítette a szlovák egészségügy lehe­tőségeit, és az egészségügyi dolgozók egyre jobban elmélyülő hiánya az elkövetkező években sem kecsegtet sok jóval. Ha sikerül is felépí- • teni az uniós újjáépítési alapból finanszírozott új kórházakat, kérdéses lehet, hogy ezekben ki fogja gyógyítani a pácienseket. A Szlovák Nemzeti Bank elemzése nem túlzottan szívderítő olvas­mány, különösen, ha figyelembe vesszük azt, hogy a feltárt struktu­rális kihívásokat az elmúlt évtizedek legbonyolultabb világgazdasági környezetében kell majd kezelni. Ilyenkor még szomorúbb visszate­kinteni a 2010 és 2019 közötti időszakra, amikor a nagyrészt Robert Fico és Peter Pellegrini nevével fémjelzett kormányok nem használ­ták ki a jó éveket az annyira szükséges strukturális reformok beve­zetésére. A jelenlegi kormánykoalíció állapotát áttekintve a jövő sem tűnik túl optimistának. Egy kisebbségi kormányzás nem kedvez a ko­molyabb reformoknak, és az esetleges előrehozott választáson éppen azok kerülhetnek ismét hatalomra, akik a jó éveket elfecsérelték. Reakciók Orbán beszédére: Budapest ezek után ne kapjon pénzt! Nem maradt reakció nólkiil Or­bán Viktor hétvégi tusványosi beszéde. A magyar miniszter­­elnöknek a fajok keveredésé­vel kapcsolatos kijelentésére rengeteg helyről érkezett kri­tika: az Orbán-ellenes vélemé­nyek többségben vannak a vele egyetértőkkel szemben. Alin-Cristian Mituta, az EP Újít­suk meg Európát frakciójának ro­mán képviselője a Twitteren ezt ír­ta: szégyen, hogy Orbán Viktor egy Romániában elmondott beszédében az etnikai tisztaságra való utalásokat tesz. „Közép- és Kelet-Európa kultu­rálisan gazdag, sokszínű hely, és pont ez az egyik szépsége” - véli Mituja. A Digi 24 román hírtelevízió Orbán beszédét rasszistának minősítette. A médium szerint Orbán már évek óta hangoztat hasonlókat, de ezek a gon­dolatok most egyértelműen szélső­séges kifejezésekkel voltak megfo­galmazva. A román külügyminiszter sajnálatosnak nevezte, hogy Orbán Viktor miniszterelnök Románia te­rületéről terjesztett olyan nézeteket, amelyekkel Bukarest nem tud azono­sulni. Bogdan Aurescu leszögezte: a fajokról szóló nyilatkozatok teljesen elfogadhatatlanok. Daniel Freund zöldpárti, német EP-politikus Orbán megjegyezését röviden kommentálta: „Döbbenet, hogy ez az ember egyesek számára még mindig politikai példakép.” Cseh Katalin, a EP Újítsuk meg Európát frakciójának momentu­­mos képviselője a beszédből kivett részletet kommentálva írta a Twit­teren: „Orbán követőinek jelez­ném: ezt a valamit támogatjátok”. Később egy újabb posztban meg­jegyezte: reméli, hogy az EU-ve­zetők némasága Orbán rasszis­ta kirohanására pusztán átmeneti. Alberto Alemanno jogtudós Cseh Katalin posztját megosztva ezt írta a Twitteren: „Ez az ember (Orbán) az Európai Tanács asztalánál ül, és olyan döntéseket hozhat, melyek 450 millió ember életét befolyásolják.” Alemanno szerint eljött az idő, hogy az EU reagáljon: szerinte a helyre­­állítási alapból szánt összeget egy­szerűen nem kéne odaadni Magyar­­országnak.” Orbán tusnádfürdői beszéde Ma­gyarországon is sokakat felháborí­tott, Gyurcsány Ferenc, a DK elnö­ke például úgy értékelt, „Orbán náci szövege kiír bennünket a becsüle­tes népek világából”, Frölich Róbert országos főrabbi pedig leszögezte: „Csak egyetlen faj él e földön: a Ho­mo sapiens sapiens. Ez a faj egy és oszthatatlan”. A Raoul Wallenberg Egyesület elnöksége ugyancsak nagy nyugta­lansággal figyelte a miniszterelnök fajelméleti fejtegetéseit a tusványo­si beszédében. Az egyesület figyel­meztet: a beszéd részletes okfejté­se alapján nem nyelvbotlásról van szó, hanem tudatos és a harmincas évek elméleteit másoló gondolatok­ról, amelyeken már régen túlgázolt a történelem. „Nyugat-Európa egyes országai, ahol európai és nem európai népek élnek együtt, már rég nem nemze­tek, 30 év múlva pedig ott az euró­paiak kisebbségben lesznek. Ez a poszt-Nyugat. Az igazi Nyugat Kö­­zép-Európába költözött” - Orbán Viktor szavait a Filosofía Política Twitter-oldaláról osztotta meg az EP Európai Konzervatívok és Reformis­ták frakciójának spanyol képviselője, Hermann Tertsch. „Ne áldozzuk fel népeinket!” - írta a Twitteren Thierry Mariani, az EP Identitás és Demokrácia frakciójá­nak szélsőjobbos francia képviselője, aki szerint Magyarország követen­dő példa, és nincs mit csodálkozni azon, hogy egyes nemzetek az életet választják az öngyilkosság helyett - márpedig szerinte az EU szankciós politikája öngyilkosság. Mariani ez­zel kifejezte, hogy egyetért Orbán­nal, aki tusványosi beszédében leszö­gezte: az Oroszország elleni szankci­ók nem működnek. Oleg Nikolenko, Ukrajna külügyi szóvivője szerint ez az orosz propaganda klasszikus példája. Leszögezte: a szankciók ha­tékonyak, mivel jelentősen csökken­tették az orosz hadigépezet Ukrajna elleni hadviselési képességét, az Ük­­rajnának biztosított fegyverekkel pe­dig menthető az ukránok élete. (euronews, MTI, 24.hu)

Next

/
Oldalképek
Tartalom