Új Szó, 2022. július (75. évfolyam, 152-176. szám)
2022-07-26 / 172. szám
www.ujszo.coml 2022. július 26. KULTÚRA 113 Szekér Gergő szombaton hazatér JUHÁSZ KATALIN A párkányi származású, Budapesten élő énekes-dalszerző, Szekér Gergő rendkívül sokoldalú egyéniség, és mindenben maximalista. Ha ez nem így lenne, talán könynyebben boldogulna a magyar szórakoztatóiparban. Annak kapcsán kezdtünk el beszélgetni, hogy szombaton első nagykoncertjére készül Nyárasdon, de sok minden más is szóba került. Színésznek tanult, aztán mégis világosítóként tevékenykedett az egyik színházban, mert rájött, hogy nem igazán szeret színpadon játszani, mert „túl soknak” érezte magát a szerepeiben. A szélesebb közönség a 2018-as X-Faktorban ismerte meg, ahol bejutott az élő show-ba, a második adás végén esett ki. Kevesen tudják, hogy már akkor volt egy határozott célja. „Az Eurovíziós Dalfesztiválra szerettem volna kijutni, és elhatároztam, hogy mindent megteszek ennek érdekében. Dolgoztam tévécsatornáknál, több szerkesztővel jóban voltam, úgyhogy feltettem nekik a kérdést: hogyan teljesülhetne ez a vágyam. Azt javasolták, jelentkezzek a zenei tehetségkutató műsorba, mert a jó hang önmagában még nem elég, ismertséget kell szereznem, és annak ez a leggyorsabb módja. Igazuk lett. Az X-Faktornak köszönhetően kinyílt az ajtó a Duna TV dalválasztó műsorába. A Madár, repülj! című dalt eleve úgy írtam meg, hogy eurovízió-kompatibilis legyen. Be is jutottam vele A Dal döntőjébe. Magas pontszámokat kaptam, sokak szerint egyértelműen én voltam a legalkalmasabb erre a küldetésre. Ha nem ismét Pápai Jocit szerették volna kiküldeni, sikerült volna. A következő évben aztán Magyarország hirtelen kiszállt az Eurovíziós Dalfesztiválból, többé már nem volt fontos a köztévé számára az ottani részvétel.” A Madár, repülj! sikert hozott Gergőnek, és az azt követő, 2021- ben szintén A Dal-ban debütáló Hazatérsz című szerzeményét is sokan szerették, valahogy mégsem tudott berobbanni az élvonalba. „A menedzsmentem enyhén szólva nem volt a helyzet magaslatán. Manapság szinte minden ezen múlik, hiába csinálja az ember a világ legjobb zenéjét, ha nincs mögötte egy jól működő csapat, amely el tudja adni. Ezért fordul elő olyan sokszor, hogy zeneileg kevésbé érdekes produkciók hirtelen nagyon népszerűek lesznek. Tartósan azonban csak a valódi egyéniségek maradhatnak sikeresek ezen a pályán, mert a közönséget nem lehet becsapni, megérzi, ha valami nem őszinte” — véli Gergő, hozzátéve, számára egy-egy dal nem csupán az önkifejezés eszköze. Mindig történeteket mesél, amelyekkel hatni szeretne az emberekre. „Ha csak nyolcán érzik azt, hogy ez a fickó helyettük mondott ki valamit, vagy hozzájuk hasonló problémákkal küzd, akkor már megérte. A zene tényleg gyógyír lehet a lélekre, stresszoldó, felszabadító erejű. Nem véletlen, hogy az anyák dúdolnak a gyermeküknek, ha meg akarják nyugtatni. Őseinknek minden élethelyzetre megvoltak a dalaik.” Szekér Gergő első saját szerzeményei népzenei elemeket is tartalmazó popdalok voltak, szívesen kísérletezett a fiatalokat is megszólító, modernizált folkvonallal. Ebben a szellemben születtek a szarvasi Cervinus Teátrum felkérésére a Békési betyárok című előadás betétdalai is, amelyet márciusban mutattak be, és az első folkmusicalként hirdetnek. A nyárasdi koncerten ebből is elhangzik egy kis ízelítő. Ezt a fellépést egyébként a szarvasi színház főrendezője, a nyárasdi származású Varga Viktor szervezi, akivel olyannyira egy húron pendülnek, hogy több dalszöveget is írt már Gergőnek, illetve színészként is szerepel a Hazatérsz című dal klipjében. „Nagy dolog számomra, hogy Szlovákiában tarthatom az első igazi, nagyszínpados koncertemet, mert itt vannak a gyökereim, fontos nekem ez a régió. Az igazi öröm azonban az lenne, ha szülővárosomba, Párkányba is meghívnának egyszer fellépni” - árulta el Gergő, és ezzel rá is tértünk az anyagiakra, amelyek sokszor gátolják az élő zene Covid utáni „feltámasztását”. Egy komoly színpadi produkció létrehozása és utaztatása komoly összegbe kerül, és ha a meghívó fél nem tudja vagy nem meri ezt megfinanszírozni, a fellépő mögött pedig nem áll produkciós iroda (Fotó: Baksi) vagy komoly támogató, akkor kútba esik a projekt, és folytatódhat a jól bevált anyaországi haknisztárok importálása. Sok más szerző-előadóhoz hasonlóan Gergő sem a zenéből él, van civil foglalkozása: vágóként dolgozik egy tévécsatornánál. „A vágáshoz kell a ritmusérzék, fontos a jó időzítés, és fel kell építeni a képsorokat, csakúgy, mint a zenében. Sok mindent tudok használni oda-vissza, és a videóklipeket is más szemmel nézem, mint az átlag.” A világjárvány előtt Indiában és az Egyesült Államokban is dolgozott, a Warner Bros. és a Netflix számára vágott sorozatokat, előzeteseket, csaknem két éven át. Kezdetben ott is hangvágással, háttérzenével foglalkozott, aztán munkáltatói felfigyeltek az általa készített remek trailerekre, és azt a munkát is rábízták. „Amerikában általában elcsodálkoznak, ha valaki több dologhoz is ért. Minket itt Kelet-Európábán viszont eleve úgy neveltek, hogy több lábon kell állni, alkalmazkodni kell a körülményekhez” - mondja Gergő, akit egyébként a szinkronstúdiók szívesen foglalkoztatták egy időben, rengeteg filmet, sorozatot szinkronizált. Ehhez természetesen szintén kell a ritmusérzék. De térjünk vissza alanyunk legnagyobb szenvedélyéhez, a zenéhez. Nemrég megcsapta őt a nyolcvanas évek szele, a szép emlékű szintipop stílus kezdte érdekelni. Ehhez az első lökést az Én vagyok te című tévéműsor adta, melynek lényege, hogy három zenekar/előadó kölcsönösen feldolgozza egymást dalát, mesélnek az alkotói folyamatról, végül stúdióközönség előtt előadják egymásnak a dalt. Gergő egy metálbanda, az Abigél egyik dalát kapta feladatul, amelyet egy merész ötlettől vezérelve szintipoposított. „A srácoknak nagyon tetszett ez az újraértelmezés, a műsor után el is kérték tőlem a basszussávot. Én meg rádöbbentem, mekkora kincsesbánya a nyolcvanas évek, és mennyire elfelejtettük az akkori számokat. Pedig tele vannak nagyszerű, kreatív hangszerelési ötletekkel. Ha most csinálnék egy albumot, ebben a stílusban csinálnám.” A nagykoncert, amelynek megvalósulásán 50 ember dolgozik, és amely a Nyárasdi színházi esték programsorozat keretében valósul meg, szombaton 21 órakor kezdődik. A remek session zenészekből álló zenekar tagjai: Hiegl Gergő (gitár), Dér Dávid (zongora), Pál Olivér (cselló), Vitéz Juli (baszszusgitár) és Juhász Sly (dob). Ekkora meglepiben rég volt részünk A Red Hot Chili Peppers áprilisi albuma, az Unlimited Love hatalmas meglepetést okozott, mivel előtte 6 évig csendben volt, ráadásul 16 év után tért vissza hozzájuk John Frusciante, korunk egyik legjobb roekgitárosa. Annyi dal született, hogy nem fértek rá az albumra. Ezért októberben még egy lemezt megjelentet a kaliforniai kvartett. Az új lemez címe a Return of the Dream Canteen címet viseli majd, producere pedig az a RiCk Rubin, akit mostanában több visszatérő sztárcsapat szekerét segített tolni, és aki korábban, a 90-es években fontos trendformálónak számított. Már az Unlimited Love produceri feladatait is ő látta el, amely album kellően kielégítette az elvonási tüneteket produkáló rajongókat. Mindeközben javában zajlott a zenekar visszatérő turnéja, amely Pozsonyba is elért. Nálunk egy hevenyészett stadionfesztivált kanyarítottak köréjük, másutt normál koncertet abszolváltak 15-20 ezres közönség előtt, jelenleg pedig az A Red Hot Chili Peppers Pozsonyban Egyesült Államokban folytatják a turnét egészen szeptemberig, olyan felvezetőkkel, mint Beck, a Haim, Tundercat, a The Strokes, St. Vincent vagy Post Mne. Az új albumról a megjelenés dátumán kívül (október 14.) nem sokat tudni. A zenekar csupán annyit közölt, hogy ez a lemez legalább olyan fontos számukra, mint az előző. „Folyamatosan kerestük magunkat, (Fotó: TASR) mint azt a zenekart, amely mindig is voltunk. Csak a szórakozás kedvéért jammeltünk, újraértelmeztünk néhány régi dalt, majd pedig elkezdtük az új dalok felépítésének titokzatos folyamatát. És innentől nem volt megállás” - közölte a zenekar. A rock and roll történetében a Beatles óta nem fordult elő, hogy egy zenekar hat hónapon belül két albumot is megjelentessen, (pitchfork, juk) Idén utoljára ítélték oda a Madách-díjat Ha minden az illetékes minisztérium elképzelései alapján történik, idén utoljára adják át a Madách-díjat, illetve a nívódíjakat, amelyeket a megszüntetésre ítéltetett Irodalmi Alap (Literárny Fond) által felkért zsűritagok ítéltek oda. A minisztérium illetékesei már döntöttek, (lásd Csanda Gábor írását lapunk tegnapi számában), ezért elérkezettnek látjuk az időt a díjazottak nyilvánosságra hozására - annál is inkább, mivel még mindig nem tudni, átvehetik-e személyesen az elismerést, vagy postán kapják meg. A vélhetően utolsó Madách-díjat eredeti szépirodalom kategóriában Németh Zoltán Tektonika (Kalligram, 2021) című verseskötete, műfordítás kategóriában pedig Mészáros Tünde Katarina Kucbelová Főkötő (Phoenix Library, 2021) című regényének fordítása kapta. Szalay Zoltán Senki háza (Kalligram) című elbeszéléskötete és Mészáros András Nem alszom... (Phoenix Library) című önéletrajza részesült Madách-nívódíjban. A bizottság tagjai Rozno Jitka, Juhász Katalin és Sánta Szilárd voltak. Idén összesen 17 művet nyújtottak be a hazai magyar kiadók Madách-díjra. Ha Németh Zoltánnak irodalomtudományi munkái mellett verskötete is megjelenik, az mindig kisebb fajta szenzáció a szakmában. Konceptkötetekben gondolkodik, mindig egy-egy nagy téma köré csoportosulnak a versei, ezzel külön világot teremt, melyben el lehet merülni. Vannak azonban olyan, csak rá jellemző jellegzetességek, amelyeknek köszönhetően akkor is azonosítani tudnánk a szerzőt, ha a neve nem szerepelne a borítón. Ilyen például a naturalista képi világ, a váratlan asszociációk és a továbbgondolást igénylő megállapítások. Ezekben a versekben egyszerre van jelen a bizarrság és a szépség. (juk)
