Új Szó, 2022. július (75. évfolyam, 152-176. szám)
2022-07-26 / 172. szám
www.ujszo.coml 2022. július 26. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Csináljuk vagy ne csináljuk a fesztivált? erekkoromban le■ '^LT ültünk a deáki por^ B W ta tisztaszobájának hosszú padkájára, megettük a Mátyás király aranytallérjaitól gyöngyöző házi csibelevest, a második meg a harmadik fogást alig bírtuk magunkba tuszkolni, mentünk volna már a búcsúba a körhintákra, meg zsákbamacskát venni a vásárba. Ha nem indultunk el időben, elcsaptuk a hasunkat a szederfánál, és lila foltos ünnepi ruhában folytattuk a napot. Akkoriban nem voltak se falunapok, se fesztiválok. Vásári forgatag csak Léván és Párkányban, később Galántán akadt. Több helyen a település első írásos említéséhez igazítva, vagy Szent István napján, valamint az egykori hagyományokhoz kötődően, a templom védőszentjének ünnepén kezdtek falunapokat tartani. Ehhez jöttek még a különböző jeles személyiségekhez, régióbeli hagyományokhoz fűződő fesztiválok. A sajtó régiós munkatársai többnyire a saját „káposztásukban” zajló rendezvényeket látogatják, és évről évre nyomon követhetik egyegy falunap vagy fesztivál színvonalát, látogatottságát. Jól ismerve a szervezőket időnként betekintést nyernek a programtervezés fáradságos, fordulatos folyamataiba. Egy-egy neves előadóművész meghívása, ajegyek elővételben való kínálása némi biztonságot nyújthat és reményt, hogy minden jól sikerülhet! Azt, hogy a pályázati támogatás időben érkezik, ugyanúgy lehetetlen megjósolni, mint az időjárást. Megtörtént már, hogy elvitte az árvíz a nagy terveket, vagy hogy iszonyú felhőszakadás szakította félbe a koncertet. A fesztiválokra érkezőkkel beszélgetve az is hamar kiderült, hogy nem elég, ha a szervezők fáradoznak, az sem elég, ha az előadó minőségi és „élő” produkcióval szórakoztatja a nagyérdeműt, mindehhez kell az ő jókedvük, empátiakészségük, mindenre nyitottságuk. Főzőversenyeken, fröccsnapokon, pincenapokon a szervező-közreműködő-vendég hármas nagy találkozásának lehetünk tanúi. Egymásra hangolódnak, egy közösségé válnak néhány óra erejéig, és van mit adniuk egymásnak. Ebben látnám a fesztiválok lényegét. Tetszik, ha nemcsak szórakoztató, hanem ismeretterjesztő elemeket is csempésznek a programba, és művelik a. közönséget. Csendesebb, árnyasabb zegzugokat hagynak a fesztivál területén, ahol eszmét cserélhetnek, barátságot köthetnek a résztvevők. Mert túl hosszúra nyúlt a koronavírus-időszak, elfelejtettünk találkozni, személyesen beszélgetni, közösen szórakozni. A virtuális teret hátrahagyva - amíg a vírushelyzet lehetővé teszi - elindulhatunk és fesztiválozhatunk újra. Legyünk értékes láncszemei az eseményeknek, a mindenütt szelfizés helyett társalogjunk, bográcsozzunk, táncoljunk és daloljunk! A pesszimistább és fesztiváltagadó olvasók most bizonyára úgy gondolják, ebben a nyomasztó világban semmi okunk vigadni. Valóban nincs. Mégis úgy érzem, mélységes lehangoltságában tehetetlenné és manipulálhatóvá válik az ember. Hangoljuk fel magunkat, így több energiánk és merszünk lesz változtatni azon, amin tudunk változtatni, például az őszi összevont választás idején, és még sok más helyen! A Kürti Nyitott Pincék Napján Bencsics Ákos fazekasmester a kirakodóvásárban (Száz Ildikó felvétele) Melyik Európa legerősebb hadereje? Az Ukrajna elleni orosz invázió véget vetett az európai vezetőknek a haderő szükségességével kapcsolatos naiv elképzeléseinek; szinte minden NATO-tag komoly fejlesztési projekteket indított, hogy helyrehozzák a hidegháború vége éta rohadó harcászati képességeiket. Európa nagyhatalmai többségében nincsenek felkészülve egy nagyobb, más ország ellen vívott hagyományos háborúra, haderejüket az elmúlt évtizedekben csupán gerillaellenes műveletekhez kellett használniuk. Emiatt igencsak megváltoztak a katonai erőviszonyok: Németország mint tradicionálisan jelentős katonai hatalom nagyon sokat vesztett haderejének ütőképességéből, miközben Lengyelország, illetve a háború kimenetétől függően akár Ukrajna is szignifikáns katonai erővé válhat. Sokan Oroszországot hozzák ki Európa legerősebb haderejének, viszont az ország nagyobb része Ázsiában van. Hasonló a helyzet Törökországgal is. így a legtöbb szakértő szerint Európa legerősebb haderőit jelenleg Franciaország és az Egyesült Királyság tartja fenn. Olaszország és Spanyolország nem erős, de mindketten szépen karbantartották a haderejüket, s viszonylag ütőképes hadiflottájuk van. A német haderő az elmúlt évtizedek politikai döntései miatt veszített ütőképességéből, de a német haditechnika a mai napig kiváló. Lengyelország évek óta dolgozik haderejének és hadiiparának modernizációján, az ország földrajzi helyzete és az ukrajnai események kapcsán reálisan várható, hogy hamarosan Európa egyik legmodernebb és legütőképesebb hadereje épül ki az ukrán fronthoz közeli országban. (portfolio) Kevert fajú betyárok, szevasztok! JUHÁSZ KATALIN K ezdjük egy kis biológiával. Minden ember egyetlen fajhoz tartozik. Vannak köztünk különbségek, mert lehet valakinek sárga, réz, barna, fekete, tejeskávé vagy rózsaszín bőre, a szeme pedig kék, zöld, barna. De senki közülünk sem keveredik más fajokkal. Nincs Macskanő, Pókember és hasonlók. Nem és nem! Még akkor sem, ha Anonymus szerint Emesét, nemzetségünk ősanyját egy álmában megjelent turulmadár ejtette teherbe. Mert más krónikákban már másképp szerepel a sztori: a madár csak közli a terhes nővel, hogy „méhéből patak fakad, és idegen földön sokszorozódik meg” - mivel ágyékából dicső királyok fognak leszármazni. Szóval épeszű ember csak mosolyoghat a „kevert fajú” meghatározáson, esetleg hangosan viccelődhet, hogy amíg egy telivér mén vagy mangalica nem csinál gyereket egy asszonyállatnak, felesleges aggódnunk. Foglalkozni sem kellene ama bizonyos tusványosi beszéddel, mert hiszen egyértelmű, mire ment ki a játék: el kellett terelni a közvélemény figyelmét a gazdasági problémákról, hazug ígéretekről, megszorításokról. Ez sikerült is, lám, a teljes magyar sajtó fajelméleti kérdéseket boncolgat, és azt próbálják bemérni egy tízes skálán, mennyire fasisztoid, ami Tusványoson elhangzott. A külföldi sajtó egyelőre (hétfő délben adom le ezt a cikket) csendben van - részben talán azért, mert az Európai Parlament öszszes képviselőjének és asszisztensének kiküldött angol nyelvű öszszefoglalóban nem szerepelnek a kevert fajú európaiakról, a nem kevert fajú magyarokról vagy éppen a gázfogyasztás csökkentésében komoly know-how-val rendelkező németekről szóló kijelentések. A beszéd összefoglalóját Kovács Zoltán jegyzi, aki nyilván nem tartotta fontosnak ezeket a témákat. Pedig én kezdtem azt hinni - némiképp elcsatangolva a fősodortól -, hogy a magyar kormányfőnek már megsúgta valaki: nem fogja megkapni Brüsszelből a lóvét. És eme lesújtó információ birtokában már nem szükséges fenntartani az európaiság látszatát. A híveknek viszont prezentálni kell egy könnyen befogadható víziót, a magyar faj tisztaságát megtámadó emberevő hottentottákról. Igen, megint eszünkbe juthat - ki tudja, hányadszor - a réges-régi vicc: nálunk nincs antiszemitizmus, de lenne rá igény. Petri György kétsorosa jutott eszembe, a Hírösszefoglaló: „Mint lépcsőzugban a pormacska/ Gyűlik puhán a korszak mocska.” A költő ezt a Kádár-rendszerben írta, más okok miatt, de sajnos ma is aktuális. Mert növekedni látszik a lebutított vagy megvásárolt réteg, akik képtelenek önállóan gondolkodni (mindig a leginkább meggyőző szónoknak tapsolnak), illetve anyagi szempontból nem éri meg nekik firtatni a dolgokat. Egy harmadik csoport is létezik, a gondolkodni lusta emberek csoportja. Most ezeket gyűjti maga köré a Kedves Vezető - szépen duzzad a birkanyáj. Befejezésül még egy gondolat. Ha kies, megtépázott régiónkban talál valaki olyan embert, akinek a génjeiben nincsenek jelen viharvert történelmünk során a rajtunk átgázoltak (tatár, török, labanc, orosz), illetve elnéptelenedett országrészekbe telepített népek génjei, annak fizetek egy sört! FIGYELŐ Aki nem spórol, jól megbüntethetik Franciaországban a közeljövőben rendeletekkel kötelezik a légkondicionált üzleteket arra, hogy tartsák becsukva ajtóikat, és csökkentsék a világító reklámokat az energiatakarékosság érdekében - közölte a francia energiaügyi miniszter. Agnés Pannier-Runacher a Journal du Dimanche című francia vasárnapi lapban megjelent interjúban arról tájékoztatott, hogy a következő napokban két rendeletet fog kiadni: az első a városok méretétől függetlenül általánossá teszi a fényreklámok tilalmát hajnali 1 és 6 óra között, kivéve a repülőtereket és a pályaudvarokat. A második pedig megtiltja majd, hogy az üzletek ajtaja nyitva legyen, amíg a légkondicionáló és a fűtés működik - tette hozzá a tárcavezető. Kifejtette, hogy „az ajtók nyitva hagyása húsz százalékkal több energiafogyasztást jelent, és (...) ez abszurd”. Július közepén, amikor Franciaországban rendkívüli hőhullám alakult ki, több városban, például Lyonban, Besanconban és Párizsban is, az önkormányzatok elrendelték, hogy a légkondicionált üzletek bírság terhe mellett csukják be bejárataikat. A kormány azt tervezi, hogy ezt a tilalmat kiterjeszti az egész országra. Akár 750 eurós bírságra is számíthat, aki nem tartja be a rendelkezést, de kezdetben inkább a boltosok tájékoztatására összpontosítanak majd a hatóságok. A fényreklámokra vonatkozó jelenlegi szabályozás különbséget tesz a 800 ezernél több vagy kevesebb lakosú városok között: Franciaországban a 800 ezernél kevesebb lakosú városokban hajnali 1 és 6 óra között tilos a fényreklám bekapcsolása. A nagyobb lakosságú településeken jelenleg a helyi reklámszabályozás az irányadó. A hatályos törvény már most is előírja, hogy a kivilágított cégtáblákat és a kirakatok fényeit éjjel 1 órától ki kell kapcsolni. (infostart)
