Új Szó, 2022. július (75. évfolyam, 152-176. szám)

2022-07-26 / 172. szám

www.ujszo.coml 2022. július 26. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Csináljuk vagy ne csináljuk a fesztivált? erekkoromban le­­■ '^LT ültünk a deáki por­­^ B W ta tisztaszobájának hosszú padkájára, megettük a Mátyás király aranytal­lérjaitól gyöngyöző házi csibele­vest, a második meg a harmadik fo­gást alig bírtuk magunkba tuszkol­ni, mentünk volna már a búcsúba a körhintákra, meg zsákbamacskát venni a vásárba. Ha nem indultunk el időben, elcsaptuk a hasunkat a szederfánál, és lila foltos ünnepi ruhában folytattuk a napot. Akko­riban nem voltak se falunapok, se fesztiválok. Vásári forgatag csak Léván és Párkányban, később Ga­­lántán akadt. Több helyen a telepü­lés első írásos említéséhez igazítva, vagy Szent István napján, valamint az egykori hagyományokhoz kö­tődően, a templom védőszentjének ünnepén kezdtek falunapokat tar­tani. Ehhez jöttek még a különböző jeles személyiségekhez, régióbeli hagyományokhoz fűződő feszti­válok. A sajtó régiós munkatársai többnyire a saját „káposztásukban” zajló rendezvényeket látogatják, és évről évre nyomon követhetik egy­­egy falunap vagy fesztivál színvo­nalát, látogatottságát. Jól ismerve a szervezőket időnként betekin­tést nyernek a programtervezés fá­radságos, fordulatos folyamataiba. Egy-egy neves előadóművész meg­hívása, ajegyek elővételben való kínálása némi biztonságot nyújt­hat és reményt, hogy minden jól sikerülhet! Azt, hogy a pályázati támogatás időben érkezik, ugyan­úgy lehetetlen megjósolni, mint az időjárást. Megtörtént már, hogy elvitte az árvíz a nagy terveket, vagy hogy iszonyú felhőszaka­dás szakította félbe a koncertet. A fesztiválokra érkezőkkel beszélget­ve az is hamar kiderült, hogy nem elég, ha a szervezők fáradoznak, az sem elég, ha az előadó minőségi és „élő” produkcióval szórakoztat­ja a nagyérdeműt, mindehhez kell az ő jókedvük, empátiakészségük, mindenre nyitottságuk. Főzőver­senyeken, fröccsnapokon, pince­napokon a szervező-közreműkö­­dő-vendég hármas nagy találko­zásának lehetünk tanúi. Egymásra hangolódnak, egy közösségé vál­nak néhány óra erejéig, és van mit adniuk egymásnak. Ebben látnám a fesztiválok lényegét. Tetszik, ha nemcsak szórakoztató, hanem is­meretterjesztő elemeket is csem­pésznek a programba, és művelik a. közönséget. Csendesebb, árnyasabb zegzugokat hagynak a fesztivál te­rületén, ahol eszmét cserélhetnek, barátságot köthetnek a résztvevők. Mert túl hosszúra nyúlt a korona­­vírus-időszak, elfelejtettünk talál­kozni, személyesen beszélgetni, kö­zösen szórakozni. A virtuális teret hátrahagyva - amíg a vírushelyzet lehetővé teszi - elindulhatunk és fesztiválozhatunk újra. Legyünk értékes láncszemei az események­nek, a mindenütt szelfizés helyett társalogjunk, bográcsozzunk, tán­coljunk és daloljunk! A pesszimis­tább és fesztiváltagadó olvasók most bizonyára úgy gondolják, eb­ben a nyomasztó világban sem­mi okunk vigadni. Valóban nincs. Mégis úgy érzem, mélységes le­­hangoltságában tehetetlenné és ma­­nipulálhatóvá válik az ember. Han­goljuk fel magunkat, így több ener­giánk és merszünk lesz változtatni azon, amin tudunk változtatni, például az őszi összevont választás idején, és még sok más helyen! A Kürti Nyitott Pincék Napján Bencsics Ákos fazekasmester a kirakodóvásárban (Száz Ildikó felvétele) Melyik Európa legerősebb hadereje? Az Ukrajna elleni orosz invá­zió véget vetett az európai ve­zetőknek a haderő szüksé­gességével kapcsolatos naiv elképzeléseinek; szinte min­den NATO-tag komoly fej­lesztési projekteket indított, hogy helyrehozzák a hideghá­ború vége éta rohadó harcá­szati képességeiket. Európa nagyhatalmai többségé­ben nincsenek felkészülve egy na­gyobb, más ország ellen vívott ha­gyományos háborúra, haderejüket az elmúlt évtizedekben csupán ge­rillaellenes műveletekhez kellett használniuk. Emiatt igencsak meg­változtak a katonai erőviszonyok: Németország mint tradicionálisan jelentős katonai hatalom nagyon so­kat vesztett haderejének ütőképessé­géből, miközben Lengyelország, il­letve a háború kimenetétől függően akár Ukrajna is szignifikáns katonai erővé válhat. Sokan Oroszországot hozzák ki Európa legerősebb haderejének, vi­szont az ország nagyobb része Ázsi­ában van. Hasonló a helyzet Török­országgal is. így a legtöbb szakértő szerint Európa legerősebb haderőit jelenleg Franciaország és az Egye­sült Királyság tartja fenn. Olaszország és Spanyolország nem erős, de mindketten szépen karbantartották a haderejüket, s vi­szonylag ütőképes hadiflottájuk van. A német haderő az elmúlt évtize­dek politikai döntései miatt veszített ütőképességéből, de a német hadi­­technika a mai napig kiváló. Lengyelország évek óta dolgozik haderejének és hadiiparának mo­dernizációján, az ország földrajzi helyzete és az ukrajnai események kapcsán reálisan várható, hogy ha­marosan Európa egyik legmoder­nebb és legütőképesebb hadereje épül ki az ukrán fronthoz közeli or­szágban. (portfolio) Kevert fajú betyárok, szevasztok! JUHÁSZ KATALIN K ezdjük egy kis biológiával. Minden ember egyetlen fajhoz tartozik. Vannak köztünk különbségek, mert lehet valakinek sárga, réz, barna, fekete, tejeskávé vagy rózsaszín bőre, a szeme pedig kék, zöld, barna. De senki közülünk sem keveredik más fajokkal. Nincs Macskanő, Pókember és hasonlók. Nem és nem! Még akkor sem, ha Anonymus szerint Emesét, nemzetségünk ősanyját egy álmában megjelent turulmadár ejtet­te teherbe. Mert más krónikákban már másképp szerepel a sztori: a madár csak közli a terhes nővel, hogy „méhéből patak fakad, és idegen földön sokszorozódik meg” - mivel ágyékából dicső kirá­lyok fognak leszármazni. Szóval épeszű ember csak mosolyoghat a „kevert fajú” megha­tározáson, esetleg hangosan viccelődhet, hogy amíg egy telivér mén vagy mangalica nem csinál gyereket egy asszonyállatnak, fe­lesleges aggódnunk. Foglalkozni sem kellene ama bizonyos tus­­ványosi beszéddel, mert hiszen egyértelmű, mire ment ki a játék: el kellett terelni a közvélemény figyelmét a gazdasági problémák­ról, hazug ígéretekről, megszorításokról. Ez sikerült is, lám, a tel­jes magyar sajtó fajelméleti kérdéseket boncolgat, és azt próbálják bemérni egy tízes skálán, mennyire fasisztoid, ami Tusványoson elhangzott. A külföldi sajtó egyelőre (hétfő délben adom le ezt a cikket) csendben van - részben talán azért, mert az Európai Parlament ösz­­szes képviselőjének és asszisztensének kiküldött angol nyelvű ösz­­szefoglalóban nem szerepelnek a kevert fajú európaiakról, a nem kevert fajú magyarokról vagy éppen a gázfogyasztás csökkenté­sében komoly know-how-val rendelkező németekről szóló kijelen­tések. A beszéd összefoglalóját Kovács Zoltán jegyzi, aki nyilván nem tartotta fontosnak ezeket a témákat. Pedig én kezdtem azt hinni - némiképp elcsatangolva a főso­dortól -, hogy a magyar kormányfőnek már megsúgta valaki: nem fogja megkapni Brüsszelből a lóvét. És eme lesújtó információ bir­tokában már nem szükséges fenntartani az európaiság látszatát. A híveknek viszont prezentálni kell egy könnyen befogadható vízi­ót, a magyar faj tisztaságát megtámadó emberevő hottentottákról. Igen, megint eszünkbe juthat - ki tudja, hányadszor - a réges-régi vicc: nálunk nincs antiszemitizmus, de lenne rá igény. Petri György kétsorosa jutott eszembe, a Hírösszefoglaló: „Mint lépcsőzugban a pormacska/ Gyűlik puhán a korszak mocska.” A költő ezt a Kádár-rendszerben írta, más okok miatt, de sajnos ma is aktuális. Mert növekedni látszik a lebutított vagy megvásárolt réteg, akik képtelenek önállóan gondolkodni (mindig a leginkább meggyőző szónoknak tapsolnak), illetve anyagi szempontból nem éri meg nekik firtatni a dolgokat. Egy harmadik csoport is létezik, a gondolkodni lusta emberek csoportja. Most ezeket gyűjti maga köré a Kedves Vezető - szépen duzzad a birkanyáj. Befejezésül még egy gondolat. Ha kies, megtépázott régiónkban talál valaki olyan embert, akinek a génjeiben nincsenek jelen vi­harvert történelmünk során a rajtunk átgázoltak (tatár, török, labanc, orosz), illetve elnéptelenedett országrészekbe telepített né­pek génjei, annak fizetek egy sört! FIGYELŐ Aki nem spórol, jól megbüntethetik Franciaországban a közeljövőben rendeletekkel kötelezik a légkondicionált üzleteket arra, hogy tartsák becsukva ajtóikat, és csökkentsék a világító reklá­mokat az energiatakarékosság érdekében - közölte a francia energiaügyi miniszter. Agnés Pannier-Runacher a Jour­nal du Dimanche című fran­cia vasárnapi lapban megjelent interjúban arról tájékoztatott, hogy a következő napokban két rendeletet fog kiadni: az első a városok méretétől függetlenül általánossá teszi a fényreklámok tilalmát hajnali 1 és 6 óra között, kivéve a repülőtereket és a pá­lyaudvarokat. A második pedig megtiltja majd, hogy az üzletek ajtaja nyitva legyen, amíg a lég­kondicionáló és a fűtés működik - tette hozzá a tárcavezető. Kifejtette, hogy „az ajtók nyitva hagyása húsz százalékkal több energiafogyasztást jelent, és (...) ez abszurd”. Július közepén, amikor Francia­­országban rendkívüli hőhullám alakult ki, több városban, például Lyonban, Besanconban és Párizsban is, az önkormányza­tok elrendelték, hogy a légkondi­cionált üzletek bírság terhe mel­lett csukják be bejárataikat. A kormány azt tervezi, hogy ezt a tilalmat kiterjeszti az egész országra. Akár 750 eurós bírságra is szá­míthat, aki nem tartja be a ren­delkezést, de kezdetben inkább a boltosok tájékoztatására összpon­tosítanak majd a hatóságok. A fényreklámokra vonatkozó jelenlegi szabályozás különbsé­get tesz a 800 ezernél több vagy kevesebb lakosú városok között: Franciaországban a 800 ezernél kevesebb lakosú városokban haj­nali 1 és 6 óra között tilos a fény­reklám bekapcsolása. A nagyobb lakosságú települése­ken jelenleg a helyi reklámsza­bályozás az irányadó. A hatályos törvény már most is előírja, hogy a kivilágított cégtáblákat és a ki­rakatok fényeit éjjel 1 órától ki kell kapcsolni. (infostart)

Next

/
Oldalképek
Tartalom