Új Szó, 2022. július (75. évfolyam, 152-176. szám)

2022-07-26 / 172. szám

www.ujszo.coml 2022. július 26. RÉGIÓ I 5 Zamatos bor, jó zene a kürti pincék hűvösében A lankákon lassan beérő szőlőfürtökben is volt időnk gyönyörködni kóstolgatás közben (A szerző felvételei) A kürti szőlőhegyen kegyes volt az időjárás a látogatókhoz, a kora délutáni kánikulát követően enyhe szél fújdogált, jobban esett a borkóstolás SZÁZ ILDIKÓ Harmadik alkalommal nyitot­ták meg a kürti borospincéket a látogatók előtt, a szombati rendezvényen a Kürti Hegyköz­ség huszonnyolc borásza mu­tatkozott be. Párakapuknál, ivévizes kutaknál frissülhet­tek fel a vendégek, így a tik­kasztó hőség ellenére kellemes környezetben telt a kóstolóval egybekötött bortúra. A boros­pincékhez, kézműves árusok­hoz vezető földutat folyamato­san locsolták a tűzoltók. I?W;H Két csallóközi nyugdíjas amatőr borszakértővel találkoztunk, miután egy autóbusznyi vendéggel felkap­tattunk a szőlőhegyre. Ok nem sok­kal a déli kapunyitáskor érkeztek, és nyakukban a kóstolópoharakkal, zse­bükben a kóstolójegyekkel már több pincéhez ellátogattak. „így kerek az egész" „A borospincék tulajdonosai re­mek vendéglátók, és a lankákon lassan beérő szőlőfürtökben is volt időnk gyönyörködni kóstolgatás közben. Remek, családias a hangu­lat, amit a zene még teljesebbé tesz, így érik össze a bor és a szőlőhegy hangulatának zamata” - nyugtáz­zák az idős látogatók. A bejáratnál kapott térkép utasításait követve ha­ladtak végig a pincesorokon. A leg­több pincénél szóba került a biológiai növényvédelem, az ökologikus gaz­dálkodás, és a globális felmelegedés okozta gondokat is elemezték. Mi­közben gyöngyözően csörgött, fény­lett az üvegkelyhekben a zöld veltelí­­ni, az olaszrizling, a zweigelt, vagy a kékfrankos, az alibemet. Nagyon sok helyi borász számára meghatározóak voltak a gyerekkori emlékek, és va­lamiféle nosztalgia hozta őket vissza a kürti szőlőhegyre, hogy folytassák a nagyszülőktől, szülőktől ellesett fortélyokat. Fehér burgundi, rajnai rizling, Devín is kóstolható egy-egy pincészetben, de ennél sokkal bősé­gesebb volt a kínálat. Rizling- és Duna-pódium Elsőként gyerekfoglalkozásokat tartottak a Rizling-pódiumnál, míg a Duna-pódiumnál a lévai Göbő Sándor és lánya Anna, azaz a Ketten együttes tagjai léptek színpadra meg­zenésített versekkel, ismert dalla­mokkal. Őket később Anyalai Pepes' János zenekara váltotta. A szervezők jóvoltából közel voltak a színpadhoz a borospincék, és a fenti pincesoron újabb kóstolójegyeket lehetett vásá­rolni. Itt található Kasnyik Zoltán C-Winery pincészete, és el lehetett látogatni a Kürti Gyöngy, a Szeke­res pince, valamint a Bajnok pince, a Gulyás pince és a Szabó pince hű­vösébe, a sort a Kanyicska pince és a Mester pince, valamint a Helen pin­ce zárta. Útközben megismerkedtünk Bencsics Ákos komáromi fazekas­mesterrel, aki kerámiából készített kerti díszeket, díszes madáritatókat, bögréket, ajándéktárgyakat kínált a fazekáriumában. Bőrdíszművesek, ruhakészítők bőséges kínálatából vá­logathattak a látogatók, akinek nem volt szalmakalapja, azt is beszerezhe­tett a kézműves vásárban. A Zsapka- Emmer duó örökzöld slágereit a Riz­­ling-pódiumról hallgatta a közönség, velük a délutáni és az esti órákban is találkozhattak a vendégek. Az egyik asztalnál Bettes István költő ült, ze­nehallgatás közben előkerült egyik díszesen illusztrált verseskötete a madarakról, abban szemezgettünk, mindez csak még inkább fokozta a szőlővel beültetett lankák varázsát. Zamatos biobor fiataloktól A lenti soron késő délutánra már visszatérő vendégeik vannak Mészá­ros Gábornak és Ivona Vancíková­­nak, a fiatal szőlősgazdák és borké­szítők hét éve művelik a birodalmu- i kát. „Tiszta biobort készítünk, ami meghatározza a szőlő termesztésével kapcsolatos munkafolyamatokat is. Fontosnak tartjuk, hogy minél job­ban érvényesüljenek a terroir-jegyek, azaz a szőlőt befolyásoló természeti tényezők, a talaj, az éghajlat, a vízel­vezetés, vagy hogy milyen magassá­gú és szögű lejtőn vannak a szőlőtő­kék, és lényeges a helyi borkészítési kultúra. Annak idején, amikor ide­érkeztünk, a szomszédok örömmel fogadtak bennünket, mi több csodál­koztak, hogy még akadnak fiatalok, j akik megismerni és folytatni szeret­nék ezt a szakmát. Sok segítséget i kaptunk-kapunk tőlük és a családtól is. Kürtre jellemző szőlőt, rizlinget, : veltelínit, Devínt termesztünk, és fél­fél sor Pinot Noir és kékfrankos is i található az ültetvényünkön. Az ere­deti ültetvény nem volt jó állapotban, j négy éve újat telepítettünk” - mond­­! ta Mészáros Gábor. Tavasztól őszig i hétvégenként a szőlőben dolgoznak a ; fiatalok. Az érsekújvári Marián Kar­vaj professzorral, szívspecialistával i az általa alapított Marco Chateau pin­cészetnél találkozunk. A családi bo- i rászatban vidám hangulat uralkodik, az asszonyok pogácsát, perecet, sü­teményt kínálnak borkorcsolyaként. Marián Karvaj idestova négy évti­zede foglalkozik szőlőtermesztéssel, borkészítéssel, Kürtön több mint húsz éve gazdálkodik. Elmondása szerint nem könnyű a helyi borászoknak megtalálni az utat a fogyasztóhoz, mert még mindig igen alacsony áron hozzák be országunkba az igencsak silány minőségű borokat. Remek lehetőséget nyújt ezért számukra a nyitott pincék napja. Más gazdákhoz hasonlóan őket is aggasztja a tikkasz­tó hőség, nagyon jó lenne, ha az el­következő egy-két hétben csapadék hullana a szőlőre, hogy arányosan beérjenek a szőlőszemek. Az sem jó, hogy közvetlenül a szüret előtt zúdul víz a termésre. Téglás Jánossal, Kürt polgármeste­rével csaknem minden színpadnál és standnál találkozhattunk, a helyiek­nek és a látogatóknak a szőlőhegyen bőven volt idejük és alkalmas terük a baráti beszélgetésekre. Vége-hossza nem volt a borászok és a fogyasztók közti tartalmas eszmecserének, amit az esti órákban a Fortissimo, az En­­dorfin együttes és DJ Cseku zenés műsora tett felejthetetlenné. Bencés rálátás a határon túli magyarokra vataSőin Péter Nyolcnapos szlovák-cseh­­lengyel tanulmányi úton vesz részt a győri Czuczor Gergely Bencés Gimnázium csapa­ta. Az első állomás a komáro­mi Selye János Gimnázium (SJG) volt. KOMÁROM Két kisbusszal érkeztek a győri iskola jelenlegi és volt diákjai Tóth István Konstantin igazgató és Bar­kó Gábor Ágoston tanár vezetésével Komáromba. A csoportot Andruskó Imre kalauzolta végig az SJG épüle­tén. Mondandója nemcsak az isko­lát érintette, hanem azon keresztül összefoglalta a (cseh)szlovák iái ma­gyarság történetének megannyi feje­zetét is. A győri iskolával való kap­csolatot is ő kezdeményezte annak idején. A 40-es években az SJG jog­elődjének számító bencés gimnázi­umban érettségizett öregdiákoknak szintén ki szokták osztani az „em­lékmatúrákat”, s Andruskó fontos­nak tartotta, hogy ezeket például épp a győri bencés iskola tanárai adják át nekik. 2014 után aztán folyamatossá váltak a látogatások, a győri tanárok, nem pedagógiai alkalmazottak és a diákok is több különböző csoportban keresték már fel Komáromot. „Még kezdő tanárként is ezelőtt harmincvalahány évvel fontosnak tartottam, hogy a diákokkal átjöj­jünk Szlovákia területére, hogy lás­sák, itt is vannak magyarok” - bon­colgatta lapunknak lényegre törően Tóth István Konstantin a látogatások mindenkori hátterét. Majd gyorsan elkezdte sorolni, merre jártak már ezeken a tájakon Kassától a Ma­­gas-Tátrán át egészen a Garam-völ­­gyig - s nemcsak gépkocsival, ha­nem kerékpárral is. Most Komáromot követően Egyházgellét, Pozsonyt és Zoboralját is útba ejtik majd Szlová­kián belül. A mostani nyolcnapos utat megelőzőén Szarka László történész tartott nekik felkészítő előadást. O és Barkó Gábor Ágoston is úgy látja, folyamatosan kell dolgoz­ni azon, hogy a diákok feltérképez­zék maguknak azt, hogyan is élnek a határon túli magyar közösségek. Folyamatosan kell dolgozni a tudás- és tapasztalathiány felszámolásán. „Esztergomban voltunk osztályki­ránduláson a 2016-ban végzett osz­tályunkkal. Onnan átmentünk egy párkányi pizzériába vacsorázni, s az egyik diák megkérdezte a pultnál, hogy beszélnek-e magyarul. Odahív­tam a gyereket, s bocsánatot kértem tanárként a pultosoktól” - mesélte Barkó Gábor Ágoston, aki egyben rendkívül fontosnak tartja, hogy kellő körültekintéssel közelítsenek a határon túli világok felé: „Arra is tanítjuk a fiatalokat, hogy óvatosan kell a határon túli magyar politikába beleszólni, sőt, nem is nagyon sza­badna az anyaországból. Mi nem itt élünk.” Mint mondta, neki magának is vannak rokonai a Csallóközben, s1 tapasztalta, mit jelentett köreikben a politikai megosztottság az elmúlt években. A hasonló tanulmányi utak már régóta szokássá váltak a győri gim­náziumban. Barkó Gábor Ágoston minderről kifejti, a nevelőmunka na­gyon fontos része a Kárpát-medencei népek megértése is: „Nagy hangsúlyt fektettünk a határon túli magyarság­ra, meg arra is, hogy a szlovákokat próbáljuk egy kicsit ilyen »mozgó ka­meraállásból«, a saját fejükkel meg­érteni - ahogyan a románokat és a környező népeket is. Tehát az a cél, hogy ne csak a magyar nemzeti iden­titást erősítsük. Arra is buzdítjuk a fi­atalokat, hogy tessék szlovák, román, szerb, tehát Kárpát-medencei nyel­veket tanulni.” Az igazgató mindeh­hez azt is hozzáfűzte, többször jártak már szlovák nyelvterületen, és sosem tapasztaltak különösebb problémát. Hozzátette, a környező népek mind­egyikének vannak sérelmei, azonban „ezeket félre kell tenni, mert addig örülnek a nagyhatalmak, amíg mi egymással veszekszünk.” A győri bencések felkeresték a Selye János Gimnáziumot is (A szerző felvétele)

Next

/
Oldalképek
Tartalom