Új Szó, 2022. július (75. évfolyam, 152-176. szám)
2022-07-26 / 172. szám
www.ujszo.coml 2022. július 26. RÉGIÓ I 5 Zamatos bor, jó zene a kürti pincék hűvösében A lankákon lassan beérő szőlőfürtökben is volt időnk gyönyörködni kóstolgatás közben (A szerző felvételei) A kürti szőlőhegyen kegyes volt az időjárás a látogatókhoz, a kora délutáni kánikulát követően enyhe szél fújdogált, jobban esett a borkóstolás SZÁZ ILDIKÓ Harmadik alkalommal nyitották meg a kürti borospincéket a látogatók előtt, a szombati rendezvényen a Kürti Hegyközség huszonnyolc borásza mutatkozott be. Párakapuknál, ivévizes kutaknál frissülhettek fel a vendégek, így a tikkasztó hőség ellenére kellemes környezetben telt a kóstolóval egybekötött bortúra. A borospincékhez, kézműves árusokhoz vezető földutat folyamatosan locsolták a tűzoltók. I?W;H Két csallóközi nyugdíjas amatőr borszakértővel találkoztunk, miután egy autóbusznyi vendéggel felkaptattunk a szőlőhegyre. Ok nem sokkal a déli kapunyitáskor érkeztek, és nyakukban a kóstolópoharakkal, zsebükben a kóstolójegyekkel már több pincéhez ellátogattak. „így kerek az egész" „A borospincék tulajdonosai remek vendéglátók, és a lankákon lassan beérő szőlőfürtökben is volt időnk gyönyörködni kóstolgatás közben. Remek, családias a hangulat, amit a zene még teljesebbé tesz, így érik össze a bor és a szőlőhegy hangulatának zamata” - nyugtázzák az idős látogatók. A bejáratnál kapott térkép utasításait követve haladtak végig a pincesorokon. A legtöbb pincénél szóba került a biológiai növényvédelem, az ökologikus gazdálkodás, és a globális felmelegedés okozta gondokat is elemezték. Miközben gyöngyözően csörgött, fénylett az üvegkelyhekben a zöld veltelíni, az olaszrizling, a zweigelt, vagy a kékfrankos, az alibemet. Nagyon sok helyi borász számára meghatározóak voltak a gyerekkori emlékek, és valamiféle nosztalgia hozta őket vissza a kürti szőlőhegyre, hogy folytassák a nagyszülőktől, szülőktől ellesett fortélyokat. Fehér burgundi, rajnai rizling, Devín is kóstolható egy-egy pincészetben, de ennél sokkal bőségesebb volt a kínálat. Rizling- és Duna-pódium Elsőként gyerekfoglalkozásokat tartottak a Rizling-pódiumnál, míg a Duna-pódiumnál a lévai Göbő Sándor és lánya Anna, azaz a Ketten együttes tagjai léptek színpadra megzenésített versekkel, ismert dallamokkal. Őket később Anyalai Pepes' János zenekara váltotta. A szervezők jóvoltából közel voltak a színpadhoz a borospincék, és a fenti pincesoron újabb kóstolójegyeket lehetett vásárolni. Itt található Kasnyik Zoltán C-Winery pincészete, és el lehetett látogatni a Kürti Gyöngy, a Szekeres pince, valamint a Bajnok pince, a Gulyás pince és a Szabó pince hűvösébe, a sort a Kanyicska pince és a Mester pince, valamint a Helen pince zárta. Útközben megismerkedtünk Bencsics Ákos komáromi fazekasmesterrel, aki kerámiából készített kerti díszeket, díszes madáritatókat, bögréket, ajándéktárgyakat kínált a fazekáriumában. Bőrdíszművesek, ruhakészítők bőséges kínálatából válogathattak a látogatók, akinek nem volt szalmakalapja, azt is beszerezhetett a kézműves vásárban. A Zsapka- Emmer duó örökzöld slágereit a Rizling-pódiumról hallgatta a közönség, velük a délutáni és az esti órákban is találkozhattak a vendégek. Az egyik asztalnál Bettes István költő ült, zenehallgatás közben előkerült egyik díszesen illusztrált verseskötete a madarakról, abban szemezgettünk, mindez csak még inkább fokozta a szőlővel beültetett lankák varázsát. Zamatos biobor fiataloktól A lenti soron késő délutánra már visszatérő vendégeik vannak Mészáros Gábornak és Ivona Vancíkovának, a fiatal szőlősgazdák és borkészítők hét éve művelik a birodalmu- i kát. „Tiszta biobort készítünk, ami meghatározza a szőlő termesztésével kapcsolatos munkafolyamatokat is. Fontosnak tartjuk, hogy minél jobban érvényesüljenek a terroir-jegyek, azaz a szőlőt befolyásoló természeti tényezők, a talaj, az éghajlat, a vízelvezetés, vagy hogy milyen magasságú és szögű lejtőn vannak a szőlőtőkék, és lényeges a helyi borkészítési kultúra. Annak idején, amikor ideérkeztünk, a szomszédok örömmel fogadtak bennünket, mi több csodálkoztak, hogy még akadnak fiatalok, j akik megismerni és folytatni szeretnék ezt a szakmát. Sok segítséget i kaptunk-kapunk tőlük és a családtól is. Kürtre jellemző szőlőt, rizlinget, : veltelínit, Devínt termesztünk, és félfél sor Pinot Noir és kékfrankos is i található az ültetvényünkön. Az eredeti ültetvény nem volt jó állapotban, j négy éve újat telepítettünk” - mond! ta Mészáros Gábor. Tavasztól őszig i hétvégenként a szőlőben dolgoznak a ; fiatalok. Az érsekújvári Marián Karvaj professzorral, szívspecialistával i az általa alapított Marco Chateau pincészetnél találkozunk. A családi bo- i rászatban vidám hangulat uralkodik, az asszonyok pogácsát, perecet, süteményt kínálnak borkorcsolyaként. Marián Karvaj idestova négy évtizede foglalkozik szőlőtermesztéssel, borkészítéssel, Kürtön több mint húsz éve gazdálkodik. Elmondása szerint nem könnyű a helyi borászoknak megtalálni az utat a fogyasztóhoz, mert még mindig igen alacsony áron hozzák be országunkba az igencsak silány minőségű borokat. Remek lehetőséget nyújt ezért számukra a nyitott pincék napja. Más gazdákhoz hasonlóan őket is aggasztja a tikkasztó hőség, nagyon jó lenne, ha az elkövetkező egy-két hétben csapadék hullana a szőlőre, hogy arányosan beérjenek a szőlőszemek. Az sem jó, hogy közvetlenül a szüret előtt zúdul víz a termésre. Téglás Jánossal, Kürt polgármesterével csaknem minden színpadnál és standnál találkozhattunk, a helyieknek és a látogatóknak a szőlőhegyen bőven volt idejük és alkalmas terük a baráti beszélgetésekre. Vége-hossza nem volt a borászok és a fogyasztók közti tartalmas eszmecserének, amit az esti órákban a Fortissimo, az Endorfin együttes és DJ Cseku zenés műsora tett felejthetetlenné. Bencés rálátás a határon túli magyarokra vataSőin Péter Nyolcnapos szlovák-csehlengyel tanulmányi úton vesz részt a győri Czuczor Gergely Bencés Gimnázium csapata. Az első állomás a komáromi Selye János Gimnázium (SJG) volt. KOMÁROM Két kisbusszal érkeztek a győri iskola jelenlegi és volt diákjai Tóth István Konstantin igazgató és Barkó Gábor Ágoston tanár vezetésével Komáromba. A csoportot Andruskó Imre kalauzolta végig az SJG épületén. Mondandója nemcsak az iskolát érintette, hanem azon keresztül összefoglalta a (cseh)szlovák iái magyarság történetének megannyi fejezetét is. A győri iskolával való kapcsolatot is ő kezdeményezte annak idején. A 40-es években az SJG jogelődjének számító bencés gimnáziumban érettségizett öregdiákoknak szintén ki szokták osztani az „emlékmatúrákat”, s Andruskó fontosnak tartotta, hogy ezeket például épp a győri bencés iskola tanárai adják át nekik. 2014 után aztán folyamatossá váltak a látogatások, a győri tanárok, nem pedagógiai alkalmazottak és a diákok is több különböző csoportban keresték már fel Komáromot. „Még kezdő tanárként is ezelőtt harmincvalahány évvel fontosnak tartottam, hogy a diákokkal átjöjjünk Szlovákia területére, hogy lássák, itt is vannak magyarok” - boncolgatta lapunknak lényegre törően Tóth István Konstantin a látogatások mindenkori hátterét. Majd gyorsan elkezdte sorolni, merre jártak már ezeken a tájakon Kassától a Magas-Tátrán át egészen a Garam-völgyig - s nemcsak gépkocsival, hanem kerékpárral is. Most Komáromot követően Egyházgellét, Pozsonyt és Zoboralját is útba ejtik majd Szlovákián belül. A mostani nyolcnapos utat megelőzőén Szarka László történész tartott nekik felkészítő előadást. O és Barkó Gábor Ágoston is úgy látja, folyamatosan kell dolgozni azon, hogy a diákok feltérképezzék maguknak azt, hogyan is élnek a határon túli magyar közösségek. Folyamatosan kell dolgozni a tudás- és tapasztalathiány felszámolásán. „Esztergomban voltunk osztálykiránduláson a 2016-ban végzett osztályunkkal. Onnan átmentünk egy párkányi pizzériába vacsorázni, s az egyik diák megkérdezte a pultnál, hogy beszélnek-e magyarul. Odahívtam a gyereket, s bocsánatot kértem tanárként a pultosoktól” - mesélte Barkó Gábor Ágoston, aki egyben rendkívül fontosnak tartja, hogy kellő körültekintéssel közelítsenek a határon túli világok felé: „Arra is tanítjuk a fiatalokat, hogy óvatosan kell a határon túli magyar politikába beleszólni, sőt, nem is nagyon szabadna az anyaországból. Mi nem itt élünk.” Mint mondta, neki magának is vannak rokonai a Csallóközben, s1 tapasztalta, mit jelentett köreikben a politikai megosztottság az elmúlt években. A hasonló tanulmányi utak már régóta szokássá váltak a győri gimnáziumban. Barkó Gábor Ágoston minderről kifejti, a nevelőmunka nagyon fontos része a Kárpát-medencei népek megértése is: „Nagy hangsúlyt fektettünk a határon túli magyarságra, meg arra is, hogy a szlovákokat próbáljuk egy kicsit ilyen »mozgó kameraállásból«, a saját fejükkel megérteni - ahogyan a románokat és a környező népeket is. Tehát az a cél, hogy ne csak a magyar nemzeti identitást erősítsük. Arra is buzdítjuk a fiatalokat, hogy tessék szlovák, román, szerb, tehát Kárpát-medencei nyelveket tanulni.” Az igazgató mindehhez azt is hozzáfűzte, többször jártak már szlovák nyelvterületen, és sosem tapasztaltak különösebb problémát. Hozzátette, a környező népek mindegyikének vannak sérelmei, azonban „ezeket félre kell tenni, mert addig örülnek a nagyhatalmak, amíg mi egymással veszekszünk.” A győri bencések felkeresték a Selye János Gimnáziumot is (A szerző felvétele)
