Új Szó, 2022. július (75. évfolyam, 152-176. szám)
2022-07-18 / 165. szám
VEGYÜK KEZÜNKBE EGÉSZSÉGÜNK IRÁNYÍTÁSÁT DP220379 A kapszaicin és az egészség Először a 19. század végén azonosították a kapszaicin nevű vegyületet, ami a paprikát csípőssé teszi. Vannak, akik imádják a csípős ételeket. Nem árt tudni, milyen hatással van az egészségünkre. Több kutatás arról számolt be, hogy a kapszaicin képes felvenni a harcot a rákos sejtek ellen. A kísérletek szerint nem csupán a prosztatarák esetében irtja ki a rákos sejtek akár hatvan százalékát, de a tüdőrák megelőzésében is nagy szerepet játszhat. Fájdalomcsillapító Mivel a kapszaicin serkenti a vérkeringést, és nyugtató hatású vegyületeket termel az agyban, a fájdalom csillapításában is segíthet. Ma már több olyan fájdalomcsillapító kenőcsöt és tapaszt gyártanak, amelyek kapszaicin van. Szívbarát Segíti az emésztést Bár a közhiedelem szerint az erős paprika gyomorégést vagy gyomorfekélyt okozhat, igazából kis menynyiségben a kapszaicin éppen hogy védi a bélfalat, mert serkenti a gyomorban található enzimek munkáját. Ezenkívül segíti a vitaminok, nyomelemek és ásványi anyagok felszívódását. A téli sodás, migrén, végtagfájdalmak ellen is használják. Csak óvatosan... A csípős paprikát nem szabad túlzásba vinni, és napi szinten fogyasztani. Nagy dózisban valóban okozhat gyomorpanaszokat és hasmenést. A refluxos betegeknek, illetve a gyomorfekéllyel küzdőknek pedig tilos fogyasztaniuk. Miért jó, ha csíp? A hongkongi Kínai Egyetem kutatói arra jöttek rá, hogy a kapszaicin csökkenti a vér koleszterinszintjét, és az eltömődött vérereket képes megtisztítani. így megelőzhető lehet vele számos szívós érrendszeri betegség, illetve az agyvérzés esélye is csökken. Enyhíti a torokgyulladást, az orrdugulást és felhígítja az orrmelléküregekben megtapadt nyákot. Ezenkívül a kapszaicint a cukorbaj következtében kialakult idegkáro-A csípős íz érzeténél az agy endorfint termel, amely fájdalomcsillapítóként is működik. Ettől olyan élvezetes fogyasztani az erős paprikát. Vágyunk rá, mert a boldogság érzésével társul. Ha kicsit szomorkodik, fogyasszon el egy kis erős paprikát, meglátja, kedélyjavító hatása nem marad el! (napidoktor) Ha a hajszálerek nem dolgoznak... Sejtjeink oxigén- és tápanyagellátását a vér folyamatos áramlásával az érrendszer biztosítja. Ehhez szükség van egy szivattyúra, a szívre. A vérkeringést tehát a szívás érrendszer tartja fenn. Ezt sokan tudják, de azt kevesebben, hogy a szív csak az erek 26%-ában, a vastag erekben képes biztosítani a vér áramlását. A maradék 74%ot a mikrocirkulációs rendszer alkotja. Mivel a hajszálerek hossza több mint 100 ezer kilométer, talán érthető, miért nem tudja a szív ezt az elképesztően nagy hajszálérhálózatot ellátni. Mégis hogyan jut el a vér a sejtekhez, és hogyan jut vissza salakanyagokkal telítve a vénákba? Arteriolák és venulák Ezt a feladatot az arteriolák és a venulák végzik. Persze maguk döntik el, hogy mikor, milyen intenzitással pumpálják a vért. Mint szinte mindent, a kis ere két is az agy irányítja. A ritmikus gy mozgást csak azok a kis erek, csak akkor és csak olyan intenzitással végzik, amilyen utasítást az agytól kapnak. Az agynak 5 liter vérrel kell gazdálkodnia és eljuttatnia oda, ahol a legnagyobb szükség van rá. Ez a magyarázata annak, miért nem tudunk nagyobb feladatot elvégezni egy kiadós étkezés után. Az agy mégpróbál minden mást leállítani, hogy az emésztéshez szükséges vérmennyiséget biztosítsa a gyomornak. Ezért nem ajánlatos közvetlenül az evés után edzeni, vagy nehéz fizikai munkát végezni. monoxid szabadul fel: az arteriolák kitágulnak és megtelnek vérrel, majd összehúzódnak, így pumpálják tovább a vért. Ha ez a parancs, ez az elektromos jel nem érkezik meg, az arteriöla nem mozdul, így több millió sejt maradhat megfelelő mennyiségű oxigén és tápanyag nélkül. Vajon hol vész el ez az elektromos jel? Sajnos a stresszel, félelemmel, haraggal, gyűlölettel képesek vagyunk generálni az idegrendszerünkben egy sokkal magasabb feszültséget, mint amivel az agyunk kommunikál az erekkel. Tőlünk függ, hogy mekkora feszültséget gerjesztünk, hogy hány kis artéria lesz működésképtelen, mennyi sejt és mitokondrium lesz üzemanyag nélkül és mennyi salakanyag marad a szervezetünkben. Gondoljuk át, mekkora károkat tudunk így magunknak okozni... Állapotfelmérés és gyógymód A megoldást az érdiagnosztika jelenti. Az arteriográffal mért 14 érték alapján egyebek mellett azt is meg tudjuk mutatni, milyen mértékű a mikrocirkuláció zavara, milyen állapotban van az érrendszer. Nagy előny, hogy ehhez konkrét, személyre szóló megoldást is tudunk ajánlani. Kiss Béla terapeuta Az agy elektromos jeleinek fontossága Agyunk a szimpatikus idegrendszer segítségével „névre szóló” elektromos impulzusokat juttat az erekbe, amelyek hatására az érfalban nitrogén» Jövő héten folytatjuk. Addig is kerüljék a stresszt, de még jobb, ha megtanulják kezelni. VASKULARNA TERÁPIA VÄSlER s.r.o. 0903/217 768 www.vaster.sk vaster@vaster.sk 10 GYÓGYHÍREK Egészség ■ 2022. iulius 18. www.ujszo.com MINDEN ÚJRAFERTŐZŐDÉSSEL 50%-KAL NŐ A TARTÓS SZÖVŐDMÉNYEK KIALAKULÁSÁNAK ESÉLYE Többször átesett a koronavíruson? Erről feltétlen tudnia kell! A kutatók azt vizsgálták, hogy mekkora egészségügyi kockázatot jelent, ha valaki többször átesik a Covidon. Növeli az esélyét az új és tartós egészségügyi problémáknak az, ha valaki újra elkapja a koronavírust a témában végzett első kutatás alapján. A CNN által szemlézett kutatásból kiderült, hogy azokhoz képest, akik csak egyszer kapták el a koronavírust, a többször fertőződött betegeknek kétszer akkora esélye volt arra, hogy meghaljanak, és háromszor akkora esélye volt arra, hogy kórházba kerüljenek legutolsó fertőzésük után - írja a Liner. A tanulmány fő szerzője, a St. Louis-i Washington Egyetem epidemiológusa, Dr. Ziyad Al-Aly elmondta, hogy maga is tapasztalta, hogy a páciensei között egyre több olyan volt, aki többször átesett a koronavíruson. Az orvos kíváncsi volt, mekkora egészségügyi kockázatot jelenthet, ha valaki többször kapja el a betegséget. A tanulmányban 250 ezer egyszer fertőződött páciens adatait hasonlították össze 38 ezer olyannal, akik igazoltan' többször estek át a betegségen. A kutatásban az az 5,3 millió személy, akik nem kapták el a koronavírust, kontrollcsoportként szolgáltak. A többször fertőzöttek közül 36 ezren kétszer, 2200-an háromszor, 246-an pedig négyszer fertőződtek meg. Az újrafertőzöttek között gyakoriak voltak az alábbiak: • a mellkasi fájdalom • a szívritmuszavar • a szívroham • a szívizomgyulladás • hirtelen szívleállás • vérrögök. Emellett légzési nehézségek, alacsony oxigénszint, tüdőbetegségek és a tüdő körül felgyülemlett folyadék is gyakori volt. Al-Aly szerint ezek a panaszok elsősorban a fenőzés körüli időben fordultak elő, de oltottságtól függetlenül akár fél évig is megmaradhattak. A kutatók szerint minél többször kapta el valaki a koronavírust, annál súlyosabb problémák jelentkeztek nála. Minden újrafertőződéssel nagyjából 50%-kal nő a tartós szövődmények, mellékhatások kialakulásának esélye. Azonban kiemelték, hogy az újrafertőződés esélye azoknál volt gyakoribb, akik a veszélyeztetettebb korcsoportba tartoztak (liner)
