Új Szó, 2022. július (75. évfolyam, 152-176. szám)

2022-07-15 / 163. szám

www.ujszo.coml 2022. július 15. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Öltönyösök és választók Szlovákiában a dolgok az állam megszületése óta rosszul mennek MÁRTON Á. ELEMÉR N em értem a választópol­gárokat. Gyermekko­romban kialakult egy kép az öltönyös bácsik­ról és kosztümös nénikről, hogy azért veszik fel fizetésüket, mert jól tudnak beszélni, és amit mondanak, mindenki el is hiszi. Ahogy halad­tam előre tanulmányaimmal és meg­értettem a demokrácia működését, újabb és újabb kérdések merültek fel bennem. Például vajon miért élnek vissza a politikus bácsik és politikus nénik a választópolgárok által reájuk ruházott hatalommal? Egyszer éppen egy épülőfélben levő épület előtt robogtunk el, és én megkérdeztem aput, az ott mi lesz. Erre ő mosolyogva vágta rá, ott fog­ják ellopni a pénzünket - az épület adóhivatal lett később. De van-e arca a kisember adóját ilyen-olyan támogatás útján ellopó tolvajnak? Mert aki az államot lopja meg, az minket is meglop. Ma már nem emlékszem, melyik botrány le­hetett az első, ami felnyitotta a sze­memet és rádöbbentett arra, hogy Szlovákiában a dolgok gyakorlatilag az állam megszületése óta rosszul mennek. Ma már ez nem felismerés, hanem puszta tény, amivel mindenki tisztában van. Közhelyszerű már, hogy a Me­­ciar-érára a politikai korrupció, az állami sovinizmus és a szervezett bűnözés virágkoraként tekintünk. Szlovákiát ellepték a bűnszerveze­tek, a politika pedig tobzódott a na­cionalizmus fröcsögésében, csend­ben suhantak a kenőpénzek, kézből borítékba, borítékból zsebbe. Aztán az ember végigböngészi a Bemard Slobodník vallomása során elhangzottakat és nem túl meglepet­ten konstatálja, hogy amíg az exbok­szoló miniszterelnök alatt a látvá­nyos rothadás és tespedés már-már színpadias prosztóságában a vaknak is szemet szúrt a mély és mindent átható korrupció, addig Robert Fico regnálása idején a bújtatott, jól rejtett és minden irányban védett „állami maffia” kiépülése során Ján Kuciak haláláig csak ritkán került a felszínre a valóság. Van egy sanda gyanúm, hogy Fi­co maga is átgondoltan, részletesen számba vette Meciar hibáit, aki egy alkalommal csak reménytelen kar­rieristának nevezte a Smer elnökét, és ha abból a szemszögből közelítjük meg az elmúlt hónapok eseményeit, hogy a háromszoros miniszterelnök tevékeny irányítója volt az esemé­nyeknek, akkor a tanítvány jócskán felülmúlta mesterét. Slobodník vallomása sokkal mé­lyebb, szervezettebb, krimibe illő bűnözőhálózat képét festi le szá­munkra, amelyben a rendőrök néha tényleg csak információk kiszivá­rogtatásával voltak képesek felven­ni a harcot a rendszerrel. Mindezek tükrében a Smer teperése az előre­hozott választás felé sokkal próza­ibbá válik, Igor Matovic és Richard Sulik párharca pedig sokkal elszo­­morítóbbá. Nem értem a választópolgárokat. Öltönyös alakok állnak a pódiumra és fennhangon bizonygatják a belé­jük vetett bizalom értékét, amit nem szabad csak úgy elkockázni. Az em­berek pedig hisznek nekik. Öltönyös alakok bizonygatják a kamerák előtt, hogy ahhoz a bizo­nyos ügyhöz nekik semmi közük és egyébként is nincs itt semmi látni­való. Mi pedig az utcára megyünk. Máskor öltönyben feszítő alakok rö­vidnadrágban, pólóban magyaráz­zák egymásnak, hogy egy-egy ügyet miként kell elkenni, a rendőrség pedig ezt filmre is veszi. Egy volt rendőr apró részleteiben festi le egy igaz maffiaállam működését, amely­ben egy oligarcha úgy ugráltatja a rendőrfőkapitányt, mint a csicskását. Aztán egy szép napon az emberek az urnákhoz járulnak, hogy gyako­rolják a demokráciát, mert a titkos és szabad választás az eszközünk, amivel befolyást gyakorolhatunk az ország-sorsának alakulására és ... és újra boldogan, meggyőződésből bekarikázzák Robert Fico nevét. Energiaválság-kezelés magyar módra A rezsicsökkentést is erősen érintő bejelentéseket tett a magyar kormány, hogy kezel­ni próbálja az Európát, így ha­zánkat is egyre komolyabban érintő energiaválságot. November 1-ig el kellene érni a gáztárolók 80 százalékos feltöl­­töttségét. Van rá esély, de sajnos bármelyik pillanatban elzárhatják az oroszok a csapot. Orbán Viktor miniszterelnök a Karmelita kolos­torba összehívta a kabinetet, mert a háborús energiaárak és az európai energiaellátási problémák Magyar­­országra is kihatnak. Gulyás Ger­gely Miniszterelnökséget vezető miniszter jelentette be az elhatáro­zott intézkedéseket. Az energia-ve­szélyhelyzet miatt hét pontból álló intézkedési terv született, amely au­gusztustól lép életbe. Magyarország 1,5 milliárd köbméterről 2 milliárd köbméterre emeli a hazai földgázki­termelést. A jelenlegi árszintek mel­lett ugyanis a drágább technológi­ák alkalmazása is megéri. A kor­mány felhatalmazta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztert, hogy további gázkészleteket szerez­zen be. Magyarország kiviteli tilal­mat rendel el az energiahordozóra és a tűzifára, amely alól a bértárolás a kivétel. Év végéig jelentősen fokoz­za a hazai szénbányászatot. A Mát­rai Erőmű blokkjait minél hamarabb újra kell indítani. A kormány a biz­tonságos áramellátás fenntartása ér­dekében Paks 1 üzemidejének meg­hosszabbítását kezdeményezi. Aki az átlag felett fogyaszt gázt és áramot, az augusztustól már a piaci árat fizeti. Ez fogyasztási he­lyenként évi 2523 kWh áram és 1729 köbméter gáz fogyasztását en­gedi meg. A Portfolio úgy számol, az átlag feletti résznél az áramfo­gyasztás esetében minden kWh díja 6,8-szorosára emelkedik, az eddigi 36,9 forintos kWh ár 252,4-re nő, a gázfogyasztásnál minden köbméter földgáz 8,3-szor drágább lesz, azaz 110 forintról 910-re nő. (telex, ú) Eduard Heger pótvizsgán SZILVÁSSY JÓZSEF A laposan feladta a leckét a szlovák kormányfőnek Richard Sulik, aki először nyilatkozatban, majd udvarias hangú levélben közölte vele, ha augusztus végéig nem menesz­­ti Igor Matovicot és nem készít elő új koalíciós szerző­déstervezetet, akkor pártja, a Szabadság és Szolidaritás otthagyja a kormányt, s konstruktív ellenzékbe vonul. Nem lesz nyugodt nyara Zuzana Caputová államfőnek sem. Ő egyelőre a miniszterelnökkel, majd az SaS elnökével kíván tárgyalni, de nem kizárt, hogy nemso­kára alkotmányos jogával élve, fontos szerepet vállalhat a jelenlegi kormányválság megoldásában. A miniszterelnök ugyan igyekszik békítő politikusként viselkedni, szombaton baráti vacsorára hívja Sulíkot, hogy rávegye őt ultimátu­mának visszavonására, esetleg valamiféle kompromisszumos megol­dásra bírja rá, de aligha jár sikerrel. Ugyanis a vendége feltehetően ragaszkodni fog Matovié menesztéséhez, mert őt tartja a szinte már megszámlálhatatlan koalíciós viszálykodások leggyakoribb okozó­jának. Az viszont már most bizonyos, hogy Hegert nem kis fele­lősség terheli a koalíciós kapcsolatok elmérgesedéséért. Amióta a kabinet élére került, elnézi Matovicnak, hogy amolyan elszabadult hajóágyúként viselkedik, rendszeresen sértegeti Sulíkot, néhány hó­napja Vladimír Lengvarsky egészségügyi minisztert is, meg minda­zokat, akik nem értenek egyet hirtelen ötleteiből fakadó rögtönzése­ivel, amelyeket pénzügyminiszterként máig alkalmaz. Heger pedig nem tudja, vagy nem meri megfékezni őt. Érdemes megemlíteni, hogy a Matovic-Sulík iszapbirkózás már tizenkét éve tart. Ugyanis 2010-ben a szlovák liberálisok elnöke fel­vette pártjának választási listájára az OEaNO négy alapító tagját, akik akkor így jutottak be először a pozsonyi parlamentbe. Sulik nemsokára rádöbbent, hogy kígyót melenget a keblén, mert Mato­vic amint megvetette lábát a törvényhozásban, ahol a a pártfogoltja öntörvényűén kezdett tüsténkedni, néhányszor például a Smert tá­mogatta szavazatával. Aztán ugyanúgy voksolt Iveta Radicová kor­mánya ellen, mint az SaS összes parlamenti képviselője. Ezt a tényt mostanság a pénzügyi tárca jelenlegi vezetője elhallgatja. Nem ma­kulátlan Sulik sem, aki most joggal bírálja vetélytársát azért, mert saját parlamenti sikereinek érdekében hajlandó összeszűrni a levet még az újfasiszta képviselőkkel is. Ám arról a vetélytársa nem be­szél, hogy tizenkét évvel ezelőtti képviselőházi választás előtt több­ször ő is titkos tárgyalásokat folytatott Marian Kotlebával. Igaz, azó­ta nem bratyizik vele, még titokban sem. Ilyen előzmények után nem egyszerű a kormányfő helyzete. Rá­adásul ő a legerősebb kormánypárt tagja, amelynek az elnöke éppen Igor Matovic. Őt a parlamenti frakciójuk csaknem ötven tagja tá­mogatja. A miniszterelnök mindezt tudatosítja és továbbra is - Filip Obradovic szlovák publicista jellemzése szerint - a pártelnök enge­delmes kiszolgálója. E héten bírálta Sulíkot, amiért nem személye­sen adta át, hanem az interneten küldte el neki az SaS követeléseit. Szerdán pedig, nyilván a pénzügyminiszter kicsinyes bosszúja fölött szemet hunyva, nem hívta meg Branislav Gröhling oktatásügyi mi­nisztert arra a sajtótájékoztatóra, amelyen bejelentették a pedagógu­sok és más iskolai alkalmazottak bérének emelését. Lám-lám, most mégis talált pénzt erre, méghozzá adóemelés nélkül, az államkasz­­szában a tárcavezető. E jó hír ellenére a miniszterelnök békítőként egyelőre megbu­kott. A pótvizsgát a már említett holnapi vacsorával kezdi. Nem lesz könnyű dolga jobb belátásra bírni Sulíkot, aki ragaszkodik Matovic távozásához a kormányból, amire viszont a miniszterelnök nyilván nem bólint rá. így aztán valószínűleg két fejlemény várható. Vagy hárompárti, a jelenlegi politikai szövetségnél még ingatagabb koa­líció marad, a függetlenek, netán az újfasiszták csendes támogatá­sával. Vagy pedig az előrehozott választás felé sodródik az ország. Bárhogy alakul is a belpolitikai helyzet, a nyári kánikula után min­den bizonnyal forró politikai ősz zúdul ránk. FIGYELŐ Bíróság előtt a Klubrádió ügye Bíróság elé viszi az Európai Bi­zottság a magyar „gyermekvédel­mi törvény” és a Klubrádió frek­venciamegvonásának ügyét, írja a Népszava. A lap úgy tudja, a tes­tület a héten dönthet arról, hogy a tavaly indított kötelezettségszegé­­si eljárásokat az utolsó szakaszuk­ba lépteti. Az Európai Bizottság úgy véli, hogy a „gyermekvédel­mi törvény” előírásai, amelyek megtiltják vagy korlátozzák a 18 éven aluliak hozzáférését olyan tartalmakhoz, amelyek a nem megváltoztatását vagy a homo­­szexualitást jelenítik meg, számos uniós jogszabályba ütköznek, valamint sértik az emberi méltó­ságot, a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságát, a magánélet tiszteletben tartásá­hoz és a megkülönböztetésmen­tességhez való jogot. Kifogásolták továbbá, hogy a Meseország mindenkié című könyvön figyelmeztetés elhelye­zését írták eíő a magyar ható­ságok. Aránytalannak és átlát­­hatatlannak tartják a Klubrádió frekvenciájának megvonásáról szóló döntést is. A testület a két ügyben tavaly júliusban kezdett kötelezettségszegési eljárást, amely mostanra elért a bírósági szakaszba. Az ítélet másfél-két év alatt születhet meg. (24 hu)

Next

/
Oldalképek
Tartalom