Új Szó, 2022. július (75. évfolyam, 152-176. szám)

2022-07-15 / 163. szám

4 RÉGIÓ 2022. július 15. | www.ujszo.com Lassan ellehetetlenülő önkormányzatok Sztrájkkészültség: félárbócon a nemzeti lobogó Csallóközcsütörtök községi hivatala előtt (A szerző felvétele) SOMOGYI KATALIN Mindenki látja, érzi, tapasz­talja a fokozatos, és ami rosz­­szabb, állandó drágulást. Ami tegnap 2,50 volt, az ma 3,90, és még nincs vége. Egy ház­tartáson, családon belül sem könnyű a megoldás, a túlélés, hát még, ha egy közösség, egy település létezéséről van szé. CSALLÓKÖZ Egy település költségvetése nagy­jából egy családi költségvetés műkö­déséhez hasonlítható, éppen csak a nagyságrendek különböznek. Van­nak az állandó, a működés fenntar­tásához szükséges kiadások, illetve a beruházási költségek. A beruhá­zási költségek a nagyobb volumenű kiadások, amelyekre vagy spórolni kell, vagy pályázatokat elnyerni (ez utóbbi családi költségvetésnél nem valószínű...). Annak az előfeltétele, hogy egy község pályázhasson, bár­milyen pályázati kiíráson a költség­­vetés pozitív mérlege, illetve legalább nullszaldós éves elszámolás szüksé­ges. A bevételi oldal legnagyobb téte­lét a lakosok által befizetett adó rész­arányos visszajuttatása jelenti a helyi önkormányzat költségvetésébe, vala­mint az ingatlanadó. A kormány leg­újabb intézkedéseivel azonban mint­ha mindent meg szeretne tenni azért, hogy lehetetlenné tegye nemhogy az önkormányzatok működését, de las­san már a létezését is. Megkérdez­tünk néhány csallóközi polgármestert eddigi tapasztalataikról. Csallóközcsütörtök Mintegy 1800 lakosával a köze­pes, nagyobb falvak közé tartozik a Csallóközben, bár amolyan Bermu­­da-háromszögben helyezkedik el, hiszen sem a Dunaszerdahelyi, sem a Pozsonyi járás nem vallja magáé­nak. „Senki sem ellenzi a családtá­mogatást, amelyet a kormány nem­régiben hagyott jóvá, csakhogy ezzel csökkennek a bevételi tételek, hiszen csökkenni fog a befizetett adók meny­­nyisége, vagyis csökkenni fog a köz­ségnek visszafizetett részadó összege is. A végelszámolás még arrébb van, de már most látom, hogy a tavalyi gázszámlánk 12 ezer euró körüli volt, a mostani cirka 30 ezer euró lesz. A villanyszámlánk 30 ezer euró­val lesz magasabb, mint volt eddig. Év végéig több mint 100 ezer euró pluszkiadással kell számolnunk. Kifi­zetjük, ami elengedhetetlenül szük­séges a létezéshez, a gázszámlát, a villanyszámlát, hiszen a közvilágí­tás létszükséglet, már csak az utóbbi, kétszeri bankautomata-rablás után is. Valószínű, hogy ha nem lesz rá pénz, kihagyjuk a társadalombiztosítási befizetéseket” - ecseteli a helyzetet a polgármester, Őry Péter. Csallóköz­csütörtök csatlakozott a Szlovákiai Városok és Falvak Társulásának fel­hívásához, és sztrájkkészültséget hir­detett. Ennek első lépéseként, tiltako­zásul félárbócra engedték az ország zászlaját a községháza előtt. „További lépéseket is el tudok képzelni, például úgy dönthetnek az önkormányzatok országszerte, hogy nem viszik el a szemetet. Véleményem szerint most már nyomás alá kell helyezni a kor­mányt” - zárta a polgármester. Szap Valamivel több mint 500 lakosával a kis községek közé tartozik. „A vi­lágjárvány kezdete óta, most pedig, az ukrajnai háborúval még hatványo­zottabban, szisztematikusan ruházza át az állam a feladatokat és a kompe­tenciákat az önkormányzatokra, kellő pénzügyi fedezet nélkül. Nézhetjük például a teszteléseket. Megkaptuk a teljes költség-visszatérítést, de csak utólag, azok után, hogy a falu kifizet­te, ami azt jelenti, hogy szüneteltek közben a fejlesztéseink. Kis település vagyunk, 5-10 ezres beruházásokról beszélünk, amelyeket még projekt szinten sem tudtunk elkezdeni, mert vártuk a visszautalást. Mi is a rész­adó körülbelül 120 ezer eurós és az ingatlanadó maximum 22 ezer eurós éves bevételéből élünk. Ebből a 140 ezer eurós bevételből kell gazdálkod­nunk. Már most, az áremelkedések után 15 ezer euróhoz közelít a havi ki­adásunk. Ez csak a rezsiköltségeket, a szervezetek fenntartási költségeit és a béreket tartalmazza. Ha csökken, a részadó összege a kormánydöntés alapján, még ennél is kevesebb pénzt kap az önkormányzat a jövőben. A pénzügyminiszter javaslata az volt, hogy emeljük az ingatlanadót. Még ha a duplájára is emeljük, az a plusz 20 ezer a falun semmit sem segít, az itt élőknek viszont sokat árt. Soha nem lubickoltunk a pénzben, nem Dubajt akartunk felépíteni Szapon, de lassanként azért minden évben tudtunk előrelépni a faluban. Ez az inflációellenes csomag havi több ezer eurós kiesést fog jelenteni a falunak. Ha már a rezsire kell hitelt felven­ni, akkor bizony lehúzhatjuk a rolót” - nyilatkozta Miklós Ferenc polgár­­mester. Nyékvárkony Nagyközségnek számít a több mint 2600 lakosával. „Településünk ener­giakiadása mérhetetlenül megnőtt. A tavalyi évhez viszonyítva idén 18 ezer euróval kerül többe a villanyáram, és 56 ezer euróval fizetünk többet a gá­zért, hogy az üzemanyag-kiadásokról ne is beszéljünk. A részadók folyó­sítása is a kormány miatt akadozik. Míg az előző hónapban 86 ezer euró érkezett a falu számlájára, addig má­jusban 36 ezer eurót küldtek. A havi bérek és az energiakiadás 80-85 ezer euró Nyékvárkonyban. Teljesen el­lehetetlenednek így az önkormány­zatok, a tartalékunk a végéhez köze­ledik. Ha ez így folytatódik tovább, akkor településünk az alapvető tevé­kenységét sem tudja majd fenntar­tani, esetlegesen munkatársakat kell elbocsátanunk. A tavaly beadott pályázataink kö­zül két kerékpárút kiépítésére kap­tunk hozzájárulást. Több kivitelező is érdeklődött a közbeszerzési eljárás iránt, de a szinte naponta növekvő árak miatt egyikük sem adott áraján­latot. A második projekt a csatorna­­hálózat elmaradt szakaszának a kiépí­tésére vonatkozik, amire az elnyert EU-s támogatás mértéke 7,9 millió euró, ehhez jön még a falu kötelező önrésze, ami 450 ezer euró. A köz­­beszerzési eljárás 2021 novemberé­től folyamatban van, de a mai napig egyetlen cég sem tudott árajánlatot adni az állandóan emelkedő árak mi­att” - magyarázza az aktuális helyze­tet Fazekas István polgármester. Nyárasd Több mint 3000 lakosával azok közé a települések közé tartozhatna, amelyek nagyobb nehézségek nélkül túlélhetnék a reformcsomagot. Még­sem így van. „Tavaly decemberben a faluban működő valamennyi intéz­mény összesített gázszámlája 5000 euró körül volt. Januártól már havon­ta több mint 12 000 eurót fizetünk ugyanezért. Éves szinten plusz 84 000 euró a kiadás, csak a gázért. A villanyszámla a duplájára nőtt, ami összességében több mint 150 ezer euró pluszkiadás. Drágult az ivóvíz, az üzemanyag, Nyárasdon nagyok a parkfelületek: iskolaudvar, óvoda, templom, ezeket mind gondozni kell, öntözni, kaszálni. Azt a pénzt, amit eddig kisebb fejlesztésekre használni tudtunk, most felemészti a rezsikölt­ség. A csatornázás utáni aszfaltozást vissza kell fognunk, a falunapokat szerényebben szervezzük. Október­ben jön a választás, csak azt tudom ígérni a lakosoknak, hogy megpró­báljuk túlélni a nehéz időket. Ennél pozitívabb, reális ígéret nem létezik. Tizenhatodik évemet taposom az önkormányzatnál, de ilyen évre nem emlékszem” - mondja Bacsó László, Nyárasd polgármestere. Párkány: hamarosan új tájékoztató rendszer Heteken belül modern tájékoztatást ígérnek Párkányban (A szerző felvétele) BUCHLOVICS PÉTER A Szlovák Államvasutak (2SR ) vezérigazgatója a hótan válaszolt a polgár­mesternők: lesznek új elekt­ronikus tájékoztató táblák. A reggeli gyors ügyében móg intézkednek. liiLliltLiiül Ma reggel kaptuk meg a vasút ve­zérigazgatójának levelét, a közbe­szerzés lezajlott, aláírják a kivitele­zővel a szerződést, és ha minden jól megy, augusztusban már lehet, hogy teljesen új, elektronikus tájékoztató rendszer lesz a párkányi vasútállo­máson - közölte a hírt a keddi, rend­kívüli önkormányzati ülésen Eugen Szabó polgármester a képviselőkkel. Mint azt korábban megírtuk, a párkányi polgármester levélben rek­lamált a vasút vezérigazgatójánál a párkányt állomáson tapasztalható tarthatatlan állapotok miatt, egyút­tal kérte, hogy a reggeli fél hetes, de most csak Rajkán keresztül járó gyors helyett a vasúttársaság indítson má­sik gyorsvonatot Pozsony felé, mert ez volt az egyik legfrekventáltabb já­rat. Miloslav Havrila vezérigazgató válaszlevelében közli, hogy a párká­nyi vasútállomáson teljesen új, digi­tális tájékoztató rendszert helyeznek üzembe, valamint a régi hangosbeszé­lő is megszűnik, helyette új, digitális minőségű hangos tájékoztatás is lesz, előre bejátszott felvétellel. A vasúttár­saság a kivitelezésre közbeszerzést írt ki. Ez lezajlott, a nyertes céggel pedig mihamarább megkötik a szerződést és a felújításra átadják a területet. Milos­lav Havrila szerint még idén július­ban, azaz e hónapban hozzákezdenek a felújítási munkákhoz Párkányban. Angolul és magyarul? Eugen Szabó polgármester azt is szorgalmazta, mivel Párkány nem­zetközi vasúti átkelő, ezért lehetőleg angolul és magyarul is tájékoztassák a vasútállomáson megforduló utaso­kat. A vezérigazgató ugyanakkor vá­laszlevelében arra hívta fel a figyel­met, hogy az államvasutak belső elő­írásai szerint idegen nyelven csak a határállomásokon, a külföldiek áltál gyakran látogatott állomásokon, va­lamint a nemzetközi vonatokat foga­dó és indító állomásokon és az IC-vo­­natokat kiszolgáló állomásokon kö­telesek jelenteni. „Lehetséges tehát, hogy az automatikus hangosbemon­dó rendszer bevezetésével részben a párkányi lakosok kérését is teljesíteni tudjuk, a hangminőség pedig eleve sokkal jobb lesz” - fogalmazott a ve­zérigazgató. De a levélben azt írta, az idegen nyelven jelentés a szlovák mellett világnyelvként az angolt és a németet jelenti rendszerint. Vonat csak megrendelővel A reggeli fél hetes gyorsvonat pót­lására még nem született megoldás, ugyanis ebben nem a vasúttársaság az illetékes, hanem a vasúti személy­­szállító (ZSK). Ezért a polgármester kérését az állami vasúti személy­­szállítónak továbbították. Miloslav Havrila vezérigazgató ugyanakkor megjegyzi: új vonatjárat felvétele a menetrendbe, pótlás és csere csak megrendelő alapján lehetséges, ha ezt a ZSSK kéri, a közérdekű vasúti sze­mélyszállítás megrendelője és fizető­je pedig a közlekedési minisztérium.

Next

/
Oldalképek
Tartalom