Új Szó, 2022. július (75. évfolyam, 152-176. szám)
2022-07-14 / 162. szám
101 HASZNOSTANÁCS 2022. július 14. | www.ujszo.com Diákok nyári munkavállalása A diákok átlag legtöbb 20 órát dolgozhatnak hetente (Shutterstock-felvétel) ÖSSZEFOGLALÓ A diákok számára a nyár nemcsak a pihenés, hanem a pénzkeresés ideje is - sok fiatal vállal alkalmi munkát a szünetben. Már a 15 éveseket, illetve bizonyos körülmények között a még fiatalabbakat is megbízhatnak bizonyos feladatokkal, de a tankötelesság befejeződéséig a fiatalok nem végezhetnek nehéz fizikai munkát. A cégek előszeretettel alkalmaznak diákokat. Sok, tizenöt évesnél idősebb diák már kipróbálta az alkalmi munkát, és idén nyáron is rengetegen szeretnének dolgozni, derült ki a Job Force szervezet online felméréséből. A fő motiváció - a megkérdezettek 85,5 százalékának - a pénzkeresés, de egyesek szerint a munkavállalás a szakmai fejlődés vagy a kapcsolatépítés végett is fontos. A fiatalok főleg a kereskedelem, a vendéglátóipar, a turizmus és az irodai adminisztráció iránt érdeklődnek, és az átmeneti munkahely kiválasztásakor a rugalmas munkaidő a legfontosabb szempont, csaknem kilencven százalékuk emelte ezt ki. A munkáért kapott pénz nagysága a megkérdezettek háromnegyede számára fontos tényező. „A dolgozni vágyók igen jelentős része szeretne olyan helyet találni, ahol hosszabb távon is számítanak a segítségére. A válaszadók közel negyven százaléka szeretne stabilan diákmunkát vállalni, további 32,5 százalékuk pedig ugyan alapvetően rövidebb távra tervez, de ha ideális feladatkört talál, hajlandó a jövőbe előre tekintve is elköteleződni” - összegezte a kutatás eredményeit Papp Nóra, a Work Force FIR társaság munkatársa. Ki számít diáknak? Diáknak minősül minden gyerek a tankötelezettség befejeződéséig, vagyis annak a tanévnek a végéig, augusztus 31-éig, amelyikben betölti 16. életévét, s már 10. éve jár iskolába. Továbbá diáknak minősül egészen 26 éves koráig minden olyan fiatal, aki ezután is folyamatosan készül ajövőbeli foglalkozására, vagyis valamilyen közép- vagy felsőfokú oktatási intézményt látogat. Akik már befejezték a középiskolát, s nem szándékoznak továbbtanulni, vagy még nem tudják, hogy felvették-e őket a kiszemelt főiskolára, a nyári szünet végéig diáknak számítanak, s élvezhetik az ebből adódó előnyöket, diákként vállalhatnak munkát. Szerződéstípusok A jelenlegi szabályozás lehetővé teszi, hogy már a 15 évesek is munkaviszonyt létesíthetnek. Munka törvénykönyvünk a rendes munkaviszony mellett többféle megállapodást különböztet meg: lehet kötni szerződést bizonyos munka elvégzéséről vagy munkatevékenységről, és a megbízási szerződések közé tartoznak a diákok brigádmunkájáról szóló megállapodások is. Az utóbbit csak olyan személy köthet, aki közép- vagy főiskolán diákstátusszal rendelkezik. Az egyetemisták között nem ritka, hogy állandó munkaviszonyt létesítenek, mely nem csak a nyári hónapokra szól. A középiskolások körében a brigádmunkáról szóló megállapodás a legelterjedtebb. írásos msgállapodás Olykor előfordul, hogy - főleg a tapasztalatlan tinédzserek - csak szóban állapodnak meg a munkaadóval bizonyos konkrét feladat elvégzéséről, s utólag kellemetlen meglepetés éri őket, amikor nem a megígért jutalmat kapják, vagy nem megfelelő körülmények között kell dolgozniuk. Alapszabály: a kizárólag szóban kötött megállapodás érvénytelen, a munkavégzésről minden esetben írásos szerződést kell készíteni. A dokumentumnak tartalmaznia kell az elvégzendő munka vagy feladat pontos leírását, a megegyezett jutalmat, a munkaidőt, valamint az időszakot, amíg a szerződés érvényben van. A munkaadó köteles a szerződésről másolatot adni. A diákokkal a cégek rendszerint meghatározott időre szóló szerződést létesítenek, a munkaidő lehet rugalmas, meghatározatlan, teljesítményorientált. A szerződő felek előre leszögezhetik, hogy a megállapodást milyen feltételek mellett lehet felbontani. Amennyiben ezt mégsem fektetik le előre, akkor a hatályos törvény értelmében a szerződés a felek közös megállapodása alapján is felbontható, ilyen esetben 15 napos felmondási idő van, mely azzal a nappal kezdődik, amikor az alkalmazottal közölték, hogy elbocsátják. A szerződés elválaszthatatlan része egy igazolás arról, hogy az alkalmazott diák. Erre csak akkor nincs szükség, ha egy középiskolás az érettségi vizsga után vagy egy egyetemi hallgató a nyári szemeszter befejezése után legfeljebb októberig szóló megállapodást köt. Munkaidő A diákok átlag legtöbb 20 órát dolgozhatnak hetente - a heti átlagot úgy számolják ki, hogy figyelembe veszik az egész naptári évben ledolgozott időszakot, amelyik alatt érvényes volt a szerződés. A fiatalokra ugyanúgy vonatkoznak a munka törvénykönyve bizonyos bekezdései, mint a rendes munkaviszonyban lévőkre. Például a munkaidővel kapcsolatos rész kimondja, hogy az alkalmazottnak jogában áll 30 perces szünetet tartani pihenésre és étkezésre, ha a műszak 6 óránál, kiskorúaknak pedig 4,5 óránál hosszabb ideig tart. Joguk van a két műszak között legalább 12 óráig tartó napi pihenésre, kiskorúaknak ez 14 óra. Ezenkívül biztosítani kell hetente legalább kettő, egymást követő munkaszüneti napot, ünnepnapokon pedig tilos munkát elrendelni. A megbízási szerződésre dolgozók naponta legfeljebb 12 órát, a kiskorúak csak 8 órát tölthetnek munkavégzéssel, nem kötelezhetik őket túlórára, ügyeletet sem vállalhatnak, (sza) Üzletrész átruházása kft.-ben Előnyös járulékterhek és visszakérhető adó Nem sokkal a rendszerváltás után alapítottam a kft.-met, amelyben először egyedüli tulajdonos és ügyvezető voltam. Kezdetben főleg autóalkatrészekkel kereskedtem, később pedig munkaszerszámok bérbeadásával is bővítettem tevékenységemet. A cég máig jól működik, de nagyon sok munkám van benne, és kezdek belefáradni. Szerencsére idővel a két fiam is elkezdett fokozatosan besegíteni, és ma már ők is tartósan a családi cégben dolgoznak, sőt már ügyvezetők. Mivel én már nyugdíjaskorban vagyok, a céget lassan teljesen átadnám a fiaim tulajdonába. Lehetséges volna, hogy a céget egyenlő arányban osszam el közöttük? Olvasónk a leírtak alapján egy korlátolt felelősségű társaság (kft.) egyedüli tulajdonosa (tagja), emellett pedig fiaival együtt a kft. ügyvezetője is. Egy kft. egyedüli tagjának lenni annyit jelent, hogy az alaptőkét egyetlen üzletrész (szlovákul obchodny podiel) alkotja, amelynek ez az egy személy a kizárólagos tulajdonosa. A Kereskedelmi Törvénykönyv (Ktk.) szerint az üzletrész a kft. tagjának tagsági jogait és kötelezettségeit fejezi ki, foglalja magába. Akinek tehát egy kft.-n belül üzletrésze van, az tagnak számít, és többek között szavazati joggal rendelkezik a taggyűléseken (szavazhat pl. ügyvezetők kinevezéséről és visszahívásáról, a kft. alapító okiratának megváltoztatásáról stb.), emellett pedig joga van osztalék kifizettetésére is a kft. nyereségéből. Olvasónk egyenlő arányban szeretné átadni két fiának a kft.-jét, amelyben jelenleg egyedüli tag, vagyis 100%-os üzletrésszel rendelkezik. A céget ezért úgy tudja átadni, hogy a kft.-ben lévő üzletrészét ruházza át a fiaira, mégpedig úgy, hogy közvetlenül az átruházás előtt IFJ. MÉSZÁROS LAJOS JOGÁSZ VÁLASZOL LÜÉ Olvasóink a jogásznak címzett kérdéseket az aniko.szentgali@ujszo.com e-mail-címre küldhetik. felosztja az üzletrészt két egyenlő arányú (50-50%-os) részre. Fontos hozzátenni, hogy a felosztás után a két új üzletrész összege nem csökkenhet a Ktk. által meghatározott minimális összeg alá (ami jelenleg 750 €), illetve azt is, hogy nem lehet üzletrészt átruházni olyan személyre, aki ellen végrehajtás (egzekúció) folyik. Az üzletrész felosztásához és átruházásához elsősorban a kft. egyedüli tagjának döntése szükséges, amelyben dönt üzletrészének (adott esetben két egyenlő részre való) felosztásáról, ezután pedig az így létrehozott új üzletrészek átruházásáról a döntésben pontosan beazonosított személyekre, akikkel a döntést követően az egyedüli tagnak külön-külön kötnie kell egy úgynevezett üzletrész-átruházási szerződést is. Ebben a szerződésben a jelenlegi tag kifejezi átruházási, az új tag pedig kifejezi átvételi szándékát, továbbá pedig kijelenti, hogy ismeri a cég hatályban lévő alapító okiratának rendelkezéseit és elfogadja azokat. Hasznos tudni azt is, hogy a Ktk. szerint az átruházás adott esetben akár ellenjuttatás nélkül is megtörténhet. A döntés meghozása és a szerződés megkötése után az üzletrész átruházását, ezzel együtt pedig a kft. tagjainak megváltozását be kell jelenti egy változtatási javaslat útján az illetékes járási bíróság kereskedelmi regiszterének. A javaslatot az illetékes regiszteri bíróság 33 €-s illeték megfizetése ellenében 2 munkanapon belül köteles elbírálni, és amennyiben jogilag mindent rendben talál, törli a kereskedelmi nyilvántartásból az eddigi tagot (olvasónkat), és bejegyzi az újakat (a fiait) - ezzel lép hatályba az üzletrész átruházása a kft.-ben. A cégek szívesen foglalkoztatják az olcsó munkaerőnek számító fiatalokat, hiszen utánuk kevesebb járulékot kell elvezetniük. A diákok általában idénymunkáról szóló megállapodást szoktak kötni, ennek előnye, hogy aki havonta nem keres többet 200 eurónál, nem kell járulékot fizetnie a Szociális Biztosítóba, csak a munkaadó térít bizonyos százalékpontnyi balesetés garanciabiztosítást. Ha a havi jövedelem túllépi a 200 eurót, a diák már 7 százalékpontnyi társadalombiztosítást fizet, ebből 4% az öregségi, 3% a rokkantsági járulék. Előny számukra, hogy nem kell beteg- és egészségbiztosítást fizetniük, így a munkavállalónak 6,4, a munkaadónak pedig 12,6 százalékponttal alacsonyabb járulékot kell elvezetnie. Tehát 200 eurós jövedelem fölött a munkaadónak ugyan már ki kell fizetnie a 21,75%-os öregségi- és rokkantságinyugdíj-biztosítást is, de mivel a diákok többsége beéri viszonylag alacsony fizetéssel, megéri diákokat alkalmazni. Az a vállalat, amelyik sok fiatalnak ad munkát, például megbízási szerződésre, több ezer eurót spórolhat meg. A járulékfizetési kedvezményt a diákok csak egy munkaadónál érvényesíthetik, úgy, hogy nyilatkozatot tesznek, mely szerint az adott munkáltatóval kötött szerződésre kérik a felmentést a járulékfizetés alól. Az ehhez szükséges nyomtatvány megtalálható a Szociális Biztosító internetes oldalán (www.socpoist . sk). A nyomtatványt nem kell minden hónapban kitölteni, elég egyszer az alatt az időszak alatt, amíg a munkaviszony tart. Aki munkaközvetítő ügynökségen keresztül talál munkát, a nyomtatványt ebben az ügynökségben adja le. Akinek egyszerre több munkaadóval több megállapodása is van, a járulékfizetési kivételt érdemes a legmagasabb bevételből érvényesíteni. Ha a diák a munkaadójánál aláír egy nyilatkozatot a bevétel megadózásáról, akkor a munkaadó 375,95 eurónyi adómentes részt érvényesíthet számára, így a legtöbb esetben a bevételből nem is kell adót fizetni, mert az alkalmi munkáért kapott jutalom rendszerint ennél kevesebb. Aki nem ír alá ilyen nyilatkozatot, annak a béréből a munkaadó 19%os adót vezet el - amit az adóbevallás elkészítése után, jövő tavasszal utólag visszakaphat. (sza) KÖVETKEZŐ TÉMA: UTASBIZTOSÍTÁS ■ A BIZTOSÍTÁS TÍPUSAI, ELŐNYEI, AZ EGYES CSOMAGOK TARTALMA
