Új Szó, 2022. július (75. évfolyam, 152-176. szám)
2022-07-14 / 162. szám
2 KOZELET 2022. július 14. I www.ujszo.com Gorilla-ügy: újabb fordulat Trnka ügyében CZÍMER GÁBOR Pozsony A Pozsony I. Járásbíróság tegnap úgy döntött, leállítja a korábbi főügyész Dobroslav Trnka ellen folytatott büntetőeljárást, mivel a Gorilla-hangfelvétel rejtegetésének ügye már elévült. Az ügyben tanúként szerepelt Bereczk Oszkár, Albár község polgármestere is. A törvényszék bűncselekményről szabálysértésnek minősítette át, hogy Trnka 2007-től rejtegette a hírhedt Gorilla-hangfelvételt. A szabálysértés azonban már elévült, így leállították az egykori főügyész elleni büntetőeljárást. Marek Filo bíró szerint maga a cselekmény már 2018-ban elévült. Mindezt annak ellenére véli így, hogy az ügyben csak 2019-ben indult meg a nyomozás. A bíróság mostani döntése nem jogerős, az ügyész fellebbezett. Trnkát eredetileg hivatali jogkörrel való visszaélés bűncselekményével gyanúsították, több év börtönt is kaphatott volna. • A vád A Speciális Ügyészi Hivatal (Ú§P) ügyésze eredetileg hivatali jogkörrel való visszaélés miatt emeltetett vádat Trnka ellen, a Nemzeti Bűnüldözési Ügynökség (NAKA) nyomozója ugyanis arra a következtetésre jutott, hogy a Főügyészség korábbi vezetője nem indított eljárást minden bűncselekményben, ami a tudomására jutott. Trnka ügyének a lényege, hogy amikor a főügyésznek 2007-ben a birtokába jutott a Gorilla-lehallgatás hanganyaga, akkor ahelyett, hogy kivizsgáltatta volna az esetet, inkább eltussolta azt. Ezzel kapcsolatban Rudolf Michnica ügyész tegnap azzal jelentkezett a bíróságon, vallomást akar tenni Trnka ellen. Michnica ugyanis még 2011-ben, a Gorilla-ügy kirobbanása előtt ki akarta vizsgálni, miért állították le ebben az esetben az eljárást. Meg is indította a nyomozást, de Trnka leállította ezt a folyamatot. Michnica további részleteket csak akkor árulhat el, ha a jelenlegi főügyész, Maros Zilinka feloldja a titoktartási kötelezettségét. A bíróságon tegnap a Gorilla-hanganyag részleteit is lejátszották. Ez volt az első eset, hogy tárgyaláson használták ezt a bizonyítékot. Bonyolult ügy A Kuciak-gyilkosság megrendelésével vádolt Marián Kocner ellen folytatott eljárás során került elő egy 2014-es hangfelvétel, amelyen a nagyvállalkozó vulgárisán szidta az egykori főügyészt, mert Trnka a Gorilla-lehallgatás hanganyagával zsarolta meg Jaroslav HaSéákot, a Penta befektetési csoport akkori egyik vezetőjét. A mostani tárgyalás során a szakértők kijelentették, a Kocner és Trnka közötti beszélgetés hangfelvétele valódi, nem manipulálta azt senki. Marek Filo bíró azonban tegnap úgy döntött, törvénytelen bizonyítékról van szó, ezért a döntés során nem vehetik figyelembe. Magában a Gorilla-lehallgatás hanganyagában, amely 2005-ben és 2006-ban keletkezett, a rendőrség szerint az hallható, ahogy Hasöák politikusok és az állami szervek képviselőivel beszél, amely a nyomozók szerint főként korrupciós bűncselekmények gyanúját veti fel. A befektetési csoport vezetője kenőpénzekről, különböző províziókról egyeztetett az akkori politikai és gazdasági vezetés élvonalával. Zsarolás? Kocner a 2014-es felvétel tanúsága szerint még 2007-ben a barátja, Hascák megbízásából tüntette el a Gorilla-lehallgatás hanganyagát, de nem semmisítette azt meg, hanem az akkor hivatalban lévő főügyész, Trnka szolgálati páncélszekrényében rejtette el. Trnka a hivatali ideje után azonban, Kocner tudta nélkül, magával vitte a Gorilla-felvételt. Kocner és Trnka a 2014-es felvétel szerint arról beszélt, az egykori főügyész két barátjával, Kosa Lóránttal és Bereczk Oszkár albári polgármesterrel úgy döntött, megzsarolják Hascákot. Bereczk nem fél A 2014-es hangfelvételen az hallható, hogy Kocner a zsarolás vagy zsarolási kísérlet miatt felelősségre vonja Trnkát, illetve a másik két férfival kapcsolatban is indulatosan beszél. Az egykori főügyész barátja, Bereczk az ügy 2019-es kirobbanásakor lapunknak adott nyilatkozatában igyekezett kétségbe vonni a bizonyíték valódiságát. Most, hogy a szakértők igazolták annak eredetiségét, kérdésünkre azt mondta, az ügyben ő tanúként szerepel. Nem akarta azonban közölni, mit mondana a vallomásában. „Én a zsarolásban nem vettem részt, amenynyiben történt zsarolás. Úgy tudom azonban, hogy nem történt ilyesmi”- állította. Arra a kérdésre, hogy akkor Kocner és-Trnka a magánbeszélgetésben miért hivatkoztak erre tényként, Bereczk nem akart magyarázatot adni. „Kocner és Trnka ügyeit nem tudom kommentálni, erről őket kell megkérdezni”- mondta. A 2014-es hangfelvételen Kocner arról beszél, hogy mivel Bereczk benne volt Hasöák zsarolásában, elvágja a polgármester torkát. Ezért azt kérdeztük Bereczktől, nem tart-e attól, hogy esetleg valaki az életére tör. A polgármester ezt érdemben nem akarta kommentálni. „Ezzel nem szeretnék foglalkozni” -jelentette ki. Bereczk az ősszel esedékes önkormányzati választáson újra szeretne indulni Albár polgármesteri tisztségéért, mégpedig a Szövetség támogatásával mérettetné meg magát. A párt azonban a régióban még mindig nem zárta le, kiket állítana településvezetői posztokra. Bereczk nem tagja a Szövetségnek, az előző önkormányzati választáson az MKP, a Híd és a Smer által támogatott függetlenként indult. Az Új Szó kiadója a Penta Investments tulajdonában lévő News and Media Holding. A korábbi főügyészt, Dobroslav Trnkát eredetileg hivatali jogkörrel való viszszaélés bűncselekményével gyanúsították, több év börtönt is kaphatott volna (TASR-felvétel) Már azok is rosszabbul élnek, akiknek nőtt a fizetése ÖSSZEFOGLALÓ Az alkalmazottak egy részének ugyan idén is nő a fizetése, ebből azonban a magas infláció miatt még nekik is kevesebb árura és szolgáltatásra telik, mint egy évvel korábban. A szakszervezetek által elvégzett legújabb felmérés szerint egyre több családot fenyeget a szegénység. Pozsony. A Statisztikai Hivatal legfrissebb, kedden közzétett felmérése szerint Szlovákiában az elmúlt egy évben az összes általuk vizsgált ágazatban nőtt a bruttó átlagbér. A legnagyobb növekedést a szállodaiparban mérték, ahol az egy évvel korábbihoz képest 26 százalékkal nőtt az átlagfizetés, ami azonban kizárólag annak köszönhető, hogy a járványhelyzet idején elszenvedett látványos esést követően mostanra lassan visszazökkennek a régi kerékvágásba. Az iparvállalatoknál ugyanekkor például nem egész 7 százalékos béremelkedést mértek. Látványos különbségek Az egyes ágazatok között azonban továbbra is látványos különbségek vannak. A legrosszabbul továbbra is az éttermekben, kocsmákban, bárokban dolgozókat fizetik, akiknek a bruttó havi átlagbére 629 euró körül mozog. Az építőiparban ugyanez 904, a szállodaiparban 936, a kiskereskedelemben 991, a közlekedésben 1187, az iparban 1433, a gáz- és áramszolgáltatásban pedig 1916 euró. A legjobban továbbra is az IT-ágazatban dolgozókat fizetik, ahol a bruttó havi átlagbér májusban 2333 euró volt. „A magas infláció miatt azonban az árak növekedését is figyelembe vevő reálbér gyakorlatilag az összes ágazatban csökkent. Vagyis az alkalmazottak a bérek növekedése ellenére is kevesebb árut és szolgáltatást engedhetnek meg maguknak jelenleg a fizetésükből, mint egy évvel korábban” - mondta el lapunknak Jana Morhácová, a Statisztikai Hivatal szóvivője. A legtöbb ágazatban a reálbér nagyjából 5 százalékkal esett vissza, az IT-ágazatban azonban csaknem 9 százalékos visszaesést mértek. Ez azonban csak a jéghegy csúcsa, ráadásul a Statisztikai Hivatal is rendre felhívja a figyelmet arra, hogy az általa jelzett adatok csak az átlagot tükrözik, vagyis az alkalmazottak egy jelentős része az említett béreknél jóval kevesebbet keres. Szegénységi bizonyítvány „A növekvő infláció és a csökkenő reálbérek következtében a lakosság vásárlóereje és életszínvonala látványosan visszaesik, ami a középosztályt és a szociálisan gyengébb rétegeket sújtja a legnagyobb mértékben” - nyilatkozta Monika Benedeková, a KOVO Szakszervezeti Szövetség tanácsának az alelnöke. Hogy objektívebb képet kaphassanak a szlovákiai családok valós helyzetéről, egy ebből a célból elvégzett felmérésben térképezték fel a családok valós havi kiadásait, valamint a tisztességes életszínvonal biztosításához szükséges jövedelem összegét. A felmérést országszerte közel 1130 munkavállaló és családtagjaik körében végezték el, miközben a válaszadók átlagéletkora 43,5 év volt. Álom és valóság A felmérés szerint nagy a különbség aközött, hogy a családoknak mekkora összegre lenne szükségük a megélhetéshez, és mennyit keresnek valójában. A felmérés például kimutatta, hogy egy egyszemélyes háztartásnak átlagosan 1785 euróra lenne szüksége a megfelelő életszínvonal biztosításához, valójában azonban csupán 1128 eurós jövedelemben részesül. Egy kétszemélyes háztartásnak legalább 2756 eurós nettó jövedelemre lenne szüksége a megfelelő életszínvonal eléréséhez, ugyanakkor csak 1697 eurót kap. Egy háromfős háztartás szükséglete (3086 euró) és valós jövedelme (2091 euró) közötti különbség már majdnem ezer euró. Egy négytagú család esetében pedig ennél is több: míg egy ilyen családnak 3542 euróra lenne szüksége, valójában csak 2465 eurós bevétellel számolhat. Mindehhez persze szintén nem árt hozzátenni, hogy csak durva átlagról van szó, vagyis ezek az adatok is csak arra szolgálnak, hogy legalább halvány képet kaphassunk a valós helyzetről. Alapszinten működünk „A felmérés eredményei azt mutatják, hogy jelentős szakadék tátong a valós kiadások összege és azon bevételek között, amelyekre a háztartásoknak szükségük lenne a tisztességes élethez. Szinte minden szegmensben hiány mutatkozott a rendelkezésre álló forrásokat tekintve” - kommentálta a felmérés eredményeit Ján Kosc, a KOVO elemzője. A háztartások szerinte a legtöbb pénzt élelmiszerre, lakhatásra, hiteltörlesztésre és közlekedésre költik, így alig marad pénz a kikapcsolódásra, kultúrára, oktatásra, és persze spórolni is csak kevesen képesek. A felmérés szerint a háztartások minimum 40 százaléka egy centet sem költ kikapcsolódásra és kultúrára. A szakszervezet szerint így különösen fájó, hogy a kormánypárti politikusok valódi megoldások helyett az egymás közötti vitával terelik el a figyelmet a fontos kérdésekről. „Ahelyett, hogy a családok kedvezőtlen szociális helyzetére társadalmi párbeszéddel keresnének megoldást, a politikusok értelmetlen hatalmi harcokkal mélyítik tovább a belpolitikai válságot” - figyelmeztet Ján Kosc. A középosztály végnapjai „A tavalyi évhez képest semmilyen javulást nem tapasztaltunk. A családok bevételeit tekintve még mindig az Európai Unió sereghajtói között vagyunk. Ezért szeretnénk felszólítani a politikusokat, hogy hozzanak valós kompenzációs intézkedéseket, különösen az alacsonyabb jövedelmű munkavállalók számára. Természetesen azt szeretnénk, hogy a minimálbér és az átlagbér tovább emelkedjen” - mondta Bendeková, aki szerint a szociális partnerek, a munkáltatók és munkavállalók szakmai szervezetei, valamint a kormány közötti szociális párbeszéd minőségén is szeretnének javítani. Az állam által eddig elfogadott családbarát, inflációellenes intézkedések Bendeková szerint helyesek, „de a gyermektelen munkavállalók, a nyugdíjasok és más csoportok problémáit biztosan nem oldják meg”. „A közép- és alsóbb rétegek jövedelmének a biztosítása kellene, hogy legyen az első számú feladat. A valóság azonban az, hogy a középosztály lassan eltűnik. A munkavállalók és családjaik túlnyomó többségének ugyanis képtelenek vagyunk biztosítani azt az anyagi hátteret, ami biztosítaná számukra a tiszteséges megélhetést” - tette hozzá Jozef Balica, a KOVO szociális ügyekért felelős szakértője. (mi.TASR)