Új Szó, 2022. július (75. évfolyam, 152-176. szám)
2022-07-13 / 161. szám
I www.ujszo.coml 2022. július 13. GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK 9 Hamarosan a fogyasztási hitelekhez is az eddiginél drágábban juthatunk hozzá A használt autók eleve drágábbak, mint pár évvel ezelőtt, hamarosan azonban az ezek megvásárlásához szükséges fogyasztási hitelért is többet fizetünk majd a mostaninál (TASR-felvétel) BRANISLAVTOMA Pozsony A fogyasztási hiteleket a szlovákiai bankok eddig sem kínálták a legolcsóbban, a negyedik legnagyobb kamatot fizetjük az eurózónában. Az eurózónás alapkamat várható növelése miatt azonban az elkövetkező hónapokban az eddigieknál is nagyobb költségekkel számolhatunk. A fogyasztási hitelek szempontjából a szlovákiai bankok nem állnak túl jól. Ebben a szegmensben a hitelállomány tavaly január és december között 5,23 milliárd euróról 4,96 milliárd euróra zuhant vissza. A pénzintézetek ezt elsősorban a világjárvány negatív hatásaival magyarázzák. Bizonytalan időkben ugyanis az emberek hajlamosak korlátozni a fogyasztásukat. „A másik ok az, hogy a jelzáloghitelek rekordalacsony kamatlábai miatt az ügyfelek - különösen a nagyobb beruházások esetén - nagyobb valószínűséggel nyúltak ez utóbbi hitelformához” — nyilatkozta Anna Jamborová, a CSOB bank szóvivője. Más szóval, egyesek a drága fogyasztási hitel felvétele helyett inkább egy olcsóbb jelzáloghiteiért folyamodtak, például a lakásuk felújítása esetén. Nem szabadna megfeledkeznünk azonban a szlovák jegybank hitelekkel kapcsolatos folyamatos megszorításairól sem. Ezek közül a legfontosabb, hogy a munkavállalóknak legfeljebb az éves jövedelmük nyolcszorosának megfelelő adósságuk lehet. Például egy havi nettó 900 eurót kereső személy legfeljebb 86 400 eurós hitelt vehet fel. A jelzáloghiteire meghatározott összeghatár kimerítése így automatikusan megakadályozza a fogyasztói vagy egyéb hitel felvételét. Magasabb hitelkamatok A fent említett három tényezőn kívül van még egy, amiről a bankok nem szívesen beszélnek, és ami felelős lehet a fogyasztási hitelek iránti kereslet visszaeséséért. Ez a szlovákiai fogyasztási hitelek eleve jóval magas kamatlába. Idén áprilisban a szlovákiai fogyasztási hiteleket átlagosan 8,5 százalékos éves kamatláb mellett értékesítették. Az eurózónás országok közül csak négy olyan van, amelyekben a fogyasztási hitelek kamatszintje magasabb a szlovákiai bankok által kértnél. A legdrágább fogyasztási hitelek Lettországban vannak. Ott az átlagos kamatláb eléri a 14,89 százalékot. Ezt Észtország követi, ahol az emberek általában 13,87 százalékos kamatra vesznek fel ilyen hitelt, míg Litvániában ez 10,46, Görögországban pedig 8,87 százalék. Ha úgy gondolnánk, hogy Szlovákia a balti országokhoz képest még egész jól áll, nem szabadna megfeledkeznünk arról, hogy ez csak a kezdet. Néhány hónapon belül Szlovákiában is két számjegyűre nőhet a fogyasztási hitelek átlagos kamatszintje. A szlovákiai bankok márciusban például még 7,52 százalékos, áprilisban pedig már 8,50 százalékos kamattal értékesítették a fogyasztási hiteleket. A háttérben az Európai Központi Bank (EKB) áll, amely júliusban befejezi a mennyiségi lazítást, és az év végéig valószínűleg többször is megemeli az alapkamatot, ami a fogyasztási hitelek árán is meglátszik majd. A következő hónapok valószínűleg úgy fognak kinézni, ahogy azt Michal Lehuta, az Általános Hitelbank (VUB) makrogazdasági elemzője leírta: „Arra számítunk, hogy az EKB először júliusban emeli meg a kamatlábakat, majd szeptemberben és decemberben folytatja a kamatemelést. Ezzel összességében nulláról 0,75 százalékra emelné az alapkamatot az idei év végére. A végállomást a jövő év végére várható 1,75 százalék körüli kamatszint jelentheti.” Vége a szép időknek A pénzügyi világ egyik alapszabálya: minél magasabb az alapkamat, annál drágábbak a hitelek. Eszerint az olcsó hitelek időszaka a végéhez közeledik, aminek elsősorban a fogyasztási hitelekre rászorulók isszák meg a levét. Az elkövetkező hónapokban ugyanis csak két forgatókönyv lehetséges. Az első szerint a bankok a saját nyereségük rovására a jelenlegi szinten hagyják a kamatlábakat. Jóval valószínűbb azonban a második forgatókönyv, amely szerint az ügyfelekkel fizettetik meg a növekvő költségeket, és megemelik a kamatokat. A korábbi tapasztalataink bepillantást nyújthatnak a jövőbe. Az EKB alapkamata legutóbb csaknem tíz éve volt 0,75 százalékos. A szlovákiai bankok pedig akkoriban átlagosan 15,54 százalékos éves kamattal kínálták a fogyasztási hiteleiket. Ilyen erőteljes emelkedés az idei év vége előtt nem valószínű, a kamatlábak gyors emelkedését ugyanis a bankok közötti verseny akadályozza. A tízszázalékos küszöböt azonban már az év végén vagy a jövő év elején átléphetjük. Az infláció is bekavart A fogyasztási hitelek soha nem voltak olcsók. Az euró bevezetése óta a szlovákiai bankok ezeket tavaly októberben értékesítették a legolcsóbban. Akkoriban az átlagos kamatláb alig több mint 7 százalék volt. Ezt a kamatot az egy és öt év közötti futamidejű hitelek után fizették. A váratlan áresés tavaly nyáron következett be. Július és október között az átlagos kamatláb 9,69 százalékról 7,16 százalékra esett vissza. A lejtmenet csak november táján állt meg, amikor a karácsonyi bevásárlásoknak köszönhetően megugrott az érdeklődés a hitelek iránt, a bankok így ezeket valamivel drágábban értékesíthették. A kamatszint tavalyi csökkenése mögött az új fogyasztási hitelek iránti csökkenő érdeklődés állt. Pontosabban, egyes pénzintézetek azon törekvése, hogy alacsonyabb kamatlábak mellett is több pénzt keressenek. Egy ilyen forgatókönyv csak akkor lehetséges, ha a hitelek értékesítése gyorsan növekszik. Egyszerűen fogalmazva, a pénzintézetek több pénzt keresnek százezer, évi hétszázalékos kamatozású hitel értékesítésével, mint száz, évi tizenhét százalékos kamatozású hitellel. Ezt a pénzügyi modellt azonban meghiúsította a magas infláció. Az euróövezetben az átlagos áremelkedés szinte minden hónapban történelmi rekordot dönt, májusban már 8,1 százalékon állt. Az Európai Központi Bank ezért kamatemeléseket jelentett be, a szlovákiai bankok pedig erre a hitelek drágításával reagálnak. Mikor javulhat a helyzet? A szlovákiai bankoknak a fent jelzettek ellenére még meglenne a lehetőségük arra, hogy olcsóbbá tegyék a fogyasztási hiteleket. A mozgásterük felméréséhez elég összehasonlítani az euróövezet átlagos kamatlábait. A legolcsóbb hitelfelvevők a luxemburgi lakosok, akiknek a helyi pénzintézetek átlagosan 2,25 százalékos kamatot számítanak fel. A szomszédos Ausztriában az átlagos ráta 4,32, Szlovákiában pedig 8,50 százalék. Példaként egy olyan ügyfél említhető, aki 20 ezer eurós hitelt vesz fel a banktól egy új autó megvásárlására. Ha az öt év alatt visszafizetendő kölcsönt 2,25 százalékos kamatláb mellett értékesítik, az ügyfél havonta 353 eurót fizet a banknak, és öt év alatt összesen 21 180 eurót fizet vissza. Ugyanezt a hitelt Szlovákiában 8,50 százalékos éves kamatláb mellett adják el, havi 410 eurós törlesztőrészlet mellett, így összesen 24 600 eurót fizet vissza az ügyfél a pénzintézetnek. A szlovákiai bankok így tisztességes nyereségre tesznek szert a fogyasztási hiteleken. Néhány évvel ezelőtt a szlovákiai bankok a jelzáloghiteleket és fogyasztási hiteleket is drágábban értékesítették. A lakáshitelek esetében azonban idővel fordult a kocka. Mi volt ennek az oka? Nos, a politikusok megváltoztatták a szabályokat, megtiltva a bankoknak, hogy büntetődíjat számítsanak fel az ügyfeleknek, ha azok átpártoltak az olcsóbb versenytársakhoz. Ezt a lehetőséget megragadták a pénzügyi közvetítők, akik felajánlották a banki ügyfeleknek, hogy — magas jutalékokért cserébe ■— olcsóbb bankokhoz mehessenek át. A fogyasztási hitelek esetében azonban nincsenek hasonlóan nagyvonalú jutalékok, ezért a pénzügyi közvetítők ezeknél nem kínálnak ilyen lehetőséget. Az eredmény: az európai összehasonlításban is drága fogyasztási hitel. Pénznyomtatás Csak egy váratlan esemény hozhatja vissza az olcsóbb fogyasztási hiteleket. A több mint két évvel ezelőtt bejelentett kamatemeléseket a váratlanul kirobbant világjárvány miatt állították le. Most az Ukrajna és Oroszország közötti háború váratlan eldurvulása és az Európai Unió területére történő kiterjesztése vezethetne hasonló lépéshez. Háborúban ugyanis a központi bankok automatikusan elkezdenek pénzt nyomtatni, és az olcsó pénzt elsősorban fegyverek vásárlására használják. A szerző a Trend gazdasági hetilap munkatársa Egy euró pontosan egy dollár Kedden rövid időre elérte a paritást az euró/dollár árfolyam, vagyis 1 euró ugyanannyit árt a pénzpiacon, mint 1 amerikai dollár. Erre 20 éve nem volt példa. Mélyponton a forint is. Pozsony/Budapest. Az amerikai dollár elképesztő erősödési hullámának köszönhetően kedden dél körül bekövetkezett a paritás az euró/dollár árfolyamban. Ezzel, ha csak rövid időre is, de egy dollár pontosan ugyanannyit ért, mint egy euró. Erre utoljára 2002. december 6-án volt példa. A piaci szereplők az elmúlt napokban már számítottak rá, hogy ez bekövetkezhet, ugyanis a globális recessziós félelmek miatt az amerikai dollár lendületesen erősödött nemcsak az euróval, de más devizákkal szemben is. Az euró az ukrajnai háború és annak a régió gazdaságára gyakorolt hatásai, valamint az Európai Központi Bank (EKB) viszonylag visszafogott inflációellenes intézkedései miatt van nyomás alatt. Az euróövezet országaiba, így a Szlovákiába irányuló árubehozatal az euró gyengülése miatt tovább drágul, ami még magasabb szintekre hajthatja a már így is elszabadult inflációt. Az euróval együtt a forint is gyengül, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ezért 200 bázisponttal 9,75%-ra emelte a jegybanki alapkamatot az eredetileg nem kamatdöntőnek meghirdetett keddi ülésén. Kedd délelőtt 415 forint/euró közelében is volt a jegyzés, majd a jegybank rendkívüli alapkamat-emelése után 410-ig kapaszkodott vissza, de ez még mindig magasabb volt az egy nappal korábbinál. (mi, TASR, MTI) Angol font 0,8482 Lengyel zloty 4,8190 Cseh korona 24,582 H Magyar forint 409,98 Horvátkuna 7,5170 Román lej 4,9413 Japán jen 137,31 Svájci frank 0,9883 Kanadai dollár 1,3094 USA-dollár 1,0042 Privatbank« 1,03-0,98 25,22-23,99 Poatabank 1,04-0,98 25,59-23,62 427,54-394,65 Szí. Takarékpénztár 1,04-0,97 25,27-23,86 432,31-395,08 Tatra banka 1,04-0,97 25,47-23,75 431,59-390,49 ÓSOB 1,03-0,98 25,17-23,92 Általán«« Hitelbank 1,04-0,97 25,39-23,82 428,01-391,15 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: banki honlapok)
