Új Szó, 2022. július (75. évfolyam, 152-176. szám)

2022-07-13 / 161. szám

VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR www.ujszo.coml 2022. július 13. 7 Ahol a kevés is elég Előnyei is vannak, ha az ember kis országban él, nem csak hátrányai VERES ISTVÁN TÄ ÄT # ez, vadászgép? - I kérdezte riadtan I W I I Bandika. Nem, jL ▼ -NL JBL csak egy kom­bájn, felelte nyugodtan Ervin. A homályos tekintetű homárhoz címzett lakótelepi csapszékben ül­tek, hallgatták az arató-cséplő gé­pek nyughatatlan zaját, közben pe­dig a molnupiravirról beszélgettek. Bandika örömét fejezte ki, hogy Szlovákiában már több gyógyszer­­tárban is kapható a koronavírus eny­hébb lefolyását elősegítő kapszula. Egy baj van csak vele, nehéz kimon­dani a nevét. Mi van, ha az ember már beszélni is alig tud, annyira kí­nozza az omikron aktuális alvarián­­sa, a gyógyszertári ablaknál pedig még el kell darálnia, hogy molnu­­piravirt kérek szépen, ne adj’ isten ugyanezt szlovákul. Ervin csak le­gyintett, és a korsójában várakozó fácán után nyúlt. Naivnak tetszik lenni ismét. Hát a molnupiravirt az orvos írja fel, receptre. Nem kell semmit mondania a gyógyszertár ablakánál, csak odaadja a recep­tet, máris jön a molnupiravir. Viccet sem? - kapta fel a fejét ijedten Ban­dika. A gyógyszertárban ugyan­is gyakran szokott viccet mesélni a pénztáros hölgyeknek. Legutóbb például azt, hogy: „Doktor úr, felír­na nekem egy szemüveget? Hát én a hentes vagyok, úgyhogy szerintem is szüksége lesz rá.” Néhány percig a lakótelep mel­letti tarlón várakozó szalmabálákat figyelték. Azt mondja meg nekem, mi alapján dönti el a mezőgazdász, hogy kockabálába vagy körbálába nyomatja a szalmát. Régen nálunk csak a kocka volt, azt hittem, az a ré­gi, az új meg a kör. De 2022-t írunk, és látni ilyet is, olyat is. Válasz vi­szont nem érkezett, mert bemondta a rádió, hogy Richard Sulik gazdasági miniszter szerint Szlovákiának ak­kora gáztartalékai vannak, amelyek­kel 2023 májusáig fog tudni fűteni. A hírek után ifjabb Sárközi Lajos és zenekara simította le egy hallgatóval a munkanap éleit, Bandika és Ervin pedig kényelmesen hátradőlt fehér műanyag székében. Látja, előnyei is vannak, ha az ember kis országban él, nem csak hátrányai - indult visz­­sza az üres korsóval a pulthoz Ban­dika. Ráadásul a kis országoknak sokszor ugyanaz az előnyük, mint a hátrányuk - szólt utána Ervin. Ezt azért kifejthetné, mert úgy érzem, anakronisztikusán tetszett fogal­mazni - torpant meg a kocsmaajtó­ban Bandika. Közben a rózsaszín alapon szürke párducmintás szalag­függöny csíkjai közül próbálta kisza­badítani magát. Gáz, sör, benzin, ki­lométer, ész, vagy akár szavazat, de a molnupiravirt is ide sorolhatnám - válaszolta álnaiv képpel és egy váll­rándítással Ervin. Amihez máshol, nagy országokban sok kell, ahhoz nálunk gyakran a kevés is elég. Né­ha sajnos, néha nem - rúgott a kü­szöbbe barna bőrszandálja orrával Bandika, majd eltűnt a rózsaszín ala­pon szürke párduc szalagjai között. A szerző a Vasárnap munkatársa Patmatovié (Kotrha) Gyanakvással nézik Magyarországot A média helyzete, az igazság­szolgáltatás függetlensége és a korrupció miatt aggódom - erről beszélt az rtl.hu-nak Gwendoline Delbos-Corfield francia zöldpárti EP-képvise­­lő, akinek vezetésével készül Judith Sargentini visszavonu­lása után a magyar jogállami­ság, demokrácia ás alapvető jogok helyzetéről szóló brüsz­­szeli jelentés. Megemlítette az újságírók lehall­gatását: a sajtó állapotát azért tartja nagyon veszélyesnek a demokráciára, mert a magyar lakosság jelentős része nem jut független hírekhez és valós információkhoz. Ez pedig az orosz­­országi helyzetre kezd hasonlítani. A korrupció szintje az uniós források felhasználása szempontjából aggasz­tó. Az OLAF és az Európai Bizottság is tisztában van ezzel, mindenki szá­mára világos, hogy az uniós források mekkora része kerül a miniszterel­nök környezetéhez. Elmondta, hogy a magyar kormánynak felvetette eze­ket, amikor Budapesten járt, de Varga Judit és Pintér Sándor tagadta, hogy bármi probléma lenne. Varga Juditról azt mondta, az igazságügyi miniszter „abban nagyon jó, hogy undok dolgo­kat mondjon a Facebookon vagy az interjúiban. De találkozni nincs ide­je”. A magyar választásról és demok­ráciáról így nyilatkozott: „Ha Orbán Viktor egy csodálatos demokráciá­ban és virágzó médiaviszonyok kö­zött nyerne választást, az sem hatal­mazná fel arra, hogy az európai érté­kekkel és jogszabályokkal ellentétes intézkedéseket hozzon. Vagy olyano­kat, amelyek bizonyos kisebbségek ellen irányulnak.” Kételyei vannak azzal kapcsolatban, hogy „a magyar demokrácia megfelelő állapotban van-e ahhoz, hogy a kormány felha­talmazása valódi és legitim legyen”. Ám nem hisz abban, hogy a választá­sokat elcsalták volna. De a médiából ömlő dezinformációk, az ellenzéki jelöltek programjának félremagyará­zása vagy elhallgatása ellehetetleníti, hogy az emberek tudatos és tájéko­zott döntéseket hozzanak. Elismeri, hogy a Sargentini-jelentésnek annyi hatása nem volt, amennyit az Eu­rópai Parlamentben reméltek, „de a jelentésnek köszönhetően a magyar kormánynak több meghallgatáson is magyarázkodnia kellett az intézkedé­sei miatt és hozzájárult ahhoz, hogy az Orbán-kormány egyelőre nem fér hozzá a helyreállítási alap forrásai­hoz, és az összes tagállam figyelmét felhívta az Orbán-kormány húzásai­ra”. Mostanra nemcsak a nagy tagál­lamok, hanem a szomszéd országok is gyanakvással figyelik, hogyan vi­szonyul az Orbán-kormány a demok­ráciához. (24.hu) Élesedik a földgázjátszma DUDÁS TAMÁS ■ ^ normális évben nem lenne hír, hogy a Nord Stream B-i S T 1 földgázvezeték 10 napra leáll, mert elkezdődött a B J W szokásos nyári karbantartása. Ez az év viszont min­­a/ den, csak nem normális, ezért a német politikusok és energetikai szakemberek nagy figyelemmel kísérik a nyári karbantartást. Attól tartanak ugyanis, Oroszország ezt ürügyként fogja használni arra, hogy a földgázszállítás a tervezett leállás után se induljon újra, ezzel to­vábbi energetikai nyomást gyakorolva Nyugat-Európára. A német kor­mánynak ugyan sikerült rábeszélnie Kanadát arra, hogy visszaengedje Németországba az ott lefoglalt gázturbinát, mely a Nord Stream 1 műkö­déséhez szükséges, de Oroszország könnyen találhat más kifogást arra, miért nem tudja újraindítani a földgázszállítást. Visszatekintve az elmúlt év eseményeire, világosan látszik, hogy Oroszország már legalább tavaly ősz óta tudatosan magas árakat gerjesz­tett az európai földgázpiacon. Amikor ugyanis az ősz folyamán a meg­növekedett kereslet miatt a földgáz ára nőni kezdett, Oroszország nem ajánlotta fel európai partnereinek, hogy további földgázzal enyhítené a gondokat. Ellenkezőleg, a Gazprom egész télen feszültségben tartotta az európai földgázpiacot, ezzel is magasabb árat sajtolva ki az orosz földgá­zért. Nagy valószínűséggel az orosz politikai vezetés a nagyobb földgáz­bevétellel már az elkövetkező ukrán háborúra készült, és az átlagosnál is üresebb földgáztárolókkal nyomást akart gyakorolni Nyugat-Európára. A német kormány joggal tart attól, hogy a Nord Stream 1 nem indul újra a karbantartás után, Németország függősége az orosz földgáztól ugyanis jelentős. Ha az orosz földgázszállítások teljesen leállnának, Ro­bert Habeck gazdasági miniszter a Lehman Brothers 2008-as csődjéhez hasonló pillanattól tart, amely az egész európai gazdaságot mély recesz­­szióba vethetné. A német politikai vezetés ezért már a legrosszabbra ké­szül, ami télen földgázhiányt, és az ebből következő hidegebb lakásokat és leálló vállalatokat jelentene. Hasonlóan nyilatkozott a francia EDF energetikai gigász vezérigazgatója is, aki szerint nem elképzelhetetlen, hogy télen nehéz döntésekre kerül sor a rendelkezésre álló földgáz el­osztása során. Szlovákiában a helyzet jelenleg optimistább, mint Németországban vagy Franciaországban. Richard Sulik gazdasasági miniszter aktivitá­sának köszönhetően a szlovák földgáztárolók ma a legjobban feltöl­töttek közé tartoznak. Ezekbe a legnagyobb mértékben továbbra is az orosz földgáz áramlott, de a feltöltést gyorsította a Norvégiából érke­ző földgáz, valamint a horvátországi terminálba érkező cseppfolyósí­tott földgázszállítmányok. A gazdasági miniszter szerint a jelenlegi földgáztartalékokkal Szlovákia nagyobb megszorítások nélkül túléli a következő téli szezont. Nem vitás azonban, hogy ha Nyugat-Európa télen földgázhiánnyal fog küzdeni, ezt a szlovák gazdaság teljesítmé­nye is megsínyli. Európában versenyfutás zajlik az idővel a földgáztárolók feltöltése terén. Télen minden százalékpontnyi elraktározott földgáznak nagy sze­repe lesz, ugyanis rövid távon az orosz földgáznak nincs igazi alterna­tívája. A cseppfolyósított földgázszállítmányok elérték maximumukat, innentől elsősorban Putyin kezében vagyunk. Ha azonban az unió tag­országai koordinálnák erőfeszítéseiket, és az elkövetkező 10 hónapban 15%-kal csökkentenék fogyasztásukat, a Bruegel Kutatóintézet szerint az EU neutralizálni tudná Oroszország pozícióját. Arra azonban fel kell készülni, hogy a földgáz ára az európai piacokon az elkövetkező évek­ben is az elmúlt években megszokottnál magasabb lesz. FIGYELŐ Terrorcselekmény volt a gyilkosság Terrorcselekménynek minősítet­tek Svédországban egy halálos ké­ses támadást egy pszichiáter ellen, a merényletet a Gotland-szigeten követték el múlt héten. A gyilkos­ság gyanújával őrizetbe vett 32 éves tettest most emberöléssel járó terrorcselekménnyel vádolták meg - közölte az illetékes svéd ügyész és a svéd Sapo titkosszolgálat. A Sapo átvette a nyomozást. A ható­ságok nem indokolták meg, miért feltételeznek terrorizmust a gyil­kosság hátterében. „Olyan infor­máció birtokába jutottunk, amely indokolja a vádat” - mondta a tit­kosszolgálat szóvivője. A 64 éves Ing-Marie Wieselgren pszichiátert múlt szerdán a gotlandi Visbyben szúrták le. Visbyen zajlott az Al­­medalsveckan, a svéd politika legfontosabb fórumaként számon tartott éves rendezvény. A 32 éves férfi után először gyilkosság miatt nyomoztak, mert azt mondta, ha­ragjában ölte meg a pszichiátert. Svéd médiaértesülések alapján kapcsolata lehetett egy szélsőjobb­­oldali mozgalommal. (MTI) Csökkent a munkanélküliség Júniusban 3,1%-ra csökkent a munkanélküliség Csehországban a májusi 3,2%-ról - közölte a cseh munkaügyi hivatal kedden. A munkaügyi hivatalok június végén 231 309 állást kereső sze­mélyt tartottak nyilván, 4159-cel kevesebbet, mint május végén. A munkaadók 319 ezer szabad mun­kahelyet kínáltak, 18 ezerrel keve­sebbet, mint május végén. A mun­kaügyi hivatal emlékeztetett: 2021 júniusában a munkanélküliség 3,7%-os volt Csehországban. Nagy a munkaerő iránti kereslet az épí­tőiparban, a mezőgazdaságban, a feldolgozóiparban, élelmiszeripar­ban, a szezonális területeken, az idegenforgalomban, vendéglátás­ban és más szolgáltatásoknál. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom