Új Szó, 2022. július (75. évfolyam, 152-176. szám)
2022-07-12 / 160. szám
2 I KÖZÉLET 2022. július 12. lwww.ujszo.com KKA: titkos érvek mentén osztják a pénzt CZÍMER GÁBOR Pozsony Jelentősen késnek a Kisebbségi Kulturális Alap (KKA) által nyújtott támogatások, sőt, egyes pályázatokat még el sem bíráltak. A nyertes kérelmek között azonban van olyan, amely több kérdést is felvet. A döntőbizottság tagjai ugyanakkor nem árulják el, milyen érvek mentán osztják az adáfizetők pénzét. A KKA idén is hozzávetőlegesen nyolcmillió euró közpénzt oszt szét a hazai kisebbségek kultúrájára. Ebből nagyjából négymillió euró jut a magyar szervezetek és intézmények által benyújtott pályázatokra. A támogatások az elmúlt években gyakran késve érkeztek meg a kedvezményezettek számlájára, idén azonban még ehhez képest is nagyobb csúszásban vannak a kifizetések. A közpénzekről szóló szerződések központi adatbázisa szerint a nagyjából 1400 nyertes pályázatból mindössze néhány kérelem jutott el a szerződéskötés fázisáig, ami a támogatások kifizetését közvetlenül megelőző lépés. Arra, hogy emiatt szorult helyzetbe kerültek a kulturális intézmények, a sajtó is rámutatott. A pályázók ugyanis gyakran hitelből kénytelenek megvalósítani a projektjüket, illetve a beszállítóik türelmét kell kérniük, hiszen például egy-egy rendezvény megvalósítására szánt összeg csak az esemény után érkezik meg a számlájukra. Alena Kotvanová, akit a KKA élére tavaly nyáron nevezett ki Natália Milánóvá (OCaNO) kulturális miniszter, sajnálatát fejezte ki a késés miatt, és azt ígérte, a 2023-as pályázati felhívásokat már idén novemberben kiírják. Az igazgató arról is beszélt, az alap személyzeti állományát igyekeznek feltölteni, hiszen erre az említett törvénymódosítás anyagi lehetőséget biztosít. „A munkaerőpiaci helyzet miatt azonban ez eddig nem sikerült, most fogunk csak betölteni bizonyos pozíciókat” - tette hozzá. Az intézmény több munkatársa ugyanis az elmúlt időszakban felmondott, illetve voltak olyan alkalmazottak, akik csak rövid időt töltöttek az alapnál. Arra a kérdésünkre, hogy mi okozza ezt a fluktuációt, Kotvanová azzal válaszolt, hogy szerinte ez mindig is jellemezte a KKA-t. Információink szerint azonban a munkatársak az utóbbi időszakban váltakoztak gyakrabban. Az igazgató hozzátette, hogy az alkalmazottak bérét sikerült 10 százalékkal megemelniük. Az intézményre háruló adminisztratív terhek nagy mennyiségének okát abban is látja, hogy az előző években nem történt meg a pályázatok számláinak ellenőrzése, amit most kell elvégezniük. Problémás támogatások A KKA bizottságai által támogatni szándékozott pályázatok kiválasztása körül újra és újra kérdések merülnek fel. Ahogy arról beszámoltunk, 2018- ban megesett, hogy a roma kisebbségnek szánt dotációkat a bizottsági tagok gyakorlatilag családi hozzátartozóiknak osztották le. Most egy anonim közösségi oldal hívta fel a figyelmet arra, hogy a döntőbizottsági tagok cseréje és az igazgatóváltás után a Körkép nevű portál jelentős összeget kapott az alaptól, miközben a támogatás megítélése körül több kérdés is felmerült. A portállal közvetlenül összefüggő három projektre, így például „technikai fejlesztésre” idén összesen 48 500 euró közpénzt ítélt meg az alap sajtótámogatásért felelős szakmai bizottsága. Ezen túl a Körkép kiadója, a Vox Juventae egy másik bizottságban további ezer eurót nyert. Tavaly a portál egy nagyon hasonló pályázata nyomán összesen 12 ezer eurót kapott, 2019-ben pedig nulla eurót. Mindhárom évben a kérelmezett öszszeg nagysága az adott pályázatnál ugyanakkora, 66 ezer euró volt. A Körkép által idén elnyert összeg, vagyis közel 50 ezer euró megítélése körül is több furcsaság bukkant fel. A pályázatokat egy öttagú bizottság ítéli meg, a tagok 0-tól 100 pontig terjedő skálán értékelik a benyújtott kérelmeket. A portálra beadott egyik pályázatra Bödők Károly bizottsági tag 87 pontot adott, míg Szabó Mónika csak 8-at. A Körkép másik kérelmére Bödők 81, míg Szabó 5 pontot adott, a harmadiknál ez a két szám 82 és 5 pont volt. Az említett anonim bejegyzés is rámutat, hogy ezzel a Körkép a pályázó elektronikus médiumok közül a legrosszabb pontozási eredményt érte el, közben a szóban forgó kategóriában arányaiban a legtöbb pénzt nyerte. Míg ugyanis ez a portál 117 300 eurót kért és 48 500 eurót kapott, addig például a legjobb pontozási eredménnyel rendelkező bumm.sk a kért 41 ezer euróból 15 ezret kapott meg. Ezzel a legrosszabb pontozással rendelkező Körkép a kérelmezett és megítélt összeg arányában és a támogatás abszolút mértékében is jobban teljesít, mint a legjobb pontozású versenytársa. Mi a magyarázat? Azzal kapcsolatban, hogy ez mivel magyarázható, Kotvanová úgy nyilatkozott, nem akarja a szakmai tanácsok döntéseit kommentálni. „A döntési kompetencia teljes mértékben a szakmai tanácsok kezében van” - mondta, és hozzátette az említett törvénymódosítás értelmében ő csak akkor avatkozhat be, ha például súlyos érdekütközés gyanúja merül fel a támogatás odaítélése során. Ezen túl azonban nem tudja befolyásolni a döntési folyamatot. „Hozzám is eljutott a Körkép pályázata körül kialakult ügy, de a felmerülő kérdésekre az illetékes szakmai tanács tagjainak kell tudnia válaszolnia” - nyilatkozta a KKA igazgatója. Az ügyben ezért megpróbáltuk elérni a Körkép pályázatainak esetében illetékes döntőbizottság egyik tagját, Bödők Károlyt. Bödőkről a testületbe való bekerülésekor megírtuk, hogy részt vett annak a Baross Gábor Tervnek a kidolgozásában, amely alapján a magyar kormány Szlovákiában átláthatatlan módon osztott ki több tízmillió euró gazdaságfejlesztési támogatást. Bödőköt azonban többszöri próbálkozásunk ellenére sem értük el. Sikerült azonban beszélnünk Antal Ágotával, aki a szóban forgó sajtótámogatási bizottság elnöke. Antal elmondta, az egyes kérelmek pontozása után a tagok arra is javaslatot tesznek, hogy az adott pályázat kapjon-e támogatást és ha igen, akkor a kérelmezett összeghez képest mennyit. Aztán a bizottság ülésén vitatják meg és jutnak konszenzusra abban, hogy valóban mekkora legyen az adott pályázatra adott támogatás. „A pontok és a megítélt összeg között semmiféle képlet nincsen” - állítja Antal azzal, hogy azért van egy minimum pontszám, amely alatt teljesítő kérelmeket biztosan nem támogatnak. Arról is beszélt, a bizottság ülésének eseményeit nem hozhatják nyilvánosságra, ugyanis a KKA-val kötött szerződésük szerint erre titoktartási kötelezettség vonatkozik. Antal azonban úgy vélekedik, azokat az indokokat sem mondhatják el nyilvánosan, amelyek mentén egyik vagy másik kérelem támogatása vagy elutasítása mellett érveltek a bizottsági tagok. Ezért a Körkép pályázatainak támogatására vonatkozó érveit sem árulta el. Antal egységesen 75 pontot adott a portál pályázataira. Titkos érvek Ha azonban ez tényleg így van, tehát a bizottság belső döntési folyamata, vagyis egy-egy dotáció megítélésére, vagy elutasítására vonatkozó érvek titkosak, a pontszámok pedig nem függenek össze a támogatás összegével, akkor az azt is jelenti, hogy a nyilvánosság nem tudhatja, valójában mi alapján kapják a kedvezményezettek, köztük a Körkép az adófizetők pénzéből származó finanszírozást. Ezen felvetésünk ellenére is Antal csak általános szinten beszélt arról, mi alapján osztja a közpénzt. Elmondta, politikai elfogultság nélkül és olyan objektív kritériumok alapján dönt, mint egyegy internetes médium olvasottsága. „A méltányosság, a mérhető adatok, a piaci jelenlét és az olvasottság voltak a szempontjaim” - nyilatkozta, de hogy konkrétan mit ért ezek alatt, esetleg a Körkép pályázatainál ezek mit jelentenek, a titoktartásra hivatkozva, nem pontosította. Azt sem mondta el, hogy ő mekkora támogatási összeget javasolt a portál projektjei esetében. Arra a kérdésünkre, hogy szerinte az adófizetőknek nem kellene-e tudnia, hogy mégis milyen érvek mentén osztották szét a pénzüket, Antal újfent csak a titoktartással érvelt, és azt mondta, nem árulhat el a döntési folyamatról részleteket. Teljesen elutasítja azonban, hogy a Körkép támogatása politikai alapon dőlt volna el. A Körkép A szóban forgó portál látogatottsága nyilvánosan hozzáférhető adat, az I AB ügynökség szerint naponta valamivel több mint 11 ezer olvasót ér el. Összehasonlításképpen az ujszo.com naponta közel 40 ezret, a parameter, sk pedig 22 ezret. A Körkép főszerkesztője Király Zsolt, aki 2018-ig az MKP-nak dolgozott, a pártszékházban volt az irodája. A portál akkor az MKP által hangoztatott üzeneteket népszerűsítette, most pedig Gyimesi György (OEaNO) parlamenti képviselőnek nyújt nagy megjelenési felületet. Rendszeresen szemlézi a Facebook-bejegyzéseit, gyakran megszólaltatja a politikust. A portál a magyarországi Fidesz-KDNP kormányzat üzeneteit, a budapesti kabinet tagjainak megszólalásait, álláspontjait pedig régebben és most is közvetíti. Király lapunknak úgy nyilatkozott, a portál szerintük valós, mérhető teljesítményéhez megfelelő támogatásban részesült. Volt azonban egy időszak, amikor nem kaptak ilyen mértékű támogatást, ami szerintük jogosan veti fel a politikai befolyás kérdését. „így nem a mostani támogatás a jelentős, hanem az előző években volt méltatlanul alacsony, vagy semmilyen” - közölte a főszerkesztő. Arra a kérdésünkre, mivel magyarázza, hogy az alacsony pontszámúk ellenére magas összeget nyertek, Király azzal válaszolt, nem látta sehol, hogy a pontszámok összefüggenének a megítélt közpénz mennyiségével. Szerinte objektív mutatókkal alátámasztható, arányos dotációt kaptak. „Pontszámaink egyetlen személy, Szabó Mónika tendenciózus lepontozása miatt alacsonyabbak” - tette hozzá. Rámutat, Szabó egyetlen más pályázónak sem adott 40 pontnál kevesebbet, ellenben a Körképet is működtető Vox Juventae három pályázatára 5,5 és 8 pontot adott. Az említett bizottsági tagot is megkerestük, de Szabó nem kívánt az ügyben nyilatkozni. Király egyébként tagadja, hogy a Körkép pozitív elfogultsággal kezelné Gyimesi politikai tevékenységét. Illetve szerinte annak, hogy a politikus nevét a honlapjukon kiemelt hivatkozásba helyezték, az az oka, hogy az olvasók könnyebben megtalálják a szlovákiai magyarság érdekképviseletével kapcsolatos cikkeket. A Szövetség is ilyen kiemelt hivatkozásban szerepel. Az Új Szó kiadója, a Duel-Press is évek óta sikeresen pályázik támogatásért a KKA-hoz. Kotvanová Molnár Norbertét váltotta a KKA élén (Fotó: Somogyi Tibor) Végre folytatódhatott a volt főügyész pere így figyelték meg Ján Kuciakot Pozsony. Három szakértő meghallgatásával folytatódott hétfőn a Pozsony I. Járásbíróságon Dobroslav Trnka volt főügyész tárgyalása a Gorilla-ügyben - mondta el Pavol Adamciak, a Pozsonyi Kerületi Bíróság szóvivője. „A tárgyalást szerdáig, 2022. július 13-ig megszakították” - tette hozzá a szóvivő. Előzőleg tavaly szeptemberben tárgyalta az ügyet a bíróság, majd 2021 végén a főtárgyalást más bírósági ügyek miatt elhalasztották, idén áprilisban pedig a vádlott kórházi kezelése miatt maradt el. A Különleges Ügyészi Hivatal (ÚSP) hivatali jogkörrel való visszaélés miatt emelt vádat Trnka ellen. A Nemzeti Bűnüldözési Ügynökség (NAKA) nyomozója szerint a volt főügyész nem indított vizsgálatot több olyan bűncselekmény ügyében, amely a tudomására jutott. A nyomozás szerint a vádlott egy hangfelvételt vett át Marián Kocner üzletembertől, a felvételen üzletemberek, politikusok és állami szervek képviselői közötti beszélgetések hallhatók, amelyek kapcsán korrupció gyanúja merült fel. A vád szerint Trnka és még két személy Jaroslav Hascák üzletembert zsarolta a hangfelvétellel. (TASR) Körülbelül 2017 őszén érkezett a később meggyilkolt újságíró, Ján Kuciak megfigyelésére vonatkozó megbízás - mondta hétfőn a Specializált Büntetőbíróság ($TS) szenátusa előtt Stefan Mlynarőík, aki részt vett az újságíró megfigyelésében. Bazin. Mlynarcík hozzátette, nem tudta, miért kellett megfigyelni Kuciakot, azt gondolta, az egyik pozsonyi bárban elkövetett, kábítószerrel kapcsolatos bűncselekménnyel függ öszsze az ügy., .Amikor az egyéni megfigyelésre vonatkozó megbízás megérkezett, Kriak nem értett egyet vele”- állította vallomásában Mlynarcík. Nem tud arról, hogy Kuciak napirendjét dokumentálták volna. Mlynarcík Miroslav Kriakkal és Juraj Skrippel együtt, Peter Tóth vezetésével vett részt az újságíró megfigyelésében. Mlynarcík szerint akkoriban voltak arra utaló jelek, hogy őket is figyelik. Elmondása szerint Kriak először azt hitte, a Szlovák Információs Szolgálat (SIS) ellenőrző tevékenységéről van szó: „Észrevette, hogy néhány ember nagy teleobjektívet használ, és azt mondta, az SIS nem csinálna ilyet” - mondta, és hozzátette, a megfigyelés idején a pénzügyőrségnél dolgozott. Jelenleg munkanélküli. 2020 januárjában is kihallgatta a bíróság. Akkor azt állította, abban a hitben végezte a megfigyelést, hogy az SIS-nek dolgozik. Kriak így tájékoztatta. Korábban azt állította, Peter Tóthtól, az SIS kémelhárítási részlegének korábbi igazgatójától kapott megbízást. Maros Zilinka jelenlegi főügyész, Daniel Lipsic jelenlegi különleges ügyész és Peter Sufliarsky volt helyettes főügyész meggyilkolásának előkészítéséért négy személy - Marián K., Alena Zs., Dusán K. és Darko D. - ellen emeltek vádat, Sz. Tamás ügyét külön eljárás keretében tárgyalják. Az újságíró és menyasszonya meggyilkolásának ügyében ismét Marián K. és Alena Zs. bűnösségéről tárgyal a Specializált Büntetőbíróság. (TASR)
