Új Szó, 2022. július (75. évfolyam, 152-176. szám)

2022-07-11 / 159. szám

10 GYÓGYHÍREK Egészség ■ 2022, julius 11. www.ujszo.com Forduljunk orvoshoz! Vízparti nyaraláskor a legtöbb kisgyermek imád óráig lubickolni, a víz alatt játszani, közben pedig a fülbe víz kerülhet, amiben baktériumok vagy gombák telepednek meg, fájdalmas hallójárat-gyulladást okozva.. Afiil-orr-gégész azt javasolja, hogy az érintetteknek ér­demes patikában is beszerezhető füldugót használniuk csobbanás előtt, illetve lehet egyénre sza­bott fiildugót is készíttetni az erre szakosodott audiológiai ál­lomásokon és szaküzletekben. Ugyancsak a megelőzést segíti, ha néhány csepp - patikákban recept nélkül beszerezhető - pa­raffin olajat, vagy erre a célra szolgáló fulcseppet alkalma­zunk, mivel az olajos felületről a víz is könnyebben kifolyik. Úszás, fürdőzés után akár fél lá­bon ugrálással, vagy akár a fej oldalra fordításával segíthetjük, hogy a víz távozhasson, illetve használhatunk hajszárítót is, ám ilyenkor fontos, hogy ne forró levegőt fájjunk a fülbe, és tart­sunk minimum 10 centiméte­res távolságot. Különösen fon­tos, hogy ne piszkáljuk, ne nyomkodjuk a fület például fültisztító pálcikával, mivel a hallójárat hámja nagyon vé­kony, és könnyen mikrosérüléseket okozhatunk rajta, melynek következtében a hallójáratban és a vízben lévő baktériumok hatására könnyen begyulladhat. Normális esetben a fül öntisz­tuló, és a hallójárat védelme szempontjából a fülzsírnak ki­emelt szerepe van, hiszen ez óv­ja, védi a hallójárati hámot. Vagyis hacsak nem termelődik valakinek túl sok zsír a fülében, akkor ezzel nincs teendő. Sőt, még árthatunk is magunknak azzal, ha folyamatosan piszkál­juk, hiszen ezzel az úgynevezett cerumen termelő mirigyeket stimuláljuk a még több váladék termelődésére, illetve a fülzsírt is visszanyomjuk a dobhártya felé. Ilyenkor nemcsak a halló­járatot tömíthetjük el, hanem a strandoláskor befolyó víz is ne­hezebben ürül, mivel a víz hatá­sára a zsírdugó megdagad, bennreked a víz, és a pangó fo­lyadékban baktériumok, gom­bák is megtelepedhetnek. Ha nyaralás közben alakul ki a fülfájás, fontos, hogy a szülő próbálja elkülöníteni, hogy a rendszerint lázzal járó, de ugyancsak igen fájdalmas kö­zépfülgyulladásról, vagy láz nél­küli hallójárat-gyulladásról van-e szó. Utóbbi esetében első lépésként adjunk a gyerekeknek fájdalomcsillapító gyógyszert, illetve recept nélkül is kapható fulcseppet, és legalább néhány napig kerülni kell a strandolást. Ha azonban a fájdalom több napig fennáll, akkor érdemes fül-orr-gégészhez fordulni, mert lehet, hogy a gyulladást már csak az orvos tudja kezelni he­lyileg, a fülbe helyezett gyógy­szeres gézcsíkkal, majd fúlcsep­­pekkel. Természetesen ilyenkor is fontos, hogy a fület még a kezelés befejezése után se érje víz néhány napig. (Semmelweis Egyetem) A tudósok már rég igyekeznek felhív­ni a figyelmet arra, hogy az utóbbi évti­zedben tapasztalt ég­hajlatváltozás sokkal veszélyesebb az embe­rek egészségére, mint amekkora kockázatot a különféle kóroko­zók által kiváltott betegségek jelentenek. já Euronews ösz­/\ _ szegyűjtötte, Ej rT hogy jelenleg / % m milyen egész-JL Mk ségi problémák írhatók az éghajlatváltozás, illetve az azt kísérő szélsőséges időjárási vi­szonyok számlájára. Szív- és érrendszeri betegségek Mit okozhat a szélsőséges hőség: Ha a globális ádaghőmérséklet a kö­vetkező két évtizedben eléri vagy meghaladja a 1,5 Celsius-fbkot, a hőmérsékleti rekordok egyre gyak­rabban fognak megdőlni. A hőhul­lámok megterhelik a keringési rend­szert: kánikulában a szívnek erőseb­ben és gyorsabban kell pumpálnia a vért ahhoz, hogy az kellő mennyi­ségben jusson minden szervbe, köz­tünk a bőrbe is - hozzájárulva hő­háztartásunk szabályozásához, meg­akadályozva a túlhevülést. Nagy me­legben a szívbetegek eleve nagyobb veszélynek vannak kitéve, mivel szerveik több energia ráfordításával tudnak csak megfelelően működni. Alvászavarok , A Koppenhágai Egyetem kutatói­nak 47 ezer résztvevős tanulmánya szerint az éghajlatváltozás okozta hőmérséklet-emelkedés miatt az át­lagosnál melegebb éjszakákon az emberek kevesebbet alszanak, vagy­is csökken az az idő, amikor a szer­vezet regenerálódik Ennek pedig hosszú távon kedveződen követ­kezményei lehetnek. A hőség nem hat mindenkire egyformán: az erre érzékenyebbeket, az idős emberek, a nőket és az alacsonyabb jövedel­mű országok lakóit jobban megvi­selheti - összegezte Keltőn Minor, a kutatás vezetője. Nagy melegben nemcsak az alvás mennyisége csök­­' kenhet, hanem a minősége is meg­változhat. Egyéni érzékenységtől függően nyugtalanabbul alhatunk, forgolódhatunk, többször felriad­hatunk álmunkból és a visszaalvás is nehezebben mehet, amitől más­nap fáradtnak és kialvatlannal érez­hetjük magunkat. Légzőszervi problémák A környezetszennyezéssel járó meg­növekedett talaj közeli ózonszint, valamint a levegőben szálló por be­lélegzése csökkent tüdőfúnkcióhoz vezet, különösen, ha valaki gyer­mekkora óta folyamatosan lég­­szennyezésnek van kitéve. A leggya­koribb ezzel összefüggésbe hozható betegség az asztma, a krónikus obstruktiv tüdőbetegség és a vissza­visszatérő légúti fertőzés. Nagy hő­ségben, a talaj közeli ózon szintje meghaladhatja az egészséges érté­ket: belélegzése légúti vagy tüdőirri­tációhoz, köhögéshez, nehézlégzés­hez vezethet, és növekedhet az aszt­más rohamok előfordulási gyakori­sága is. Vesekárosodás Extrém melegben több folyadékot kell inni, erre azonban nem min­denki figyel oda, vagy nem min­denkinek van rá lehetősége. A de­­hidratáció számos veszéllyel jár: egyebek mellett megnöveli a húgy­úti fertőzések kialakulásának koc­kázatát, de káros hatással lehet a tü­dő, a szív, az agy és a vese működé­sére is. Ha a hőségben a fokozott verejtékezés miatt túl sok vizet vesz­tünk, és azt nem pótoljuk időben, veseműködésünk láthatja kárát. Vi­zeletünkben megemelkedik a kü­lönféle ásványi anyagok és salak­anyagok koncentrációja. Alultápláltság 4 globális átlaghőmérséklet emel­kedésével járó aszály, árvíz, fagy fo­kozza az élelmiszerhiányt. Legin­kább azok az országok sínylik meg, ahol a megélhetés a mező­­gazdaságtól függ. Az élelmiszerhi­ány alultápláltsághoz vezet, ez pe­dig egyebek mellett a szívbetegség, a rák, a cukorbetegség, a növeke­dési zavarok melegágya - írja az euronews.com. (kp) » A munkáltató feladatai A nagy hőség csökkenti a teljesítményt, fáradttá, levertté, álmossá teheti az embert, fejfájást, rosszullétet okozhat. A Közegészségügyi Hivatal az alábbiakat javasolja: • A munkáltatónak saját költségére biztosítania kell az ivóvizet. • Az alkalmazottnak megfelelő munkaruhát kell viselnie, aminek egyrétegűnek, lehetőség szerint világos színűnek, természetes anyagúnak kell lennie, mert a műanyagon keresztül nem párolog el az izzadság. • Szükség esetén lehetővé kell tennie, hogy az alkalmazott szüne­tet tartson, lezuhanyozzon vagy hideg vízzel megmosakodjon. • Jelenleg a törvény nem szabályozza, hogy a munkáltatónak hány Celsius-fok esetén kell speciális intézkedéseket életbe léptetnie. Ál­talában érvényes, hogy ha a munkahelyen nem lehet biztosítani az optimális feltételeket, a munkáltatónak módosítania kell a munka­időt, a műszakkezdés időpontját, szünetet kell beiktatnia, biztosíta­nia kell a folyadékpótlást, a légkondicionálást, a szellőztetést stb. • Árnyékolással vagy redőnnyel meg kell akadályoznia, hogy a nap az ablakon át besüssön. Ha nincs légkondicionáló, rendszeresen szellőztetni kell. (ki) AMÍG A RENDELŐBE JUTUNK, MINDENKEPP KEZDJÜK EL HŰTENI AZ ÁLLATOT PÉLDÁUL HIDEG VIZES FÜRDETÉSSEL Hogy ne kapjon hőgutát a kutya... A nagy meleg kis állatainkra is veszélyes lehet. A tűző napon, séta során, zárt meleg helyen vagy a kocsiban könnyen hőgutát kaphat­nak. Mivel tudjuk megelőzni a bajt? K isállataink hőháztar­tásukért felelős rend­szere kicsit másképp működik, mint a miénk. Alkatuknál fogva csak a talppárnáikon keresz­tül izzadnak, hőt legjobban lihegés­­sel tudnak leadni, emellett fizikai hűtéssel, vagyis hideg talajra fekvés­sel, esedeg fürdéssel csökkenthetik a hőmérsékletüket. Ha a szervezet már nem képes magát hűteni, a belső maghőmérséklet emelkedni kezd, ennek következtében az erek kitágulnak, aminek hatására víz léphet ki a szövetek közé, ödémát okozva. Ez hőgutánál leggyakrab­ban az agyban és a légutakban tör­ténik meg. Emellett a sejtek egy bi­zonyos hőmérséklet felett visszafor­díthatatlanul roncsolódnak, szervi károsodást okozva. A tünetek súlyossága állatonként változó. A testhőmérséklet sokszor 40 °C fülé emelkedik, ami miatt az állat zavarná, leverné válhat. A lég­zés minősége a légutak ödémája miatt megváltozik, az addig hűsítő, állatra jellemző lihegés erőltetett li­­hegéssé válik, amely egy idő után nehezített légzésbe, akár fűldok­­lásszerű levegőkapkodásba csap át. Ennek következtében kevesebb oxigénhez jut a szervezet, ami a nyelv és az ajkak elszíneződését okozhatja. A meleg hatására az agy­ban kialakuló duzzanat miatt akár idegrendszeri tünetek, hányás, szé­dülés, ájulás is jelentkezhet. • Fontos, hogy kutyánkat a nyári melegben lehetőleg vagy kora reg­gel, vagy nagyon késő este vigyük le sétálni, amikor a külső hőmér­séklet már alacsonyabb. Ilyenkor már a napközben felhevült aszfalt sem ontja annyira a meleget rájuk. • A lakásban tartott kutyák és macskák esetében vizes törülközőt, vagy egy kevés vízzel telt lavórt te­gyünk elérhetővé, hogy napközben - ha szükségesnek étzik - meg tud­janak mártózni benne. • Rendszeresen ellenőrizzük, hogy kisállataink előtt legyen elegendő ivóvíz. • Fokozottan érdemes odafigyelni a tömpe orrú kutyákra, hiszen anatómiájuknál fogva nem tudják úgy szabályozni a hőmérsékletü­ket, mint normális orrú társaik. Ha felmerül a hőguta gyanúja, forduljunk minél hamarabb állat­orvoshoz, a megfelelő gyógyszeres kezeléssel ugyanis megelőzhető a nagyobb baj. Amíg a rendelőbe ju­tunk, mindenképp kezdjük el hű­teni az állatot, javasolt a hideg vi­zes fürdetés, vagy a hideg vizes tö­rülközővel történő hűtés. (doktorgo)

Next

/
Oldalképek
Tartalom