Új Szó, 2022. július (75. évfolyam, 152-176. szám)

2022-07-11 / 159. szám

www.ujszo.coml 2022. július li. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 A diákutaztatásról A teljes tanulóifjúságra szabott állami diákutaztatási koncepció kell KORPÁS ÁRPÁD A lakosság fele idén szlo­vákiai üdülést tervez. Az egynegyede meg sehová nem készül. Ha­nem inkább valamire készül. Arra, hogy minden jel szerint nehezebb lesz a megélhetés. Éppen egy szakadéknál jártunk egy csoportommal. Idegenvezető­ként egy pihenőhelyen adtam egy kis szabadidőt, és gyorsan átfutom a legfrissebb híreket. A Kariéra.sk munkapiaci portál nemrég ismertetett szlovákiai fel­méréséről olvasok. A válaszadók 25 százaléka jelezte: 2022-ben már nem utazik szabadságra. A több mint 3255 megkérdezett 37 száza­léka a gazdasági helyzet és a feszes családi költségvetés miatt nem költ­het nyaralásra. Harmincnyolc szá­zalék tervez idei üdülést; túlnyomó többségük tengerpartra vágyik. Két covidos év után és valószínű­leg újabb koronavírusos korlátozá­sok előtt vagyunk. A szomszédban háború dúl, és az itteni lelkekben, fejekben is rombol. Egyre nagyobb az infláció. Sokan azok közül, akik­nek a benzinkúti „kirándulásokat” és a bolti „körutazásokat” is kés­leltetniük vagy korlátozniuk kell, keserű józansággal ejtik a családi utazást. A népesség sehová nem készülő egynegyedén belül a gyerekek hely­zete a legszomorúbb. Nem utaz­hatnak, azaz nem kapnak más, az otthonitól eltérő mintázatot az élet­ről, nem szerezhetnek új, ösztönző barátot, tudást, tapasztalatot és él­ményt. Pedig az utazás a nevelés, a szocializáció elengedhetetlen része. Ha már az állam vajmi keve­set tesz a belföldi üdültetésért, az idegenforgalmi és vendéglátóipa­ri ágazatért, legalább ennek a nem utazó egynegyednek a gyermeke­it karolhatná fel. Például ahelyett, hogy országimázsos kalózakciókkal - ránk szabadított német celebek­­kel (Geissenékkel) - foglalkozik. A megtépázott önkormányzatok, a szerény pénzekből meg önkéntes munkából, adományokból működő egyházak, iskolák, civil szervezetek és közösségek teszik, amit tehetnek. Táborokat, kirándulásokat és fog­lalkozásokat szerveznek, de anyagi lehetőségeik szűkösek, vagy egy­re kevesebb hozható ki a korábban elégségesnek bizonyuló pénzből. Átfogóbb megoldás kellene: a tel­jes tanulóifjúságra szabott állami diákutaztatási koncepció. Egyelő­re nincs, vagy ha mégis született ilyen, azt nagyon elsüllyesztették egyik-másik minisztérium valame­lyik fiókjában. Nem látszik, hogy lenne ezzel kapcsolatos állami cse­lekvési terv. A koncepció mellé fi­nanszírozási modell is szükséges, mert egyre nehezebb lesz iskolai ki­rándulásokat szervezni, márpedig a fiatalok egy része csak ilyen utazá­sokra jut el. Gondokkal küzd a tömeg-, és különösen a vonatközlekedés. To­vábbra is a különjáratos buszok maradnak a diákutazások legmeg­bízhatóbb közlekedési eszközei, de azok - főként az üzemanyagárak és a sofőrhiány miatt - egyre drágáb­bak. Növekszik a többi szolgáltatás ára is. Eközben az állam lényegé­ben elvárja az iskoláktól, hogy - az oktatás részeként - tanulmányi ki­rándulásokat szervezzenek. Föld­rajz, történelem, honismeret, állam­­polgári ismeretek, természetrajz, környezeti és testnevelés - csak né­hány azon tantárgyak közül, ame­lyeknek az oktatásához egy-egy ki­rándulás nagyon jól jön. Az idézett felmérés szerint a vá­laszadók 49 százaléka idén az or­szághatáron belül kirándulgatna. Természetesen mindenkinek szíve joga eldönteni, külföldre vagy bel­földön utazik-e. Egy azonban biz­tos: most inkább az szolidáris az országgal és annak lakóival, vállal­kozóival (munkaadóival), aki ideha­za barangolva költi a pénzét. Vajon lesz-e legalább ennyire szolidáris az állam is azokkal a diákokkal, akik állam- és leendő választópol­gárokként az országukkal ismer­kednének? Vagy csak a szakadékig utazunk?- Igor, jer, ha mondom! (Kotrha) Abortuszjogot a nőknek Mintegy ezer ember gyűlt össze a washingtoni Fehér Ház előtt, hogy követelje Joe Biden amerikai elnöktől, álljon ki határozottabban az abortusz­jogok mellett. A menet az ikonikus oszlopos épü­let előtt ért véget. Joe Biden a hét­végét nem töltötte a Fehér Házban, hanem a Delaware államban lévő ten­gerparti házában tartózkodott. A tün­tetés résztvevői zöld sálakat tettek ki a Fehér Ház kerítésére, emlékeztetve az argentin nők abortuszhoz való jo­gáért folytatott küzdelemre. Amióta a konzervatív amerikai legfelsőbb bíróság június 24-én az egész Egye­sült Államokban megsemmisítette az abortuszhoz való jogot, a demokrata elnököt azzal vádolják, nem reagált elég határozottan a döntésre. Biden azzal érvel, végrehajtó hatalma kor­látozott, és a terhességmegszakítás­hoz való jog visszaállításának leg­jobb módja egy szövetségi törvény elfogadása. Ehhez a választóknak a novemberi általános választáson szi­lárd többséget kell biztosítaniuk a de­mokratáknak. Joe Biden pénteken rendeletet adott ki az abortuszt végeztetni akaró nők­nek nyújtandó szövetségi segítség­ről, miután az amerikai legfelsőbb bíróság két héttel ezelőtt szövetségi szinten hatályon kívül helyezte az abortuszjogot, lehetővé tette a tag­államoknak, maguk döntsenek arról, betiltják-e az abortuszt. Az elnök uta­sította az egészségügyi minisztériu­mot, tegye szélesebb körben elérhe­tővé azokat az abortusztablettákat, amelyeket jóváhagyott a szövetségi élelmiszer- és gyógyszerfelügyeleti hatóság (FDA). Szakértők szerint azonban a tablet­ták még évekig csak vényre lesznek kaphatók. Azokban az államokban, amelyekben már korlátozták a hoz­záférést ezekhez, az elnöki rendelet hatástalan lesz. (MTI) Nyaralás a káosz szigetén SZABÓ LACI S oha nem látott káosz uralkodik az európai repülőtereken, já­ratok tízezreit törlik a légitársaságok, az utasok pedig hop­pon maradnak, hiszen a drágán megvásárolt utazások helyett a bosszúság marad. S hiába védi a légi utasokat az európai jog­szabály, annak ezekben a napokban szinte lehetetlen érvényt szerezni. Ez is rávilágít arra, hogy ideje lenne aktualizálni, a mai gyakorlathoz iga­zítani az 261/2004 EK törvényt, amely még 2004-ben lépett érvénybe, szinte egy időben a nagy fapadosok megjelenésével. Azóta pedig sokat változott a helyzet, nemcsak az utasok, légitársaságok száma nőtt jelen­tősen, de a problémák is elszaporodtak. Több mint 10 ezer nyári járatát törli a British Airways, az angol fapa­dos, az easyJet szintén tízezer gépét nem indítja július és szeptember kö­zött, a Lufthansa „csak” 2900-szor írja ki a cancelled szót a repülőterek kijelzőire, a KLM pedig a minap jelentette be a fájdalmas hírt, mely sze­rint naponta akár 20 járatát is törölni kénytelen. Több millió utas hiába vett jegyet, nem, vagy csak körülményesebben tud elutazni a rég vágyott nyaralásra. Az ok a munkaerőhiány. A legtöbb légitársaság, repülőtér a koronaví­­rus-járvány kitörésekor szinte azonnal szélnek eresztette az alkalmazot­tak jelentős részét. Ám a járvány végeztével az utazási kedv szinte berob­bant, és most nincs elég ember, aki kezelni tudná az utasok tömegét. Bár volt néhány ország, amely elbocsájtási tilalmat hirdetett (előrelátóan in­kább fizette az állam az alkalmazottak bérének jelentős részét), itt sokkal kisebb a káosz napjainkban, ám a legtöbb ország nem védte meg a légi közlekedésben dolgozókat, akik jobb híján új - kevésbé stresszes és nehéz - állás után néztek. Nekik most eszük ágában sincs visszatérni egy olyan bizonytalan ágazatba, mint a turizmus, ahol egyik pillanatról a másikra tömegek veszíthetik el állásukat. Valószínűleg ma már másként döntené­nek a légitársaságok is, hiszen a mostani helyzet sokkal nagyobb károkat okoz, mintha megtartották volt az alkalmazottakat. Arról nem is beszél­ve, hogy az újak - már ha találnak - betanítása idő- és pénzigényes. A hoppon maradt utasokat elméletileg segíti egy uniós szabály, mely szerint ilyenkor segítséget kellene kapniuk, meleg ételt, üdítőt, szállást (ha olyan hosszú a várakozási idő), átfoglalást a lehető legkorábbi járat­ra és kártérítést - 250-600 eurót. Á jogszabály még azt is előírja, hogy telefonálási és egy faxolási (!) lehetőséget is biztosítani kell a késő vagy a törölt járatok utasainak. Igen, faxolni is joguk van az utasoknak, holott ezt a technológiát már senki se használja. A szabályt 2004-es bevezetése óta nem módosították, pedig azóta számos rendkívüli esemény történt, így a nyári szezon letelte után azonnal aktualizálni, napjaink problémái­hoz kell igazítani, hogy az utasoknak ne csak elméleti joguk legyen a fel­soroltakra, de a gyakorlatban is megkapják. Hiszen mit ér ilyenkor a jegy visszatérített ára, ha egy új jegy a többszörösébe kerül, és kétséges, visz­­szakapja-e az utas az extra kiadást. Ha nem kap segítséget az utas, mi­lyen összegben foglalhat szállást, milyen étkezési limitek vannak, és az ne csak opció legyen, hogy visszatérítik, hanem a légitársaság kötelessé­ge legyen (esetleg a biztosítóké). Ne a bíróság (és a jogvédő szervezetek segítsége) legyen az egyetlen megoldás, ha vissza szeretné kapni a járat­törlés, késés miatt keletkezett kiadásokat. S hogy ne fordulhasson elő, hogy a fapados egy több nappal később induló gépére kínál csak átfogla­­lási lehetőséget, ezzel jelentős extra kiadásokkal terhelve őt. Hogy ne fordulhasson elő még egyszer ilyen szezon, amely nem a nyá­ri élményektől, a szebbnél szebb tengerparti fotókról, a felhőtlen nyaralá­sokról szól, hanem a magukra hagyott utasokról, a reptereken uralkodó káoszról és a járattörlésekről... FIGYELŐ Olaszország oltatna A koronavírus elleni negyedik ol­tás beadásának gyorsítását szor­galmazta az olasz egészségügyi tárca, miután az omikron vari­ánsok terjedésével megugrott a betegek és a kórházban kezeltek száma. Az egészségügyi minisz­térium hétfőre ígérte a bejelentést, amely a második emlékeztető ol­tás beadásának bővítésére vonat­kozik. A negyedik adag vakcinát kizárólag a nyolcvan év felettiek igényelhetik. Az emlékeztető ol­tást eddig egyötödük adatta be. A tárca tervei szerint az oltást mi­nél előbb engedélyezik a hatvan év felettieknek is. Az IlSole240- re gazdasági napilap megjegyez­te, hogy a nyári forróságban, a vakáció kellős közepén nem lesz könnyű újraindítani az oltási kam­pányt, amely márciusban leállt. A koronavírus-járvány miatt 2020 januárjában meghirdetett egész­ségügyi veszélyhelyzet idén már­ciusban véget ért, az oltási kampá­nyért felelős járványbiztos pozíci­óját megszüntették. Az oltottsági kötelezettség december 31-ig csak az egészségügyi dolgozók­ra vonatkozik. Roberto Speranza egészségügyi miniszter a negye­dik oltás felgyorsítását szorgal­mazta a hatvan év alattiaknak is, de ez ősz előtt nem indulhat el - tette hozzá. Az utóbbi 24 óra alatt - kevesebb mint négyszázezer teszteléssel - több mint 98 ezer új beteget szűrtek ki. Múlt szombat­hoz képest a regisztrált új betegek száma 15,8%-kal emelkedett. Egy nap alatt 93 beteg halt meg a fertő­zésben vagy annak szövődménye­iben, ami az utóbbi egy hétben a legmagasabb adat. A halottak szá­ma majdnem 48%-kal emelkedett. Kórházban majdnem kilencezer beteget kezelnek, intenzív osztá­lyon 344-et. Az aktív betegek szá­ma meghaladta a 169 ezret. Egy éve egy nap alatt 1390 új beteget szűrtek, és 25 beteg halt meg. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom