Új Szó, 2022. július (75. évfolyam, 152-176. szám)

2022-07-08 / 157. szám

8 I MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 2022. július 8. | www.ujszo.com A parti vége: Boris Johnson bukása Boris Johnson tekintete. Rutinos hazudozónak számít, politikai karrierje nem volt mentes a botrányoktól. (TASR/AP) Jegybanki tűzoltás a forint érdekében Budapest. Tegnap újabb hatalmas kamatemelést hajtott végre a Magyar Nemzeti Bank annak érdekében, hogy megfé­kezze a forint elszabaduló árfo­lyamromlását, de ez sem segített. A már csaknem 10 százalékos kamat nem sok jóval kecsegteti a hitelfelvevőket. A szerdai ígé­retének megfelelően nagyon lát­ványos rendkívüli kamatemelést hajtott végre a jegybank annak érdekében, hogy a forint árfo­lyamának szabadesését megfé­kezze. Tegnap az irányadónak számító egyhetes jegybanki be­tét kamatát 7,75-ről 9,75-re nö­velte. Szerdán a forint euróárfo­­lyama 416 fölé szaladt, és ennek hatására a jegybank bejelentet­te, jelentős kamatemelést hajt végre. Önmagában ez a közlés 408-ig hozta vissza az árfolya­mot. Mivel a pénzpiacok ezzel nagyjából beárazták már a ka­matdöntést, annak tegnapi tény­leges végrehajtása alig javított az árfolyamon, sőt az nem sokkal a bejelentés után újra 415 forintig romlott. Összeségében elmond­ható, hogy az alapkamat múlt he­ti nagyon jelentős, 1,85 százalé­kos emelkedéséhez hasonlóan a mostani lépés is már csak arra elég, hogy az árfolyam további romlását megfékezze, a jelenlegi piaci körülmények között tartós és érdemi javulást már nem tud okozni - értékelték a fejlemé­nyeket a Bank360.hu szakértői. Emlékeztettek arra, hogy a há­ború kitörése előtt még 350-360 közötti euróárfolyama volt a fo­rintnak. Ez több nagyobb lépés­ben romlott néhány hónap alatt a jelenlegi szintre. A sorozatos jegybanki kamatemelések hatása mindig csak időleges és korláto­zott volt, hajavult is ideig-óráig az árfolyam, az mindig maga­sabb szinten stabilizálódott már, mint amennyi korábban volt. A most már 9,75 százalékos egyhetes jegybanki betéti ka­mat az, ami a legközvetleneb­bül befolyásolja a banki hitelek kamatait. A kamatstop év végé­ig történt meghosszabbítása azt jelenleg megakadályozza, hogy a jelzáloghitelesek változó ka­mata kövesse ezeket a brutális emelkedéseket. Az új lakáshite­leket és a személyi kölcsönöket ugyanakkor a bankok az aktuá­lis helyzetnek megfelelő kama­ton kínálják. Mivel mindenki az infláció gyorsulására számít, ezért újabb és újabb alapkama­temelés jöhet, ami rendkívül ne­héz helyzetbe sodorja a hiteltör­lesztőket. A magyar kormány szerint az árfolyamot a háború befolyásol­ja. Gulyás Gergely, a miniszter­­elnökség vezetője a csütörtö­ki kormányinfón arról beszélt, hogy a minden piaci idegesség ellenére a magyar gazdaság fundamentumai kifejezetten erősek. Az árfolyamot most a gázár és az olajár mozgatja. Gu­lyás szólt arról is, hogy az uniós helyreállítási alapról szóló tár­gyalások előrehaladtak, kiküldte a kormány a további javaslatait a megegyezés érdekében. Buda­pest négy fontos területen elfo­gadta a bizottság álláspontját. Enélkül Magyarország nem is jutna hozzá az eurómilliárdok­­ban mérhető uniós forrásokhoz, márpedig az EU-pénzek nélkül a forint gyengülése nem állítható meg. (Indir, MN, ú) ÖSSZEFOGLALÓ London Tegnap lemondott Bo­ris Johnson a brit Konzervatív Párt vezetői posztjáról. Ezzel megszűnik kormányfői tiszt­sége is, de Johnson közölte, utódja megválasztásáig hiva­talában marad. Boris Johnson, aki 2019 óta állt a kormányzó Konzervatív Párt és a brit kormány élén, tegnap délután, a Dow­ning Street-i miniszterelnöki hivatal előtt felolvasott lemondó nyilatkoza­tában úgy fogalmazott: az alsóházi konzervatív frakció immár egyértel­művé vált szándéka az, hogy a párt élére új vezető, ebből következően a kormány élére új miniszterelnök ke­rüljön. Johnson kijelentette: egyetért Sir Graham Brady vei, az utódválasz­tás megszervezéséért is felelős szak­politikai frakcióbizottság elnökével abban, hogy az új vezető megválasz­tásának folyamatát haladéktalanul el kell kezdeni. Ennek menetrendjét a jövő héten ismertetik. Szomorúan távozik A kormányfő a lemondását bejelen­tő beszédében megköszönte azoknak a választóknak a támogatását, akik a 2019-es parlamenti választáson a kon­zervatívokra szavaztak, kiemelve: a Konzervatív Párt a választáson 1987 óta a legnagyobb alsóházi többséghez jutott, és 1979 óta a legnagyobb sza­vazataránnyal győzött. A három éve tartott választáson a Johnson vezette Konzervatív Párt valóban évtizedek óta nem látott arányú győzelmet ara­tott, és 80 fős, a brit parlamenti rend­szerben rendkívül kényelmesnek szá­mító alsóházi többséggel alakíthatott új kormányt. Lemondását bejelentő beszédében Boris Johnson kormánya legnagyobb vívmányai között emlí­tette a brit EU-tagság megszűnési fo­lyamatának (brexit) végigvitelét, a ko­­ronavírus-járvány elleni leggyorsabb európai oltási kampány megszerve-Legalább hót civil meghalt a kelet-ukrajnai Donyeck régió­ban végrehajtott orosz csapá­sokban. Az oroszok újra lőtték a Kígyó-szigetet. A finn par­lament elfogadta a finn-orosz határon építendő kerítésről szóló javaslatot. Kijev/Helsinki. „Végre úgy érez­zük, hogy a nyugati tüzérség - a partnereinktől kapott fegyverek -zését, és azt, hogy ennek eredmé­nyeként Nagy-Britannia Európában elsőként szüntethette meg a járvány terjedésének megfékezésére elrendelt zárlatokat. Kijelentette: az elmúlt hó­napokban a brit kormány a nyugati világ éllovasaként szállt szembe az Ukrajna elleni orosz agresszióval is. Johnson kijelentette ugyanakkor: fáj­dalmas számára, hogy oly sok egyéb elképzelését, programját nem tudja személyesen megvalósítani, „de hát a politikában senki sem pótolhatatlan”. „Szeretném, ha tudnák, hogy milyen szomorúsággal tölt el a világ legjobb állásának feladása, de a sors így hoz­ta” - tette hozzá. A brit miniszter­­elnök politikai karrierje sosem volt mentes a botrányoktól, az unortodox vezetési stílustól és furcsa kommu­nikációs húzásoktól. Már újságírói karrierjét is úgy kezdte, hogy ontotta a hazugságokat az Európai Unióról. Sorra leléptek az emberei Az elmúlt hetekben kirobbant és egyre terebélyesedő belpolitikai bot­ránysorozat miatt tegnapra gyakorla­tilag összeomlott a Johnson vezette kormány. A héten először Rishi Su­­nak pénzügyminiszter és Sajid Javid nagyon erőteljesen kezdett el mű­ködni” - jegyezte meg Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a legutóbbi beszédében. „Éppen olyan a pontos­sága, amilyenre szükség van. Hon­védőink nagyon érzékeny csapáso­kat mérnek a raktárakra és más, a megszállók logisztikája szempontjá­ból fontos pontokra. Ez pedig jelen­tősen csökkenti az orosz hadsereg támadási potenciálját. A megszállók veszteségei hetente csak növekedni egészségügyi miniszter mondott le, és csütörtökig 57-re emelkedett azok­nak a minisztereknek, államtitkárok­nak, helyettes államtitkároknak, ta­nácsadóknak és más kormánytiszt­viselőknek a száma, akik ugyancsak lemondásukkal igyekeztek rábírni Johnsont a távozásra. Általános meg­lepetésre Priti Patel belügyminiszter is lemondásra szólította fel Johnsont, jóllehet ő eddig a kormányfő feltétlen támogatójaként volt közismert. John­son ellen már június elején bizalmat­lansági indítványt terjesztett be saját pártjának alsóházi frakciója, miután kiderült, hogy a londoni miniszter­­elnöki hivatalban és más kormányin­tézményekben a koronavírus-járvány megfékezésére korábban elrendelt szi­gorú korlátozások idején több kerti partit, ivászatokkal kísért társasági összejöveteleket tartottak, nem egy­szer Johnson részvételével. A köz­keletűen „partygate” néven emlege­tett ügy Johnson 2019-ben kezdődött miniszterelnöki időszakának eddigi legnagyobb belpolitikai botrányává fajult, különös tekintettel arra, hogy a miniszterelnököt a rendőrség meg­bírságolta. Az újkori brit politikatör­ténetben Johnson az első, hivatalban fognak, ahogyan az utánpótlás ne­hézségei is.” Más források szerint is a nyugati messzehordó lövegekkel sorra lövik szét az ukránok az orosz katonai raktárakat. Az orosz védelmi minisztérium azt közölte, megölték azokat az uk­rán katonákat, akik megpróbálták kitűzni Ukrajna zászlaját a nemrég visszaszerzett Kígyó-szigeten (köz­ben az ukránok azt közölték, a zász­lót sikerült kitűzni). Az orosz had­sereg arról számolt be, hogy reggel 5 óra körül több ukrán katona szállt partra a szigeten egy motorcsónak­ról, és fényképeket készítettek a zászlóval. Áz Orosz Légierő repü­lőgépei azonnal csapást mértek nagy pontosságú rakétákkal a Kígyó-szi­getre, aminek következtében az uk­rán katonák egy része megsemmi­sült. Legalább hét civil meghalt és két másik megsebesült a kelet-ukraj­nai Donyeck régióban végrehajtott orosz csapásokban - közölte Pavlo Kirilenko, a régió kormányzója. A 134. napjánál tart az orosz-ukrán háború, amely minden reggel úgy indul, hogy az orosz (és persze az ukrán) hadvezetés közli az előző nap eredményeit. Az orosz jelentésben rendszeresen szerepelnek az ukrá­noktól elhódított területek, olyany­­nyira, hogy 132 napon át mindig volt lévő miniszterelnök, akit törvénysér­tésért rendőrhatósági szankcióval súj­tottak. Komoly botrányt keltett a hé­ten az is, hogy kiderült: Johnson úgy nevezte ki februárban a konzervatív frakció szavazási és pártfegyelmének biztosításáért felelős kabinetiroda he­lyettes vezetőjévé Chris Pincher kép­viselőt, hogy korábban tájékoztatták a Pincher ellen szexuális molesztálás gyanújával tett bejelentésekről. Keresik az utódját Az utódjelölteknek legalább 8 alsó­házi tory képviselőtárs támogatását kell megszerezniük ahhoz, hogy in­dulhassanak a vezetőválasztási ver­senyben. A mezőny kialakulása után a frakció szavazássorozatot kezd, és a talpon maradó utolsó két jelölt közül - ha egyikük sem lép vissza a másik javára - a Konzervatív Párt 160 ezer tagja választhatja ki postai szavazás­sal Johnson utódját, aki az Egyesült Királyság következő miniszterelnöke is lesz. A YouGov országos közvé­­leménykutató-intézet tegnapi gyors­felmérése szerint a lehetséges utódok közül Ben Wallace védelmi miniszter messze a legnépszerűbb a párttagság körében. (MTI, ú) valami, amit jelenthettek. A csütör­töki jelentésben viszont egyetlen, az ukránoktól újonnan megszerzett te­rület sem szerepel, vagyis a szerdai volt a háború első napja, amikor nem haladtak semmit előre az oroszok. Ez arra utalhat, hogy Luhanszk megye teljes elfoglalása után műveleti szü­net következhet orosz oldalról. A finn parlament tegnap elfogadta a finn-orosz határ védelmének meg­erősítéséről szóló törvényjavaslatot, melynek értelmében kerítést emel­hetnek a határ mentén, és bizonyos szakaszokat lezárva, kijelölt határát­kelőhelyekre irányíthatják menedék­kérőket. A finn vezetés június végén nyújtott be jogszabály-módosító ja­vaslatot határvédelmének bizonyos szakaszokon történő megerősítésére a csaknem 1300 km hosszú, gyéren lakott közös határ mentén. Ukrajna februári megszállása óta mintegy 7,1 millió ember kénysze­rült elhagyni az otthonát az ország területén belül - írta a The New York Times. A Guardian a ENSZ menekültügyi szervezetének szerdai bejelentére hivatkozva azt írta, hogy február 24-e óta 8,793 millió ember hagyta el Ukrajnát. Ha a számok ül­nek, akkor ez a második világháború óta nem látott mértékű menekülthul­lámot jelenti. (MTI, 24.hu, Tx) Kelet-Ukrajnát tudatosan élhetetlenné teszik az oroszok (TASR/AP) Finn elöntés az orosz határon húzódó kerítésről

Next

/
Oldalképek
Tartalom