Új Szó, 2022. július (75. évfolyam, 152-176. szám)

2022-07-01 / 152. szám

KÖZÉLET 2022. július 1. | www.ujszo.com Machaj veszi át a közmédia irányítását BUGÁRANNA Pozsony. Augusztustól válto­zás jön a Szlovák Rádió ós Te­levízió (RTVS) vezetésében, Jaroslav Rezník leköszönő vezérigazgató helyére LuboS Machaj érkezik - a parlamenti képviselők erről a tegnapi sza­vazás során döntöttek. A koalíciós nézeteltérések ellenére egy dologban sikerült megegyezniük a kormánypártoknak — a közmédia vezetése augusztus elején Machaj ke­zébe kerül. Meglepetés nélkül zárult tehát a választás második fordulója, Machajnak az első szavazás során is mindössze két voks hiányzott a győ­zelemhez. Az SaS legszívesebben Tibor Búzát látta volna Rezník szé­kében, de miután a két legtöbb sza­vazatot begyűjtő jelölt jutott tovább a következő körbe, végül a liberális képviselők is Machajnak szavaztak bizalmat. A koalíción kívül Matus Sutaj Estok (Hlas), Ján Blchác (Hlas) és Tomás Valásek (Progresszív Szlo­vákia) is Machaj mellett döntöttek, illetve az OEaNO-ból kivált Romana Tabák és Ján Kroslák is korábbi párt­jával összhangban járt el. Szakvélemény A megbízatás augusztus 2-án kez­dődik és öt évre szól. Az intézmény jelenlegi főnökét 29 törvényhozó támogatta, elsősorban az ellenzéki politikusokat sikerült meggyőznie. Gyimesi György (OEaNO) a szer­dai szavazás során egyedüli koalíci­ós képviselőként Rezníkre szavazott, csütörtökön viszont nem vett részt az ülésen. Michal Sipos, az OEaNO frakcióvezetője pozitívan értékelte, hogy Gyimesi másodszor nem csat­lakozott Rezník támogatóihoz. „Az, hogy ma nem volt itt és nem szava­zott Rezníkre, mindent elárul” - tet­te hozzá, majd megjegyezte, feltehe­tően „tudatosított valamit”. Közölte, az egyes képviselők magánakcióival a frakció ülésén fognak foglalkozni. A parlament médiabizottsága az igazgatójelöltek nyilvános meghall­gatására egy 14 tagú szakmai cso­portot is összeállított. A testület két jelöltet javasolt az RTVS élére - Tibor Búzát és Machajt. Rezníket azonban a szakértők többsége nem tartotta al-Luboá Machaj megbízatása augusztus 2-án kezdődik és öt évre szól (TASR-felvétel) kalmasnak a pozícióra. Az értékelés­ben, melyet a parlamenti képviselők is kézhez kaptak, kiemelik, Rezník egy rátermett menedzser, aki jártas a médiában. A bemutatott pályázat­tal kapcsolatban megjegyzik, tar­talmazza a közmédia finanszírozá­sának megváltoztatására yonatkozó terveket, hiányzik azonban a hírköz­lésre fektetett hangsúly., A jelölt ké­pes az RTVS irányítására, jelenleg azonban erkölcsi szempontból sokkal rátermettebb jelöltek állnak rendel­kezésünkre” - olvasható az értéke­lésben, melyben emlékeztetnek Rez­ník kudarcaira (az újságírók tömeges felmondására, Vahram Chuguryan, az RTVS hírközlési és publicisztikai részleg igazgatójának végkielégítését övező kérdőjelekre, illetve a manipu­lativ riportra egy nő halála és a koro­navírus elleni védőoltás közötti ösz­­szefüggésről), majd hangsúlyozzák, a meghallgatás során jelét sem látták önreflexiónak. Machaj, aki a Szlovák Rádió prog­ramigazgatójaként is dolgozott, pozi­tív értékelést kapott a szakmai zsűri­től. Elsősorban az erkölcsi és etikai integritását méltatták, de pozitívan értékelték azt is, hogy prioritásként kezeli a hírközlési részlegen kialakult feszültség megoldását. Háttérbe szorulva A magyar kisebbség képviselője­ként Juhász László, a Paraméter fő­munkatársa vett részt ajelöltek meg­hallgatásán. A kisebbségi adással kapcsolatban elmondta, Machajnak nem áll szándékában csökkenteni a jelenlegi adásidőt, a projektjében azonban nem kapott kiemelt szere­pet a magyar adás kérdése. „Voltak jelöltek, például Rezník, akiknek a kisebbségi programjuk és a magyar adással kapcsolatos elképzeléseik sokkal részletesebbek és konkrétab­bak voltak” - véli a szakértő. „El­hangzott Rezník szájából egy ígéret, mely szerint a megválasztása esetén 2023 szeptemberében beindul a Pát­ria rádió 24 órás adása” - folytatta Juhász. Hangsúlyozta, Machajnak és a többi jelöltnek sem volt részle­tes fejlesztési elképzelése a magyar adással kapcsolatban, kivéve Rezní­ket, aki konkrét válaszokat adott a ki­sebbségeket érintő kérdésekre is. „A többi 7 jelölt esetében nagyon margi­nális szerepet kapott a magyar adás. Voltak jelöltek, akiknek a 40-50 pro­jektjében nem is szerepelt a Pátria ki­fejezés” - mondta arra utalva, hogy a jelöltekre jellemző volt, hogy nem tu­laj donítottak különösebb j elentőséget a tévé és a rádió magyar adásának. Kihagyott ziccer A kiválasztási folyamat kapcsán kijelentette, nagyon jó dolognak tart­ja, hogy egy szakmai testület is részt vett a folyamatban. A végső szava­zással kapcsolatban viszont szkep­tikus - kérdéses, hogy a parlamenti képviselők milyen mértékben veszik figyelembe a szakértők véleményét. Kristián Cekovsky (OEaNO), a parlamenti médiabizottság elnöke a tegnapi sajtótájékoztatón megerősí­tette, támogatni fogják az igazgató­­választás megtisztítását a politikától. Úgy véli, a szakmai csoport létreho­zása helyes lépés volt a választás át­láthatóságának növelése irányába. Rigó Konrád, a kulturális minisz­térium volt államtitkára, a Szövetség Híd-platformjának elnöke szerint a koalíciónak megvolt az esélye, „hogy igazán jobbá tegyék az RTVS-t”, a vezérigazgató választásának reform­ja azonban elmaradt, így ismét poli­tikai döntés született. „Amíg a köz­média vezérének választási módja nem változik alapjaiban, addig po­litikai mutyizás eredményeképp jó eredmény nem fog születni. Ez a kormánykoalíció mindössze annyi­ra képes, hogy leszámoljon az előző érával, de újat, jobbat létrehozni már képtelen. A köztévé vezérigazgató­jának megválasztása ennek tökéletes példája” - írja a közösségi oldalán. Rámutatott: „Nem elég azt mondani, hogy Jaroslav Rezník nem folytathat­ja, még akkor sem, ha ebben teljes az egyetértés”. Zora Jaurová (Progresszív Szlová­kia) szerint ismét megmutatkozott, hogy a választás során nem a pályá­zat színvonala a mérvadó, hanem a politikai alkuké és taktikai játékoké a főszerep. Emlékeztetett, a koalíció a kormányprogramban elkötelezte magát amellett, hogy az igazgatóvá­lasztást politikamentessé teszi. „Nem tartották be az ígéretüket, ismét an­nak köszönhetően, hogy a Sme rodi­­na blokkolta az új törvényt. Már csak annak örülhetünk, hogy nem olyan rossz az eredmény, mint amilyen le­hetne” - zárta. Sulik új vállalkozói csomagja Az állam is nyer az infláción Pozsony. Szlovákiában idén 11,6, jövőre pedig további 11,2 százalékkal nőnek az árak - je­lentette be Marcel Klimek pénz­ügyi államtitkár a szaktárca leg­frissebb előrejelzésére hivatkoz­va. A látványos áremelkedésnek köszönhetően az államkasszába is jóval nagyobb összeg folyik be a vártnál. Az idei évre elfo­gadott költségvetésben szereplő összeghez képest nagyjából 1,5 milliárd euróval nagyobb adó­bevételre tehet szert az állam. A pénzügyminisztérium számításai szerint ugyanakkor a lakossági villanyárak befagyasztásának és a gázárak szabályozásának kö­szönhetően az elkövetkező két évben együttesen 3 milliárd eu­­rót spórolhatnak meg a szlová­kiai családok, ami egy főre szá­mítva több mint 500 eurós meg­takarítást jelent. Klimek szerint az átlagbér idén 7,3, jövőre pedig 10,2 százalékkal nőhet, (mi, TASR) Csaknem 300 intézkedést tartalmaz a gazdasági tárca legújabb, immár harmadik, a vállalkozói környezet javítását célzó csomagja, amelyet csü­törtökön mutatott be Richard Sulik gazdasági miniszter. Pozsony. „Nagy örömmel jelent­­■ hetem be az üzleti környezet javítását célzó újabb intézkedéscsomagot. Az első ilyen csomaggal még 2020-ban rukkoltunk elő, amikor 115, a vállal­kozók életét megkönnyítő intézke­dést sikerült elfogadtatunk. Az idei év elején - a többi minisztériummal folytatott intenzív tárgyalásokat kö­vetően — bemutatott második intéz­kedéscsomagba már 198 változást si­került becsempésznünk. Most pedig itt a harmadik csomag, egész ponto­san 285 intézkedéssel” - mondta el Sulik. A gazdasági miniszter is el­ismerte azonban, hogy ezek csak ja­vaslatok, vagyis még meg kell győz­niük a többi tárcavezetőt is. „Több hónapig tartó tárgyalássorozatra számítunk, örülök azonban, hogy a kormányfő, Eduard Heger is szemé­lyes támogatásáról biztosított” - tette hozzá a gazdasági miniszter. Szerin­te a mostani és az eddig bemutatott csomagok közös jellemzője, hogy nem jelentenek pluszköltségeket az államkasszának és gyorsan végre­hajthatók. Ján Oravec gazdasági államtitkár szerint a harmadik csomag fő célja, hogy lazítson a vállalkozások sza­bályozásán. „Az egyik ilyen javaslat például az, hogy a tolmácsolás és fordítás az engedélyköteles szakmák listájáról a szabadon gyakorolható szakmák listájára kerüljön át. Egy másik intézkedés az online pénztár­gépekkel kapcsolatos e-Kasa tanú­sítványok megújítását szabályozza. Míg ezeket jelenleg kétévente meg kell újítani, a javaslatunk szerint a jövőben ez csak minden 5. évben lenne kötelező. Rengeteg intézke­dés függ össze azonban a munka­jogi szabályozással is. „Lehetővé kívánjuk tenni a munkaviszonyon kívül végzett munkával kapcsolatos szerződés megkötését határozatlan időre, fenntartva az évi legfeljebb 350 ledolgozott óra feltételét” - tette hozzá Oravec. Elmondása szerint a harmadik csomagban azt a jelenle­gi kötelességet is el akarják törölni, amely szerint a futároknak higiéniai vizsgát kell tenniük, ha élelmiszert szállítanak. (mi.TASR) Richard Sulik gazdasági miniszter szerint a most bemutatott intézkedéseik nem jelentenek pluszköltségeket az államkasszának és gyorsan végrehajt­hatók (TASR-felvétel)

Next

/
Oldalképek
Tartalom