Új Szó, 2022. június (75. évfolyam, 126-151. szám)
2022-06-04 / 129. szám
4 I MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 2022. június 4. | www.ujszo.com Elhúzódó háborúra kell számítani A 7 éves Jehor fából eszkábált puskájával a maga háborúját vívja a megsemmisült orosz katonai járművek mellett az ukrajnai Csernyihiv közelében (TASR/AP-feivétet) RÖVIDEN Flottagyakorlatot tartanak az oroszok Moszkva. Több mint 40 hadi- és a támogató hajó, valamint mintegy 20 repülőgép és helikopter részvételével gyakorlatot kezdett az orosz csendes-óceáni flotta - közölte az orosz védelmi minisztérium. A tárca szerint a tanmanőverek során ellenséges tengeralattjárók felkutatását, a légvédelem megszervezését, valamint a felszíni és légi célok elleni fellépést gyakorolják. A minisztérium szerint a gyakorlat résztvevői az öszszpontosítási körlet elhagyása után már számos, egyebek mellett aknaveszélyes tengeri területek leküzdésére irányuló feladatot elvégeztek és tüzérségi lőgyakorlatot tartottak a békés hajózásra veszélyt jelentő úszó műaknákra. (MTI) Lukasenka a gabonaszállításról Minszk. Fehéroroszország kész megvitatni az ukrán gabona szállítását Belaruszon keresztül -jelentette ki Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök. Ukrajna, a világ egyik legnagyobb gabonaexportőre, nem tudja használni fekete-tengeri kikötőit a szállításokhoz, amióta Oroszország február 24-én több ezer katonával megtámadta az országot. A politikus azt mondta: most mindenki az élelmiszer-utánpótlás módját keresi, amire megoldás lehet a szállítás Fehéroroszországon keresztül, de ehhez bizonyos kompromiszszumokat kell kötni. Azt nem árulta el, hogy milyen kompromisszumokra gondolt. (MTI) Vonatbaleset Bajorországban Garmisch-Partenkirahen. Vonatbaleset történt a dél-németországi Garmisch-Partenkirchenben, legalább hárman életüket vesztették, többen megsérültek. Garmisch-Partenkirchen járási körzeti hivatalának szóvivője arról számolt be, hogy legalább 60 embert kezelnek kórházban, közülük 16-ot súlyos sérülésekkel. A regionális vonatjárat München felé tartott és délben siklott ki - tájékoztatott a szövetségi rendőrség egyik szóvivője. (MTI) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel/Washington/Kijev/ Minszk. Az Európai Unió Tanácsa elfogadta a hatodik, a gazdasági társaságokat és egyéneket büntető intézkedések alá helyező, olajembargót is magában foglaló szankciós csomagot Oroszországgal és Fehéroroszoroszággal szemben, tekintettel arra, hogy Oroszország továbbra is folytatja az Ukrajna elleni agreszsziót - közölte tegnap az uniós tanács. Az Európai Unió hatodik szankciós csomagja egyebek mellett megtiltja a nyersolaj és egyes kőolajtermékek behozatalát Oroszországból az EU-ba, de átmeneti kivételt nyújt a csővezetéken érkező kőolajra azoknak az uniós tagállamoknak, amelyeknek földrajzi helyzetük miatt nincs más lehetőségük. A csomag újabb orosz pénzintézeteket zár ki a SWIFT globális elektronikus fizetési rendszerből, három nagy orosz állami tulajdonú műsorszolgáltató uniós műsorszórási tevékenységének betiltásáról rendelkezik, továbbá az Ukrajnában elkövetett háborús bűnökért felelősöket von a büntető intézkedések hatálya alá. Fontos szövetséges Jens Stoltenberg NATO-főtitkár csütörtökön Washingtonban ismételten arról beszélt, hogy elhúzódó háborúra lehet számítani Ukrajnában. „A háborúk természetüknél fogva kiszámíthatatlanok. Ezért egyszerűen hosszabb távra kell berendezkednünk” - hangsúlyozta a NATO főtitkára Joe Biden amerikai elnökkel és Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadóval a Fehér Házban folytatott megbeszélését követő sajtótájékoztatóján. Stoltenberg kiemelte, hogy a konfliktus időközben kimerítő háborúvá változott, amelyben a harcoló felek magas árat fizetnek a harctéren. Emellett a legtöbb háború a tárgyalóasztal mellett ér véget, és feltehetően nem lesz másképp ebben az esetben sem - tette hozzá. Leszögezte, hogy a szövetségesek feladata ebben a konfliktusban Ukrajna támog'atása, hogy a lehető legjobb végeredményt érhessék el számára. Stoltenberg szót ejtett a svéd és a finn NATO-csatlakozással kapcsolatos török aggályokról is. Mint mondta, az észak-atlanti szövetség szoros kapcsolatban áll Törökországgal, hogy „közös megoldást” találjanak a kérdésben. Ankara ugyanis többször megfenyegette Stockholmot és Helsinkit, hogy megvétózza csatlakozásukat az észak-atlanti szervezethez, arra hivatkozva, hogy a két ország támogatja az általa terrorszervezetnek nyilvánított Kurdisztáni Munkáspártot (PKK) és Fethullah Gülen hitszónok követőit. „Úgy gondolom, szükséges elismerni azt is, hogy Törökország fontos szövetséges. Törökország számos különböző módon járul hozzá biztonságunkhoz” - mondta a NATO-főtitkár külön kitérve Ankarának az Iszlám Állam dzsihádista szervezettel szembeni erőfeszítéseire. Meddig tart? Az Ukrajna ellen elindított „különleges hadművelet” addig tart majd, amíg az összes célját el nem éri - jelentette ki tegnap újságíróknak Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője. Az invázió fő céljaként a szóvivő a Donyec-medence lakosságának védelmét nevezte meg, amelynek érdekében, mint mondta, minden intézkedés megtörténik. Peszkov kérdésre válaszolva a 100 napja tartó, Moszkva által „különleges hadműveletnek” nevezett háborúban elért eredmények között sorolta fel, hogy számos lakott terület „szabadult fel” az ukrán fegyveres erők „nácibarát, és kimondottan nacionalista elemeitől”, és hogy az emberek elkezdhették a békés élet megteremtését. Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő tegnapi sajtótájékoztatóján a Donyecket az elmúlt napokban ért, halálos áldozatokat, köztük gyerekéleteket követelő nehéztüzérségi támadásokkal kapcsolatban azt mondta, hogy az ukrán „nácik” az Egyesült Államoktól kapott fegyvereket Washington „nyomására” a polgári lakosság ellen vetik be. Ő is azt hangoztatta, hogy a „különleges hadművelet” mindaddig folytatódik majd, amíg minden célját el nem érte, beleértve Ukrajna „demilitarizálását” és „nácitlanítását”. Amerikai szankciók Újabb szankciókat vetett ki csütörtökön az Egyesült Államok orosz üzletemberekkel és kormánytisztviselőkkel szemben az ukrajnai hadművelettel kapcsolatban. Az amerikai pénzügyminisztérium és külügyminisztérium közösen jelentette be a nap folyamán a Vlagyimir Putyin orosz elnök környezetéhez tartozó újabb személyek elleni büntető intézkedéseket. Szankciós listára került egyebek között Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő, Vitalij Szavaljev közlekedési miniszter, Makszim Resetnyikov, gazdaságfejlesztési miniszter, írek Fajzullin, építési és lakásügyi miniszter és Dmitrij Grigorenko miniszterelnök-helyettes, valamint a Putyin bizalmasának, illetve offshore vagyonkezelőjének tekintett Szergej Roldugin Csellóművész és felesége, Jelena Mirtova is. Büntetőintézkedésekkel sújtottak további öt oligarchát, köztük Alekszej Mordasov milliárdost, a Szeversztal acélipari óriás és a Nord Gold aranykitermelő tulajdonosát, valamint családját is. A büntetőintézkedések egy légitársaságot is sújtanak, amely állítólag olyan ügyletben vett részt, aminek során repülőgépeket adtak át egy offshore társaságnak kijátszva ezzel a nyugati szankciókat. Az amerikai pénzügyminisztérium mindemellett saját szankciós lajstromára helyezett 71 orosz és fehérorosz céget gyakorlatilag elvágva őket bizonyos amerikai gyártmányú műszaki cikkek, illetve szoftverek beszerzésétől. Felelőssógrevonás Az Egyesült Államok és szövetségesei megfogadták, hogy felelősségre vonják Oroszországot az Ukrajna február 24-i lerohanása óta általa elkövetett háborús bűncselekményekért -jelentette ki az amerikai külügyminisztéium államtitkára. Uzra Zeya az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülésén elmondta, hogy a háború 100 napja alatt az orosz erők szülészetet, pályaudvarokat, lakóházakat és otthonokat bombáztak, sőt az utcán kerékpározó civileket is megöltek. Az USA ezért szövetségeseivel együttműködve támogatja az ukrajnai atrocitások széles körű nemzetközi vizsgálatát - mondta a washingtoni külügyminisztérium polgári biztonságért, demokráciáért és emberi jogokért felelős államtitkára. Szívinfarktust kívánt Orbán Viktornak az ORF egyik vezetője A magyar Külgazdasági ás Külügyminisztérium (KKM) berendelte Ausztria budapesti nagykövetét az osztrák állami média egyik „vezetőjének botrányos megnyilvánulása miatt" - tájékoztatott Paczolay Máté külügyi szóvivő. Budapest. Azt írta, azért rendelték be a nagykövetet, mert az Osztrák Közszolgálati Televízió és Rádió (ORF) egyik vezetője a magyar miniszterelnök halálát kívánta. Kari Pachner, az ORF egyik ügyvezető igazgatója a Facebookon közzétett - időközben eltüntetett - bejegyzésében úgy fogalmazott, hogy Orbán Viktor szívinfarktusa „tisztességes dolog” lenne. Ezzel összefüggésben azt is felemlegette, hogy Orbán testsúlya nem éppen a legideálisabb, és hogy állandóan „izgalmi állapotban” van (azt írta, vélhetően egyebek mellett a Brüszszelben folytatott harcok miatt). Illetve, hogy egész Európa „boldogabb és békésebb” lehetne, és hogy a világ is jobb hely lenne Orbán, Erdogan és Putyin nélkül. Természetesen mindez hatalmas port kavart, ezután Pachner igyekezett menteni a menthetőt és gyorsan el is távolította az erről szóló posztját, majd magyarázkodásokba kezdett, mondván:Természetesen nem kívánom Orbán halálát, annak ellenére sem, hogy néhány Facebook-felhasználó ezt olvasta ki az én szarkasztikus szövegemből. Szóval csak a szarkazmus szólt ki belőle. Teljesen érthető, aki pedig félreértette, hát magára vessen... „A durva és mélyen megdöbbentő megnyilvánulás miatt” a KKM tegnap reggelre berendelte Ausztria budapesti nagykövetét, magyarázatot kért az osztrák állami média vezetőjének botrányos kijelentésére - olvasható a közleményben. Ha valaki egy másik ember halálát kívánja, az vállalhatatlan, és nem lehet azzal elintézni, hogy bocsánat, nem úgy gondoltam - írta a Külgazdasági és Külügyminisztérium kétoldalú kapcsolatok fejlesztéséért felelős államtitkára tegnap a Facebookon. Menczer Tamás így reagált Kari Pachner bocsánatkérésére. Az államtitkár azt írta: súlyosbítja a helyzetet, ha egy befolyásos újságíró, az osztrák közmédia igazgatója kívánja egy megválasztott vezető, a magyar miniszterelnök halálát.„Ez az önmagában is szörnyű megnyilvánulás az egész ország arculcsapása, hiszen a miniszterelnököt a magyar emberek választották meg”- emelte ki Menczer Tamás. Hozzátette: nyilvánvalóan Ausztriában is vannak hatóságok, amelyek a médiát felügyelik, és biztos ők is elfogadhatatlannak tartják, ami történt. Cselekedjenek! - szólított fel. Az osztrák politika és az ORF is elzárkózott a kijelentéstől, a bejegyzést egy alkalmazott egyéni véleményének tartják. „Kétségtelenül ízléstelen és teljesen elfogadhatatlan”- így értékelte az osztrák külügyminisztérium a Facebook-bejegyzést. (MTI, hfrtv, 888)