Új Szó, 2022. június (75. évfolyam, 126-151. szám)

2022-06-30 / 151. szám

Egy házaspár kincsei Museo dell'Arte Salvata, Aula Ottagona (Fotók: Roberto Serra/Museo Nazionale Romano, ilgiomaledellarte.com) A Diocletianus-fürdő nyolcszögletű terme Az Oktagonális Aula a fürdő­komplexum központi része volt, 1575-ben gabonatárolóvá alakították, 1764-ben pedig olajraktár lett. A terem 1911-ben kiállítási helyszínként szolgált, majd mozivá, 1928-ban pedig planetáriummá alakították. A csarnokot 1991-ben állították helyre, és a római fürdőhelyeken található szobroknak szentelték. Semmi sem maradt a korábbi értékes díszítésből, amely min­den bizonnyal márványlapokból és stukkóból készült a felső részeken. A terem közepén két rendkívüli művészi színvonalú bronz remekmű állt Konstantin fürdőjéből, az úgynevezett hellenisztikus herceg és az ülő boxer, amely jelenleg a Palazzo Massimo alle Terme található. (Museo Nazionale Romano) 2022. június 30., csütörtök, 15. évfolyam, 26. szám O laszország olyan sikeres a külföldre csempészett műal­kotások és régisé­gek visszaszerzésé­ben, hogy a hónap közepén külön múzeum nyílt a hazakerült művek bemutatására. A Megmentett Művészet Múzeu­ma (Museo dell’Arte Salvata) a Di­­ocletianus termáinak részét képező, Nyolcszögletű Aula nevű kiállí­tóhelyen kapott otthont a Római Nemzeti Múzeum részlegeként. Az új múzeumban néhány havon­ta cserélik a kiállított tárgyakat, így mód nyílik a visszakerülő régészeti leletek és művészed alkotások fo­lyamatos bemutatására. Elsőként abból a 260 műtárgy­ból mutatnak be százat, amelyet a csendőrség műkincsvédelmi rész­lege tavaly decemberben szerzett vissza az Egyesült Államokból. Az Olaszországból kicsempészett és az USA-ban eladott darabok magán­­gyűjteményekbe, múzeumokba és aukciósházakba kerültek. Köztük volt egy ókori római szobor is, amely kis híján Kim Kardashian birtokába került. A római múzeumban való bemu­tatás után a tárgyak átkerülnek a feltételezett származási térségükben lévő gyűjteményekbe, így például a közép-olaszországi Emmába vagy a dél-olaszországi Magna Graeciába. Az Oktagonális Aulában elsőként kiállított tárgyak — köztük finom megmunkálású etruszk szobrok és impozáns festett cserépedények — illegális ásatásokból származnak, és csempészáruként kerültek kül­földre, ahol múzeumokba, magán­­gyűjteményekbe, aukciósházakhoz szóródtak szét. Az új múzeum olyan tárgyakat mutat be, amelyek soha korábban nem voltak láthatók Olaszország­ban - hangsúlyozta a megnyitón Massimo Osanna, az olasz állami múzeumok igazgatója, a pompeji romváros volt vezetője. Bogrács alakú apúliai edény az i. e. 4. századból és macskák képével díszített edény Polüphémosz, a félszemű emberevő lény megvakításának mitológiai je­lenetét ábrázolja. Massimo Osanna szerint az edény díszítése arra utal, hogy az etruszk elit kétnyelvű volt, és rajongott a görög mítoszokért, azonosult a görög hősökkel. Egy másik figyelemre méltó darab Septimius Severus római császár márvány mellszobra. A darabot 1984-ben lopták el egy olasz mú­zeumból. Majdnem négy évtized­del később New Yorkban találták meg - közvedenül azelőtt, hogy a Christie’s-nél elárverezték volna. Dario Franceschini kulturális mi-Apúliai tányér, virágból kilépő Erosszal. I. e. 4. század. niszter azt mondta, hogy állandó kiállítás helyett azért döntöttek a rotációs megoldás mellett, mert úgy tartják helyesnek, ha a vissza­szerzett leletek visszakerülnek oda, ahonnan ellopták őket. Egyes esetekben a szakértők nem tudják megállapítani a régiségek pontos származási helyét, ami jelzi, hogy milyen kultúrtörténeti kárt okoz az illegális ásatás. Az ismeret­len fellelési helyű tárgyakat a felté­telezett térségükben lévő múzeu­mok valamelyikébe juttatják vissza. A nyitókiállítás október 15-ig lát­ható, utána visszaszerzett régiségek újabb adagját teszik közszemlére Diodetíanus császár egykori fiirdő­­komplexumának előcsarnokában. (MTI, Museo dell’Arte Salvata) virágzó etruszk civilizáció emlé­keiben. A tárlat egyik ékessége egy több mint egy méter magas, piros-fe­hérre festett cserépedény. A lovak A frissen visszaszerzett tárgyak jó­val a római kor előtti időkből, az i. e. 8^4. századból származnak, sok közülük a jelenlegi Cerveteri környékéről, amely bővelkedik a Díszített cserépedény, amely Polüphémosz, a félszemű emberevő küklopsz megvakításá­­nak mitológiai jelenetét ábrázolja, részlet. A műtárgyl994-ben jelent meg a J. Paul Getty Múzeumban és a Clevelandi Művészeti Múzeumban rendezett A Passion for Antiquities kiállítás Barbara és Lawrence Fleischman katalógusában. ► Külföldre csempészett, de visszaszerzett műalkotások múzeuma

Next

/
Oldalképek
Tartalom