Új Szó, 2022. június (75. évfolyam, 126-151. szám)

2022-06-30 / 151. szám

101 HASZNOSTANÁCS 2022. június 30. | www.ujszo.com Mintegy 60 támogatás összege emelkedik Holnaptól 16,36 euróval emelkedik a létminimum összege (Fotó: Shutterstóck) ÖSSZEFOGLALÓ Csaknem 30 euróval nő a gyes, 23 euróval pedig az adó­­bónusz. Az utóbbi összege ja­nuártól móg feljebb kúszhat: kerek 100 euróra, és a csalá­di pótlók is holnaptól a terve­zett 1,94 helyett végül 4,12 euróval, januártól pedig ideá­lis esetben további 10 euróval emelkedik. A különböző szo­ciális juttatások valorizálá­sa a létminimum alakulásával függ össze. Hosszú idő után idén érezhetően nagyobb mértékben nő a létmini­mum összege. Volt olyan év, ami­kor egyáltalán nem valorizálták a szegénységi küszöböt, sőt fennállt a veszély, hogy csökkentik a létmi­nimum összegét, amire végül nem került sor, csak szinten tartották. Ta­valy mindössze 3 eurós emelés volt, idén ezt 16,36 euróval toldják meg. A szegénységi küszöböt minden évben július 1-jei dátummal szok­ták felülbírálni, miközben a Statisz­tikai Hivatal adataiból indulnak ki. Először megállapítják az alacsony bevételű természetes személyek­re vonatkozó nettó jövedelem első negyedévben mért emelkedésének a koefficiensét, amivel megszoroz­zák a létminimum június 30-áig érvényes összegeit, és júliustól az új összegek lépnek hatályba. Ha a koefficiens értéke 1 vagy annál ki­sebb, nem alkalmazzák a létmini­mumról szóló jogszabályba foglalt valorizációs módszert, és abban az évben nem módosulja létminimum összege. Idén 1,075-ös koefficiens­sel számoltak, ami 7,5%-os emelést jelent, vagyis a létminimum összege egy felnőtt személynek 218,06-ról 234,42 euróra nő. A közösen elbirált személynél a létminimum összege 152,12-ről 163,53 euróra, az eltartott, kiskorú gyermeknél pedig 99,46-ról 107,03 euróra emelkedik. 60 támogatás módosul A létminimum mintegy 60 állami támogatás összegére van hatással - vagyis július 1-jétől azok is automa­tikusan módosulnak. Némelyik már a nyártól emelkedik, és van, amit csak 2023. január 1-jei dátummal számolnak át. Júliustól valorizálják a minimális tartásdíjat, a munkaerőpiacon vég­rehajtott aktív intézkedésekkel ösz­­szefüggö hozzájárulásokat, a fiatal felnőtt önállósodását elősegítő tá­mogatást, a nevelőszülőknél lévő gyermekkel kapcsolatos különböző Változások július 1-jétől hozzájárulásokat (a nevelőszülők ki­adásait, a kiskorú gyermek lakhatá­si és étkezési költségeit, zsebpénzt, a tárgyi ajándékok értékét), a kiskorú édesanyának jóváhagyható segélyt, a reszocializációs hozzájárulásokat stb. Ösztöndíj ós adóbónusz Ugyancsak a létminimummal függ össze a szociális ösztöndíj nagysága. A közép-, tanonc- és főiskolák diákjainak szokták jóvá­hagyni, a konkrét összeg függ az előmeneteltől, valamint attól is, a diák milyen messze lakik az okta­tási intézménytől, miközben az ösz­töndíj felső határa a létminimum 50 százaléka, azaz szeptembertől a kö­zépiskolások számára 53,52 euró. A főiskolások esetében is fontos szem­pont az előmenetel, valamint a lak­hely és az iskola közötti távolság, illetve a jogosultság elbírálásakor a kiindulópont a család összbevétele, a létminimum összegéhez viszonyí­tott, egy főre jutó jövedelem. Változik a gyermek után járó havi adóbónusz összege is. Június 30-áig 6 éven aluli gyermek esetében 47,14 euró, 6-15 év közöttiek után 43,60 euró, idősebb gyermek után pedig 23,57 euró járt. Július 1-jétől már csak kétösszegü lesz az adóbónusz: a 15 évnél kisebb gyermekek után 70 euró, a nagyobbak után 40 euró illeti meg a szülőket. Januártól továb­bi emelést helyeztek kilátásba: a 15 évnél fiatalabbak után 100 euró, a 15 évnél idősebbek után 50 euró járhat. Januártól változik Jövő év elejétől az adóalap adó­mentes része — ami a létminimum 21-szerese - 4922,82 euró lesz éven­te (410,24 euró havonta). A szoci­ális ügyi hivatalok 2023 januárjá­tól mintegy 21-28 euróval nagyobb összegű gyermekgondozási segélyt folyósítanak majd. Az a szülő, aki a gyes előtt nem volt jogosult anyasá­gi támogatásra, januártól 301 euró gyest fog kapni a jelenlegi 280 euró helyett. Az a szülő pedig, akinek fo­lyósítottak apyasági támogatást, az új évtől 412,60 euró gyesre számít­hat a jelenlegi 383,80 euró helyett. Családi pótlók A családi pótlék összege rendsze­rint januártól szokott változni. Az elfogadott törvénymódosítás értel­mében a családok azonban már jú­niusban a megszokott 25,88 euró he­lyett 100 eurót kaptak gyermeken­ként, ugyanis a politikusok egyszeri 74,12 eurós kiegészítést hagytak jó­vá minden gyermek számára. Mi­vel most mindenki megkapta a 100 eurót, idén szeptemberben az isko­láskorú gyermekek szülei már nem számíthatnak a beiskolázással össze­függő többletkiadások kompenzálá­sára nyújtott egyszeri támogatásra, az most biztosan elmarad. A csalá­di pótléknak az eredeti valorizációs képlet szerint holnaptól 27,82 euróra kellett volna változnia, a parlament múlt heti döntése alapján azonban július 1-jétől 30 euró lesz, az új év­től pedig 40 euró. Ugyanakkor a ja­nuár 1-jei emelés még bizonytalan, mert Zuzana Caputová államfő már jelezte, valószínűleg felülbíráltatja az Alkotmánybírósággal az intéz­kedést bevezető jogszabályt, mely a gyermekek szabadidős foglalko­zására felhasználható havi 60 eurós támogatást is tartalmazza. A politi­kusok azt is szeretnék elérni, hogy ezentúl a családi pótlék összegére a létminimum ne legyen hatással, ha­nem szükség szerint azonnal módo­síthassák kormányrendelettel, (sza) A tartási kötelezettség elmulasztásáról 20 euróval nehezebb idő előtti nyugdíjat intézni Válóperünk kimondásakor, most már az exférjemet nagyon ala­csony gyermektartásdíjra köte­lezte a bíróság, mert mindenki tudta ugyan, hogy több nem hiva-' talos jövedelme is volt, ám a tar­tásdíj alapja végül az az őrző-vé­dői főállásban elért szerény bére lett, amit bizonyítani tudtunk. A most már hatéves kislányom apja azonban rendszertelenül fi­zette még azt a szimbolikus össze­get is, amit jogerősen megítéltek, sőt az utóbbi két évben legalább féléves elmaradása van. Lányunk szeptemberben iskolába megy, ezért végrehajtással próbálkoz­tunk, de sikertelenül, mert állí­tólag elvesztette a munkáját, ami nem igaz, hiszen Ausztriában dol­gozik, egyébként miből futna neki pl. most is horvátországi kirán­dulásra? Barátnőm azt ajánlotta, hogy tegyek büntetőfeljelentést, mert már csak így tudom behaj­tani a tartásdíjat. Én viszont nem szeretném, hogy a gyermekem ap­ja büntetett előéletű legyen, még ha meg is érdemelné. A tartásdíj fizetésének, vagyis a tartási kötelezettségnek az elmu­lasztása valóban nem csak azzal a következménnyel jár, hogy az elmaradt részleteket végrehajtás útján be lehet a tartozótól hajtani, ugyanis a tartási kötelezettség el­mulasztása büntetőjogi felelősség­gel is jár. Bizonyos esetekben - ha a tartásdíj fizetésére kötelezett sze­mély rendszertelenül fizeti, vagy egyáltalán nem fizeti a tartásdíjat, és így adóssága, tartozása kelet­kezik- a büntető törvénykönyv (a továbbiakban „Btk.”) is hathatós védelmet nyújt a jogosultnak. A tartási kötelezettség elmulasz­tásával járó büntető rendelkezéseket Olvasóink a jogásznak címzett kérdéseket az aniko.szentgali@ujszb.com e-mail-címre küldhetik. a Btk. 207. §-a tartalmazza. Ennek értelmében, aki tartási kötelezettsé­gét az utóbbi két évben legalább két hónapon keresztül akár gondatlan­ságból sem teljesíti, két évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető. Ha azonban az illető szándékosan bújik ki tartási kötelezettsége telje­sítése alól, pl. úgy, hogy önkényesen otthagyja munkahelyét, vagy azért változtatja azt meg, hogy a tartásdí­jat ne lehessen tőle behajtani, akkor a büntethetőség akár három évig is terjedhet. Súlyos esetekben pedig (például, ha a jogosult személy a tar­tozás miatt szükséget szenved, vagy a szükség veszélyének van kitéve) a büntetés akár egy évtől öt évig is terjedhet. Ölvasónk dilemmája azonban ért­hető. Szeretné elérni, hogy az apa rendesen fizesse a tartásdíjat, de nem szeretné, hogy gyermeke apja büntetett előéletű legyen. A bünte­tőjog igénybevétele egyébként is az utolsó lehetőség (ultima ratio) kell, hogy legyen. A tartási kötelezettség elmulasztásának bűncselekményé­hez viszont kötődik egy törvényi rendelkezés, amely feloldhatja ol­vasónk kételyeit a büntetőfeljelen­téssel kapcsolatban. A Btk. 86. §-a ugyanis kimondja, hogy a tartásdíj elmulasztásának bűncselekménye megszűnik, ha a mulasztásnak nem voltak súlyos következményei, és az elkövető teljesíti tartási kötelezett­ségét addig az ideig, amíg a bíróság záró tanácskozásra vissza nem vo­nul. Más szóval: a büntető rendelke­zéseknek is elsősorban az a céljuk, hogy a tartozót kötelességének telje­sítésére kényszerítsék. Ezért az eset­leges büntetőfeljelentés végkimene­tele adott esetben csakis az apán múlik, hiszen, ha a büntetőeljárás során, de legkésőbb a főtárgyaláson esedékes ítélethozatali tanácskozás előtt kiegyenlíti tartásdíjtartozását, utólagos büntetlenséget szerez, tehát nem lesz büntetett előéletű. A létminimum valorizálása hatással van a Szociális Biz­tosító bizonyos döntéseire is - az új, megemelt összeghez kell igazítani a végrehajtási levonásokat, valamint módo­sítani kell a korengedményes nyugdíj jóváhagyásának a feltételeit. A létminimum valorizálásának rendszerint azok a szeniorok nem szoktak örülni, akik korengedmé­nyes nyugdíjba készülnek - a Szo­ciális Biztosító ugyanis (az egyéb feltételek teljesítése mellett) csak azoknak hagyhatja jóvá az idő előt­ti nyugdíjazást, akiknek a biztosí­tó által kiszámított havi járandósá­guk eléri legalább a létminimum 1,2-szeresét, ami júliustól 20 euró­val, 261,67 euróról 281,30 euróra módosul. Ezzel szemben a létminimum összegének az emelése minden­képpen segít azoknak a nyugdíja­soknak, akiknek a járandóságából levonnak valamilyen törlesztő­részletet. Az adósság rendezése szempontjából ugyanis a nyugdíj is ugyanolyan rendszeres bevétel­nek számít, mint a munkavégzésért kapott fizetés, és hatályos bírói ha­tározat alapján a szeniorok jövedel­méből is levonnak bizonyos össze­geket, de nem vehetik el az egész bevételüket. A vonatkozó törvény ugyanis kimondja: bizonyos mini­mális összeget mindig az adósnál kell hagyni, amelyből biztosítani tudja az alapvető szükségleteit. A havi levonás nagysága függ a lét­minimum időszerű összegétől, az adós jövedelmétől, az általa eltar­tott személyek számától és attól, hogy elsőbbséget élvező tartozás­ról, esetleg kihágásért kiszabott bír­ságról van-e szó. Alapszabály: az adósnál kell hagyni legalább a lét­minimumnak megfelelő összeget, vagyis júliustól a végrehajtó nem nyúlhat 234,42 euróhoz, valamint egy eltartott személy után további 58,60 eurót (a létminimum 25%-a) az adósnál kell hagyni. Ha nyugdí­jasról van szó, és vele egy háztar­tásban él egy másik személy, akit eltart, azért további 117,21 eurót (a létminimum 50%-a) számítanak, a végrehajtó legkevesebb 351,63 eu­róhoz nem nyúlhat. Az idősebbek között van sok egészségkárosodott is. Akiknek van ún. TZP-igazolványuk, a szoci­ális ügyi hivataltól különböző anya­gi hozzájárulásokban részesülhet­nek. Ezek összegei is most júliustól némileg emelkedtek. (sza) KÖVETKEZŐ TÉMA: VÉGZŐS DIÁKOK HIVATALI TEENDŐI ■ KÖTELESSÉGEK A BIZTOSÍTÓKKAL ÉS A MUNKAÜGYI HIVATALLAL SZEMBEN

Next

/
Oldalképek
Tartalom