Új Szó, 2022. június (75. évfolyam, 126-151. szám)
2022-06-30 / 151. szám
8 KÜLFÖLD 2022. június 30. | www.ujszo.com Skócia ismételten függetlenedne Edinburgh. A skót kormány 2023. október 19-én szeretné megtartani az újabb népszavazást Skócia függetlenségéről - jelentette be Nicola Sturgeon skót miniszterelnök. Sturgeon az edinburghi parlamentben hangsúlyozta: a referendumot kizárólag törvényes, alkotmányos keretek között lehet megrendezni, különben az eredményt a nemzetközi közösség nem ismerné el. Kijelentette: ezért levelet ír Boris Johnson brit miniszterelnöknek, hivatalosan kérve hozzájárulását az újabb skóciai függetlenségi népszavazás kiírásához. Ha London megtagadja a referendum engedélyezését, a skót kormány a brit legfelsőbb bíróságtól kér állásfoglalást arról, hogy a brit kormány hozzájárulása nélkül megtartott újabb népszavazás milyen jogi problémákat vetne fel - mondta a skót miniszterelnök. A legfelsőbb bíróság elutasító végzése esetén a Skóciában kormányzó, függetlenségre törekvő Skót Nemzeti Párt (SNP) a következő parlamenti választást tekinti majd függetlenségi népszavazásnak, és e választáson kizárólag a függetlenné válás programjával indul - mondta Nicola Sturgeon. Skóciában 2014-ben - a brit és a skót kormány szerződésben rögzített megállapodása és London hozzájárulása alapján - már tartottak népszavazást a függetlenné válásról, de akkor a résztvevők 55%-a arra voksolt, hogy Skócia ne szakadjon el Nagy-Britanniától. Az újabb függetlenségi népszavazás kiírása azonban a brit EU-tagságról hat évvel ezelőtt tartott népszavazás óta ismét folyamatosan napirenden van, miután országos átlagban szűk, 51,89%-os többség a kilépésre, a skótok 62%a viszont a további EU-tagságra szavazott. Boris Johnson már többször is határozottan elvetette az újabb skóciai függetlenségi referendum kiírását, mert szerinte a 2014-ben tartott népszavazás eredménye teljes nemzedéknyi időre szól. (MTI) Trump tudta, van fegyver a híveinél Washington. Tudta, hogy híveinél fegyver van, amikor 2021. január 6-án feltüzelte őket, hogy rohamozzák meg a washingtoni Capitoliumot - mondta Donald Trumpról egy fehér házi alkalmazott az eseményeket vizsgáló kongresszusi bizottság előtt. A kabinetfőnök munkatársaként dolgozó Cassidy Hutchinson eskü alatt vallotta, az elnök és stábja számolt azzal, hogy a tüntetés erőszakba torkollik. Vallomása szerint Trump kifejezetten dühös volt, mert a biztonságiak a röntgenkapuknál nem engedték át a fegyverrel érkezőket. „Nem érdekel, hogy fegyverekkel jöttek. Nem azért vannak itt, hogy engem bántsanak. Engedjék be őket, innen csak a Capitoliumba vonulhatnak” - mondta Hutchinson szerint az elnök. Állítása szerint a rendezvény után. Trump csatlakozni akart a Capitolium felé tartó tömeghez, de a stábja végül megakadályozta ebben. A Kongresszus épületének ostroma során öten vesztették életüket. (444, ú) Két országgal izmosodik a NATO Tovább erősödnek. Joe Biden és Jens Stoltenberg NATO-főtitkár. (tasr/ap) ÖSSZEFOGLALÓ Madrid. Törökország belegyezett Svédország és Finnország NATO-tagságának támogatásába. Az amerikai katonai jelenlét európai növelését jelentette be Joe Biden. Törökország belegyezett Svédország és Finnország NATO-tagságának támogatásába - jelentette be az észak-atlanti szövetség elnöke, miután a felek aláírták az erről szóló megállapodást a madridi NATO-csúcs keretében. Jens Stoltenberg közölte, a két ország megkapja a hivatalos felkérést a csatlakozásra, amelyet ugyan még mind a 30 NATO-tagállamnak jóvá kell hagynia, de így is néhány héten belül a szövetség teljes jogú tagjaivá válhatnak. Az aláírt memorandum tekintettel van Törökország aggodalmaira, beleértve a fegyverexportot és a terrorellenes harcot - hangsúlyozta a NATO-főtitkár. Mint mondta, Finnország és Svédország jól képzett katonákkal, modern technológiával és szilárd demokratikus intézményekkel járul hozzá az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez, ráadásul megváltoztatja a geostratégiai helyzetet a Baltikumban. Stoltenberg kitért arra, hogy Vlagyimir Putyin a NATO bővítésének ellenzésével épp annak ellenkezőjét érte el. A tagországok közül egyedül Törökország vétózta meg a csatlakozást, azzal érvelve, Svédország és Finnország pénzzel és fegyverrel is támogatja a terrorszervezetnek minősített Kurdisztáni Munkáspártot (PKK). A PKK-t nemcsak Ankara, hanem nyugati szövetségesei is terrorszervezetnek tekintik. Az Ankara által terroristának tartott 33 ember kiadatását fogja kérni Svédországtól és Finnországtól - jelentette be tegnap Bekir Bozdag török igazságügyi miniszter. A finn és a svéd kormány vállalta, együttműködik Törökországgal a terroristagyanús személyek kiadatásában a jogállamiság keretein belül, a nemzetközi egyezményeknek megfelelően. A katonailag felkészült, jól felfegyverzett Finnország és Svédország csatlakozásával a NATO 2004 óta legjelentősebb bővítése kezdődik meg, ráadásul előbbi tagságával a szövetség 1300 km hosszan határos lesz Oroszországgal is. Az Egyesült Államok jelentősen megnöveli katonai jelenlétét Európában - mondta Joe Biden amerikai elnök a NATO csúcstalálkozójának első munkanapján. „Szövetségeseinkkel együtt biztosítani fogjuk, hogy a NATO készen álljon mindenféle földi, tengeri vagy légi fenyegetés kezelésére” - jelentette ki. Azt mondta, válaszul Oroszország ukrajnai inváziójára, az amerikai erők Spanyolországban, Lengyelországban, Romániában, a balti államokban, az Egyesült Királyságban, Németország és Olaszországban is növelik jelenlétüket. A dél-spanyolországi Rota katonai bázisán állomásozó hadihajók számát 4-ről hatra növelik, további két újgenerációs F-35-ös vadászbombázót küldenek a brit Lakenheath-be, és állandó katonai bázist létesítenek Lengyelországban. Az amerikai elnök felidézte: az USA az év elején 20 ezerrel növelte a katonai erejét Európában, ezzel 100 ezerre emelkedett katonáik létszáma a térségben. A NATO-tagországok vezetői elfogadták a szervezet új, a következő évtizedre vonatkozó stratégiai koncepcióját. A NATO-államok vezetői alapvető változtatások bevezetéséről is döntöttek a szövetség elrettentési és védelmi képességeiben. E változtatások része a keleti szárnyon az előretolt védelem megerősítése, a készenléti erők létszámának növelése, hogy szükség esetén a lehető leggyorsabban reagálhassanak. Jens Stoltenberg hangsúlyozta a tagállamok elkötelezettségét, hogy bruttó hazai termékük (GDP) legalább 2%-át fordítsák védelmi kiadásokra. (MTI, ú) Döntött az unió: 2035 a belső égésű motorok vége Luxembourg. Az Európai Unió tagországainak Luxembourgban ülésező környezetvédelmi miniszterei 16 óra tárgyalás után megegyeztek öt klímavédelmi javaslatról, egyebek között arról, hogy 2035-től az új gépjárművek kizárólag akkor kerülhetnek forgalomba, ha szén-dioxid-kibocsátásuk zéró. Ez gyakorlatilag a belső égésű motorok végét jelenti az új személyautók és könnyű haszongépjárművek esetében. A szén-dioxid-kibocsátási normák felülvizsgálatára vonatkozójogalkotásijavaslatot az Európai Bizottság terjesztette be 2021 júliusában. A jelenlegi megállapodás egy újabb lépcső a javaslatok uniós törvénnyé válása felé. A miniszteri megegyezés képezi az Európai Parlamenttel (EP) folytatott tárgyalás alapját a jogszabályok végleges megszövegezésénél. Az EP már korábban támogatásáról biztosította a célkitűzést. Az öt javaslat az Irány az 55 százalék! elnevezésű klímavédelmi csomag része, amelynek célja, hogy 2030-ra 55%-kal csökkentse az üvegházhatású gázok kibocsátását az 1990-es szinthez képest. Az EU a világ harmadik legnagyobb kibocsátója. Több tagállam szerette volna 2040-re halasztani a belső égésű motorok kivezetését. Bár ezt nem sikerült elérni, a miniszterek elfogadták a Ferrari-kiegészítésként emlegetett záradékot, amely további 5 év mentességet ad azoknak az autógyártóknak, amelyek tízezer járműnél kevesebbet állítanak elő évente. Frans Timmermans, az Európai Bizottság Európai Zöld Megállapodásért felelős alelnöke hozzátette: Oroszország Ukrajna elleni háborúja arra ösztönzi az országokat, hogy gyorsabban leszokjanak a fosszilis energiahordozókról. A miniszterek a lakóépületek és a közlekedési eszközök károsanyag-kibocsátásának megadóztatását is támogatták, azzal a kitétellel, hogy az eredetileg tervezettnél egy évvel később, 2027-től vezessék be. Egyúttal 2027-ig megszüntetnék a légitársaságok számára kiosztott ingyenes karbonkvótákat. (MTI) Pontatlan rakétatámadásokkal terrorizáló oroszok Felperzselt föld. Ukrán katona nézi az oroszok pusztítását. (tasr/ap) Valószínűleg tévedésből lőhették hétfőn az oroszok a kremencsuki bevásárlóközpontot. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök segítséget kért a NATO tagjaitól. Kijev. Valószínűleg egy közeli célpontot akart megsemmisíteni az orosz légierő azzal a rakétával, amely a kremencsuki bevásárlóközpontot találta el - közölte az Egyesült Királyság védelmi minisztériuma. Az orosz támadások rendkívül pontatlanok a nagy hatótávolságú légicsapások végrehajtása során, ami korábban már vezetett tömeges polgári áldozatokkal járó incidensekhez, többek között a kramatorszki vasútállomáson 2022. április 9-én - olvasható a tárca hírszerzési jelentésében. London azt is közölte, hogy az orosz erők június 25. óta további 2 kilométert haladtak előre Liszicsanszk város irányába, a településtől délre fekvő olajfinomítótól. Liszicsanszk az utolsó, ukrán ellenőrzés alatt álló város a kelet-ukrajnai Luhanszkban. Súlyos liszicsanszki ukrán veszteségekről számolt be az orosz katonai szóvivő. Igor Konasenkov altábornagy szerint az elmúlt nap folyamán legalább 300 ukrán katona esett el a város védelme során. Olekszandr Motuzjanik, a védelmi minisztérium szóvivője kijelentette, hogy az orosz erők „a harci szellem megtörése érdekében rakétatámadásokkal terrorizálják Ukrajna polgári lakosságát”. Emlékeztetett arra, hogy az elmúlt napokban az orosz erők rakétákkal több csapást mértek a főváros, Kijev, valamint Kijev, Cserkaszi és Odessza megyék polgári infrastruktúrájára, továbbá a Poltava megyei Kremencsukban hétfőn egy bevásárlóközpontra. Olekszij Reznyikov védelmi miniszter közölte, az ukrán hadsereg a háború kezdete óta mintegy ötven Bayraktar típusú, török gyártású harci drónt kapott. Hozzáfűzte, hogy a védelmi tárca még több tucat ilyen drónt rendelt meg és fizetett ki. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a NATO madridi csúcstalálkozóján videókapcsolás útján elmondott beszédében arra szólította fel a szövetség tagállamait, segítsenek megállítani Oroszország „terrorját a békés ukrán városok ellen, és keressenek helyet Ukrajna számára a közös biztonsági térben”. Az államfő felszólalásában hangsúlyozta, a több mint 4 hónapja tartó háborúnak nem szabad tovább elhúzódnia, ezért Ukrajnát több fegyverrel, elsősorban korszerű tüzérséggel kell ellátni. Szavai szerint Ukrajnának modern rakétákra és légvédelmi rendszerekre is szüksége van, hogy megvédje a lakosokat az orosz rakétatámadásoktól és bombázásoktól. (MTI, Tx, 24.hu)
