Új Szó, 2022. június (75. évfolyam, 126-151. szám)
2022-06-30 / 151. szám
2 KÖZÉLET 2022. június 30. | www.ujszo.com Machaj vagy Rezník lesz az RTVS igazgatója Szinte biztosra vehető, hogy a koalíciós képviselők ma Luboé Machajt (jobbra) fogják megválasztani a közmédia vezérigazgatójának. Az RTVS jelenlegi főnökének, Jaroslav Rezníknek július 31-én jár le a mandátuma. (TASR-felvételek) BUGÁRANNA Pozsony A parlamenti képviselőknek tegnap nem sikerült új vezetőt választaniuk a Szlovák Rádió és Televízió (RTVS) élére, a tegnapi szavazás során Luboé Machaj és Jaroslav Rezník kapta a legtöbb voksot, így ma kettőjük közül kerül ki az RTVS új igazgatója. Az első körben 7 jelöltből választhattak a képviselők - eredetileg 9-en jelentkeztek a posztra (Eubos Machaj, Jaroslav Rezník, Peter Badac, Tibor Búza, Ivan Golian, Peter Jankű, Jura Trulelek Kabát, Vladimír Sémán és Dániel Zivica), egy személy azonban a parlament illetékes bizottsága szerint nem teljesítette az elvárt feltételeket, Zivica pedig visszalépett. A jelen lévő 137 képviselőből 67-en támogatták Machajt, aki korábban a Szlovák Rádió programigazgatójaként is tevékenykedett. A szabályok értelmében az új vezérigazgató megválasztásához a jelen lévő honatyák szavazatának többségére van szükség - Machajnak tehát két szavazat hiányzott ahhoz, hogy már az első fordulóban megszerezze a kellő támogatást. A koalíció nagy része épp őt látta a legalkalmasabb jelöltnek - az OEaNO (Gyimesi György kivételével), a Za l’udí és a Sme rodina képviselői is rá szavaztak, valamint az OEaNO frakciójának egykori tagjai - Ján Micovsky, Ján Kroslák és Romana Tabák is. A magyar nemzetiségű képviselő volt az egyetlen koalíciós képviselő, aki az ellenzék által preferált Rezníkre adta le a szavazatát. Az SaS politikusai Tibor Búzát részesítették előnyben, aki végül 22 voksot kapott. Búzát, aki a Szlovák Rádió programigazgatójaként szerzett tapasztalatokat a közmédiában, az OEaNO sem zárta ki, a keddig sajtótájékoztatón azonban Michal Sipos frakcióvezető kijelentette, hogy Machaj mögé állnak be. Machaj az esélyesebb A Denník N információi szerint Peter Pcolinsky (Sme rodina) nem feltételezi, hogy a párt a szavazás második körében megváltoztatja az álláspontját. „99%, hogy újra Machajt támogatjuk” - mondta. Anna Zemanová, a liberálisok frakcióvezetője szintén jelezte, az SaS politikusai is Machajt preferálják. A megismételt szavazásra ma 11 órakor kerül sor, ezúttal viszont annak a két jelöltnek a neve „kerül a kalapba”, akik tegnap a legtöbb szavazatot gyűjtötték. Az ellenzék Jaroslav Rezníket, az RTVS jelenlegi főnökét látná a legszívesebben az adott funkcióban, ehhez azonban valószínűleg nem lesz elegendő szavazata. A szerdai döntés során Rezník 41 képviselőt állított maga mellé (20-an ellene voltak, 50-en tartózkodtak), ha a Sme rodina és az SaS a nyilvános kijelentéseikkel összhangban járnak el, Rezník augusztus elsején búcsúzik a Szlovák Rádió és Televízió vezérigazgatói székétől. Boris Kollár (Sme rodina) pártja egyébként az utolsó pillanatig kivárt - a szavazás reggelén sem volt egyértelmű, a koalíciós vonalat követik-e, vagy csatlakoznak a jelenlegi igazgató táborához. Az ESNS-ből kivált szélsőséges képviselők a szerdai szavazás előtt bejelentették, Rezníkre adják le szavazatukat, véleményük szerint ő a „legkisebb rossz”. A Tomás Taraba köré csoportosuló politikusok szintén ebbe az irányba hajlottak. A Hlas és a Smer politikusai nem árulták el ugyan, ki náluk a befutó, de Rezník már korábban is számíthatott Robert Ficóra és Peter Pellegrinire. Matús Sutaj Estok (Hlas) viszont a pártjával szembe ment, és Búzát támogatta. Búza egyébként Tomás Valasek (Progresszív Szlovákia) és Slavéna Vorobelová (Marián Kotleba helyetteseként jutott a parlamentbe) támogatását is megszerezte. A szakértők hangja A parlament médiabizottsága egy 14 tagú szakmai csoport jelenlétében hallgatta meg a jelentkezőket, mely egy ajánlást dolgozott ki. A szakvélemény nem kötelezi a politikusokat, mindössze egyfajta értékelésként szolgál, melyet felhasználhatnak a döntés során. A magyar kisebbség képviselőjeként Juhász László, a Paraméter főmunkatársa vett részt ajelöltek meghallgatásán. Lapunk érdeklődésére elárulta, azonosul a szakmai testület véleményével, mely konszenzus alapján született. Minden jelöltről külön szavaztak, voltak olyan esetek, amikor többségi döntés született, az ajánlás azonban kollektív módon készült. „Egyhangú döntés született abban a kérdésben, hogy ki az a két jelölt, akit alkalmasnak tartunk az RTVS vezérigazgatójának” - mondta. A szakmai csoport Tibor Búzát emelte ki ajelöltek közül, illetve Machajt is a javasolt személyek kategóriájába sorolták. A szakértők szerint Badac és Golian is az elfogadhatóbbak közé tartoznak, Jankűt, Rezníket, Semant és Zivicát viszont nem javasolják a posztra. A minisztérium hozzálátott a hosszú távú betegellátás fejlesztéséhez A szlovák egészségügyben a betegek többsége a kórházakban hal meg. A minisztérium új javaslata javítaná az otthoni ellátást nyújtó szolgáltatók helyzetét, hogy a súlyos betegek életük utolsó szakaszát hazai környezetben, méltóságteljesen élhessék le. (TASR-felvétel) NAGY ROLAND A parlament megszavazta az egészségügyi minisztérium javaslatát, amelynek köszönhetően jelentősen javulhat a hosszú távú betegellátás minősége. A tárca azt tervezi, hogy 2026-ra teljesen átszervezi a paliatív kezelést nyújtá intézmények, az elfekvők, valamint az otthoni betegellátás rendszerét. Pozsony. Szlovákiában a hosszú távú betegellátás elhanyagolt állapotban van, ezt az egészségügyi minisztérium is elismeri. A parlament elé beterjesztett javaslat indoklásában leszögezték, hogy 2019-ben a betegek kétharmada kórházban hunyt el, és mindössze egyharmaduknak adatott meg a lehetőség, hogy otthoni környezetben tölthessék el az utolsó napjaikat. Ez a tendencia a szlovák betegellátásban már egy évtizede megfigyelhető, viszont a fejlettebb egészségügyi rendszerrel rendelkező országokban éppen ellenkező irányba haladnak - arra törekszenek, hogy a kórházi, személytelen környezet helyett a krónikus betegeket az otthonaikban kezeljék. „Ehhez hasonlóan a javaslat beterjesztője szeretné növelni a mobil paliatív ellátás és a gondozói ellátás elérhetőségét, akik a támogatói csapatokkal (szociális munkás, lelkész stb.) együtt növelik az emberi élet méltóságát és minőségét a végső szakaszban” - olvasható a javaslatban. Anyagilag sem hatékony A fő problémát elsősorban a hoszszú távú betegellátást nyújtó intézmények hiánya okozza, valamint az, hogy a szlovák törvényhozásból hiányzott az a jogi keret, amely egyértelműen meghatározná, mi is pontosan a hosszú távú ellátás. Ez nemcsak a páciensek életminőségére van hatással, hanem az egészségügy anyagi helyzetére is. A paliatív intézmények és az elfekvők hiányában ugyanis a krónikus betegeket gyakran olyan kórházi ágyakon kezelik, amelyek a sürgős esetek ellátására lettek kialakítva, ez pedig különösen magas kiadásokkal jár. A hosszú távú ellátást igénylő betegek száma évről évre növekszik. Az Egészségügyi Információk Nemzeti Központjának (NCZI) adatai szerint 2020-ban az újonnan diagnosztizált rákos betegek száma először lépte át a 40 ezret. Emellett a neurodegeneratív betegségek (az emberi agy idegsejtjeit támadó betegségek) aránya is növekedett az utóbbi években, ami a kutatások szerint öszszefüggésben van a koronavírus tüneteivel. A hosszú távú ellátás azonban nem feltétlenül csak a halálos betegségek esetében merül fel, például súlyos balesetek után is hónapokig, vagy akár évekig lábadozhatnak a páciensek. Otthoni ellátás Az újonnan elfogadott javaslat értelmében a minisztérium törvényileg meghatározná, mi a hosszú távú ellátás és a paliatív ellátás, és hogy milyen esetekben jogosultak a páciensek az efféle kezelésre. A tárca a következő két évben adatokat gyűjt majd arról, mennyire hatékonyan működnek a hosszú távú ellátást kínáló intézmények, majd ezek alapján átértékelik a finanszírozási rendszert is. Erre különösen nagy szükség van az otthoni hospice-ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatók esetében. Ezek olyan csoportok, amelyek a krónikus betegeket az otthonaikban látják el, de a minisztérium szerint hatalmas hiány van belőlük. Ideális esetben minden egyes járásra legalább 1 csoportnak kellene jutnia, ehhez képest Szlovákiában mindössze 8 működik az egész országban. A tárca szerint a hospice-csapatokat ki kellene egészíteni az úgynevezett támogatói csoportokkal is, vagyis pszichológusokkal, gyógytornászokkal, lelkészekkel, stb. Ez utóbbi teljesen hiányzik a szlovák egészségügyből. 265 milliós keret A javaslatot kedden nagy többséggel fogadta el a parlament. A jelen lévő 121 képviselő közül 118 mellette voksolt, 2 tartózkodott, 1 pedig nem szavazott. A koalíció tagjain kívül a Smer, a Hlas és a szélsőjobboldali képviselők többsége is támogatta a minisztérium javaslatát, és senki sem szavazott ellene. Marek Krajcí (OEaNO) korábbi egészségügyi miniszter köszönetét mondott azoknak a szakértőknek, akik több mint két évet dolgoztak a javaslat előkészítésén. „Ezzel teljesítettünk egy újabb mérföldkövet az Európai Unió helyreállítási alapjához, így lehívhatjuk a pénzt a reformok elkezdéséhez” - tette hozzá az OEaNO képviselője. A kormány összesen 265 millió eurót használhat fel a pénzügyi alapból, a minisztérium ebből szeretné felújítani és kibővíteni a paliatív ellátást és a szociális gondozást nyújtó szolgáltatók kapacitásait. „Jut pénz az épületekre, a felszerelésre és a személyzetre is, tehát jóval több alkalmazottat hozhatunk majd a rendszerbe” - jegyezte meg Jana Zitnanská (jelenleg független, korábban a Za l’udí listáján szerzett mandátumot). A fejlesztésekre 2025-ben és 2026-ban kerülne sor. Ahhoz azonban, hogy az említett összeget le lehessen hívni, a kormánynak először meg kellett teremtenie a precíz jogi keretet, ami a tárca szerint ezzel a javaslattal most megtörtént.
